Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

Tasárnap, 1368. Január 14. ESEAKÍW AGY ÍRORSZÁG I I A Nyékládtiáza és Vidéke Általános Fogyasztási & Értékesítő Szövetkezet b@tonárú üzeme foglalkozik snozaiklap, járdalap, kútgyűrű, átereszcső, füstcső- hüvely, kéményajtó, kerítésoszlop, útszegélykő és íedlapok stb. előállításával. 1968. évre vonatkozó szállításokra igénybejelentést felvesz a szövetkezét központja útján, Nyékládháza, Vasút ú. 2. címen. Szövetkezet vezetősége A talajjavító Vállalat sa jósz entpéteri kirendeltsége feltesz nehézgépkezelői togositvánnysl rendelkező C—100-aa erőgép vezetőket, C—100-ások javításában nagy gyakorlattal rendelkező szerelőket. Bérezés kol­lektiv szerint, felvétel esetén útiköltséget térítünk. Je­lentkezés munkanapokon S a jószen tpéter, Kossuth u. 135. sz. alatt, fél 8-tól 16-ig, A BORTANYÁN várja vendégeit január 12-től mindé« este, & Berlin­ből hazatért, közkedvelt BALOGH GYUSZI és népi zenekar», Miskolci Vendéglátóipart Vállalat ÉRTESÍTÉS! Közöljük kedves ügyfeleinkkel, hogy ügyeik zavartad*® intézése céljából Miskolc, Széchenyi u. 29. sx. «. hi tél- osztály un lton 1968. január 18-tól kezdve minden héten csütörtökön 8—18 óráig fiifsfihasszaEiEiíteU péiiztárszolgálatot tartónk Ä meghosszabbított pénztári órák alatt foglalkozunk hiteligénylések átvételével, kifizetések teljesítésével, takarékbetét be- és kifizetésével Abban az esetben, ha csütörtök munkaszüneti nap, akkor pénteken tartunk meghosszabbított pénztárszol­gálatot. Országos Takarékpénztár B.-A.-Z. Ht. Igazgatósága Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy az Autóközlekedési Vállalat KERESKEDELMI IRODÄJA megkezdte működéséi Utazási ügyekben, személy- és áruszállítás minden vo­natkozásában rendelkezésre állunk. Számvetés az NB II-ben Sportműsor Hoary milyen volt a tegnap, az befolyásolja a mát, és leg­többször kihatással van a hol­napra is. így van ez a labda­rúgásban is. Nehéz számba venni a mát anélkül, hogy visszapillantanánk a tegnap­ba, s a következtetések vá­zolják a feladatokat is. így azután nem valamifajta megszokásból értékeljük év végén, vagy az új esztendő kü­szöbén a szakosztályok, egye­sületek, szakszövetségek tevé­kenységét. meg azután nem is eső utáni köpönyegnek szán­juk e sorokat. Inkább á meg­felelő tanulsáook levonásához szeretnénk segítséget nyújtani — jélen esetben az NB Il-es csapataink egyesztendős mun­káját illetően. A bajnokság elején az NB H. Középcsoportja igazi rej­tély volt. Még hetek múltával sem lehetett megalapozott vé­leményt mondani a bajnokság, vagy a kiesés kérdésiben. Ügy tűnt, hogy minden lehetséges. A tavaszi szezon végére las­san kialakult egy általános kép, de az őszi meccsek azon is ..igazítottak”. Mi elsősorban a négy bor­sodi csapat szereplését kísér­tük figyelemmel. No persze, azért mások esélyeiről sem feledekeztünk meg. A Borsodi Bányász nagy tapasztalattal, NB-s rutinnal rendelkező együttese elég ne­héz körülmények között raj­tolt, mégis kellemes megleoe- tést szerzett szurkolóinak. Saj­nos, később megtorpant, s fgv szertefoszlottak a vérmesebb remények. Az együttes har­minc mérkőzésből tizet nyert meg, tízszer játszott döntet­lenül és tízszer szenvedett ve­reséget. Gólaránya negatív, mert az adott 36 góllal szem­ben 42-t kapott. Az együttes a vidékiek ellen jobban szere­pelt, mint a fővárosiakkal szemben, így azután otthon és idegenben húsz mérkőzésből húsz pontot szerzett vidéki csapatokkal szemben. Gólaré- nya e tekintetben 27:23. Há­rom mérkőzést játszott borso­di együttesekkel, otthon mind a hármat megnyerte, idegen­ben két döntetlent ért el és egyszer kikapott. Ha a tava­szi és az őszi szereplést külön mérlegeljük, azt láthatjuk, hogy tavasszal 15 mérkőzésen 16 pontot szerzett, ősszel vi­szont csupán 14 pontra futot­ta erejükből. E teljesítményé­vel azután a 7. helyen végzett. eredményben az utolsó talál­kozón biztosította a bentma- radást. Ez a csapat is a vi­dékiek ellen szerepelt jól. hi­szen 20 találkozón 21 pontot gyűjtött. A fővárosi csapatok­tól, idegenben és otthon együttvéve mindössze 7 pontot vett el. Helyzetét kedvezően befolyásolta az is, hogy há­rom borsodi ellenfelétől öt pontot szerzett. Tavasszal ne­hezen lendült játékba, hiány­zott az NB 11-es tapasztalat, s Minden mérkőzésen csak Nyí­Legújabb bel- és külföldi utazásainkat ajánljuk; 3 napos cseh—lengyel utazás autóbusszal (1 nap Zako­panéban). Utazási költség: kb. 215 forint. 4 napos csehszlovákja—lengyelországi utazás autóbus»­szal, krakkói városnézéssel. Utazási költség: kb. 301 forint. 4 napos sítúra a Tátrában. Utazási költség: kb. 159 forint. Fenti utazásokra kellő számú jelentkező esetén minden vasárnap Indítjuk autóbuszainkat. 11 nap Jugoszláviában, Dubrovnikban, menetrendszerinti autóbuszjárattal. Június 19-től szeptember 18-ig heten­ként. Utazási költség: kb. 781 forint. (Utazás alatti szállás beszámítva.) Dubrovnikban szállást, étkezést biztosítunk, melyet kü­lön kell fizetni. Siautőbusz BükUszentkcresztre kedvezményes áron, megfelelő hóviszonyok esetén minden vasárnap reggel 8 órakor, a Szeles utcáról indul. Részvételi díj: 20 forint. Jelentkezés minden héten péntek délig. Színházlátogató autóbusz vidékről a miskolci és egri színházakba. Színházjegy biztosítva. Csoportoknak ked­vezmény. Ezenkívül vállaljuk különjáratok szervezését, lebonyolítását, megrendelések felvételét szolgáltatással (szállás, étkezés stb.) bel- és külföldre, mérsékelt áron. Csoportoknak, szervezőknek kedvezményt biztosítunk. Díjtalan programot készítünk. Szállást foglalunk az egész országban. Már most keresse fel ügyfélszolgálatunkat! Miskolcon, ideiglenes helyén, a Zsolcai -kapu 18, sz. alatt minden munkanapon 10—15.30 óráig Szombaton 12 óráig. A vállalat központjában: József Attila u. 72 Irodaház, II. em. 202. sz. szoba, minden munkanapon 7—15.30 óráig. Telefon: 33-572. 3. sz. Autóközlekedési Vállalat kereskedelmi osztály A Kazincbarcikai MTK-t sokáig kiesőjelöltnek tartot­ták. Nagy küzdelemben 39:50- es, negatív gólaránnyal 28 pontot gyűjtött össze, így vég­ez meglátszott'az eredményen is. Mindössze 12 pontot szer­zett. Ősszel viszont már nem­csak jobban, hanem eredmé­nyesebben is játszottak, s eb­ben az időszakban hat győzel­met és négy döntetlent sikerült kiharcolniuk. így 16 pontot gyűjtöttek össze. Az NB II. második újonca, Ormosbánya ugyancsak 28 ponttal, de 35:49-es gólarány- nyal a 13. helyen végzett. Megmenekült a kieséstől. A borsodi csapatok közül a leg­jobban szerepelt a fővárosiak ellen. Tizenegy pontot gyűjtöt­tek össze Budapesten, Illetve otthon, a borsodi együttesek­től pedig hat pontot vettek el, A tavaszi szereplése mondha­tó jobbnak. Ekkor 15 pontot szerzett a csapat, ősszel vi­szont már csak tizenhármat. Ekkor esett sok szó a kiesés veszélyéről. rí, Benkő és Vörös szerepelt, j A KMTK-ban 25-en jutottak j szóhoz, és közülük csak Ta- i kács szerepelt mind a harminc mérkőzésen. Itt található j egyébként a legeredményesebb magyar kapus, Ambrus. Ugyanis, amellett, hogy húsz ■ alkatommal védte a KMTK ! kapuját, négyszer volt me­zőnyjátékos, és hat gólt rú­gott. Ormosbátiyán 22-en har­colták ki a bentmaradást. Igaz, ősszel már csak 14-en szere­peltek. Érdemes megemlíteni, hogy az utolsó hat mérkőzé­sen azonos összeállításban ját­szott az együttes. Igen ám. de ide kívánkozik az is, hogy egyetlen olyan játékos sincs, aki valamennyi találkozón pá­lyára lépett. Rudabányán 21- en jutottak szóhoz, de leg­alább két mérkőzésről min­denki hiányzott. Az idén ismét négy csapat képviseli Borsoiiot az NB II- ben. A Borsodi Bányászon, a KMTK-n és Ormosbányán kí­vül a Papp J. SE lesz maga­sabb osztályban. Ahhoz, hogy egv esztendő múltával is ott találjuk őket. kemény munká­ra. sportszerű életre'“'-’-a, be­csületes, jó játékra lesz szük­ség. Amikor e csapatok veze­tőivel beszélgettünk, ezt vala­mennyien megfogadták. Faulovits Ágoston Asztalitenisz: Borsod megye 1963. évi felnőtt férfi és nói, valamint ifjúsági és öregfiúk. bajnoksága, Miskolc, népkerti sportcsarnok. 9 óra. Szerencsi járás egyéni, páros és vegyes­páros asztalitenisz-bajnoksága, valamint az úttörő-olimpia já­rási döntője, Mád, művelődést otthon, 8 óra. j Kézilabda: A terembajnoky ; ság második fordulója, G óra: 100. sz ITSK—1. sz. Szakkör i zépiskola. 8.35: Szikszói G.— MÉMTE. 8.50: Gépipari— ! DVTK. 9.25: Sportiskola II.— Közgazdasági Szakközépisko­la 9.50: Herman G.—116. sz. ITSK. 10.25: MÉMTE—Földes G. 11.00: LKM—Szikszói KASÉ. 11.45: Tokaji VM—Emődi VM. 12.30: Tokaji VM—Hejöcsabai Gépjavító. 13.05: Ózdi Kohász II.—Szerencsi Kinizsi. 13.50. Ózdi Kohász I.—Ózdi Kohász II. (női). 14.25: Ózdi Kohász J. —Miskolci Bányász (férfi). 15.10: Alsó zsolcai VM—DVTK II. 15.55: Ózdi Kohász II.— Papp J. SE. 16.40: Ózdi Ko­hász I.—MÉMTE (férfi). Kosárlabda: Eszakmagyajv ország kupa- és Téli kupabaj­nokság, Miskolc, MVSC-toma- csarnok, 9 óra. Sízés: Miskolc város síbaj- nokságának második napja, Bánkút és Fehérkőlápa. Vívás: Megyei junior-baj­nokság, Miklós utcai általános iskola, 9 óra. Vitorlás íoburzó Diósgyőrött A rtidabányalaknak tietn si­kerüli megkapaszkodniuk a magasabb osztályban. Mind­össze 20 pontot szereztek, 61 gólt kaptak és 30-at rúgtak. A 16. helyen kötöttek ki. Sor­suk már tavasszal megpecsé­telődött, amikor is 15 mérkő­zésen mindössze 9 pontot gyűj­töttek össze, ősszel sem fu­totta erejükből csak 11 pontra. Mind a négy NB Il-es csa­patban elég sok játékos jutott szóhoz, ami részben sérüléssel. másrészt formaingadozással magyarázható. A Borsodi Bá­nyászban 19-en játszottak. Megyénk egyik fiatal, de egy­re eredményesebb sportága a vitorlázás. Csendesen, de ered­ményesen dolgoznak a vitor­lázók. Nos, az idén újabb nagy terveket szőnél? városunk vi­torlásai, köztük a diósgyőriek is. A DVTK szakosztálya most, a téli hónapokban az utónpót­i lás nevelésével foglalkorflts Épp ezért úgy határoztak, hogy toborzót tartanak 10—13 éves, úszni tudó gyermekek részére. Azokat, akik e szép sportágban kívánnak tevé­kenykedni a jövőben, február 15-ig várják a diósgyőri sta­dionban. Később külön beszél­getnek a fiatalok szüleivel , Előadás az „aranycsapatról u így, a téli hónapokban me- gyeszerte elhangzanak elő­adások. A városi és járási TS- eken kívül a sportegyesületek is szerveznek olyan előadáso­kat, amelyeken nagy tapasz­talattal rendelkező vezetők, neves szakemberek válaszol­nak érdekes kérdésekre. Az egyesületek sportakadé- mia-sorozatából kiemelkedik a Hejöcsabai Építők kezdemé­nyezése. Három témakört át­fogó sorozatban Igen értékes előadásokat tartanak. Január 122-én délután at egykori I „aranycsapat” szövetségi ka- I piiánya, Sebes Gusztáv láto- ! gat Miskolcra, és a eementmü étkezdéjében Az aranycsapat megszervezése és eredménye címmel tart előadást. Ezt kő­vetően a labdarúgás időszerű szabálymódosításairól Svtdré János, a sportolók egészség- védelméről dr. Pefró Sándor, a dél-amerikai élményekről pedig Tamás Gyula tart e!ő­Az olimpiák történetéből (111.) Athén és Párixs 7894. június 15-én Párizsban nemzet­közi testnevelésügyi értekezlet kezdő­dött. Pierre Coubertin francia író hívta össze, hogy a nemzetközi sportvilág egyetemes kérdéseit megtárgyalják. Az üléseket a Sorbonne egyetemen tartot­ták. Nyolc napon át tárgyaltak a kü­lönféle versenyéi jakról és amatőr- kérdésről. A kilencedik napon az olimpiai eszme felújításának javaslatait vitatták meg. A Coubertin által benyúj­tott javaslatot az értekezlet egyhangú­an elfogadta, és úgy döntött, hogy az első újkori olimpiát 1896-ban, Athénban rendezik meg. Megalakult az olimpiai ügyeket Irá­nyító testület, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a tizenkét tag között ott volt Magyarország képviselője is, Ke­mény Ferenc egri reáliskolai igazgató személyében. A görögök nagy lelkesedéssel fogad­ták az olimpiai játékok életre hívását. Azonban úgy látszott, hogy a görögök­ben csak a lelkesedés van meg. Amikor Coubertin Athénba utazott, megdöb- benten vette tudomásul, hogy a görög kormány még mindig azon vitatkozik: megrendezzék-e az olimpiát. Coubertin levélben kérte Kemény Ferencet, hogy Budapest rendezze meg az olimpiát a millenniumi kiállítás so­rán. Ugyanis Magyarország 1896-ban ünnepelte ezeréves fennállását. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter eluta­sította a javaslatot, mondván: » zsen&s magyar sport alkalmatlan ilyen világ­verseny megrendezésére. Ez a zsenge magyar sport megcáfolta a miniszter szavait Hosszas huzavona után mégis meg­rendezték Athénban az olimpiát Saj­nos, nem ismerték fel kellőképpen az olimpia eszméjét Anglia és Amerika is csak egy-egy gyenge képességű csa­patot küldött Tizenhárom ország 285 versenyzője vetélkedett az aranyozott ezüstérmekért A kis létszámú magyar csapat nagy közönségsikert aratott. Hajós Alfréd 18 éves műegyetemi hallgató személyében a nézők kétszeres olimpiai úszóbajno­kot üdvözöltek. Atlétáink ugyan nem nyertek aranyérmet, de számos máso­dik és harmadik helyet értek el Az eredmények is gyengék voltak. A ren­dező bizottság csak az első két helyezett eredményét hirdette ki. Ekkor honosodott meg hazánkban a gátfutás. Szokolyi Alajos atlétának any- nyira megtetszett, hogy Athénban, az olimpián vásárolt három hivatalos „gá­tat”, és idehaza azon gyakorolt Ezen az olimpián Masson francia ke­rékpáros három számban is győzött. Hat versenyző büszkélkedhetett még két aranyéremmel, pedig mindössze 43 ver­senyszámból állt a műsor. Az első újkori olimpia a népek kö­zötti testvéri kapcsolatok ápolásának, az olimpiai eszmének sikeres megteste­sítője volt ii 1900-ban rendezték meg a párizsi világkiállítást, ezzel együtt az olimpiát is. Igaz, a rendező bizottság csak nem­zetközi versenyként beszélt róla. Ar athéni olimpia minden fénye elhomá­lyosult a francia fővárosban. Coubertint íélreállították, és egy, a sporthoz nem értő ember vette át a szervezési mun­kákat Az olimpiát a világkiállítás ki­sérő műsorának tekintették, és több hónapra elnyújtották. Az első és as utolsó szám között csaknem fél év telt el. Stadionokról, sportpályákról nem gondoskodtak, és az érmeket is csak évek múlva küldték el a helyezettek­nek. Az érdeklődés is kicsi volt. A megnyitón alig ezer néző foglalt helyet a lelátókon. A magyar atlétika ekkor szerzett nagy hírnevet a kontinensnek. Bauer Rudolf, a magyaróvári gazdasági akadé­mia hallgatója diszkoszvetésben 36,04 méterrel került az első helyre. Magas­ugrásban a szegedi Gönczy Lajos bronz­érmes lett 175 centiméterrel. Úszásban Halmay Zoltán kéít ezüst és egy bronz­éremmel öregbítette a magyar sport hírnevét. Az első és a második olimpia rende­zése között nagy különbség volt. A pá­rizsi olimpián a versenyzők jó eredmé­nyei pótolták a rendezés hiányosságait Felföldi György (Bfdvetkeük: Árnyék és lény,„4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom