Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

4

SsSéAKMAGVARORSAW

Csütörtök, 1968. január i.

Korszerű nyelvoktatás a sárospataki gimnáziumban

A nagy múltú sárospataki kollégium és az ősi főiskola épületében működő Rákóczi Gimnázium ma is népes. Évente ezer középiskolás diák gyarapítja itt ismereteit, szerez értékes, általános műveltséget. Két évvel ezelőtt itt Is szerveztek speciális nyelvtagozatú osztályokat, meglehetősen szigorú követelmények szerint válogatva ki a tanulókat az általános iskolák legszorgalmasabb diákjai közül. A speciális, angol és orosz nyelv tagozatú osztályok (az I. és a II. évfolyamon) igen jó eredménnyel dolgoznak.

Társadalmi munkábau

A sárospataki Rákóczi Gimnáziumban most a technika segítségével is tovább kívánják emelni a nyelvoktatás színvonalát Már készül a korszerű nyelvoktatási laboratórium, az elektrotechnika segítségével audio-vizuális nyelvtanítási módszert vezetnek be. Egyszerre 36 diák tanulhat benne. A felszereléseket a Művelődésügyi Minisztérium adta az iskolának, ezzel is támogatva a dicséretes kezdeményezést.

Az elektrotechnikai berendezések szerelési munkái t Dézsy Béla, műszaki főtiszt, az iskola egykori növendéke irányítja társadalmi munkában, sőt, a szerelési munkák jelentős részét személyesen végzi. Segítenek a korszerű nyelvoktatási laboratórium felszerelésében a patronálok, a MÁV sátoraljaújhelyi állomásfőnökségének műszaki dolgozói is, valamint az ilyen

jellegű szerelésben jártas és ügyes diákok. így a speciális nyelvoktatási laboratórium jelentős mértékben társadalmi munkában készül el.

Gergely Károly gimnáziumi igazgató tájékoztatása szerint a. korszerű laboratórium lényegében már készen van, csupán apróbb elektroszerelési hibákat kell korrigálni. Az új létesítményt az iskolai év második felében használatba veszik. Természetesen elsősorban az orosz és az angol nyelv tagozatú osztályokat kívánják itt tanítani, de felhasználják majd a berendezéseket az általánosan kötelező orosz nyelv oktatásában, más osztályok is.

nak, mégpedig kötelezően, s a heti 12 óra nyelvtanulás önmagában is , fokozott igény- bevétel. Ezekkel együtt — természetesen — a nyelv tagozatú osztályok tanulói kötelesek eleget tenni az iskola követelményeinek valamennyi tantárgyból. Általában eleget is tesznek. Az elmúlt két év során a speciális nyelv tagozatú osztályok tanulmányi eredménye jó átlagú. Mindezeken kívül a nyelvszakos diákok aktívan részt vesznek az iskola diáktársadalmi tevékenységében és a társadalmi munkákban.

Magasabb

követelmények

A két speciális nyelv tagozatú osztályban a követelmények magasabbak az átlagnál. Elsősorban arra törekszenek, hogy az általános iskolák kitűnő tanulói közül válogassák ki a legjobbakat, főleg azokat, akiknél az áLlagosnál jobb nyelvérzéket állapítanak meg. Alapvető követelmény, hogy a speciális nyelv tagozatú osztályokba olyan tanulók kerüljenek, akik az általános iskola anyagát valamennyi tantárgyból hiánytalanul tudják. Itt ugyanis nincs mód a hiányzó ismeretek pótlására, mert a nyelvtanulás egyrészt megalapozott általános szintű tudást, másrészt fokozott igénybevételt követel. Mindkét tagozaton — orosz és angol nyelvből — a heti 6 óra iskolai nyelvoktatáson túl délutánonként, lényegében a szabad időben további 6 óra társalgási nyelvtanulást biztosi taloazsá-'os

meiiliülÖDbözfefés

— Általában jellemző ezekre az osztályokra — mondotta Gergely Károly igazgató —, hogy nemcsak a nyelvtanulásban érnek el magasabb szintű eredményeket, hanem a többi tantárgyakból is. .fő képességük nagy szorgalommal párosul. Ez is nagyon fontos.

— Kollégiumban laknak?

■— Valamennyien. A magasabb színtű oktatást csakis így. tudjuk biztosítani. A kollégiumban nyelvszakos nevelő tanárok foglalkoznak velük.

— Nem egyféle megkülönböztetés ez?

— De igen. Viszont:

gos megkülönböztetés. Az állam, a társadalom azzal igyekszik meghálálni a szorgíümat, hogy segíti a jó képességek kibontakozását Ez a társadalomnak is érdeke. Ezért is támogatja a minisztérium fokozottabb mértékben iskolánk szakosított nyelvoktatási tevékenységét.

(sz. j.)

A NEB muiiStale»i'véLől

. Mostanában egyre többet tapasztaljuk, hogy a dolgozó emberek ügyeivel való fokozottabb törődés a hivatalok, intézmények, vállalatok tevéA MÁSIK LUÍU

Korábban kifejtett véleményünk teljes fenntartása mellett újra megnéztük a Miskolci Nemzeti Színházban a Lulu előadását Péva Ibolya kedvéért. Ugyanis a címszerepet ketten játsszák, felváltva: Margittay Ági és Péva Ibolya. Az előbbiről a bemutató kapcsán már írtunk, most a másik Lulut figyeltük meg.

Péva Ibolyának — tudomásunk szerint — ez az első nagy vezető szerepe. Korábban több apróbb szerepben figyeltünk fel rá, legutóbb a Bankrablás olasz módra című komédia leányanya szerepében láthattuk. Most azonban nagy szerepet kapott. Olyan feladatot, amely szinte egy pillanatra sem engedi le a színpadról, csaknem három órán keresztül kell mókáznia, táncolnia, énekelnie, s nem utolsósorban megformálnia azt a francia lánykát, aki túlhajtott kíváncsiskodásból került a rablók közé, s aki végül is a tiszta szerelemben találja meg boldogságát. A darab különféle adottságaiból folyóan a címszerep nagyon is összetett. Örömmel jegyezhetjük fel, hogy Péva Ibolya nagyszerűen illeszkedik a kis együttesbe, remek táncos, néhány énekszámára is fel kellett figyelnünk, egészében nagyon kedves Lulut állított elénk. Üde szőkesége, gyermekien friss lénye sajátos színnel ruházta fel alakját: úgy éreztük, hogy valami hamvas tisztaság keveredett a bankrablók közé. Nagy feladatát szépen, feljegyzésre méltóan oldotta meg

kenységében nagyobb szerépet kap.

A NEB 1968-as munkatervében lapozgatva megragadta figyelmünket, hogy az új gazdasági mechanizmusra való áttérés gyakorlati lebonyolításának ellenőrzése mellett két . olyan téma is található, amely | a fenti gondolat jegyében született. Január és február hónapokban megvizsgálják az egyes szolgáltatások (gáz, posta villany, kéményseprés stb.) helyzetét és e területeken a | panaszok intézését, április hó- í napban pedig a dolgozó nők > helyzetét mérik fel.

\ Míg az első vizsgálatnál a í bosszúságra okot adó tényezőket okozati összefüggésben vizsgálják,. (pl._ díjbeszedési módszerek, liftjavítások problémái stb.), addig a dolgozó nők helyzete című vizsgálati téma során arról kívánnak meggyőződni, hogy a vállalatok, adottságaikhoz viszonyítva megfelelő segítséget nyuj- tanak-e a dolgozó anyák részére. Milyen további lehetőségek kínálkoznak és ezek megvalósítását milyen tényezők akadályozzák.

A NEB természetesen számít a vizsgálat során a lakosság segítségére és számit arra is, hogy többen levélben keresik meg a NEB-irodát

Mezőgazdasási szakmunkásképzés a nískslci járásban

Évről-évre egyre több jól képzett szakemberre van szükségük a termelőszövetkezeteknek. Immár öt esztendeje kezdődött a szervezett szakmunkásképzés ‘ a mezőgazdaság számára. A tapasztalatok azt bizonyítják: az utóbbi időben megnőtt a fiatalok érdeklődése az ottani szakmák iránt. A miskolci járásban például az 1968 szeptemberében kezdődő tanévre a szakmunkásképzésre jelentkezők száma jóval meghaladja a korábbi évekét.

A járás tsz-eiben egyébként jelenleg 600 betanított, és szakmunkás dolgozik. Ám ennél több szakember kellene. A termelőszövetkezetek évente átlagosán 150 betanított és ugyanannyi szakmunkást állítanak munkába.

Éppen ezért az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a miskolci járásban a mezőgazdasági szakmunkásképzésre. A tervek szerint szeptembertől Felsőzsolcán és Sajószentpéte- ren kihelyezett osztályok kezdik majd meg működésüket.

Formabontó krímik

Nemrég láttám a moziban Ad Angyal lesen című filmet. Ebben az Angyal, a televízióból ismert szuperdetektiv, az igazság bajnoka gengszterre változott, sőt, szupergengszterre, mégis belőle csináltak hőst a film alkotói. Aztán láttam a tv-ben egy háromrészes filmet, amelyben egy bizonyos Bert Gregor nevű, börtönből szökött, megrögzött bűnözőért kellett volna izgulnom. Legalábbis a film alkotói mindent elkövettek, hogy ez a sokszoros gonosztevő elnyerje rokon- szenvemet, és izgalommal, nézzem á viliódzó képsorokat, vajon slkcrül-e a bűnös úton szerzett pénzzel megszöknie, vagy sem.

Úgy látszik, az „egyenes" krimi már nem cikk, az izgalmas, bűnügyi filmek készítői nem bíznak saját gyártmányaikban, nem hiszik, hogy készítményeik, amelyekben az igazságot próbálják felderíteni és a bűnöst üldözni, izgalmat kelthetnek. Teret kapott hát a fordított krimi, azaz nem az igazság győzelméért, hanem a hőssé ütött gyanús figuráért kell izgulni, lelkesedni. Elérkezett a krimiben is a, formabontás.

Ne tűnjék szerénytelenségnek, néhány témát ajánlhatnék mind a televízió, mind a filmgyártás számára.

Javaslom, készüljön film Hekus Dőlteiről, az 1546-os időszak legendás hírű bűnözőjéről, aki gazdag kereskedők boltjait fosztogatta, közben rendőrt is ölt, meg egyebeket' csilláit, s milyen sokáig tartott, amíg cl tudták fogni. Vagy érdemes lenne talán filmet készíteni a fehérterror hírhedt hóhérának, Francia Kiss Mihálynak évtizedes bujkálásáról. Filmkészítők mennyi lehetőséget találhatnának e hosszú bujkálás kalandos fordulatai közben! De lehetne filmet készíteni esetleg arról, milyen izgalmak között élt hajdan Hamrák János, aki eladta a Rottcnbiller utcát a székesfehérvári városatyáknak — mindaddig, amíg fel nem fedezték és lé nem bukott. Vagy nem kívánkozik-e ilyen fordított krimi hősévé Lédererné nagyságos asszony és férje, a fehérterrorista csendőrtiszt, akik Kodelka hentesmestert annak idején feltrancsírozták, s milyen hosszú volt az út, amíg a hajdani oszlálybiróság ítélt felettük. Gondoltam a híres szélhámosra, Strassnoff Ignácra is, de őt el kellett vetnem, hisz az ő kalandjait a televízió már eavszer lei- dolgozta. 3

Akadna esetleg frissebb, maibb téma is, mert beszélik, hogy itt-ott, szövetkezetekben, vállalatoknál elkövetnek visz- szaéléseket, eltulajdonítanak pénzeket, de ez a téma nem alkalmas, ß tettes többségben még nincsen szökésben. Ugyanis, még nem fedezték fel a bűncselekményt. (bus)

1 ÍZEVES SZAKKÖR

Tíz év őta munkálkodik a Rónai Sándor Megyei Művelődési Ház eszperantó szakköre, mely annak idején még a Kossuth utcai székházban alakult meg.

A szakkör az elmúlt évek alatt a rendszeres heti foglalkozásokon kívül minden évben nyelvtanfolyamokat is szervezett és alkalmakként Miskolcon országos találkozókra is összehívták az eszperan- tistákat. A,magyarországi eszperantó világkongresszus alkalmával 230 külföldi vendéget hívtak meg Borsodba, hogy

megismertessék velük a megye néhány nevezetességét. A szakkör tagjai más alkalmakkor is fogadtak külföldi vendégeket, előadókat. Segítik a megyei eszperantó szakköröket is. Sok segítséget adtak a szlrmabesenyőj általános iskolásoknak is, akik eszperantó műsorukkal többször szerepeltek a megyei művelődési házban és a múlt évben Bulgáriában is jártak.

Az elmúlt hónapot különösen gazdag program jellemezte. Bácskay István, a Magyar Eszperantó Szövetség vasutas

szakosztályának vezetője be» számolt a Hollandiában tartott eszperantó világkongresz- szusról, később megemlékeztek a nemzetközi nyelv szerzőjének, Zámenhoffnak születésnapjáról, megkoszorúzták az Eszperantó téren levő emléktáblát is. Ezenkívül a művelődési házban a szakkör tagjai minden csütörtökön 18 órai kezdettel összejövetelt tai toltak: Az új évben is ezen a napon tartják foglalkozásaikat.

Tál István

fa

A tlsxa szederkényi művelődési hás programjáról

Tiszaszederkényben sokan várják már a művelődési ház filmszínházának megnyitását Az intézmény igazgatójának tájékoztatása szerint erre is {rövidesen sor kerül, ugyanis sa napokban befejeződtek a < gépházban folyó szerelési mun- i kólátok.

A művelődési otthon vezetősége úgy tervezi, hogy a most megnyíló filmszínház I-es kategóriába sorolt, bemutató mozi lesz, amely szélesvásznú és normál filmek bemutatására egyaránt alkalmas. Egy héten öt adásnap lesz; szerdán és szombaton pedig különböző rendezvényeket tartanak a helyiségben. ■

A város lakóinak szórakoztatására kéthetenként bálokat, továbbá táncesteket rendeznek a művelődési házban. Ezenkívül kéthavonként színházi előadásokat, negyedévenként tánczenei esteket tervez vezetősége. Szó van arról Is, hogy időközönként a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad műsort * városban.

Nagy gondot fordítanak m tartalmas, színvonalas klubélet kialakítására- Ennek érdekében olyan állásfoglalás született, hogy a klubokat kizárólag tagsági igazolvánnyal rendelkező dolgozók látogathatják. Már készül a klubigazolvány, melyet rövidesen kiosztanak a jelentkezők között.

Az intézmény programjában előkelő helyet foglal el az ismeretterjesztő munka. A legkülönbözőbb témakörökben a művelődési ház vezetősége neves előadókat — ismert politikai és közéleti személyiségeket, szakembereket, írókat, művészeket — kér fel az ismeretterjesztő előadások megtartására. Így például januárban dr. Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője ad tájékoztatót az időszerű külpolitikai kérdésekről.

Érdemes megemlíteni még, hogy tavasszal Tiszaszederkényben — a művelődési ház szervezésében — kulturális hónapot rendeznek, amelyre 1968. áprilisában kerül sor. Az ünnepségsorozat keretében többi között nagyszabású kiállítást terveznek, amely a szomszédos baráti népek életét mutatja be a látogatóknak.

Viiliséi = provincializmus?

Gábor: Nálunk vidéken...

Masvarorszáf’iiak

ma 10 milliónyi lakosa van. Ennek egyötöde Budapesten él. (Európában szinte páratlan aránytalanság, torzulás a főváros javára! Minden ötödik magyar állampolgár a fővárosban él!), egynyolcada a négy nagy városban (Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), a többi, az ország lakosságának mintegy háromnegyede „vidéken”.

Szükségesnek tartjuk ezeket a statisztikai adatokat, tényeket előrebocsátani, mert éneikül érthetetlen, értelmetlen lenne Mocsár Gábor írásainak szenvedélyessége. Mert ez ennek az ügyes tollú, nyílt szemű-eszű publicistának, írónak egyik legmarkánsabb tulajdonsága, egyben érdeme is. Vulgarizálva mondhatnánk úgy is, hogy a vidék „megszállottja”, ha a „vidék” szó mór eleve nem hordozna tartalmában is, akusztikájában is valami lekicsinylőt, lefokozót, közvéleményünk gondolkodásában, szóhasználatában. Mert Mocsár • Gábor minden írásában, amikor a vidék problémáit elemzi, országos gondokról szól. Szenvedélye okos, ..irányított” szenvedély. Problémafeltáró, elemző, egyben problémamegoldó is. Jel ínségekre hívja fel a figyelmet, mint például a Nyírség elmaradottsága, az Ingázók nenéz helyzete, a tanyák gondja, a vidéki szellemi élet fejlődésének lassúbb tempója (a fővároshoz viszonyítva), a tunyaságból vagy kényszerűségből

fakadó provincializmus, szuk- látókörűség stb. De ez a’ felsorolás nem csupán Mocsár érdeklődésének, témáinak sok, olda'óságát, gazdagságát jelenti. Jelenti a már fentebb említett problémamegoldó szenvedélyt, olios, ösztönző, serkentő indulatot is, amely a továbbmozdulást sürgeti. Ami minden írásában szembectlik: Mocsár alaposan ismeri választott témáját, a vidéket. Szinte hihetetlen, hogy ennyi helyen megfordult, ennyi emberrel beszélt, ennyi adatot elraktározott. Ez kilométerben ezres nagyságrendeket jelent járhatatlan dűlőutakon, rek- k<nő melegben, vendégmarasztaló sárban. Az olvasó csak ámul, hogy a szerzőnek honnan jut ideje, ereje megismerkedni a nyírségi tanyai kollégium életével, a makói „hagymások” egyke-gondjaival, a nádudvari részesedési rendszerrel, de közben levéltárakban is bütykölni Debre- recen szellemi múltjának elemzéséhez, vagy Békés tarosa településtörténetéhez. Ehhez, ennyire valóban csak annak „futja” erejéből, aki magáénak is érzi ezeket a problémákat.

lása, a vidék és a főváros élete azonosságainak, lappangó, vagy nyílt ellentéteinek elemzése. Amikor pl. a téeszek, problémáiról ír, nem elégszik meg a lehetséges termelési, szervezési elosztási megoldások felvázolásával, hanem elemzi a parasztság múltjából, a paraszti mentalitásból fakadó problémabokrokat is. S éppen ebben, ezzel ad új szempontokat is a megoldás lehetőségeihez. Lehetőségeihez — mondtuk — és nem receptet. Mert bár kitűnően ismeri a témát, mindig hangsúlyozza, hogy elemzése1', értékelései nem a szakemberéi, hanem a töprengő, kereső (hu- -mán) értelmiségéi. A mezőgazdasági, nemzetgazdasági, városfejlesztési stb. problémákat, de nem a szellemi életet illetően. Mert arról már a szakember, a beavatott szavával szól. Így a jó szakemberek Pestre vágyódásáról- meneküléséről, a vidéki színházak, egyetemek, folyóiratok nehézségeiről. Hangja ezeknél a témáknál — ha lehet — még jobban átforrósodik. Szakít az értekező-esszé stílussal, és a hitvitázók érvelő-perlekedő dikciójával váltja fel azt. Így vitázik pL a „debreceniséggel”, a múltat a jelennel mérő szépítéssel, lakkozással, a szegedi profittal lan nagyotakarással, a miskolci mindenáron hagyomány, kereséssel, a fővárosi és a vidéki sznobizmussal.

í’/r,L Mocsár talán légi®.

ga! masabb, de legvitathatóbb írásai Is. Vitázik és vitára ingerel. De a vitt* már élet, pezsgés, erjedés. Többek között ez is egyik erénye a kötetnek: a mindvégig becsületes, építő szándékú vi- tára-provokálás. Mert a vidék gondja, az ország gondja, megoldása, a fejlődés mind«1 annyiunk ügye.

Eszelt a gondok

képpen nem is „újak”, hiszen mindannyian érezzük, éljük, akik az „urbs” környékén élünk. Mégis, mi az, amit Mocsár írásaiban telitalálatnak, felfedezésnek érzünk? Az ösz- szefüggések keresése, a múlt- jelen-Jövő vonalának felvá^aHorpácsí SSoüeí