Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 9. szám

PéaWt, 19*8. jajsnáff 1S5ZAKRB A«G> Y AKOKS2S A4S 3 Csökkentett munkaidőben dolgoznak Az Ózdi Kohászati Üzemeik­ben, elsősorban a meleg mim- kahelyehen már az előző években több mint három és fél ezer dolgozót foglalkoztat­tak csökkentett munkaidőben. Az idén a gyár az ország más hetven vállalata között jogosultságot nyert a csökken­tett munkaidőben való foglal­koztatás kiterjesztésére. Ennek megfelelően az új év elejétől további háromezerayolcszáz munkás dolgozik hetenként negyven, negyvenkettő, illet­ve negyvennégy órát, vagyis csökkentett munkaidőben. A nagyolvasztóm űben, valamint a tűzállótéglagyárban a dolgo­zok teljes létszámban élvezik a kevesebb munkaidő előnyét. Jelenleg az ózdi kohászat munkásainak kétharmadát már csökkentett munkaidőben foglalkoztatják, természetesen ker&>e tcsökken és nélkül. A gépesítés fokozásával, illetve átcsoportosítással, célszerű munkaszervezéssel újabb munkahelyeken teremtik meg a csökkentett munkaidőre va­ló átállás feltételeit Gépesítés Sajópuspökiben Mindössze 800 hold a közös szántó Sajópüspöki és Bánré­ve határában, a Sajóvö’gye Termelőszövetkezetben. Mégis, miként az elnök mondotta: je­lenleg kereken egymillió fo­rintjuk van a bankban, az „egyszámlán”. Ebből 300 000 forintot a közeli napokban ki­fizetnek, hiszen pénz keli a zárszámadáshoz. A többi, a 700 000 forint azonban tarta­lékban marad. A termelőszövetkezet azon­ban még nincs egészen gépe­sítve. Hiányzik két gabona- kombájn, egy traktor és egy burgonyabetakarító kombájn. Ezek megvásárlási ára össze­Forradalmi változások a fonodában Szlovákiába, hogy tanulmá­nyozza a gépek üzemeltetését. A közeljövőben tető alá hozzák az új épületszár"vat. , Kényelmesebb, tágasabb he­lyiséget könyvtár, s 100 személyes öltözőt kapnak a dolgozók. S mire az új gépek megérkeznek, a kis üzem Is te­tő alá kerül. A fonodában szociológiai felméréseket is tartanak. El­sősorban azt kutatják, mi’"e-i a dolgozók és a munkahely kapcsolata, hogyan érzik ma­gukat az üzemben? Mert nem­csak a termelés a fontos. Az ember is. aki dolgozik! Az itt dolgozók 77 százaléka nő. Sajátos gondjaik vannak. 1967-ben 128 nő szült — s mindenki élt a törvény által biztosított kétéves gyermek- gondozási szabadsággal! S nemcsak a kisfizetésűek, hi­szen a fonónők átlagkeresete 1600 forint körül mozog! Ör­vendetes jelenség az is, hogy mostanában gyakori már a második, sőt a harmadik gyer­mek is. Felesleges részletezni, mi­lyen könnyebbséget jelent a mamának, ha gyermeke mel­lett maradhat. Ezt megértet­ték az asszonyok. De a 100 százalékos eredményben egy kicsit az is közrejátszott, hogy minden kismamával beszél­gettek. S kedves figyelmesség volt, hogy a vezetők minden­kit megajándékoztak a gyer­mekgondozási szabadság kivé­telét indokló, magyarázó, kis füzetecskével, a „Tények, ér­vekkel. Pörögnek az orsók, készül a fonal. Egyre szépül, fejlődik az üzem. De egy biztos: az ember fontosabb. Erre mutat­nak a tettek, Csuiorás Annamária Foto; Szabados György sen 350 000 forint. Viszont a termelőszövetkezet vezetői és tagjai állandóan számolnak. 1967-ben például 220 000 fo­rintot fizettek ki úgynevezett idegen gépi munkáért Kiszá­mították, hogy ennek az ösz- szegnek legalább felét megta­karíthatják, ha saját gépekkel dolgoznak, sőt, & saját gépe­ket más munkákban is alkal­mazhatják, a traktort minde­nekelőtt, s akkor az árük ha­marosan visszatérül. Amortizációs alapjuk azon­ban — a gazdaság nagyságá­val szinkronban — kicsi. Ab­ból nem lehetne az említett gépeket egyszerre megvásárol­ni. Hosszú lejáratú hitelt ugyan kérhetnének, és kapnának is, mert jól gazdálkodnak, de ar­ra kamatot kellene fizetni, igaz, hogy á 700 000 forintot éveken át gyűjtötték össze, mégpedig a garantált munka­egység biztonsági alapjául, de most hozzányúlnak. Részben abból fedezik a szükséges gé­pek vásárlását Viszont azt is kiszámították,'' hogy a tarta­lékból elvett pénz a megtaka­rítandó gépi munkadíjakkal azonnal visszatérül, s eszten­dő végére több lesz, mini most Ráadásul kamatot se kell majd fizetni, s az is meg­takarított pénznek tekinthető. Mindezekkel együtt 1968- ban teljes mértékben biztosít­ják a gabonafélék és a burgo­nya gépesített termesztését — jóformán emberi erő, nehéz fizikai munka nélkül. Egy burgonyakombájnjuk ugyanis már van, s az újabbal együtt a burgonyabetakarítási 1968- ban teljes mértékben a gépek végzik. Természetesen gépe­sítve van már a burgonyave­tés és a kapálás is. Burgonyát 70 holdon termelnek, a tó­mét vetőmagnak, s csak & nagyjái adják el étkezési cé­lokra, A burgonya ebben a termelőszövetkezetben az egyik legfontosabb és legjöve­delmezőbb növény. Tisztább lesz a Sajó és a Szinvavize Hazánk — ezen belül me­gyénk is — nem tartozik a vízben gazdag országok közé, s a rendelkezésre álló víz­készletek elosztása sem felel meg mindenütt a lakosság és az ipar igényeinek. Meglévő vizeink fokozott védelme tehát parancsoló szükségként merül fel. Ezért hozta létre a Minisztertanács a vízügyi szervek ez iránvú munkája támogatására a víz­védelmi társadalmi bizottsá­gokat A Sálé é& a Sjjnva Megyénk iparfejlesztésével egyidejűleg ez a két vízfolyás ■szennyeződött el legjobban. A szennyvízkibocsátó üzemek nem fordítottak kellő gondot a víz tisztítására, így a Sajó, de főleg a Szinva bizony, szo­morú látványt nyújt. A nyá­ron az alacsony vízállás mel­lett a Tiszában majdnem Ti­szafüredig húzódott a Sajóból származó szennyeződés. A Sajó ipari szennyeződése az országhatáron tűi kezdődik az ott üzemelő evárak szenny­vizétől. Az elmúlt évben meg­állapodás született a KGST-n belül — ígv a csehszlovák kor­mánnyal is — a szennyeződés megszüntetésére. Ebben, az utóbbi hónapokban már nagv téréseket tettek előre az érin­tett gyárak vezetői. Erről számolt be Horváth ifárolv. az Ózdi Kohászati Üzemek főenervotikusa a víz­védelmi bizottság legutóbbi ülésén. Elmondotta, hogy a határon tűi levő. ipari szenny­vizei kibocsátó üzemekből ál­landó kapcsolatot létesítettek, és keademénvezéseket tesznek a szennyeződés csökkentésé­re, illetve megszűntetésére. Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben nagy előrehaladás törtért az elmúlt években az ipari szennyvíz tisztítására, a szennyvízben levő értékes anyagok kivonására és to­vábbi terveken dolgoznak *• szennyeződés teljes megszün­tetésére. Ke<lös hawo« Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben, eddigi kísérletezésük sze­rint, sikerül kivonni az ipari szennyvízből az ércport, a re­vét. a fenolt Tervbe vették az olaiszennyezés megszüntetését is. Ezáltal kettős népgazdasági hasznot érnek el: egyrészt visszanyernek értékes anyago­kat. másrészt nem szennyezik a. Sajót Az ÓKÜ példája nyomán a Den in Kohászati Üzemekben, is megkezdődött hasonló mun­ka az ipari szennyvizek tisz­títására. az értékes anvagok kivonására, ’ visszatartására. Enpek a munkának határára, jelentősen tisztulni fog a Szin­va vizet MezőgrarclEífági «előzésre Másik nagy szennyezője a Sajónak a Borsodi Vegyikom- binát Az üzem képviselője bejelentette, hogy intézkedése-, két tesznek a folyó szennye­zésének csökkentésére. Az ammóniatartalmú szennyvíz felhasználásával kapcsolatban tárgyalásba bocsátkoztak a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályával. Itt is jelentkezett már az üzemi, a hatósági és a társadalmi szervek jó együttműködésének hatása. Ä vízvédelmi bizottság leg­utóbbi ülésének iránymutató határozatai, koordináló • tevé­kenysége további lépéseket je­lentenek. A bizottság aktívát nagyon komolvan veszik meg­tisztelő megbízatásukat, és s. vízügyi főigazgatóság főmér­nöke szerint is — aki részt vett az ülésen — jelentős kez­deményezések, bátor javasla­tok és segítő *á-sadalmi el'en- őrzések fémjelzik a bizottság munkáját, ezen keresztül ar eredményeket. Németh Imre országgyűlési képviselő Ennivaló™ statisztika — SajrtevS saeasszet leszünk? — humorizált egyik ismerő­söm az árváltozás első. nap­ján tett üzleti körsétánkon. A háziasszonyok a meg­mondhatói: csak részben vált be a fent említett jóslat. Mert bár valóban mostanában fa­lán többször csomagolunk tíz­óraira sajtfélét, s vajból, kakaóból többet fagyasztunk, mint eddig — kerül azért más is az asztalra. Aa ember szerepe itt már esak a gép megindítására korlátozódig Scljéscai aatoanafflfcasaa fcészííi aa slasaűyasbáláíc Ahány hás, annyi szokás — mindenütt másféle a menü. Igyekszünk spórolni a koszt­pénzből, de mégsem csak az olcsóbbért megvásárolható ételféleségeket esszük. Erről tanúskodnak a miskolci élel­miszerboltok forgalmáról ké­szült statisztika adatai is. Az elmúlt tíz nap alatt mi, a vá­ros lakói 2 millió forinttal többet költöttünk ennivalóra, mint tavaly ilyenkor. Pedig olcsóbb lett a cukor, a vaj, a sajt — hogy csak néhány cik­ket soroljunk fel. S bár a hús­féleségek ára változatlan, mégis, ez idő alatt csaknem kétszer annyit fagyasztottunk a húsárukból, mint az elmúlt esztendő első napjaiban. — Kapásak lettek a leves­porok is — mutatta a gyorsan fogyatkozó készlet maradvá­nyait az egykori főutcai cse­megebolt vezetője. S aki mindennap bevásárló körútra indul, tapasztalja, nincs hiánycikk. Az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat dicséretére legyen mondva, állják a vásárlók „rohamát”, naponta Igyekszenek feltölte­ni a raktárkészleteket, hogy a vevő mindenből kedvére valót megtalálja ni Vendéglőben jó néhánysai ebédelünk, sokan rendelik meg az előfizetéses menüt Az Avas étterem-kombinát törzs­vendégei tapasztalhatták: aránylag kevés ételár válto­zott A fehérteremben például tíz fillérrel drágult a menüi Ugyanakkor megszűnt a zenés ár — mely esténként sok vitá­ra és visszaélésre adott okot A másodosztályú étterembe® igyekeztek úgy összeállítani m menüt, hogy a törzsvendégek ne kerüljék el ezután megszo­kott helyüket Egyes süteményfélék olcsóbb áron kaphatók, a falatozóban tíz százalékkal csökkent a sü­temények ára. A kávé ugyan drágább lett a presszóban < ám, meglepetésként kis tej­színt szolgálnak fel hozzá —* ingyen. A fehérterem visszajáró vendégei számára 10 százalé­kos árkedvezmény-rendszert dolgoznak ki, melyet február 1-től akarnak bevezetni. Gy. Kg Három éven át az SNDK-ban dolgoznak Tavaly ősszel több száz fia­tal szakmunkás utazott ha­zánkból a Német Demokrati­kus Köztársaságba, hogy a két ország közötti munka- kooperációs szerződés értel­mében három évig ottani üze­mekben, vállalatoknál dolgoz­zanak, tovább képezzék ma­gukat Idén tavasszal ismét ifjú BKÜc«.iinkáiiK^^gToic indul­nak majd útnak. MiskolmSJ 125 fiatalember, zömmel gép­lakatosok mennek három esz­tendőre NDK-beli gyárakba dolgozni. Miskolcon a városi tanáé« munkaügyi osztálya a városi és az üzemi KlSZ-bizottságofc* kai együtt most szervezi * március 21-én útnak induht fiTAtani:nkia-c3i0S>acto<l Hftán, a technika fejlődésével együtt korszerűsítették ennek az iparágnak munkaeszközeit Is: fél és teljesen automati­kus gépsorok sorakoznak egy- egy üzemben. Ilyen hatalmas gépsorokon dolgoznak a Mis­kolci Pamutfonóban Is az asz- nzonyok, s feladatuk csupán az irányítás és az ellenőrzés. Vagy még az sem! Mert ládául a tisztítógéphez már csak a felvétel kedvéért állt oda az egyik munkás kislány. A gép automatikusan készíti el az alapanyagbálát, s ön­magái ellenőrzi a mérlegelés­nél. Ha a súly megegyezik az előírttal, kék jelet tesz fel, ha nem. sárga ponttal jelöli meg a bálát. Emberemlékezet óta orsók segítségével készítik a fona­lat. De már nem sokáig! A íonóioar napjainkban forra­dalmi változásoh megy át. S llazánkban elsőként, a miskol­ci fonodában állítják üzembe ;*z orsó nélküli fonógépeket. 5963. második félévének ele­jén 5 orsó nélküli fonógép ér­kezik az üzembe Csehszlová­kiából. A hagyományos orsós .fonógépek fordulatszáma tíz­ezer. az űj gépeké viszont 25— 30 ezer körül mozog. Az öt új gép külön kis üzemet alkot r/iajd. s ecv műszakban egyet­len fonónő elég felügyeletük­höz. Arról nem is szólva, hogy az új gének 300 tonnával nö­velik a termelést. Saját erőből és az Országos frfflaakl Fejlesztési Bizottság hozzájárulásával valósítják meg az új beruházást. S mi­vel ezek a gépek hazánkban még ismeretlenek, hamarosan műszaki csoport utazik Cseh­Smberemlékezet óta pörgő Őrsökön készül a fonal. Rok­kát hajtottak hajdanán az asszonyok, amikor még házi szőtteseket készítettek. S az-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom