Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

\

es*4KM*r;v *ror«»7 *c.

Csfitörtök, 1968. Január It

S

ütő Irén szaval. Hangja betölti a nézőteret. A színpadról mint varázsló játszik hangulatunkkal, szavaival mosolyt, majd mélységes döbbenetét fakaszt. Oldódunk a könnyed vidámságban, de ez csak pihenés. Percnyi' lélegzetvétel csupán, amely után talán készebbek vagyunk befogadni, amit igazán mondani akar: az ember nehéz küzdelmét, harcát léte értelméért.

Radnóti szól, a költő. A Hetedik ecloga nehéz hexameterei üzennek a múltból. A költő, kitől a kegyetlenség elvette mindazt, mi embernek joga, s aki mégis, mindemnek ellenére ember tudott maradni. Ember, mert hiába zárták barakkba, hiába választja el drótsövény a világtól. Gondolatai áttörik a falakat. Kisiklanak az ő:ök vigyázó szemei között, ö hazatérésről álmodik. És a hazáról. Hogy van-e még haza egyáltalán? Virraszt, ébren álmodik. Az álom jogától nem tudták megfosztani. És: «... alszik á tábor”.

A nézőtér csendes. Feszült, figyelő ez a csend. Most csak Radnóti beszélhet. A költő, aki meghalt, de közénk küldte szellemét. A szellem vádol és kérdez. Figyelmeztet: mi is felelősek vagyunk. Felelősek saját emberségünkért. A költő beszél a színésznő hangján. Mindannyiunkhoz.

Figyelünk, gondolkozunk. De hirtelen megreped a csend. Székek csattognak valahol hátul. Lépések. Valaki felállt. Kifelé indul. Mások is követik. Nem sokan, talán öten, tizen összesen. Zajuk otrombán robban közénk, és a költő közé. ErőMi vau as új

oltási rendeletben?

január 8-:ól ad ák a Saíiin-c^epjiEÍ et Megyénkben tízezren kaptak induenza elleni védőoltást

Vág\fűik

Vasárnap este. Otthon. Meleg fcis családi fészek. Kettős értelemben is meleg. Odakint csípős, januári szél nyargal, idebent, a kályhában dorombol a tűz, mint egy hízelgő cica a gazdájához dörgölőzve. Es csend van, meleg, nyugtató, pihentető csend. Feleségem Arnold Zweig-köny- vet olvas, kislányunk szösz- mötöl, játszik, járóbabáját babusgatja, én meg halkab- ra fogom a rádiót, szűkebb pátriámban bolyongok. Képzeletben persze, a Miskolci Rádió hullámhosszára felkapaszkodva ... A hangulat egészen kellemesen meleg, olyan, mint amikor a megvalósult álom lopódzik be az ablakon. Talán mindegy is, hol, Miskolcon-e, vagy mondjuk egy Bódva menti falucskában.

A hétköznapok persze mások. Zsúfolt munkaprogram, idegesítő, mindennapi bosz- szúságok, torlódó tennivalók, kevés pihenés és sokasok vágy, vagy kívánság, óhaj — mindegy, hogy minek nevezzük. Néha csak annyi, amennyi most e meleg hangulatú, téli vasárnap este megadatott.

Vágy ... Hallgatom a rádiót: alkalmi megkérdezettek tervekről, vágyakról, álmokról nyilatkoznak a riporternek. Olyanokról, amelyek m.e'"'" lósulását, beteljesülését 1968-tól várják. Várják, &e gondolom, tesznek is érte,,

mert sült galambok az idén sem röpködnek majd.

— Az edelényi gimnázium fiatal tanára vagyok •— mondja a kérdezett az edelényi bányászklubban. — Legnagyobb élményem az iskolához fűződik, végzett tanítványaim levelei szerezték a legnagyobb örömet tavaly, hálásak, s én boldog vagyok... Vágyaim? — No, nem holnap, nem is az idén, de később: vissza a városba... Nem is kifejezetten Miskolcra, ahol 18 évig éltem. csak el innen, Ede*• lényből, a községből, amely talán sohasem lesz város ...

Vágy... El a városba ... Hallgatom az érdekes és majdnem szemérmes okfejtést, hisz a beszélő majdnem bocsánatot kér, és nem szeretné, ha bárki is, különösen Edelényben félreértené. De érvei elgondolkoztatóak. Nincs ilyen, nincs olyan lehetőség ... Például arra, hogy az értelmiség különböző rétegei a közéletben és emberileg is közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy a helybeli értelmiség feszitő, fiatalos energiája gazdagabban gyümölcsözzék Edelény, az ede- lényiek, s a járás javára ... Mert „Edelény talán sohasem lesz város . ■

Vágy... El Innen, mindegy, hogy hová, mert hiányzik a város megszokott hartn gúláin, áaí>sofc tehetősége,

Tulajdonképpen értem, s megértem a vágynak ezt a nem egyedülálló, nyíltszívű kitárulkozását. Meg nem is értem. Fejembe ötlik, hogy Edelény alig macskaugrás- nyira — tíz kilométerre van Kazincbarcikától, a legközelebbi várostól, és húszra Miskolctól, a megyeszékhelytől, amely ez idő szerint hazánk második legnagyobb városa. Ügy tűnik, hogy a távolság földrajzilag majdnem semmi, s ezt is csökkentik a jónak mondható közlekedési viszonyok. Az is fejembe ötlik, hogy a falu és a város közti lényeges különbségek szocialista fejlődésünkkel párhuzamosan szükségszerűen tovább csökkennek. Meg az is, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán már konkrétan is szóba került a járási székhelyek várossá fejlesztésének terve.

És ezek után csak tűnődöm. Azon, hogy az edelényi és más járási székhelyek fiatal értelmiségének sajátos vágyai nemcsak azáltal válhatnak valóra, hogy elszakadnak munkahelyükről, amit egyébként szeretnek — ezt az aposztrofált nyilatkozat is sejtette —, hanem úgy is — és azt hiszem, a jövő így oldja majd meg problémáikat —, hogy nagyobb lokálpatriotizmussal, vele együtt konkrét igényeik jobb kielégítésével, teljes szellemi energiájuk jobb közéleti hasznosításával ,siettetjük” és érleljük a járási székhelyek városi státusát, rangját, közéleti és kulturális atmoszféráját ®

Csépány* Lajs« ©

Dolgozókat

alkalmaznak

Mád községben levő vegyes nsaa há/.ati boltba boltvezetői munka* kör betöltésére jelentkezni lehet* Szükséges szakképesítés és ér* venyes erkölcsi és működési bi* zonyítvány. A Jelentkezést írás* ban kell beadni. Mád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékcsf* tő Szövetkezet központi irodáján*

#

& Talajjavító Vállalat sajószent* Péteri kirendeltsége felvesz nagy gyjikorlattal rendelkező kotrógép személyzetet, vezető kotrómestert, kotrómestereket, felsökeuóket. Bé* rezes teljesítménybérben, kollek* tív szerint. Jelentkezés munkanapokon Sajószentpéter, Kossuth Lajos u. 135. sz. alatt. Felvétel esetén útiköltséget térítünk«

*

Műszerészeket (rádió tv)«

elektronikus mérő és szabályozó berendezések üzemeltetésére,

elektronikus műszerészeket, hő- technika) és szabályozástechnikát műszerészeket, villamosipari technikusokat alkalmaz a Lenin Kohászati Müvek. Fizetés a kollektív szerződésben előírtak szerint. Je-' lentkezés a Lenin Kohászati Művek munkaerőgazilálkodásl osztályán. Diósgyőr, III. hivatalház, L emelet.

Hegesztő szakmunkást;, kátém* helyettesítésére felveszünk. Jelen*» kezés: Nehézipari Műszaki ügye* tem E/3. ép., fszt. S*

&

A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyára azonnali belépéssel alkalmaz vasszerelő szakmunkásokat, női és férfi segédmunkásokat. Jelentkezés az üzemvezetőségen, Miskolc, József A*’ tila Uo 2&

*

Sertésetetői munkakörbe téríti segédmunkásokat, azonnali belépéssel alkalmazunk. Kereseti lehetőség 1600 forinttól 1900 forir/A’J* Jelentkezni lehet: Borsod megye# Húsipari Vállalat., Miskolci Vágé^ híd cl 16, ml

*

Azonnatl belép*s«e* relveaeflnS: v!—i**-o*t krvrfin Tűtöket. Jelentke*. Sés: HejScsabai Cement’- és Mésí- mü munkaügyi osztályán.

#

Titkárnői munkakörbe — n&gg gyakorlattal rendelkező — gvor&~ és gépírót alkalmazunk. KISZÜV,, Csabai-kapu

*

Egy férfi dolgozót takarítónak állandó alkalmazásai felveszünk, Helypénzkezelóség. M* kolc. Béka töb WírceíraeSai toáist,

Ismeretfen iskoiadráma-gyijfemény a XVfi-XVIII. századból

A

C7fn5l?7 örök csoda, az Of If Elfiz, emberi átalakulás legősibb csodája. Így tudja ezt a színházlátogató is, Immár évezredek óta. Mi sem természetesebb, hogy a kultúrtörténet mindenkor nyomon kíséri a színház hatását, erejét, életét S mi, az utókor mindig gazdagabbak leszünk, ha az évezredeket átfogó drámatörténeti ismeretanyagon kívül újabb dokumentum, tanulmány jut kezeink közé.

Egy ilyen kellemes ajándéknak tekintjük a borsod—miskolci irodalomtörténeti füzetek legújabb, 5. számát is, amelynek szerzője városunk tanára és kutatója, Kilián István. A füzet ismeretlen iskoladráma- gyűjteménnyel gazdagít bennünket Elöljáróban hadd mondjuk el. hogy a XVII— XVIII. századból származó is- koladráma-gyűjtemény nagyon értékes; Kilián István tanulmánya mindvégig hallatlanul Izgalmas.

Sokak előtt ismeretes: az Iskoladrámák Magyarországon a XV. és a XVIII. században virágzottak. A tanítórendek között elsősorban a jezsuita tanárok adaptáltak nagyon sok olyan ókori históriát, amely bizonyos átírással, átgyúrással a leginkább alátámasztotta pedagógiai és erkölcsi vonatkozásban a jezsuita iskolapolitikát. Az iskoladrámák igazi fénykorukat az ellenreformáció idejében élték, amikor a katolikus és a protestáns tanítórendek ily módon is megütköztek egymással. Az iskoladrámák Magyarországon nagyobb szerepet játszottak, mint a színházkultúrában fejlettebb, más európai országok, akár Spanyol-. Olasz-, vagy Németország. Nálunk több feltétel hiányzott hozzá, hogy a színjátszás kibontakozzék. Ezért az iskola-színjátszás- igyekezett betölteni a már említett űrt. Sárospatakon például évszázadokon át virágzott az iskola-színjátszás; jól ismerjük Comenius saját kezű rendezői példányát és dráma adaptációit. E gondolatkörrel kapcsolatban Trencsényi-Wal- dapfel Imre, a füzet kitűnő előszavának szerzője azt mondja: „Minálunk az iskolaszínjátszás volt a dráma éltetője; iskoladrámáinknak tehát

neveléstörténeti forrásértékük mellett irodalomtörténeti és színháztörténeti jelentőségük is van.”

Kilián István tanulmánya a jelölt szempontok miatt is nagy jelentőségű. A kutató a Miskolci Állami Levéltárban lelt értékes anyagára. Itt őrzik az egykori minorita rendház levéltári anyagát. A tizenkét iskoladrámából álló gyűjtemény a szerző feltevése szerint az erdélyi Kantából került a miskolci minorita rendházba.

A XVII—XVIII. századból származó értékes gyűjteményben található egy teljes magyar nyelvű és egy töredékes iskoladráma. Ezenkívül tíz, latin nyelvű, többségében ép munka. A magyar nyelvűeket Kilián István közre is adta. Az egyiknek címe: Edmundus, az apagyilkos, avagy a szülők szerfelett nagy szeretete önmagát bosszulja meg. A töredékes dráma címe: Jaj én hüt régentén mint virágzóm vala.

A

C73f5fí roajd minden tífciíEfU iskoladrámánál kimutatja a jezsuita eredetet. A magyar nyelvű mű esztétikai értékével kapcsolatban beszél a cselekmény szövés fordulatosságáról, a dráma jellem- építkezéséről, megemlíti a vígjátéki alakok „profán”, vagyis világi magatartását. (Pl. harc helyett velős csonton és káposztán jár az eszük.) Az iskoladráma verselése azonos rímű Gyöngyösi-strófa. A darab témája vándortéma, a cselekmény summája eképpen „íratik” le.

„Egy híres Spanoly országi gazdag és nagy Atyáktól származott nagy és eleintén jó erkölcsű iffiu minden gazdagságnak, és Atyai örökségeknek egyetlen egy gyükére, ki, minek utánna Istennek kegyes hivatallyát Szülei köny- hulatásánál és fohászkodásánál kevesebre becsülvén, két versben bizonyos szent szerzettől búcsút vett volna, a mint édes Attyát maga fegyverrel meg ölte, úgy véletlenül magát is el vesztette A második töredékes dráma szintén nevelési célzattal íródott; a jónak és a rossznak bibliai, illetve képzeletbeli alakjai ütköznek meg egymásA latin nyelvű játékoknál! csak a cselekménykivonatái közli Kilián István. Ezek között van karácsonyi pásztorjáték, a szónoki beszéd csiszolására szánt dialógussor, akad több vígjáték is. Mind között leginkább felkeltette érdeklődésünket a Moszkvai gladiátor című iskoladráma, amelynek az az érdekessége, hogy szerzője publicista gyorsasággal reagált egy bizonyos történelmi eseményre. A Moszkvai gladiátor című művet a kassai jezsuita diákok adtát elő 1699. február 7-én. A téma inspirátora pedig egy 1698-as történelmi esemény: a Nagy Péter cár ellen szőtt összeesküvés. A cár az összeesküvőket leleplezi és bosszút áll rajtuk A históriát a szerző már 1698 decemberében megírhatta, mert a darabot először mécsben, a következő év első napjaiban, majd pedig a kassai diákok adták elő.

Kilián István alapos és pontos munkát végzett. Ezt egykori tanára, Trencsényi-Wal- dapfel Imre szintén megemlíti. A kutató szenvedélyével és pontosságával járja körül hatalmas adathalmazát, s igyekszik feltett kérdéseire megbízható válaszokat adni. A darabokat az arisztoteleszi dramaturgia alapján vizsgálja, s ez némiképpen gátjává válik a kezére bízott adaptációs- kompilációs művek öntörvényű vizsgálatának. Ugyanis az iskoladrámák „montázstechnikája” bizonyos dramaturgiai szabályok felborításával járt, s akarva-akaratlan, új dramaturgiai formákat hozott létre. Az egyébként gondos esztétikai vizsgálódásból ennek az észrevétele hiányzik.

Vánp7pf|'h ismételt öröIbyCfCÍUI műnket kell kifejezni a kitűnően sikerült tanulmányért, amely, noha helyi forrás szülötte, de lelet- értékét, s a hozzá kerekített értékes tanulmányt tekintve, országos jelentőségű.

Párkány László

Szégyellem masain

szakosan ránt visza a jelenbe, a varázs szertefoszlik. Helyébe rövid időre más költözik: vár a vacsora, kihűl, ha nem igyekszünk haza.

Nézem a színésznőt. Sütő Irén fegyelmezett, arcizma sem rándul. Csak a szemeiből érzek egy csepp szemrehányást. És tudom, ez a szemrehányás nekünk is, nekem is szól. Szeretnék odarohanni hozzá. Vagy inkább nem is hozzá. Radnótihoz, a halott Radnótihoz. Szeretném megmagyarázni: én nem tehetek róla. Es mi sem. Az óriási többség ártatlan. Kérem, higgye el, mi figyelünk! Mi átéljük, amit mond. Szeretném menteni a távozókat is. Mentséget találni sértő közönyükre. Nem igaz, hogy unják, nem igaz, hogy a könyökükön jön ki az egész! Csak hideg a nézőtér. Csak éhesek szegények. Vagy félnek, ho^v elmegy a villamos. Meg kell ezt érteni!

De tudom, hiába, ö a barakkban, mi meg a vacsoráért futunk. Ez lenne minden? A költő úgysem értené meg. És neki van igaza.

Kényszerítem magam, igyekszem a hangok közül kiszűrni az idegen betolakodót. Nehéz, de valahogy sikerül. Ismét csak Radnótit hallom, visszaállt a kapcsolat. Csak belül maradt valami fojtó, tehetetlen düh. Amiért én is fe.gvelmezett vagyok, amiért nem tehetek semmit. Hiába, el kell viselnem egy-két ember ridegségét. érdektelenségét, ha tetszik, ha nem. És ez szomorú.

M

it mondhatnék? Nem tudom. C—azt, hogy a távozók helyett is nagyon szégyo11ern magam.

Flanek Tibor

• Győri Elei

: emlékére

»

>

> Tíz éve, hogy a kovácsi«-. ' gényből lett festőművész^ Győri Előle, Tiszaladánybóí \ betegen Tiszalökre ment ; gyógyszerért, s a patikában j összeesett és meghalt. Mivél I szülőfaluja, Tiszai adány a fél- £ szabadulás előtt Szabolcs me- I gyéhez tartozott, a Nyírség is

Í magáénak tartja, és most, halálának tizedik évfordulóián y Nyíregyházán kiállítást reá. ; deztek a kiváló paraszti festő t emlékére.

> Tiszaladány azonban a Tisza • jobb partján fekszik, s ma í már Borsodhoz tartozik. De ?maga Győri Elek is Zemplén- f hez tartozónak érezte magát, >s ezt bizonyítjált műveinek j- témái is. A tehetséges falusi í festőt, vagy ahogyan indulásakor, a harmincas évek elején nevezték: őstehetséget, elsősorban a sárospataki kollé- [ gium haladó szellemű tanárai ■ karolták fel. A felszabadulás [előtt és után is, évente heteiket, hónapokat töltött Sáros- [patakon, a kollégium vendége- ,ként. Ilyenkor bejárta egész [Hegyalját, Tokajtól a Hegyközig, Bodrogközig. Mindenütt »jól ismerték és szeretettel fo~ | gadták. Itteni tartózkodásai »alatt kedvenc témáit: a falusi [ élet különböző mozzanatait, > egyes munkáit, főkénp a szü- ► rét eseményeit vitte nagy t kedvvel vásznára. Végakarata * is az volt az 52 éves művész- [nak, hogy alkotásai a sárospa- ■ taki kollégium tulajdonába [kerüljenek, ahol az iskolatör- > téneti múzeumban helyezték [ el őket.

► A kollégium most a nyír. [egyházi művelődési ház kéré- ,sére átengedte Szabolcsnak a ►.legszebb festményeket, a !ri- [állítás idejére. Annak befeje- »zése után a képek újra naza- 1 kerülnek Sárospatakra, ahol szintén emlékkiállítást rendeznek Győri Elek halálának tizedik évfordulója alkalmából.

<h. U

marjában születettek is részesülnek Sabin-cseppekben.

Az új rendelet szerint első csoportba kerültek az életkorhoz kötött kötelező védőoltások. Ilyen például a csecsemők első BCG, a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés elleni oltás, vagy az egyéves kori himlőoltás.

■ A másik fő csoportot alkotják a megbetegedési veszély esetén adott, kötelező védőoltások. Ide tartoznak az idényoltások, melyeket meghatározott időben, ősszel, vagy tavasszal adnak — továbbá a fertőzés esetén adható védőoltások.

A harmadik csoportba tartóznák a megbetegedési veszély elhárítása céljából adható oltások. Ilyen az influenza elleni védőoltás is.

Bár megyénkben nincs még Influenzajárvány, mégis — december közepétől napjainkig — már tízezren kértek ilyen védőoltást

Az idén új oltási rendelet lépett érvénybe. Milyen fontosabb újdonságokat tartalmaz?

— Elsősorban a Sabin-oltá- sok idejének megváltozására hívjuk fel a figyelmet — hallottuk a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás megyei igazgatójától. — Most már ugyanis január 8-tól adjuk a Sabin-cseppeket. A lakosok bizonyára olvasták is ezt a hírünket az újságban.

Olvasóink közül többen meg is kérdezték: a korábbi évektől eltérően, miért nem novemberben kerül sor ezekre a védőoltásokra? Íme, a magyarázat: a szeptember 30-a után született gyerekek eddig kimaradtak az oltásból és nyárra — amikor pedig legnagyobb a fertőzési veszély — védettség nélkül maradtak.

Január 8-tól kezdve adják tehát az első, majd az ezt követő időszakban a második, illetve a harmadik Sabin-oltá- sokat. Így az akció harmadik szakaszában még az 1968. /eb-