Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-10 / 7. szám

Saerda, S96S. jaiau&r X®. ESZ A KM AGY ABSORSZ A© 3 A bedolgozói munka nasrvobb beesiileie . A munkaügyi miniszter ren­deletben szabályozta a bedol­gozók foglalkoztatását. A sza­bályozás leglényegesebb vo­ltaitól, a bedolgozóik hely­setében bekövetkező változá­sokról dr. Nagy Lászlótól, a ■Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetőjétől kértünk tá­jékoztatást. ■—A rendelet a bedolgozók foglalkoztatásának olyan egy­séges központi elveit fekteti le, amelyek keretei közt a vállalatok önállóan eldönthe­tik, milyen formában és mér­tekben vegyék igénybe a be­dolgozást — mondotta dr. Nagy László. — Minden vál­lalat foglalkoztathat tehát bedolgozókat, sőt, nemcsak fi­zikai munkák elvégzésére, ha- nem olyan rutin jellegű, ad­minisztrációs, vagy műszaki munkákra is, ahol a teljesít­mény mérhető, normázható. S bedolgozónak is jelentkezhet mindenki, aki megfelel az adott munka követelményei­nek. Ezzel ez a gazdaságos, előnyös foglalkoztatási forma az eddiginél szélesebb terü­letre terjedhet ki'. Ugyanakkor azonban biztosítani kell, hogy a bedolgozás összhangban le­gyen az adott terület munka­erő-helyzetével. A rendelet a megyei tanácsokra bízza en­nek szabályozását. A tanácsok irányelveket adhatnak ki, hogy a leginkább rászorulókat alkalmazzák bedolgozóként; "egyes esetekben kötelező köz­vetítést is elrendelhetnek, vagy indokolt esetekben egyes dol­gozói kategóriákra eltilthatják a bedolgozóként való foglald líoztatást. I —• Hogyan szabályozza a rendelet a bedolgozók jogi helyzetét, amely ed­dig sok vitára adott okot? — A szabályozás abból in­dul ki, hogy egyrészt fenn 3mll tartani a bedolgozás leg­főbb előnyét, a rugalmasságot, másrészt viszont azoknak, akiknek ez a munka az ál­landó megélhetésük, több jo­got, nagyobb biztonságot kell adni. Ennek megfelelően a rendelet a vállalat és a dol­gozó között megállapodással létesített bedolgozói munka- viszony két formájára ad le­hetőséget. A bedolgozás lehet eseti, időnként adott megbízás, s lehet állandó jellegű, sőt, az utóbbi keretében a munkaadó azt is vállalhatja, hogy meg­határozott mennyiségű muri­sával állandóan ellátja a be­dolgozókat. Ez utóbbi forma mindkét részről a rendes munkaviszonyhoz hasonló kö­töttségekkel, s ugyancsak megfelelő juttatásokkal is lar. Teljes egészében azonban ez sem azonosítható a rendes munkaviszonnyal, hiszen a bedolgozó nem a vállalat te­rületén és nem feltétlenül személyesen tevékenykedik. — Melyik forma a cél­szerű? — Ez a vállalat sajátossá­gaitól függ, s ezért a vállalat- vezetésnek a szakszervezeti bi­zottsággal egyetértésben kell eldöntenie. hogy a kötött, vagy a kötetlenebb foglalkoz­tatást választja, esetleg egy­más mellett mind a kettőt al­kalmazza. Természetesen a munkára jelentkező dolgozók igényeivel is számolni kell. azzaL hogy ők milyen megter­helésre. esetenkénti megbíza­tásra. vagy rendszeres mun­kára vállalkoznak. | — Milyen feltételekkel H lehet kötetlenebb tör­li mát választani? — Ebben az esetben a vál­lalat és a dolgozó vagy meg­határozott munka elvégzésére, vagy határozatlan időre lép kapcsolatba. A meghatározott • munka befejeztével a bedol­gozás felmondás nélkül meg­szűnik. A határozatlan időre létrejött kapcsolat közös meg­egyezéssel vagy felmondással bármikor megszüntethető. A felmondási idő 15 nap. erre azonban nem jár külön díja­zás. A bedolgozónak kiadható munka mennyisége negyedéves átlagban nem lehet több. mint amennyi az azonos, vagy A wAnntríílrXy'ihiS.Yl VPO") /'í kabért kell fizetnie, amely nem lehet kevesebb, mint az elmaradt munka díjának öt­ven százaléka, de legalább a havi .250 forintot el kell érnie. Ebben a foglalkoztatási for­mában a 15 napos felmondási időre a dolgozónak munkadí­jat kell fizetni akkor is, ha a vállalat nem látja el őt mun­kával. Ebben az esetben a bedol­gozóra hasonló felmondási ti­lalom érvényesül, mint a Munka Törvénykönyve alap­ján a rendes munkaviszony­ban levőkre, a szociális és kulturális juttatások, kedvez­mények is hasonlóan illetik meg a bedolgozókat, mint a vállalat más alkalmazottjait. A kollektív szerződésnek a bedolgozókra vonatkozó füg­geléke előírhatja, hogyha a kötetlenebb bedolgozásban részt vevők átlagos teljesítmé­nye egy naptári éven át eléri az azonos, vagy hasonló mun­kakörben foglalkoztatott, ren­des munkaviszonyban levő dolgozók számára előírt köve­telmény 75 százalékát, erre az időre a szabadságot, és a jut­tatásokat úgy kapják, mintha a kötött formában dolgoztak volna. A rendelet feloldja azokat a merev szabályokat, amelyek mind a vállalatok, mind a be­dolgozók számára kedvezőt­lenné tették ezt a foglalkoz­tatást, s lehetővé teszi, hogy kölcsönösen előnyös megálla­podást köthessenek. Egészen bizonyos. hogy a jövőben mind több dolgozó él majd a lehetőségekkel, amelyek ha­szonnal járnak mind az egyén, mind a társadalom számára. S. E, Űj létesítmény ÓzdoE Az özdi Kohászati Üze­mekben az acélmű rekonstruk­ciója, valamint a kohók átépí­tése révén megnövekedett acél- és vastermelés új vízmű létesítését tette szükségessé. Ezért 65 millió forint költség­gel óránként 3600 köbméter teljesítőképességű vízmüvet építettek. Az űj vízmű a Sa­jóból nyert tápvizet szivattyúk, meghajtó motorok, turbinák, derítő, valamint hűtőtorony beiktatásával zárt vezeték- rendszerben juttatja el a felhasználó két nagyüzem be­rendezéseibe. A nagyszabású új létesít­ményt most adták át rendel­tetésének. Várospolitika és rögtönzés Válasz « Napjaink cikkére Svájci cég* bemutatója Takarékosság hegesztéssel című előadás- és bemutatóso­rozatot tart hazánkban a svájci Castolin Schweissmate- riai A. G. a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület és a Gépipari Technológiai Intézet rendezé­sében. A világszinten is jelentős Castolin cég szakemberei is­mertetik a gyártásban és kar­bantartásban alkalmazható legkorszerűbb, technikailag és gazdaságilag legelőnyösebb he­gesztési módszereikéi. Az előadásokkal és vitával összekötött bemutatót több ipari városban — így Miskol­con is — megrendezik. A mis­kolci bemutatóra január 12-én, pénteken a Diósgyőri Gépgyár­ban kerül sor. Javult n helyzet az orszá^ratahos® Misho'cosn ““20, Borsod nódasdo® —24 fok A budapesti metró hét állomásának terve Jíyesa less az Astoria-mély állomás. Minő szerencse, hogy annyi­an élünk itt Miskolcon, akik a pápai kinyilatkoztatás fel- lebbezhetetlenségével tudjuk, mit kell tennünk a városért! Hogy ne olyan legyen, ami­lyen, Az újra fölfedezett és újra divatos urbanisztika bámulatosan sok, kitűnő szak­ember és hozzáértő létét bizo­nyítja. Ezeknek a hozzáértőknek a. véleménye gyakran meglehe­tősen szubjektív. A szubjek­tivitás erősen érződik a Nap­jaink januári számában Zircz Péter: Várospolitika és városi valóság című cikkéből is. Se ezt nem így kellene, se azt. Az új lakótelepeken például a szomszédokat valamiféle kö­zösséggé kellene formálni. De hát mi — ahogy a. Napjaink közli —„rendszeresen elfelejt­jük megépíteni azokat az épü­leteket, amelyek a tudatalaki- tás intézményeinek helyet ad­nának.” (Ugyanakkor néhány sorral később: „a városi em­ber ... a művelődési és szóra­kozási lehetőségek nagy vá­lasztéka között válogathat?”) Az írás szerint az ilyen épüle­tek helyett inkább szolgáltató házakat létesítünk. Pedig mi­lyen jó lenne „egy-egy sze­rény művelődési otthon, lakó­telepi klub, ifjúsági klub, fiókkönyvtár, közös barkácsoló műhely, sportpálya, miegy­más. Igen, mindez jó lenne. Mit tegyünk azonban, ha az em­berek még nem szoktak le az evésről, és morognak, ha nincs fűszerbolt, tejcsárda, zöldség­üzlet, húsbolt a lakótelepen? Aztán meg — c’ est la vie — gyerekek is vannak. Nekik pe­dig bölcsőde, óvoda, iskola, játszótér kell. Sok mindenre kell hét a pénz. Pontossági sorrendben. Diósgyőrben is ezért épülhetett fel csupán két éve új művelődési otthon, lé­tesülhetett tavaly fiókkönyv­tár és változhat újjá napjaink­ban a stadion. A városfejlesztésen munkál­kodó szakemberek, kollektí­vák ismerik is s fontossági sorrendet, és értői annak a rendkívül sokrétű, komplex ismereteket kívánó, mind na­gyobb szükséglettel jelentkező tudományágnak, amelyet ur­banisztikának nevezünk. El­képzelhető természetesen, hogy ezzel kapcsolatosan nemcsak szakemberek mondják el véle­ményüket, javaslataikat, de úgy illő, hogy akkor ezt kellő óvatossággal, körültekintéssel, szerénységgel tegyék. Miskolc fejlesztéséről, gond­jairól, eredményeiről, új léte­sítményeiről az Északma gyar- ország rendszeresen beszámol. A lap olvasói előtt ennek bi- zonygatása legalább olyan fö­lösleges lenne, mint amennyi­re komikus az ellenkezőjének az állítása. Hadd utaljunk mégis az egyik közeli példára: az Avas alatti tér kialakításá­ról, az új könyvtár helyének A füépsíadiom-áiíoraás termi kijelöléséről a városi, ian&tíé éppen a lapunkban megjelent cikkek javaslatai alapján, döntött. A Napjaink cikkében gyakran szó esik az Esti Hír« lapról, mely Budapest fejlődé­séért sokat tesz. Talán hihető, hogy mi is fontos feladatunk­nak tartjuk Miskolc fejlődésé­nek segítését, de az újságnak, a város fejlesztésében elfoglalt szerepét nem értékelhetjük^ nem becsülhetjük túl. Nem tulajdoníthatjuk magunknak az érdemeket, nem tolakodha­tunk előtérbe. Részt kell vál­lalnunk az egészséges lokál« patriotizmus kialakításában, mozgósítjuk azokat a hozzá­értő erőket, melyek a város fejlesztéséért sokat tehetnek. Részesként örülhetünk annak, hogy Miskolcot ma már ha­zánkban, vagy azon túl is nem csak ipari centrumként tartják számon, hanem & kulturális élet sok mindenben visszhangot keltő, okos mű­velőiéként is. Gondolunk itt például a filmfesztiválok, a nyári egyetem, a grafikai ki­állítás, a színház, a képzőmű­vészek jó hírnevére. A tények ismeretét joggal elvárhatjuk attól, aki bírál valamit Persze a tények is­merete előzetes tanulmányo­zást követel. Ezt az utánajá­rást és alapos vizsgálódást a Napjaink cikkírója elmulasz­totta, pedig az újság esetében ezt aránylag könnyű lett vol­na megtennie, hiszen a meg­jelent lappéldányokat elő le­hetett volna venni, bár ez, kétségtelenül, fáradságosabb* min a retorikai rögtönzés. Persze, lehetnek olyan vá­rospolitikai tennivalók, melyek lapunkban háttérbe szorulnak, lehetnek olyan kérdések, me­lyekkel kevesebbet foglalko­zunk, de semmiképp sem ezek jellemzik lapunknak a város­fejlesztésben elfoglalt szere­pét A tények ismeretéi annak a lapnak a vezetőitől is elvár­juk, amely szerkesztői meg­jegyzés nélkül tesz közzé ilye« cikket A cikkben foglaltak előzetesen egy várospolitikai ankét felszólalásaként hang­zottak el. Egy szerény meg­jegyzés: ha már a Napjaink szerkesztősége lényegesnek tartotta a híradást erről az an­kétről, nem lett volna-e hasz­nosabb a más véleményeket, javaslatokat is előterjesztő an­két egészéről képet adni ■— az egy hozzászólás közlése he­lyett? _ A rendkívül sokrétű, széles látókört, szakmai tudást, kom­plex ismereteket kívánó város- fejlesztési tudomány semmi­képpen sem engedheti meg a Zircz Péter cikkéből kirívó szimplifikálást. Az egyszerűsí­tésből adódó hibás érvelés természetszerűleg hibás követ­keztetésekre vezet. És a cikk írója ezt a hibás következte­tést a meglepően furcsa sum- mázásban le is vonja. Üzleteink zömében befejeződött a leltározás A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat száz boltjában már december 30-án elkészültek a leltározással, az új , esztendő első munkanap­ján pedig csupán az elárusító- helyek tíz százaléka tartott zárva. Sok ezer apró cikken tüntették fel az új fogyasztói árat, átrendezték a idraka to­kát. A MÉSZÖV üzleteinek mintegy 85 százaléka már be­fejezte a leltározást, a hét vé­gére pedig valamennyi föld­művesszövetkezeti bolt felfris­sített árukészletével várja a vásárlókat. Példásan leltá­roztak a mezőkövesdi áruház dolgozói. A kétnapos ünnepen felmérték mintegy 20 millió forintos árukészletüket, s ja­nuár 2-án már hatalmas for­galmat bonyolítottak le. Ugyancsak az új gazdasági mechanizmus első munkanap­ján fennakadás nélkül állt is vásárlók rendelkezésére a ^Bccscdi fearciki: Kiskarok.*. delmi Vállalat üzleteinek csak­nem fele. A leltározás és az ármódosulások feltüntetése a nagy árukészletekkel rendel­kező boltokban általában még jelenleg is tart, ám néhány nap múlva ezekben is befeje­ződik. Negyven árjegyzék tünteti fel a ruházati cikkek árának változását — zömében csök­kenését — a Borsodi Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben. A vállalat 106 bolt­ja közül a hét elejére 70 már befejezte a leltározást, s előre­láthatólag e hét végére vala­mennyi ruházati bolt ismét kinyit A kirakatok legtöbbjét is átrendezték már, ügyes ötle- tekkel, reklámokkal hívogatják a vásárlókat Sok üzletben elmondották: a máskor holt szezonnak számító időszakban most ugrásszerűen megnőtt a forgalom,­_____tZBBfr a* i* J A KPM miskolci Közúti Igazgatóságának kedden dél­után kiadott tájékoztatása sze­rint megyénk közútjain javult a helyzet Kedden a hajnali órákban az egész megyében elcsendesedett a viharos erejű szél. Ez jelentősen megkönnyí­tette a vasárnap este óta dol­gozó hóeltakarító gépek mun­káját. Négy nagy teljesítmé­nyű hóaaaró, 31 motoros hóeke és 6 erőgép segítségével a megye minden közútját sike­rült kedden délutánig megtisz­títani a hóakadályoktól. Dél- Borsodban és a Bodrogközben voltak a legnagyobb átfúvá- sok. A hóakadályok magassága egyes helyeken elérte a 90 centimétert Tegnap éjszaka folyamán Miskolc térségében mínusz 20 fok volt a hőmérséklet — ez az Idei tél eddigi csúcsa. Bori­sod nádasdon mínusz 24 fokot mértek. Ha nem támad fel a szél, szerdán járható lesz megyénk valamennyi útszakasza. Aján­latos azonban, ha a gépjármű- vezetők továbbra is a legna­gyobb óvatossággal közleked­nek. Az utak az állandó só­szórás és érdesítés ellenére is nagyon síkosak. alatt elvégzendő. A bedolgo­zóra a vállalatnál alkalmazott bértételek érvényesek. A vál­lalat, ha elégedett a munká­val, prémiumot, nyereségré­szesedést és jutalmat is fizet­het bedolgozóinak. (Viszont nem fizethet állásidőt, túlórát stb.) A munkával járó költ­ségek fedezésére a vállalat re­zsitérítést is megállapíthat. A selejtes munka után azonban sem költségtérítést, sem bért nem kell fizetnie. E kötetle­nebb foglalkoztatáson belül is mód van rá, hogy a vállalat a rendes munkaviszonyban le­vő dolgozóknak járó különféle juttatásokat kiterjeszthesse a bedolgozókra is. így szabad­ságot is adhat, s erre az időre átlagkeresetet fizethet a be­dolgozónak. Ha a bedolgozó nem jogosult szabadságra, a vállalatnak — kérelmére — két hétre álékor is mentesíte­nie kell őt a munka alól, erre az időre azonban nem jár dí­jazás. Ha a bedolgozó nem tesz eleget vállalt kötelezett­ségeinek, a juttatások meg­von hatók. — Mive! jár a kötött bedolgozói forma? — Ezt a formát ott alkal­mazzák, ahol a folyamatos munka biztosított, és rendsze­resen foglalkoztatnak bedol­gozókat. mert a termelés ér­dekei ezt állandóan megkí­vánják. A vállalat és a dol­gozó írásbeli megállapodást kot, amelyben a vállalat arra kötelezi magát, hogy állandó foglalkoztatást biztosít, a dol­gozó pedig rendszeres munka végzésére vállalkozik. Ha a vállalat nem látja el a dolgo­zót a biztosított munkameny- nyiséggél, a kiesett időre műn-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom