Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-19 / 15. szám

Pfetek, t&es. január ts. IZS'ZA KM AGY ARORSZ AG 3 *****»''—!—|T)(- - Tij-Jl rxnr-~l.'l.~y»r ~ 111—TI* otthontalan diákoh Tanulók a pályaudvaron I Eic a nan várótermi szen- zációját tekinfc- tj,azzal kezdődött, hogy egy ■ n^S’ fogatlan vasutas, részeg V»fííP^ban, önmagában is ne- ....r^Ses selypítéssel kiálto- v-á . a folyosón. A kultúr- )’tá.0forenj fiataljai, mint szo- ,^°s(napi „csemegét”, szem- ÖTe vették az esetet. tfA?; ember meg csak üvöl- Huí°tt céltaianul» gátlástala­nul jen az üj gazdasági mt- '■hanizmusr köti ^'^sa nyomán visszhang" 3;ir-+ 321 ,®Pület, s amikor vá- , zt°tt jelszavának ellenkező- V» ,tnor!dta, s megtoldotta egy siau 08 káromkodással, a csar- VJJ. valahogy disszonánsabban .te vissza a károgás-szerű hangokat A publikum jót mulatott, ..^.^han talán az ipari ta- í-Í2j°‘c’ aMk csapatokba ve- oűve lesnek a hasonló „jópo- ^sagokra”. Mit is tehetnének .. ast? Az egyetlen fűtött váró­vá t**? embertelenül szűk. A sskályha körül 15—20 cigány íj*; Melegednek. Mondják a v **?.’ hogy naponta, családostól fonnék, amióta hideg feszíti ? levegőt. Nincs otthon tüze- - luk. liehet, hogy pénzük hcs szénre, de az sem lehe- ~den. hogy az ingyen melegre v?nn®k. Fiatal férfiak és nők. dolgoznak. A fiúk néha ‘■•urfyát vettetnek heccből. ' A csend ismeretlen fogalom ebben a várótereimben. A tisz­taság és a jó levegő hasonla­tosan. Az egykoron jobb na­pokat látott asztalok, székek szánalmasan kopottak. Mind­össze egy asztalnál ülnek ipari tanulók, de a felnőttek majd­nem kinézik őket. Mind a né­gyen szorgalmasan tanulnak, kettő közülük műszaki rajzzal bajlódik. Éberen vigyáznak nehezen szerzett asztalukra, még ha udvariatlannak tart­ják is őket. Asztal nélkül nincs rajz. szék nélkül nem lehet elektromechanikát ta­nulni. Bodnár József másodéves elektroműszerész tanuló a Haj­dú megyei Polgárról jár be. (Egyébként Tiszafüreden la­kik, Polgáron csak albérlő, hogy közelebb legyen munka­helyéhez és az iskolához.) Min­den reggel fél ötkor kel. Ta­nítási napokon este 11 órakor ér haza. Ez 18 órás távoliét! Hasonló a helyzete Nyitrai Lászlónak, Káder Sándornak, Diószegi Lászlónak és Kaszás Lajosnak is. Mind az öten együtt kuporognak egy sarok­ban. Nincs mindig hely. Ma szerencséjük volt. Az élet tová,bb * I váróteremben. Valaki a nagy tülekedésben összetör egy üveget, vörös bor volt benne. A cserepeket szétrugdalják, a bort móká­san szagolgatják a fiuk. Egy másik csoport a folyo­són gyülekezik. Reggel fél ki­lenc. Még kéit óra, amíg nyit a mozi. — Addig mit csinálnak? Fésűs Ernő ipari tanuló vá­laszol, aki Hernádnemetiből jár be. — Unatkozunk és fázunk. — Leülnének, ha volna hová? — Természetesen. — Sok ipari tanuló cselleng reggelente? — Csak én tudok vagy het­venről. Az italpénztárnál valaki morgolódik. Erősen kapatos, nem akarják kiszolgálni. Az illető térül-fordul, nyakoncsíp egy ipari tanulót, és beállítja a sorba. — Vegyél egy fél deci ru­mot! Magadnak is! A fiút nem kell biztatni. Később ismét teljesíti a meg­bízatást. Ki tudja, hányadszor ezen a napon. A jegyzettömböm lapján né­hány mondatos feljegyzés. A városi tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén ötlött szemembe; a művelő­désügyi állandó bizottság egyik javaslata, az extemátusi ellá­tásban részesülő szakmunkás és középiskolás tanulók hely­zetének megjavítására vonat­kozó elképzelés. A bizottság megállapítása szerint a 100. sz. Iparitanuló Intézet 1504 tanulója közül albérletben lakik 371, vidékről jáe bű 5C5, Miskolcon Lakik 493, és diákotthonban mind­össze 75 tanuló él. Ez csak egy tanulőintézeí adata. Tudjuk nagyon jól, más tanulóintézetek diákjai, külö­nösen a bejárók, hasonlóan nehéz helyzetben vannak. Az állomáson találkoztunk a 114. sz., és a 116. sz. intézet diák­jaival is. A bejáró középiskolások száma több mint 500. Télen nagyon nehéz a hely­zetük ezeknek a fiataloknak, ősszel, tavasszal és kora nyá­ron az Avas szelídebb tájait keresik fel, birtokukba veszik a padokat, s ott tanulnak, ol­vasnak, vagy sütkéreznek. A tél a Tiszai pályaudvar egyet­len termébe kényszeríti őket Kaszás Lajos elmondotta, hogy szívesen letáboroznának a Libresszóban, vagy a városi könyvtárban, de az előbbi 14 órakor, utóbbi pedig csak 11 órakor áll az olvasók rendel­kezésére. Ellenvetésként elmondom, hogy korábban a művelődési házak és klubok felajánlottak néhány helyiséget. A fiatalok erről nem tudnak. Az igazság az, hogy ezt a felajánlást a művelődési házak sem gondol­ták túl komolyan, de az ipari­tanuló intézetek vezetői is el- marasztalhatók, amiért nem ragadták meg a felkínált le­hetőséget I S£r*i„tóbS gondoljunk arra közösen és felelősségteljesen, mi legyen a több száz bejáró ipari tanuló és középiskolás diák sorsa. A művelődésügyi állandó bizott­ság javaslata, miszerint igény­be kellene venni a területi pártszervezetek nagytermeit, 'jwsa átgondolt elképzelés* A városi tanács végrehajtó bi­zottsága el is vetette ezt a ter­vezetet, ugyanis a területi párt- szervezetek helyiségei nagyon szegényesek, s még a célnak is alig-alig felelnek meg. Jobb, konstruktívabb javaslat szük­séges a probléma végleges megoldásához. Mit mondanak maguk a diá­kok? Kulcsár József III. éves fes­tőipari tanuló: — Létre kellene hozni olyan várótermet, amely kizárólag a fiataloké. Nyitrai László II. éves elekt­roműszerész tanuló: — Nagyon szerények va­gyunk, beérjük azzal is, ha az állomás környékén, vagy eset­leg távolabb egy asztalokkal, székekkel berendezett, meleg helyet biztosítanak számunkra. Bogoly Ferenc II. éves ma­rós tanuló: — A rendőrök gyakran iga­zoltatnak bennünket itt, az állomás környékén. Nincs a homlokunkra írva, hogy ipari tanulók vagyunk. Előfordul, hogy napjában kétszer is ké­rik az igazolványunkat. Ez, őszintén szólva, nem túl kel­lemes. Jó lenne olyan tanuló­szoba, ahol békében megvár­hatnánk a tanítási időt. Persze egy s másban az ipari tanulók is elmarasztal- hatók. Ugyanis Szerencs irá­nyából szülte óránként érke­zik vonat, de a fiatalok több­sége már korán megérkezik Miskolcra, mert nem szeret egyedül maradni a lakásban. Jobb a várótermi hecc, mint az otthoni unalom. Bárhogy is áll a dolog, az ipari tanulókon mindenképpen segíteni kell. A kényelem és tehetetlenség rossz vért szül­het. Az ifjúmunkás ssemzst» dók „pályaudvari pedagógiája"* nem sok jóval kecsegtet. Sta« tisztikai adatok bizonyítják, hogy középiskoláinkban a be-' járó tanulók előmenetele át legrosszabb. Nem mindert irányba jó a vonatközlekedés, sokan a középiskolások közül is nagyon későn érnek hasa. Szinte egész napos üresjárat­nak, „embert rontó” esetlen-• gésnek van kitéve sok szai fiataL- Mi a teendő? A művelődésügyi állandó bizottság, amelyik okosan éá jóakarattal feltárta a helyze­tet, most már körvonalazza a reális teendőket is. S minde­nekelőtt az iparitanuló inté­zetek igazgatói nagyabb fele­lősséggel nézzék meg neveltjeik pályaudvari helyzetét, kilátás­talan időtöltéséi Ugyanis az ipari tanulók többsége arra a kérdésre, hogy tud-e erről ar. igazgató, igennel válaszolt Természetesen feltételezhető, hogy a tanulók nem mindess esetben mondtak igazai E sorok írója már évekké! ezelőtt két alkalommal is fel­hívta a figyelmet a fázó, ho lyük-nincs ipari tanulókra. Egy biztató, egy ígérő, egy se­gítő szándékú sor nem érke­zett a szerkesztőség címére. Pedig az állomás környékén van egy építőipari szálló, egy M ÁV-lak tanya, egy művelő­dési klub, kissé távolaob egy másik szálló, egy hatalmas művelődési ház. Soroljam ißy vább? I Kár 31 szóért A télnek Li.— még nincs vége; a fiatalok nagyon fáznak. Most már csak a tettek követkéz beinek. 1 \'tlaptó\ Önállóság 'i**o»o»oooee«o»»e»coo«»,'o»»oo ' J,/ 4 z önállóság az új mechanizmus sarkalatos elve. A kezdeményező-készség, ítélőképesség és döntési szándék erőteljes felszabadítója. A vezetők tekin­tete nagyobb határterületet fog át, és intézkedéseik messzebb éreztetik hatásukat. Nem köti meg kezüket a gaz­dasági mutatók sokasága, de nem is mentik fel bonyolult helyzetekben és jelentős állomásokon a véleményalkotástol s a végső szó kimondásától. Az önállóság béna a felelősség nélkül. Mi több: szertelen­ségre és meggondolatlanságra is csábíthat. Hol hál a határa? Ott, ahol a közösség — kisebb vagy nagyobb — érdekei húzódnak. Semmiképp se lehet végtelen és féktelen. Nem is válhatik azzá, ha működik, az ellenőrzés: a lelkiismerel, a megfontoltság, a felelősségérzet. Félreértés és túlszaladás előadód ha tik. Nem rossz szándék­ból, inkább túlbuzgóságból. Erre szolgait néhány érdekes példával a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén ár. Pavn Lajos elvtárs. Az egyik szakközépiskola úgy értelmezte ha­táskörét, hogy saját intézetében ezentúl ö szabályozza as iskoláztatást, meghatározva azt a területet, ahonnan tanu­lókat felvesz. Egyik-másik, tanács „előrelátóan” tártaiéitól és nem biztosítja az egészségügyi és művelődési költségeket Arló község Tanácsa közvetlenül a Művelődésügyi Miniszté­riumtól kért építési kapacitást, holott ezt nem is túl messze, Puínokon megtalálhatta volna, A felsorolt példák arról vallanak, hogy az önállóság ér­vényesítésében itt-olt megfeledkeznek mások önállóságáról, ugyancsak biztosított jogköréről, a különböző szervek és intézmények egymásrautaltságáról. Bizonyára előadódnak majd másfajta esetek is, amikor egyesek a „bölcsek kövét” érzik zsebükben, és úgy gondolják, hogy saját tapasztalatuk, rutinjuk — mások meghallgatása nélkül — egymagában is elegendő fontos döntések meghozatalához. Előfordulhat, hogy így ,is telibe találnak. Alkalmilag, de rendszeresen semmi­képp sem. Ha a csalhatatlanság munkamódszerré válik — könnyű megjósolni — felütik fejüket a gondok és hibák. Az igazi önállóság a kölcsönös bizalomból emelkedik ki, a véle­mények, az eszmecserék, a viták tüzében edződik. Nincs ebben semmi ellentmondás. Az önállóság mindig is olyan erő volt és marad, amelynek latba vetéséhez és kama­toztatásához jó ítélőképességű, az alternatívák között eliga­zodni tudó és dönteni akaró személyiség kell, de higgadtság és türelem is, amely megóv a kapkodástól, s az elhamar­kodott intézkedésektől. Julius Caesarról jegyezték fel, hog# ha haragos volt, húszig számolt, mielőtt kimondta ©olna a szót. Lehet hogy másoknak százig kell számolniuk, esetleg még tovább, de megért Utána nyugodtan ráüthetik elhatá­rozásukra a pecsétet. Másfelől óvnunk kell a vezetők és az ügyek intézésében hivatottak önállóságát az akkurátus beavatkozásoktól, a kis­szerű akadékoskodásoktól, a „minden lében kanáV’-jellegü fellépésektől. Torzsalkodás, időt rabló hatásköri viták, vag-$ éppen elkedvetleneáés támadhat belőlük. Pedig számyaszegetien nem lehet repülni!... Sárközi Andor József, a Miskolci járási Pár bizottság első titkára ily« képet festett a járás üzeme ről; 1967-ben általában mii denütt emelkedett a term lés, csökkent az önköltség. 1 alól csupán a nyéki kavic bánya kivétel. Az új gazd sági mechanizmus első évébt és a következőkben is szám' lehetőség van a termékbőr tésre például az Ongai Cs varárugyárban, de ehhez els sorban a műszaki előkészíti kell hatékonyabbá tenni. T kacs István, a Borsodi Vegy kombinát pártbizottságán: titkára arra a megállapítás: reagált, hogy a műtrágyaipa ban tovább kell növelni a mi trágya és a pvc-termeléi Küiönös gondot kell fordíta a nitrogénipari és műanya alapanyag termékek állal dotációjának csökkentéséi Már a kollektív szerződés k szítése idején is napirend kerültek a BVK-han ezek kérdések. A nitrogénműtrágy a műanyag alapanyagip; perspektívája korláttan. IV azonban, a jelenlegi árak me lett állami dotációt veszni igénybe. A megoldás útját t Ián abban kellene keresi hogy az árak rendezésév jobban érdekeltté kellene te ni a dotáció csökkentésében vállalatot, illetve annak de gőzéit. (Folytatjuk.) nyászatban tehát kutatni kell a gazdaságosabb, versenyképe­sebb termelés lehetőségeit Tőre'-.cdsiE kell a világszínvonal elérésére A gazdaságosabban felhasz­nálható, versenyképesebb áru az új gazdasági mechanizmus­ban előnyösebb helyzetet ural. A vasércbányászatban ezért a legfontosabb feladat az ön­költség csökkentése, annak megteremtése, hogy verseny- képes legyen az import vas­érccel. Kohászati vállalataink­nál is fokozottabban kell tö­rekedni a felhasználók igé­nyeinek kielégítésére, a gép­iparban a belkereskedelem rendeléseinek jobb kielégíté­sére, a szerződési fegyelem be­tartására, a pótalkatrész-hiány további csökkentésére. Ezzel kapcsolatban még előző, szó­beli kiegészítésében megje­gyezte Dojcsák János, a me­gyei pártbizottság titkára: ör­vendetes, hogy üzemeinkben egyre gyakrabban összehason­lítják önmaguk és mások munkáját, és törekednek a vi­lágszínvonal elérésére. Sót, nem egy termékünkkel ezt már el is értük. Mennyi azonban a még ki­aknázatlan lehetőség! Bialis a kenyérgabona termelés eme­lésén kívül a takarmánybázis kiszélesítését. A siker a dolgo­zók szemléletétől és magatar­tásától függ. Attól, hogy meny­nyire értik meg a központi tö­rekvéseket, a közgazdasági szabályozókban megtestesülő gazdaságpolitikát, miképpen tudják ezt érvényesíteni min­dennapi tevékenységükben. A ferme’és i»azofljck az i»éoyekhez Az ipar főbb ágazataiban sokoldalú, összetett feladatokat kell megyénkben megoldani. A bányászatban például az ás­ványvagyon kitermelési üte­mének jobban kell igazodnia a szükségletek változásához. A bányászat jövője ezért haté­kony piackutatást igényel. A szénbányászatban tovább kell folytatni a koncentrációt, az eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodást, a korszerű gépe­sítést A vitában részt vevő Monos János, a Borsodi Szén­bányák igazgatója elmondotta, hogy ezen az úton haladnak. A létszám-átcsoportosítást, ezt a nagy jelentőségű politikai; gazdasági feladatot általában síkéivel oldották meg, de az élet később azt követelte, hogy sokkal több szenet kellett ter­melniük, mint amennyit ter­veztek. Nos, a borsodi bányá­szok ennek röviditett munka­időben is eleget tettek. Hogy az utóbbi időben a szénellátás­ban mégis nehézségek mutat­koztak, annak több oka van. Részben az új árak, másrészt pedig, hogy bár vállalataink, üzemeink fokozatosan átallnak a korszerű energiahordozókra, ez az átállás még nem történt meg. Váratlanul nagy meny- nyiségű szenet rendeltek, s vontak el a lakosságtól. Ter­mészetesen lehetnek termelési problémák, de akadályozzák az ellátást szállítási, szerve1- zési hanyagságok is. A bányá­szat az önjáró berendezések fokozatos üzembe állításával növeli termelését, de az a tény, hogy „a szén újra di­vatba jött”, nem jelenti el­veink feladását. A szénbányá­szat tisztában van vele, hogy es földgáz és a villamos energia fokozatos felhasználásával csökkenni fog o felhasznált szén mennyisége. A szénbá­Zárszá in adási vásár ben. Tegnap, január 18-án,?, csütörtökön reggel 8 órakort zárszámadási vásár kezdődött? Sály községben, s ez 20-án,? szombaton estig tart A föld-J művesszövetkezet teljes áruvá-'f lasztékkal nyitotta meg a vá­sárt Megvásárolható minden: a televíziótól kezdve a ruha­félékig. Ha meg véletlenül va­lamely árucikk hirtelen ki­fogyna — azonnal indul a földművesszövetkezet gépko­csija, és órákon belül megra­kodva tér vissza. A vásár első napja igen jól kezdődött A gazdagon fizető sályi Szabad Föld Termelőszö­vetkezet tagjai főleg tv-készü- lékeket, ruhaféléket, háztartási gépeket és rengeteg textil- anyagot vásároltak. A sályi Szabad Föld Ter­melőszövetkezet, a megyében elsőként, már január 17-én, szerdán megtartotta zárszám­adó közgyűlését. A tagoknak ezúttal 1 500 000 forint része­sedést fizettek ki. A pénz je­lentős részét ilyenkor el szok­ták költeni az emberek: főleg értékesebb árucikkeket és ru­haféléket vásárolnak. A ko­rábbi évek tapasztalata, hogy zárszámadás után napokon át Miskolcra utaztak az emberek, hogy a szükséges árukat meg­vásárolhassák. Az autóbuszok és a vonatok zsúfolásig teltek, főleg visszafelé, amikor a ren­geteg csomagot cipelték. A mezőkeresztes—bükkábrá­nyi termelőszövetkezet az idén igen ügyesen segít a zárszám­adási pénz célszerű elköltésé­A megyei pártbizottság ülé- ®£hek előző számunkban is­mertetett anyaga alapja volt 4 napirenden szereplő téma ®ma fontos részének: milyen Partpolitikai, gazdaságpolitikai feladatokat kell megoldanunk J968-ban, az új gazdasági me­dian izmus első évében. Mind ®z írásos előterjesztésben, mind a hozzászólásokban sok- rele utalás volt rá, hogy a mögöttünk levő 1967-es esz- fondő a kísérletezés éve is JWt Nagy gyárainkban, üze­meinkben és mezőgazdasá­gikban is eredményesen dol- .Eoztek az évi tervek teljesí­téséért és túlteljesítéséért, ugyanakkor nagy tömegek is­merkedtek tanfolyamokon az Pj gazdasági mechanizmus ele­meivel. Viták, politikai főru- m°k> ankétok sorozata zajlott le. Cé! :■ éfefszmvGoat Módszeres emelése Igen — ez a felszólalások­ba is hangot kapott —, az új gazdasági mechanizmus beve­zetése gyakorlatilag már ko­rábban elkezdődött. Ezt szol­gálta, mondhatnók: vezette be 0 kollektív szerződések kidol­gozása, aláírása, melyet sok ta­nácskozás előzött meg a de­mokratikus centralizmus je­gyiben. A termelési tanácsko­zásokon ezrek és ezrek mond­ok el véleményüket, hasznos pmácsaikat, javaslataikat a bérezés különböző formáiról, a ősök ken tett munkaidő be­vezetéséről, a részesedési alap kidolgozásáról stb. megyei pártbizottság ülése .közelből, mostani életünk, mindennapjaink talaján állva vmsgalta a problémákat, a egoldandó kérdéseket. Az el­múlt hónapokban lezajlott sokféle tanácskozásra, meg- yílyánulásra ad választ az a megfogalmazás, miszerint: a Part gazdaságpolitikájának to­vábbra is legfontosabb célja a gazdasági hatékonyság állandó növelése, ezzel együtt az élet- *~ínvona.l rendszeres emelése. segítheti (és kell is, hogy segítse) a vállalati önállóság. kialakított befolyásoló esz­közökkel is segíteni kell a cél- zerű exporttevékenységet, az «nyagellátási nehézségek csök­kentését, a mezőgazdaságban A sssejgyei párlfoízoíísiSg sncglárgyaMas !m*zmi1iáröt!iczer szcmélvsépkocsi Székely Károly, & Merkur Személygépkocsi Kereskedel­mi Vállalat igazgatója csütör­tökön délután a Magyar Autóklubban tájékoztatta az újságírókat az autókereskede­lem idei terveiről, a várható gépkocsi -ellát ásról Elmondotta egyebek között, hogy a vállalat a múlt esz­tendőben 23 000 személygép­kocsit értékesített, s az idén is hasonló mennyiség forga­lomba hozásával számolnak Ehhez mintegy 17 000 kocsit a baráti országokkal kötött ál­lamközi szerződések alapján már megrendeltek. Jelenleg mintegy 18 006 olyan kocsimegrendelöt tarta­nak nyilván, akik befizették a kocsi árát. A Merkur fokozottabban bs kíván kapcsolódni a hasmáR autók értékesítésébe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom