Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

Ahogy a külföldi újságírók látják ————Si—— Észak-Magyarországot S második SflX ben fokozatosan fellendült a turizmus, majd egyre nagyobb méreteket öltött, s napjaink­ban már világjelenséggé vált. Ebben a folyamatban nagy szerepet kapott a reklám, a propaganda és a sajtó. Az új­ságírók cikkeikben tömegekhez szólnak, divatossá tehetnek egy vidéket, vagy akár egy országot is, de a fordítottja sem kizárt. Az utóbbi években szép számmal keresték fel Magyar- országot külföldi turisták, és ezen belül tekintélyes azok száma is. akik ellátogattak Eszak-Magyarországra. A tu­risták mellett már korábban hírt kaptak Észak-Magyar- országról és Miskolcról száz- és százezrek, sőt milliók, mi­vel a hazánkban járt újság­írók, szocialista és tőkés orszá­gokból is, felkeresték hazánk­nak e sok újjal és széppel ke­csegtető vidékét. A világ különböző nagy és kis lapjainak munkatársai, akik megfordultak. Észak-Ma- gyárországon a magyar ipar eme fellegvárában, elismerés­sel szóltak és írtak a látottak­ról, tapasztaltakról, a táj szép­ségéről, Tapolcáról, Lillafüred­ről, Aggtelekről, Tokajról és bóráról, a Bükk rengetegéről, a zempléni hegyek és várak csodálatosságáról, a hegyvidék és a Bodrogköz festői falvai- ról, városairól, a várromokról és kastélyokról. Megcsodálták az új, modem ipari berende­zéseket, a vegyikombinátokat, lenyűgöző látványként írtak a hatalmas olvasztókemencék­ről. Szinte hitetlenkedve hallgatták, hogy a diósgyőri vasgyár 200 éves múltra te­kint vissza', és a gyár má négy világrész országaiba exportál. Ezek és sokan mások sem tudták egyértelműén pozitívvá tenni” megnyilatkozásaikat, írá­saikat. amelyeket látogatásaik után készítettek. Túl a ten­denciózus beállítottságú, a be­kötött szemű, rosszindulatú burzsoá újságírókon — azok, akik láttáit és meglátták az új Magyarországot, így -az új Észak-Magyarországot is, több negatívumról is írtak. A bosz- Szantó az, hogy ezek a nega­tívumok valójában ^aprósá­gok”, de külsőségesek és így szembeötlőik, és ami a leg- sajnálatosabb. hogy ténylege­sen megvannak. Azt hiszem, hogy sokan vagyunk — erről meggyőzött .a megye és város lakóival, vezetőivel folytatott többszöri beszélgetés is —, * akik keressük e negatívumok t létezésének okát. illetve azt, 4 hogy ezek miért vannak még* műidig meg. X Emi nyugatnémet újságírói *• ”V kolléga, aki a Ruhr-.) rldél egyik tekintélyes lapja-* nak a. főszerkesztője, az el-* ismerés mellett fő negatívum-j ként a szemetes utcákról írt.J Újat ez az újságíró sem mon- + dó.tt, ez a probléma sajnosJ ismert, sőt régóta fennálló. A + szállód ahiánnyal és a még-i levő szállodák elavultságéval * ugyancsak több didiben fog- J lal koztak. * Pénz, pénz. pénz a megöl- * dója mindennek — de vi- { szonylag hosszú időn keresztül t egy. valami talán mégis hiány-^ zo.tt a pénzen kívül is —, a* nagy feladatok és hatalmasJ eredmények, mellett gyakran * maradtak vagy kimaradtak* másodlagosnak látszó dolgok.* Ismert, hogy ma már a tanács* ezekkel is foglalkozik, még-* hozzá következetesen. A régi* ipari és kulturális múltra* .visszatekintő város. Miskolc az* utóbbi két évtized alatt maga* mögött hagyott sók-sok ma-* gyarországi várost, és az or-* szág második városává fejlő-* riött. * Az utóbbi évek .Miskolcábau* erősödött a lokálpatriotizmus,* komoly kezdeményező lépések* és eredmények vannak. A mis-* kolci filmfesztivál a nemzet-* közi kulturális életben kezd* helyet szorítani magánaki* Egyetemének híre túljutott ha-* zánk határain. Ismert a fen­tebb felsorolt pozitívumok egész sora. Mindezt az oda­látogató bel- és külföldi turis­ták, szocialista vagy tőkés or­szágból jött újságírók is lát­ták és közük. Egy angolokból, franciákból és olaszokból álló újságíró­csoport, amely látogatást tett Miskolc-Tapolcán, elragadta­tással szólt és írt a barlang- fürdőről, viszont nagyon sze­gényesnek tartotta a propa­gandát, szinte egyöntetűen állapította meg, hogy a bar­langfürdőből aranybánya le­hetne a város tulajdonában. Kitűnő gyógyvíz, gyönyörű környezet és megint a de. Nincs szálloda — ez már épül! —, nincs pénzköltési lehető­ség — reméljük ez is meg­oldódik —, csak filléreket le­het elkölteni vagy a szó szo­ros értelmében a selymes pá­zsitra szómi. A gondolatmenet ilyen irányban folytatódott Aggteleken is. A szálló kicsi, igaz, impozáns. A barlangban rendezett koncertek újszerűek és egy sor más jellegű kezde­ményezés ugyancsak életképes­nek látszik. Az ötletekben már szív is van. és megint a de, mert a barlang mindezek mel­lett az asztmás betegek mek- kája is lehetne nagyüzem- szerűen, hiszen hely bőven van. Tnlíüihsn azt a kevés I URaJUdlI turistát is ne­hezen tudják kiszolgálni, le­ültetni, aki. ott megfordul — a turisták száma Tokaj világ­hírnevéhez viszonyítva igen kevés — és a pincér csak egy­féle tokaji bort tud javasolni, gyakran előfordul, hogy sört kínál. Tokajba még a magyar turisták sem sörivás céljából mennek, hát még a külföldiek. Nagyon' szellemes volt a Tisza- hídda! szemben levő borkós­toló vezetője, amikor megkér­deztem tőle, miért csinálnak Tokajban propagandát más borvidéknek. A borkóstolóban ugyanis egy szép kiállítású doboz van, amelyben alföldi bor kapható. A válasz nem az volt, hogy a jó bornak nem \kell cégér, márpedig a to­kaji bor az, hanem: — Kérem ezt azért tettem ki. hogy a Tokaji Állami Gazdaság és a szövetkezet végre hasonló ki­állításban is forgalmazzon to­kaji bort. . Kulturáltság a viselkedés­ben, az öltözködésben, a ma­gatartásban, a közlekedésben — ez ma már olyan követel­mény, amely magától értetődő és természetes. Nem filozofá­lásként, de ellentmondás van a világszínvonalon álló gyárt­mányokat előállító emberek, és a környezetükre, valamint a sok esetben magukra is nem a megfelelő módon adó em­berek között. Sok olvasó mondhatja, ezek csak külsőleges és nem lénye­ges dolgok. Én ' ebben bizo­nyos fokig igazat adok, de mégis polemizálnom kell, mert a másodrendű, vagy külsőle­gesnek látszó dolgok olykor nem is annyira azok. Különö­sen így van ez, amikor turis­ták, vagy újságírók rövid láto­gatásra érkeznek valahová, és ilyen esetekben nagyon gyak­ran a külsőségekből vonnak le és kell levonniuk következte­téseket, olykor egészen mesz- szomenőket. Ez óhatatlan, an­nál is inkább, mert a felszí­nen látottakra, a külsőségekre van utalva és gyakran ideje sincs, vagy nem is akar a fel­szín mögött húzódó lényegre tekinteni. Nem üres csillogást akar senki, mint ahogy azt tapasztalni lehet sok-sok nyu­gati nagyvárosban. A külső megjelenés nálunk is legyen vonzó, a tartalom palástja. A csillogás nem önmagáért le­gyen, ne takarjon semmit, ha­nem szoros összhangban álljon a tartalommal, bevezetője le­gyen annak. fipy sondofoiB, *2X1 témáról néhány gondolatot felvetni, és a felszínen tartani —' azzal, hogy több probléma már a megoldás felé halad, néhány pedig csak hosszú és szívós munka eredményeként oldható meg. A megyében és ezen belül Miskolcon lakók ugyanazt akarják, mint a cikk írója, hogy ezek a negatívu­mok legyenek a múlté, ugyan­úgy, mint ahogy számos ennél nehezebb és súlyosabb prob­léma. amely a város és megye életében volt, már megol­dást nyert, a feledés ho­mályába merült. Ha ez meg­valósult, úgy a belföldiek és külföldiek, akik oda­látogatnak, csak az elismerés hangján fognak a látottakról szólni és írni, s az a néhány ezer nem Miskolcon és jelenleg nem is a megyében élő, de magát mégis oda számító, a megyét és a várost magáénak valló ember az ott élőkkel együtt méginkább büszke lesz városára, megyéjére. Dr. Éles Tibor Ezen a héten számos magas szintű tanácskozást folytattak Moszkvában, a Közel-Keleten, Washingtonban, Hanoiban, Rómában és másutt. Egy vár­va várt tárgyalás azonban to­vábbra is elmarad: az ameri­kaiak elvetették a VDK kor­mányának javaslatát, amely szerint, ha az USA beszünteti a bombázásokat, a demokrati­kus Vietnam kész elkezdeni a megbeszéléseket, a- konfliktus rendezésére. A Hanoiban elhangzott bé­keüzenet után Rusk külügy­miniszter közölte, hogy utasí­tást adott ki: az amerikai kö­vetségek. kezdjenek puhato’óz- ni, hogyan képzeli Hanoi a tárgyalásokat, milyen témák kerülhetnek szóba. Rusknak ez az üzenete azonban nem annyira a követ­ségeknek, mint a vietnami há­ború miatt aggódó amerikai közvéleménynek szólt. Nem akarta olyain színben feltün­tetni kormányát, hogy „gon­dolkodás nélkül” elutasít egy békejavaslatot. Nem telt el azonban hosz- szú idő és WíUiam P. Bundy külügyi államtitkár már sok­kal nyíltabban mondta el a2 amerikai kormány vélemé­nyét, Kijelentette: nem helyes­li a felajánlott lehetőség elfo­gadását, mert a bombázások megszüntetése esetleg még ne­hezebbé teszi a tárgyalásokat, és, hogy senki se tekintse ezt egyéni véleménynek. A Reuter hírügynökség nyomban közölte: Bundy nézetét magáé­nak vallja Rusk külügyminisz­ter és Rostow, az amerikai elnök fő külpolitikai tanács­adója is. KAMBODZSA TILTAKOZIK A nyilatkozatokon túl, az amerikaiak legutóbbi katonai és politikai lépései is arról tanúskodnak, hogy egyáltalán nem akarják csökkenteni a vietnami agresszió méreteit. Sőt, a Vietnammal szomszé­dos Kambodzsát is hadszín­térré szeretnék változtatni. Az amerikaiak közölték: amennyiben helyzetük úgy kí­vánja, kambodzsai területen fogják üldözni a vietnami par­tizánokat. A kambodzsai kor­mány — függetlenségét és te­rületének sérthetetlenségét védve, természetesen tiltako­zott ez ellen. Bejelentette, hogy saját ügyének tekinti annak eldöntését, mi történ­jék olyan esetekben, ha viet­nami harcosok esetleg Kam­bodzsába keverednek.. Ennek ellenére, a kam­bodzsai határ közelében állo­másozó 25. amerikai hadtest parancsnoka rádiónyilatkoza­tában bejelentette, hogy Wa­shingtonból hivatalosan fel­hatalmazást kapott, amelynek értelmében behatolhat kam­bodzsai területre, ha „az ame­rikai csapatok biztonsága ezt megköveteli”. Vajon milyen jogon ad ilyen felhatalmazást az ame­rikai kormány? Hogyan ren­delkezhet egy szuverén ország területével? Kambodzsa szem­beszáll ezzel az amerikai ön­kénnyel, mint ahogy elítéli az egész vietnami agressziót. No­rodom Phurissara herceg, kambodzsai külügyminiszter, aki ezen a héten tért vissza Hanoiból, kijelentette, hogy a VDK-ban tett baráti Irtamtá- sa a két nép testvéri és har­cos együttérzésének tanújele. TANÁCSKOZÁS KÖZEL-KELETEN A Közel-Kelet ezekben a napokban fontos tárgyalások színhelye. Az asszuáni vízi erőmű első részlegének ünne­pélyes üzembe helyezése al­kalmából. Mazurov miniszter­elnök-helyettes vezetésével szovjet kormányküldöttség ér­kezett az Egyesült Arab Köz­társaságba. Mazurov tanács­kozásokat folytatott Nasszer- ral és más kairói vezetőkkel. Biztosította őket, hogy a Szov­jetunió továbbra is támogat:a harcában az Egyesült Arab Köztársaságot. Az arab népeknek a hala­dásért folytatott küzdelmében most a legfontosabb a -közel- keleti válság felszámolása. Er­ről tanácskoznak napok óta egymás között is az arab or­szágok. A január 17-re terve­zett arab csúcsértekezletet el­halasztották. de az előkészí­tés során sok nézőpont tisztá­zódott és felszínre kerültek azok a problémák, amelyek akadályozzák az egységes fel­lépést. Ennek nyomán most az a fontos — mint az A1 Ahram című kairói lap írja —, hogy megteremtsék a valódi arab egységet, amely nemcsak történelmi hagyományokon és nyelvi adottságokon, hanem, érdekközösségen is alapszik. Ezért elő kell segíteni az arab világban a különböző politikai irányzatok közeledését. Ha ezt a folyamatot sikere­sen elindítják, akkor remény van arra, hogy később létre­jön és előre mutató döntése­ket hoz majd az arab csúcs­értekezlet. A Közel-Kelet problémáinak rendezésére . a napokban két jelentős ese­mény történt: megkezdődött a hadifoglyok kicserélése és, a Szuezi-csatomában rekedt ha- jók útjának megtisztítása. A CSEHSZLOVÁK LAPOK Írják Nagy érdeklődés kísérte a héten a Csehszlovák KP leg­utóbbi plénumának sajtó- visszhangját. A csehszlovák lapok cikkeiből kitűnik, hogy a párt jelenlegi politikájának alapvető célkitűzése az egész nép összefogásának fokozása - és , a szocialista társadalom gyorsabb ütemű fejlésztése. Ezt vitatta meg igen élénken, kritikai légkörben a párt köz­ponti bizottsága. Nézeteltéré­sek voltak az eddigi munka­módszereket illetően. A ple­num megjelölte a további elő­rehaladás útját. A személyt változások, a funkciók halmo­zásának megszüntetése a leg­magasabb állami és pártszer- vekben, megerősítette a veze­tést. A testvéri Csehszlovákia fontos eseménye volt a nem­zetgyűlés e heti ülése Is, amely az 1068. évi költségvetést vi­tatta meg és ennek kapcsán néhány jelentős döntést ho­zott. Ezek- elősegítik a nép­gazdaság fejlődését és az irá­nyítás új rendszereinek jobb érvényesülését. flz Országos ügyvédi Tanács alakuló ülése Az ügyvédi kamarák tiszt­ségviselőinek közelmúltban le­zajlott választása után szom­baton tartotta alakuló ülését az Országos Ügyvédi Tanács. Ezen az igazságügy-miniszter javaslata alapján megválasz­totta az elnökséget és a fe­gyelmi megbízottakat. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter. Beszédé­ben az ügyvédi szervezet te­vékenységében az elmúlt évek­ben bekövetkezett fejlődésről, majd az Országos Ügyvédi Ta­nács előtt álló legfontosabb feladatokról szólt. Az igazság­ügy-miniszter kitüntetéseket nyújtott át a kiemelkedő mun­kát végzett ügyvédeknek. A Munkaérdemrend arany fo­kozatát kapta dr. Szeszák Gyu­la, az OÜT volt elnöke, a Munkaérdemrend ezüst foko­zatát dr. Pöstényi Márton, az OÜT volt elnökhelyettese. Az Igazságügy Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt kapta dr. Ko­vács Jenő pécsi, dr. Nónay György sátoraljaújhelyi ügy­véd, miniszteri dicséretben részesült dr. Boda József szé­kesfehérvári és dr. Farkas István törökszentmiklósi ügy­véd. P. Howard (Rejtő Jenő) Az előretolt == helyőrség ÍZ T roppauer előírás szerint tüzet vezényelt: — Célozz!... Tűz! Hat puska vette célba a hol­dat, és sortüzet adott az égi­testre. — Gyorslépésben! Előre! In­dulj! Agyonlőni nem akarták, de most már szívesen elfogták volna. Galamb rohant. Súlyos futó­léptek döngtek a nyomában. Most látta csak, hogy a villa­sorban van. A szerencsétlen doktor Brétail villájához ért. Hoppá! Ez állítólag lakatlan. A vaksötét útról átvetette magát a kerítésen. Néhány rriásodperc múlva odaért az őrjárat. Össze-vissza kiáltoztak, zseblámpáikkal vi­lágítottak mindenfelé. Nem lát­ták eltűnni Galambot, csak azt tudták, hogy errefelé vesztet­ték el a nyomát'. Valamelyik mellékutcába futott be, vagy ;gy üres telken bujkál, Rövi­desen két-három rendőr is se­gített az éjszaka csendjét fel­verni. Galamb lábujihegyen a ház­hoz lopózott. Most is néma elhagyott volt a lezárt villa, az ablakain sötét redőnyökkel.; 1 Az egyik földszinti ablakon nem volt redőny. Valami cse­lédszoba lesz, vagy mosdóhe­lyiség. A nagy zajra és lövöldözésre egy megijedt, szomszédos vil­lalakó telefonált a riadóké­szültségnek. Hirtelen éles szi­rénázás süvöltött fel. Galamb nem mulasztotta el az alkal­mat. Mialatt a szirénahang mindent túlharsogott, hátralé­pett, és bajonettjál nekivágta a csukott ablaknak. Az oldal­fegyver berepült a helyiségbe, közben kitörte az üveget. Olyan volt a csörömpölés a szirénahang mellett; mint légy­döngés az oroszlánordításhoz képest. Most már átlépett a párkányom va ment, míg újabb ajtó előtt állt. Hallgatózott. Azután las­san lenyomta a kilincset, hogy továbbhaladjon. • mm aga sem tudta, hogy ml- [y| ért, de megijedt, ahogy a beszáradt aj tősarok hosszan, élesen nyikorgóit, be­töltve a hatalmas hallt. Mert hallba nyílt az ajtó, óriási, sö­tét terembe. Magasan, az egyik szellőztető ablakon keresztül bevilágított a hold. És mélységes némaság. Elindult a folyosón, amely jobbra-balra kanyargott, és odaért egy kis kapuhoz, ahol a kísérteties nőt látta. Ez a hátsó bejárat. Lenyomta a kilincset, Zárva volt Egy ideig céltalanul ődőn- gött a sokfelé nyíló oldalfolyo­sókon. Kijárást keresett, de a ház valóságos labirintus volt A cselédlakásokhoz vezető lép­csőre ült, és elszívott egy ciga­rettát Itt esetleg holnapig el­bújhat. Eldobta a cigarettái, és továbbment. Egyszer csak ott állt ismét a néma, sötét hall­ban. A csend bántóan neheze­dett a teremre. De Galambnak jó idegei voltak. Elhatározta, hogy keres valahol egy fekvő­helyet, ahol átalussza a vitat­hatatlan szökéshez szükséges 1 néhány órát Elindult a falépcsőn, amely a haliból egy karzatra veze­tett. Bizonyára, onnan nyílnak a hálószobák; A falépcső fülsiketítőén nyi­korgóit, és nagy porfelhőket szusszantott magából. Igazán kísérteteknek való hely. Felért a korridorra. A lép­csővel szemben, az első ajtón benyitott. Vaksötét volt. Nem baj. A fő, hogy valami fekvő­helyet találjon, aludni ugyan­is csak sötétben lehet kitűnő­en, és remélte, hogy a kísér­tetek sem zavarják. Óvatosan haladt a fal men­tén. Közben a keze egy szek­rény mellett rátapintott a vil­lanykapcsolóra, Megcsavarta. Világos lett. Ijedtében felkiáltott. A szoba közepén, egy nagy vértócsában, pizsamába öltö­zött férfi feküdt a padlón, arc­ra borulva, holtan. „Nono;. Ezt suttogta félhangosan, miután visszahőkölt. i^Nor.o, Észnél légy, Harrín­eourt ügy látszik, a sok el­lenállhatatlanul sodor bele va­lami szörnyűségbe. Vigyázzon, uram 1 Nem megőrülni!...” Lehajolt a tetemhez. Mióta íekhet itt ez az ember? Hogyhogy mióta!? ... Hi­szen a vér meg sem alvadt, egy csík lassan folyik a tó­csából, • és most ér össze a szőnyeggel. Megfogta a kezét. Még nem is hűlt ki teljésen. Letérdelt a halott mellé, és a hátára fordította. A hályogo- san elfehéredett tokintet két­ségtelenné tette, hogy’ a halál már beállott. mjegyven év körüli férfi le­J^j hetett az. áldozat. Vagy fél méterre a testtől ott feküdt a tőr, amivel szíven szúrták. De hiszen nem is tőr! Ez egy éguille! Keskeny, lé­gionista bajonett. Fölvette... Ha most detektív volna, már elindulhatna egy nyo­mon. A légionisták minden felszerelési tárgyukba belekar­colnak valamit, hogy aki el­veszíti, vagy elhagyja az ol­dalfegyverét, az ne lophassa el a másikét. A bajonett markolatát egé­szen az. arca elé tartotta, hogy megkeresse a kis fabetéten a jelet. Döbbenten ejtette ki a fegy­vert A saját szuronya volt' {Folytatjtikji

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom