Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-09 / 6. szám
KexSái, lünst. Ssasa&r íl SfcSZ A KM AGT AROBS3E A© .3.. Szintetikus íonalgyáitás olcsóbbon _ A Miskolci Fonoda 1967-ben összesen 200 tonna szintetikus fonalat gyártott, elsősorban a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár részére, A műszálas textíliák iránti kereslet azonban állandóan fokozódik, a szintetikus fonalak vevőköre bővül. Elsősorban az igények fokozottabb kielégítése érdekében — s ez megfelel az új gazdasági mechanizmus követelményeinek is — a Miskolci Fonoda 1968-ra 440 tonna műszálas fonalára gyártását tervezte. A 120 százalékkal megemelt műszálgyártási program megvalósítását is biztosítani tudják, Snert az elmúlt évben új mű- száltisztító gépsort helyeztek (Üzembe. Az 196S. évi mtíszálgyártásí program megvalósításához már hozzá is kezdtek. Az első negyedévben, a beütemezésnek megfelelően 110 tonna szinteti- feus fonalat gyártanak különböző típusokban, örvendetes az is, hogy a szintetikus fonalak egy részének alapanyaga olcsóbb lett (elsősorban a poliészter-fajtáknál), s ez lehetővé teszi a fonaltermékek alacsonyabb áron történő értékesítését is. A fonalat, feldolgozó üzemek ugyancsak olcsóbban tudják majd előállítani műszálas termékeiket, s végeredményben: a boltokba kerülő műszálas áruk lesznek olcsóbbak. Tehát végül & fogyasztók járnak jól. Március végén fizetik a nyereségrészesedést Már valamennyi vállalatnál készülnek az 1967. év mérleg- beszámolói, a minisztériumok megkezdték a mérlegek éUen- őrzését, s « munkák befejezése Után kerül sor a nyereségrészesedés szétosztására. A kifizetést előreláthatólag március végén kezdik el, és egykét hét alatt le is bonyolítják. A Pénzügyminisztérium február végén kapja meg a mérlegbeszámolók előzetes adatait, az előzetes becslések alapján azonban már bizonyos, hogy a nyereségrészesedés összege az idén a .tavalyié körül mozog. Az eddigi módszer szerint egyébként most osztanak majd utoljára nyereségrészesedést, a gazdaságirányítás reformjának megfelelően ugyanis az 1968- as eredmények alapján, ® jő- vő év elején már maguk a vállalatok fizetnek részesedést alapjukból. Heghalt egy sajőszentpéteri kisgyerek — Az ikertestvér még él December 'Sí-éti reggelre meghalt Borka István 6 hónapos csecsemő, szülei lakásán, a sa jószen tpéteri Tárna «tea 2. számú házban, Kilenc óra harminc per«; Hatósági személyekkel együtt gyermekorvos tart helyszíni vizsgálatot a kétszoba-össz- komfortos lakásban. A nagyobb szobában kopott bútorok, piszkos ágynemű. Hidegség. Itt lakik Borka Zoltánná élettársával és hat kiskorú gyermekével. Illetve most már csak öttel. A hatodik — az ikrek egyike — halott. Egy koszos vaságyon fekszik, pelenkával leiakarva. Egyetlen kis fehér ing van rajta, semmi más. A kis szobában él az apai tavaly novembertől törvényesen elvált férj — az üveggyár darusa —, és új élet- társa. — A halál öt-hat órával «zelőtt következett be —■ állapítja meg az orvos. A gyermek orra alatt kevés. beszáradt vér. A dunna sarkán i& * Boncolási eredmény”. *íS közepesen fejlett, gyengén táplált kisfiú halálát tüdő- gyulladás következtébeni keringési elégtelenség Idézhette elő”. Bűncselekmény gyanújára aitaló adat nincs. ! Be az elhalt kisgyerek el- hanyagolt állapota és az s tény. hogy a szülők rendezetlen körülmények között él- saek. s nem törődnek kiskorú M'íiíaékeik megfelelő gapöozásával, ápolásával —| vizsgálatot igényeL * A helyi gyermekorvom — Nem tudtam a kisgyereknek olyan betegségéről, ami összefüggésbe hozható a halál bekövetkeztével. Az anya ugyanis még a kötelező tanácsadásra sem hozta el rendszeresen, annak ellenére, hogy az illetékes védőnő figyelmeztette erre. A szomszédok: — Ez az asszony napokig Is magukra hagyja a kicsinyeket. — A gyerekek éheznek és kéregetnek. Kenyérre. — Piszkosak. Alig van ruhájuk. — Fáznak. —- Az anvjuk december 28- án is este kilenc felé elment otthonról. A férfi ismerősével. A 6 hónapos ikreket a többi gyerekre bízta. Pedig azok is kicsik még. Hat, tíz, tizenkettő, meg tizennégy évesek. — Azt mondják, hogy nagyon sírt a kis Pisti, ezért vették ketten maguk közé, a vaságyra. így aludtak el hárman, egy takaró alatt. Talán agyonnyomták..; * A rendőrség feljelentési tett ifjúság elleni bűntett gyanúja miatt Borka Zoltánná. háztartásbeli, hat kiskorú gyermek anyja ellen. A vizsgálat megkezdődött. Hogyan, miért vált ilyen anyává egy 32 éves asszony? Helyes döntés volt-e a válás kimondásakor ideiglenesen mind a hat gyereket az anya gondjaira bízni? Van-e apai felelősség? És az új élettársaknak semmi közük a tör- -lénte-íhes, a gyéreitek jelenlégi körülményeihez? Talán ebben az esetben is hárítsunk minden hibát a társadalomra? Hivatkozzunk a nyilvánosságra, amely előtt zajlik lényegében ennek a családnak a sorsa? Nos, hivatkozzunk! Figyelmeztette-e a szülőket a nyilvánosság? Segítőkész volt-e valamelyik társadalmi szerv? Igen! Az ikrek anyja. Ez volt a címe annak az újságcikknek, amely az Északmagyarország 1967. július 30-1 számában megjelent Bár az asszony és a község nevét nem írtuk meg, a sajószentpéteriek mégis felismerték belőle Borkáné gondjait. Többen elmondták nekünk. És nem ők tehetnek róla, hogy az asszony mivé vált azóta. Aztán amikor már tarthatatlannak látták az állapotot... — Halló, itt a Saiószentpé- teri Üveggyár KlSZ-bizott- ságától Horik Ferencné — szólt a telefon szerkesztőségünkben. közvetlenül karácsony előtt. — Valahogy segíteni kellene a Borka gyerekeken. Kérjük, hogy az ünnepek után, az új év első hetében keressen fel bennünket egy újságíró ebben az ügyben. A 6 hónapos Borica István már nem élte meg az új évet Az ikertestvére azonban még él. És él még négy Borka gyerek. A rendőrség bűnügyi osztályán mondják: — Ezek a gyerekek most már valóban csak a társadalom segítségére számíthatnak. Ka már a szüleik nem törődnek velük. , ®a$&ssr Aa» \rfíapló\ Idegen nyelvek É nyelvészeti szociológia egyik művelője állapított^ A meg: „A naiv egynyelvű ember számára a tárgyak -f- ás g fogalmak azonosak azokkal a szavakkal, amelyek azokat anyanyelvén kifejezik, s a tárgyak és fogalmak egyben elválaszthatatlanok is nyelvüktől; ennek következtében az ilyen egynyelvű ember hajlamos a más nyelven beszélőket alacsonyabb rendűeknek tekinteni, vagy legalábbis olyanoknak. akik ellenségesen s idegenül állnak szemben az ő tapasztalati világával”. A megjegyzés túloz, és általánosító tétel settenkedik benne, de mint speciális tapasztalat, akár személyeknél, akár bizonyos embercsoportoknál, elfogadható: Mario Pei-nek, az amerikai Columbia egyetem tanárának nemrégiben magyarul is megjelent, sok érdekes adalékot tartalmazó Szabálytalan nyelvtörténete a nyelvi türelmetlenség számos példáját sorolja fel, kezdve az ókori görögöknél, akik barbarosz (bar- bár)=gügyögő. dadogó szóval illették mindazokat, akik nem tudtak görögül. Az anyanyelv szépségeinek becsületes őrzésétől, az élet változásait nyomon követő gazdagításától éle« sen elválasztja a nyelvi nacionalizmust, amely közvetlen, vagy közvetett kifejezője más népek megvetésének, a társadalmi együttélést megzavaró gőgnek és türelmetlenségnek. Egy népnek sincs joga annak alapján magasabb rendűnek tartania magát — írja —, hogy indoeurópai nyelven beszél, vagy bizonyos fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen a nyelvhez esetleg nyelvcsere révén jutott, az illető fizikai tulajdonságok pedig kisebb-nagyobb mértékben minden népnél megtalálhatók. Igazán magasabb rendűvé csak az tesz agy egyént, vagy egy népet, ha minél többel járul hozzá az egyetemes kultúrához, a haladáshoz, s az egyetemes boldog-, sáphoz. Így aztán szerzőnk is, sok mindenki mással együtt buzgón ajánlja idegen nyelvek elsajátítását. Nálunk, ahol iskolában és iskolán kwül százezrek ismerkednek idegen nyelvek szókincsével, szabályaival, nyelvtanával, nyitott kapukat dön-. getiink. ha az idegen nyelvek megtanulásának fontosságáról szólunk. A nyelvtanfolyamokon z>aló részvétel, idegen nyelvű kölcsönkönyvtárak szervezése, vagy akár kétnyelvű napilapunk megjelenése vall róla, hogy értjük korunknak ezt az igényét. Nem csupán azért, mert kis ország fiainak ismerniük kell a világnyelveket, hogy külföldet járva boldogulhassanakt hanem az egyetemes kultúrához és haladáshoz való hozzá- járulásunk megkönnyítése kedvéért is. Ez legalább olyan fontos, mint azok a gyakorlati szempontok, amelyek az idegen nyelvek birtokbavételét sürgetik. Mivel az idegen nyelvek tudása iránti igény egyre nagyobb méreteket ölt, mindinkább előtérbe kerülnek a nyelvtanítás módszerbeli kérdései. Valaha volt a Berlitz-módszer, amely sajátos körülmények biztosítása mellett igen eredményes, da voltak felelőtlen ígérgetések is, egy-egy nyelv „gyorstalpaló* tanfolyamon való elsajátítására, Aki belekóstolt már ebb« a szép küzdelembe, — ha éppen nem a 70 nyelvet tudó Mezzofantihoz hasonló talentum — tudva tudja, hogy nagyon is szívós, kemény munkára, rendszeres, türelmes tanulásra van szükség ahhoz, hogy valaki a nyelvismeret minél magasabb fokára hágjon. Am a küzdelmet enyhíthetjük ■« korszerű technika eszközeit is felhasználó módszerek meghonosításával, amilyen többek között az intenzív, audió- vízuális formákkal kombinált oktatás. Erről tanácskoztak * TIT rendezte háromnapos országos konferencián, amelyen tt részvevők abban állapodtak meg, hogy a korszerű nyelvtanításban, különösen annak kezdetén a nyelvtan h&tránuára a kifejezés legegyszerűbb formáinak gyakorlását kell előtér* be helyezni. Miután kialakult a minimális jártasság az önkifejezésben és mások megértésében — vezetik be fokozatosan a tanulókat az idegen nyelven való írás, majd fogalmazás tudáskörébe, és a tanulási idő utolsó szakaszára marad a helyesírás elsajátítása. A folyamat állandó jellemzője a fokozatos szőkincsgyarapitás. Ez az ajánlat újdonság azoknak, akik a régimódi didaktikából vizsgáztak és szereztek rutint. Ezt a korszerű módszert viszont az az igény alakította ki, hogy a nyelvtudás ne holt tóke legyen, hanem a kifejezés és az érintkezés nélkülözhetetlen eszköze. Az iskolákban és a tanfolyamokon mindinkább meghonosodik, de számolni kell azzal a sok tízezer érdeklődővel is, akik önerejükből, könyv és lemezeik segítségével tanulják az idegen nyelveket. Érdemes lenne számukra is kidolgozni a most használatban lévő nyelvkönyveknél korszerűbb megoldásokat és módszereket, hogy buzgalmukat és tanulási kedvüket ne lohassza sikertelenség, és kevesebb fáradsággal juthassanak aktív nyelvkincs birtokába Sárközi Atiüm Űjj vegyipari létesítmények modelljei i Kun Mária és Varga Tiber » VEGYIÉRT-né! áUít» ®ssKt » szolnoki műtrágyagyár atrtedj iJ i Megyénk állami, tanácsi, szövetkezeti ipara egy sor meglepetést tartogatva lépett át az új mechanizmus első évébe. Olyan új termékeket, találmányokat. produkáltak, amelyek nagy távlatokban előre vetítik fejlődésünket, kihatnak az exporttermelésre, a lakosság igényeinek jobb kielégítésére. Sínél a ISO lí'omsíeres sefiessígíiez A KPM érdekes igénnyel lépett fel s Lenin Kohászati Művekkel szemben. Az élet gyorsuló ritmusa, a rohanás, a sebesség növekedése, a vasúti-közúti közlekedés versenye egyre nagyobb sebességre ösztönzi a jó öreg vasutat is. Igaz, hogy ma már Miskolc és Budapest között 110—120 kilométeres sebességgel robog az expressz, jóval gyorsabb a személyautón való közlekedésnél, de gondolni kell a jövőre is. Az eddiginél minőségileg jobb, szilárdabb, nagyobb sebességet kibíró vasúti sínekre van szükség. A Lenin Kohászati Művekben meg is kezdték a kísérletet Az új síntípus ürege- zésével kapcsolatosan felvették a kapcsolatot a francia USINOR céggel is. Ügy tervezték, hogy 1967 nyarán kézÍJj term étiek sí borsodi üzemekben év harmadik negyedévében gyártják üzemszerűen az ú; sín típust. A gyáriak jó néhány hónapot előre ugrottak, s a múl1 év december 30-án meg is kezdték az űj síntípus próbahengerlését. Az új, a méterenként 54,43 kilogrammos síntípus minden vonatkozásban megfelelt az igényeknek. Ebből egyelőre néhány ezer tonnát gyártanak, amelyet — feltételezhetően — a miskolc— budapesti vonalon építene! be. És ezen a kísérleti szakaszon a vonatok már 160 kilométeres sebességgel száguldhatnak! Az ember úgy elképzeli hogy néhány év múlva mindössze egy óra és 10 percre lesszükség, hogy Miskolcról i fővárosba „ugorjunk”. faellözi fe’sn*öSÉ0fí yZS'lBfSd'BTÜ a dróíüiíivsta A miskolci December 4L Drótművekben már hosszé idő óta gyártanak lapos köteleket Ez az afcnamélyítéshe: szükséges. Hat normál kötelei varrnak össze. A varrás kegyetlenül nehéz munka, és lassú is. Két ember nyolc óra alatt legfeljebb 15 métert tud belőle elkészíteni. A gyár három dolgozója a nehéz munka megszüntetésére, a laposkötél-gyártás meggyorsítására nemzetközi jelentőségű szabadalmat dolgozott ki. Lényege: varrás helyett kötőelemeket alkalmaznak, amelyeket automata géppel juttatnak a kötélpászmák közé. A gépet is saját tervük alapján, saját kivitelezésben készítik el. Az új gépet várhatóan e hónap közepén helyezik üzembe, illetve ekkor kezdik meg vele a próbaüzemelést. Imre Ferenc, a gyár igazgatója úgy vélekedik, hogy ezzel mintegy 40—50-szeresére lehet növelni a termelékenységet. És ez azért jelentős, mert a laposkötél jelentős exportcikk, és azért is, mert — az információ szerint — a világon mindenütt kézi varrással készítik a laposköteleket. A szabadalom így tehát világszenzációi H Itordozlia'é iáiíize-iésO cserépliá’jfltö és a többiek A Borsod megyei Tanácshoz tartozó Építőipari Vállalat sárospataki üzemében a hordozható cserépkályha gáztüzelésű típusát alakították ki. Az előzetes felmérések, piackutatások alapján, várhatóan nagy igénnyel lehet számolni. A sárospataki üzem felkészült a megrendelésekre: pusztán ebben az évben háromezer darab kályhát képes előállítani. A többi a kereskedelem, illetve a gázkészülékeket beszerelő vállalatokon múlik. A vállalatok alatt értjük a budapestieket is, mivel jelentős mennyiségű kályhát készítenek a fővárosban lakók számára is. A tanács Kézműipari Vállalata már az elmúlt évben is egy sor meglepetéssel szolgált: sok olyan termék készítésére tért át, amely eddig a hiánycikkek listáján szerepelt. A vállalat most Mezőcsáton mintegy 30 dolgozó bevonásával fonottáru-részleget hoz létre. A részleg dolgozói fonott kerti bútorokat, kosarakat, díszkosa rakat, üvegfona- - tokát készítenek. A Kézműipari Vállalat » piac felkutatása, valamint az új termékek bemutatása érdekében ez év első negyedében Kazincbarcikán elárusító és bemutatótermet létesít. Ugyanezt szeretné megvalósítani Miskolcon is. A helyüpari kiállításé« a Sárospataki Faipari Vállalat több, úgynevezett egyedi kisbútort mutatott be (virágállványokat, kis szekrénykéket stb.). A bemutatott termékek az év második felében jutnak a fogyasztókhoz
