Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

4

t

GSZARMAGTARORS2.AG Szerda, 1368. február J5L

Karsai Elek beszámolója lapunknak angliai kutatásairól

%

„Budapest a London-Perzsa-iöl vénáiban fekszik...“

£ A kopott közhelyek között 1= is a legelcsépeltebb: az örök- jj ifjú. Fáradt fiatalok aggat- S: ják: rá jelzőként energikus jj idősekre. Csodálatot és sóit várgást jelez azok iránt, aki- E két szenvedélyes munkájuk jc kedélyben és egészségben, ij emlékezetben és erőben tar- jj tósított. Azok iránt, akik \- olyan lendülettel és sikerrel jj alkotnak, hogy észre sem ve- S szik a felettük elmúlt időt. íj Legtöbbször kapta meg az Is örökfiatal jelzőt Honthy jj Hanna, aki sokkal találéko- js nyabb, változékonyabb“ és jj színesebb volt félszázados |c színészi pályafutása alatt, jj mint azok, akik írtak erről a jl pályafutásról.

's A monarchia színpadain [í kezdte primadonnái karrier- i* jét. Beragyogta sikereivel a jj két háború közötti pesti •(. színpadokat. A háború után jj a magyar operettkorszak jj nagy fellendülésének is csil- E laga lett, hirdetve az ifjú- jl ság, a szerelem és a boldogja ság diadalát. Lényének ter- lj mészetes és kiapadhatatlan jj humora konzerválta színészi

£ stílusát, k

jj Most. amikor az operett- f műfaj kedvelői és színjátszó £ művészetének tisztelői bells venölödik születésnapját ün- jj népük, a csodálkozás kevere- j; dik alig titkolt kérdésekkel, jj hogyan, még mindig diadal- más és fölényes asszonyokat jj elevenít meg a színpadon?

<f Még mindig nem szűrődik

(■ * -z- ******* -x- * * * -* * * * * * *

Mint lapunk február 18-i, vasárnapi számában olvashattuk, dr. Karsai Elek számos könyvéről ismert, kiváló történettudós, 1967. január 30—március 31-ig az angol—magyar kul- túrcsere-egyezmény keretében tanulmányúton volt Angliában. Levéltárakban kutatott a leg- újabbkori magyar történet dokumentumai után. Számos, rendkívül értékes és tanulságos anyagra lelt, amelyek bizonyos ismereteinket hazai történetünk eseményeiről és összefüggéseiről más megvilágításba helyezik.

Dr. Karsai Elek kutatásainak izgalmas eredményeit, felkérésünkre megírta, Ős ezek az anyagok folytatásokban első ízben lapunk hasábjain jelennek meg.

Budapest megszállását antant- csapatokkal, és ha lehetséges, a megszálló erők főleg angol egységekből álljanak.”

Miután a levél célja világos, egyértelmű, áruljuk el a szerző kilétét is. A levelet angolosan írta alá, így Michael Esterházy, magyarul Eszterházy Mihály.

A Foreign Office, az ahgol külügyminisztérium illetékes referense nyilván elővette a kézikönyvtáriról Magyarország birtokosainak címtárát, a nyomtatásban Is megjelent Gazdacímtárat, és megállapította, hogy Magvarország első birtokosa Eszterházy Pál herceg, ki pontosan 223 287 hold földet mondhatott magáénak, míg az egész Eszterházy családnak összesen 413 051 holdja volt. 413 ezer hold igazán elegendő birtokmennyiség, hogy Eszterházy Mihály grófnak a „haza jóléte miatt” sajogni kezdjen a szíve...

ar.isj í

AU6TRIA-HUMCARY.

«bkecccso®1

r —> t

izus

■ j .'<• ;• . j

_____

'

"V'~ -A/

ÄfccoAfcö by *K *~ .

___.iki*

j (yut^st)

WT

i,n ifeSfltKb

ítfpy vt UtUf &Í*rh4íy:rsl*tiY$Tejfre-a Scunt; Kic

;

f ■

&

A <*

«Mi*«''

:•: .* '-5

'. / ’*

£

;~4

jgv.

: kD: "\/

0*-* *» ** ‘ífw‘

^ ft.

«Jvrói, *<«• a-. ** U+.

„ **“ A

«. *••**“* *- »•>——•» í'~~' iwt *»

■*.*•**—... - í'—r r— •* — ”*^1- i-t* a- *“•*•;»*** «*. iu i-* ■ •■••••

........•

A

* FO Iratborítőíapja!

Sumbold berni angol nagykövet megküldi ,,Count Micha«! Esterházy” memorandumának másolatát.

külügyminisztérium állásfoglalása a magyar nagybirtokosokkal szemben.

Lehet, hogy személyileg az ánlántdiplomatáknak inkább kedvükre való lett az Eszter- házyakkai, a Festetichekkel, az Andrássyalckal való nyílt együttműködés. De a politikai meggondolás, az adott helyzet gondos felmérése más, nem ilyen kézenfekvő lépéseket su- gallt.

Egyrészt nem hittek az 1918. október 31-ig uralmon volt magyar uralkodó osztályok — nem egyes személyek — külpolitikai orientációjának gyökeres megváltozásában. Amikor például Eszterházy gróf azzal az érveléssel igyekezett a Foreign Office érdeklődését felkelteni a gyors, magyarországi intervenció érdekében, hogy kifejtette: — „Meggondolandó, hogy Budapest és a Duna-vonal a London—Perzsaöböl vonalban fekszik, és így azt hiszem, Nagy-Britannia érdekében áll, hogy a törvény és a rend helyreálljon Magyarországon”. Mr. Leeper a „pro domo”-ban, a belső használatra készített feljegyzésben, nem minden él nélkül, válaszolt erre: „Érdemes megjegyezni, hogy Budapest most a Lojv- don—Perzsa-öböl vonalban fekszik. A múltban Magyarországon mindig csak a Berlin— Budapest—Bagdad vonalról volt szó”.

Azaz, úgy tűnik, mintha Mr. Leepemek jobb lett volna a memóriája, mint Eszterházy grófnak. Ö még nem felejtette el, mint utasította el Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya VII. Edward angol király szövetségi ajánlatát — és állt Vilmos német császár mellé.

Másrészt: az angol külügyi apparátus meglehetősen pontos értesülésekkel rendelkezett a magyarországi, helyzetről, ez esetben a nagybirtokos arisztokrácia tömegbázisáról. A fent idézett „pro domo”- ban Mr. Leeper kereken leszögezte: „Annak oka, hogy Eszterházy gróf és társai án- tántcsapatokat kérnek, az, hogy valójában nincsen táboruk a magyar nép körében, ezért azt szeretnék, ha mi hajtanánk végre helyettük államcsínyt”.

édeskés mosolyába semmi fáradtság? Nem érződik az elmúlt évtizedek tanújának csömöre és keserűsége? Nehéz ötyen év volt. Viharos és véres. Mindannyian idegeinkben, emlékezetünkben cipeljük, így vagy úgy, ennek a fél évszázadnak komor és kínzó tanulságait

De Honthy Hanna ál lan- í dóan figyelmeztetett bennün- jjj két, hogy nem szabad elked- sj- veüenedni, nem szabad le- jjj mondani. Az élet győzelmei- íj: re emlékeztetett Ez az opti- jjj mizmus, ez az erős hit segí- ■ tette saját korán át, és ez művészetének mondanivalója.

A hetvenötödik születésnap előtt néhány nappal új szerepben lépett fel. Oscar Wilde Bunbury-jének Lady Bracknelljeként. És félve az új feladattól, a szokatlantól, az ismeretlen szövegtől, gyötrődve és rettegve (ami minden igaz színész sajátja) egy finom alakítást hozott létre. Nem a beváltból. A kockázatos újból. Színpadjainkon még évtizedekig elélhetne sikeres „fogásaiból”, de ő olyan alkotói gyötrelmek között, mintha először lépne fel, más feladatra vágyott, és mást oldott meg.

A hetvenöt éves, alkotóereje teljében lévő Honthy Hannának jó egészséget kívánunk.

És magunknak egy fáradhatatlan Honthy Hannát.

M. G. P.

MOZIMŰSOR

BÉKE:

K: naponta fél 4, háromnegyed 6 és 8 Tára.

22—28. Kártyavár. Magyar. Matiné: 25. csak fél. 11 óra. Fűre lépni szabad.

KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora:

K: de. fél. ll óra, vasárnap íél lí> :és Cél .12 óra. _ . ...

22—23. Egy férfi és egy nő. Magyarul beszélő, színes francia. 24 —25. Kártyavár. Magyar. 28. Horgász a pácban. Francia. 2(»-án és 27-cn délelőtt áramszünet miatt az előadás elmarad.

KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora:

K: naponta du. 4 és fél 7 óra. 22—28. Egy férfi és egy nő. Ma- íphet i gyárul beszélő,' színes francia1.

' Matiné: 25. fél 10. Kártyavár. Fél 12. Horgász a pácban. Rendes helyárral 1

FAKLYAí

K: hétköznap 5 és 7, vasár- és ünnepnap fél 4 és fél 6 óra.

22—22. Ki ölte meg Jessy t?

Csehszlovák. 24—25. Enyém—tied. Magyarul beszélő angol. 26—27. A tolvaj. Magyarul beszélő francia. Matiné: 25. fél ll óra. A vonat.

TÁNCSICS:

K: naponta fél 5 és fél 7 óra.

22—23. Barátnőm, Sybille. Magya

rul beszélő NDK. 24. Arányember. Színes magyar. 25—27. A vadölő' Színes NDK.

SZIKRA:

K: naponta háromnegyed ä és ^

! óra,

22—23. Az özvegy és a százados- Magyar. 24. Aranyember. Színes magyar. 25—27, A. vadölő. Színes NDK.

Matiné25." tel ’ Ti'' oraC’ Butasa* gom története.

SAG VAUI:

K: naponta fél 5 és bárom ne' gyed 7 óra.

22—23. Szüzet a hercegnek! Szí'

| nes olasz. Csak 16 éven felülie> nek! 24—25. Lássátok feleim! Ma' gyár, 26—27. Az Auróra cirkálő- ; Színes szovjet.

PETŐFI:

K: vasárnap, hétfő, csütörtök | fél 5 és • fél 7, péntek, szombat I és kedd csak 7 óra.

; 22—23. Horgász a pácban. Fran' 1 cia. 24—25. Csavargók köztársa' ; sága. Magyarul beszélő szovjet- 26—27. Gyilkosság a tengerparton- ; NDK.

Matiné: 25. 10 óra. Kérem a pa*

| naszkönyvet.

ADY ~ TAPOLCA:

S K: vasárnap fél 7 óra.

25. Gyermekrablás Wiesbaden- ban. Magyarul beszélő NDK«

A levéltári kutatásokat a Foreign Office (szó szerint: Külügyi Hivatal, ez az angol külügyminisztérium elnevezése, közismert: rövidítése FO) 1919-as irataival kezdtem és egymás után bukkantam érdekesebbnél érdekesebb iratokra.

Néhányat mutatóba: .

1919. január végén, amikor Magyarországon az őszirózsás forradalom polgári kormánya volt hatalmon, sir A. Rumbold berni angol nagykövet a következő memorandumot kapta: „Excellenciád,

miután a kényszerítő körülmények miatt nem vagyok abban a helyzetben, hogy személyesen fejezzem ki tiszteletemet és így közlendőimet sem tudom élőszóval előadni, engedtessék meg nekem, hogy ezt írásban tegyem meg.

Bevezetésképpen ki kell jelentenem, hogy .tisztán és egyszerűen’, mint hazám polgára járok el. olyasvalaki, aki hazája jólétét szívén viseli.”

Ezen szívhez szóló bevezetés után a memorandum írója nvilván türelmetlenségből, minden különösebb magyarázat és indokolás nélkül azonsa®.! a lénvegre. tért:

cJS levél célja, hogy siettesse

De ez a majd félmillió hold elgondolkoztatta Mr. Leeper-t, a Foreign Office referensét, és az Eszterházy-memorandum. szövegét nyilván meglehetős tartózkodással olvasta. Eszterházy gróf szidta a szocialistákat, a Károlyi-kormányt, hazafiul aggodalommal ecsetelte a város, de különösen a vidék helyzetét, ahol — mint írja — „tévesen értelmezik a földreformot" ... A bajok orvoslásának egyetlen módja Eszterházy gróf szerint Budapest gyors megszállása ántántcsapatokkal, új kormány felállítása, a rend megteremtése és „o Budapestről kiáramló őrült bolsevista és szocialista agitáció megfékezése”.

Ismét nézzük meg a memorandum keletkezési helyét és dátumát: Genf, 1919. január 26. Még nem volt proletárdiktatúra Magyarországon, de Eszterházy grófnak már a polgári demokratikus forradalom is sok volt.

Újdonság ez? Igen, hiszen eddig nemigen tudtunk hiteles forrásból róla, hogy a magyar mágnások már a Károlyi-rezsim alatt is fegyveres intervencióért kilincseltek az án- tánthatalmaknáL Újdonság továbbá az «»130!:

Vannak-e tanulók a pályaudvarom

I Néhány gondolat erejéig vissza kell térnünk a Tanulóit a pályaudvaron című cikkünk í témájához, mivel a 114. sz.

! Eötvös József Ipari Szakmun- j kásképző Intézet példamutató i gyorsasággal és körül tekintés- : sei reagált írásunkra. Az inté- j zet igazgatója, Lcitgéb Ferenc 1 elvtárs a következőket írta szerkesztőségünknek:

„Az Eszakmagyarország 1968. január 19-i számában Tanulók a pályaudvaron címmel cikk jelent meg, amely a bejáró tanulók helyzetével foglalkozik. Intézetünkben a bejáró tanulók létszáma 554. A tanulók részére mindkét műszakban biztosítjuk a tanulási és a szórakozási lehetőségeket is. A vonat érkezése és indulása, illetve a szervezett foglalkozás közötti időt a tanulók az intézetben, megfelelő körülmények között eltölthetik. Ezt a tanulók egy része nem veszi igénybe, így történik meg, hogy felügyelet nélkül, xa szabad mozgás lehetőségeit

kihasználva* n pályaudvaron töltik a szervezett iskolai foglalkozás befejezése és a vonal indulása közötti időt”.

örülünk a 114. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet megnyilatkozásának, megnyugtató számunkra, hogy a több mint 500 tanulónak minden körülmények között biztosítani tudják a tanulási és a szórakozási lehetőségeket. Nem nehéz következtetnünk arra sem, a szóban forgó intézetből a vasútállomáson „csellengők” száma nem nagy, mert f el tételez,- hető, hogy a jól fűtött, tiszta, kultúrált tanulószobákat sokan veszik Igénybe. Ha a kötöttség, a szigorú rend kijátszói valóban „kényelmesebbnek” tartják az egészségtelen, zsúfolt várótermet, az állomás környékén látható és lezajló különböző hecceket is jobban kedvelik, mint a tanulási szorgalmat, érthető a kettéosztottság. De szóban forgó cikkünk nem ezzel a ketté- o&ztcrttsággal foglalkozott, hanem elsősorban azzal, hogy néhány szakmunkásképző intézet vem tud megfelelő helyei biztosítani tanulói. számára. Különben e témát a miskolci művelődésügyi állandó bizottság is vizsgálta. Mi magunk e vizsgalat, eredményei alapján indultunk cl állomás-felfedező kőrútunkra. Öröm számunkra, hogy a 114. sz. Ipari'Szakmunkásképző Intézetben jók és megnyugtatók az állapotok. Jogosnak véljük az intézet kifogását is: milyen jogfcfmen kerültek említett riportunkba 114-es intézeti gyerekek, amikor kulturált tanulószobákat biztosítottak számukra? Mi egy tényt rögzítettünk, egy állapotot, s találomra kérdeztünk meg unatkozó, önmagukkal, s főleg idejükkel boldogulni nem tudó fiatalokat. Riportalanyainkat kifaggattuk atekintetben is, hogy a különböző ipán szakmunkásképző intézetek tanárai, illetékes nevelői tartanak-e, vagy tar*

tnttak-c ellenőrzést a pályauá‘ varokon. A válasz minden esetben nemleges, volt. Leitgéb Ferenc elvtárs leveléből is aZ derüli ki, hogy teljes mértékben biztosítják a tanulási és szórakozási lehetőségeket, de arról nem olvastunk, hogV kellő tapintattal ellenőrgik-e a fiatalokat, figyelnek-e rá, mi' képp töltik el szabad idejüket. S ez egy következő gondolatot vet fel. Nem elégséges a tanulószobában a szörcMO' zasi lehetőségek biztosítása, mindezeknél fontosabb a bo-' ráiá, körültekintő ellenőrzés- Ha szigorúbb lenne az ellenőrzés, nem találkoztunk voln«l több tucat 114-os szakmunkásképző intézetben fiatallal, ő levél utal rá, hogy felügyelet nélkül, „a szabad mozgás* lehetőséget kihasználva” töltik idejüket a fiatalok * pályaudvarokon. De hadd tegyük hozzá: mindenkor száz mon lehet kérni, miért rtetW jöttek be a tanulószobába ® fiatalok, hiszen katalógus sf van a világon. S tán nem vet szí rossz néven az intézet igazgatója, cikkünk megjelc nése óta is találkoztunk a vasútállomáson 114-es szak' munkásképző intézetben tantP lóval

{párkányt

Ezért nem volt hajlandó fo-* gadni sir H. Rumbold Bern-jj ben Eszterházy grófot, és ezért > volt elutasító a Foreign OfficeJ válasza is. 2

A félreértések elkerülése vé-jj gett tegyük hozzá: a ForeignÍj Office nem tanúsított érdakte-J lenséget a magyarországi fej-i lödések iránt, ha a brit biro- dalom érdekei úgy kívánták,* hajlandó volt erőteljes akció--.j rá is, csak nem a nagybirtokosJj arisztokrácja érdekében és an-s, nak oldalán ... ' 3

Még valamire fel kell hív-lj nunk olvasóink figyelmét, és-=j pedig arra, hogy még 1919. jú-lj lius elején is, amikor pedig 3 már a fegyveres intervenció ol-j| dalára kezdett billenni a mér-sl leg nyelve a párizsi békekor)-j ferencián, a Foreign Office-^ nek még mindig aggályai vol-?j tak a magyar nagybirtokos sj arisztokrácia politikai bölcses-;! sége tekintetében. A fent em-lj lített Mr. Leeper 1919. július^ 3-án egy Budapestről érkezett’^ jelentéshez a következő meg-; jegyzést fűzte: „Mit tesznek

\ majd a magyar földesurak. haí ismét berendezkedhetnek ott-J hon — a mi szuronyai altra tá-s; maszkodva? 5

Nyilván régi uralmukat, o.l régi rendet akarják visszaállt-> tani. De ha ezt teszik, vagy! csak komoly gyanú van rá,s hogy ezt akarják tenni — foly-1 tatja Mr. Leeper —, úgy Ma.--- gyarországon a munkások és l parasztok mind ellenünk for--, dúlnak...” •

Ez az aggály az oka, hogy az: angol diplomácia 1919. júliusé-: ban a bécsi tárgyalások ide-' jén, majd 1919. novemberében í az új ellenforradalmi kormány jj 'étrehozásakor nagy erőfeszí- $ tűseket tett a magyar szociál-j! demokraták, továbbá a polgári 1; pártok előtérbe állítására — ís az Andrássyak, az Appo- 1 íyiak háttérbe szorítására.

A probléma azonban csak a ranácsköztársaság megdönté- j >e után folytatandó politika tekintetében jelentkezett, a legfontosabb kérdésben nem volt ingadozás: Balfour, az angol delegáció vezetője a párisi békekonferencián 1919. jú~ ivs 9-én .— Hoover amerikai Jelegátussa) folytatott megbeszélés alapján megadta a programot: „A legközelebbi fel- idai, hogy — mint azt Németországgal tettük — kényszerítjük: Magyarországot az aláirt fegyverszüneti egyezmény megtartására. Ha ezt megtette, lefegyverezzük, és ha egyszer fegyvertelen, könnyen lehet majd vele tárgyalni, és meg lehet dönteni’”

A széplelkek nyilván rósz- tzallólag csóválják fejüket szem taktika hallatán, talán még „tiszteletlen” jelzőkkel is illetik.

Pedig Balfour csak félreérthetetlenül megfogalmazta az imperialista diplomácia egyik, nem is nagyon új alaptételét

Honthy Hanna 75 éves