Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

ftpnabat, ISST. December £. ESZAKMAGVAKOItSíAG 3 flj út Szomolya és Nősz vaj között lényegében nem nagy ese- Snény történt november 28-án Szomolya és Noszvaj között A két község lakói számár: mégis igen nagy örömet je­lent, hogy ezen a napon a Közúti Üzemi Vállalat dolgo­séi befejezték annak a csak­nem 2,5 kilométer hosszúságú, szilárd burkolatú útnak építé­sét. amely Szomolyát Noszvaj- jal, sőt, ezentúl Heves megye székhelyével, Egerrel köti ösz- ßze. Eddig csak földút kötötte Össze a két községet, és ez az út rossz időben járhatatlan volt. Az új út építését a Szo- tmolyai községi Tanács kezde­ményezte, a Hazafias Népfront társadalmi tervezővel megter­veztette, a lakosság pedig 280 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a másfél millió forintos beruházás kivi­telezését. Molnár József Mezőkövesd m~y • • 2 > - r t* > rr j r m I muh előtt as építőknél léitől* és millióit — KicntcU bcruháxá»ol* Illáiig im*iiles álad« »ok Egyetlen adatot, Isinételge- ok gondolatban, miközben Jincze Géza, a Borsod megyei Miami Építőipari Vállalat igazgatója valóságos statiszti­kai rengeteget vázol. Engem mégis az a szám ragad meg legjobban, amely a vállalat egyik igen fontos feladatának megoldását, méghozzá sikeres megoldását tükrözi. A borsodi építők az idén y hónap alatt 1104 lakást adtak át, tehát 77-tel többet, mint amennyit terveztek. Más szó­val kétkezi munkájuk, sokszor nagyon is nehéz, fáradságos tevékenységük nyomán több mint 1100 család talált szép, korszerű, kényelmes otthonra megyénkben. Mindez mégis' csak - egyik része annak a tevékenységnek, amelyet megyénknek immár egyre nagyobb vállalata alko­tott az idén. Mert a lakásépítés kétségte­lenül nagyon fontos, mégis csupán egyik feladata a BAEV-nek. Ezenkívül sok más tennivaló is akad, rangban és jelentőségében talán semmivel sem kisebb. Százmilliós értékek fejeződ­nek ki a nemrég készített mér­legben is. íme: — Háromszázharmincöt mil­lió forint értékű építés-szere­lés képezte első háromnegyed évi tervünket. Mi 12 millió fo­rint értékkel, túlteljesítettük ezt a feladatot, ami 103,6 szá­zalékos eredménynek felel meg. Ha azonban az elmúlt év azonos időszakához viszonyí­tom e tevékenységünk ered­ményét, még kedvezőbb képet kapunk. Százalékban 12,4-del, forintban pedig több mint 38 millióval termeltünk többel — mondja Vincze Géza elvtárs. Milliók és százalékok. Haj­lamosak vagyunk pillanatok alatt átsiklani felettük, hiszen ezek végtére is „csak” számok. Azonban mögöttük ... A teljes termelési terv tel­jesítése még kedvezőbb képet Ilveu ex a hsikos’aíi. • • Puskások. Több mint két­millió milicista áll fegyvei*- öen. Idősek, fiatalok, asszo­nyok, lányok. Az első légitá­madás, amelyet Vietnamban átéltem, úgv talált, hogy ép­pen reggelihez készültem a szállóban. Asztalomnál állt. a kedves és csinos felszolgáló- lány. Ekkor üvöltött fel a szi­réna. Az óvóhelyre igyekez­tem. Talán még egy perc sem telt el. az én felszolgáló isme­rősöm’ fejére sisak került, ke­sébe puska, s elfoglalta őrhe­III. I*utfkák c# rakéták a legkorszerűbb technikát használják. Természetesen a védekezés is csak úgy hatá­sos, ha korszerű a védelem haditechnikája. Vietnamban minden ember tudja: védel­mük erősítésében felbecsülhe­tetlen segítséget kapnak a Szovjetuniótól. Az egyik ame­rikai katonai jelentés szerint Hanoit és Haiphongot több mint 200 kilövőhelyről védik a rakéták. S a vietnamiak megtanultak bánni a korszerű fegyverekkel. vább. Manőverezni kezdtünk. ^ Gépemmel gyors fordulatot I vettem, hogy oldalba kapjam. Nem került rá sor. Zuhanó manőverrel alám-került, majd eltűnt. Nyolc ellenséges gép volt. Kettő nem tért vissza, j Egyszer a hajnali órákban í Van Tin főtiszt légvédelmi ! egységét látogattuk meg. Ezek j a harcosok eddig hatvanhá­rom közvetlen légitámadást i éltek át. Van egy raj, a ki­lences. Heten vannak. Mind- annyiukra jutott egy-egy fff; ';;M . • !' ' ' i ' ,rJú mllicisták. lyet. Várt, s amikor megjelen­jek a gépek: tüzelt.. Karabély­om. S ezt teszik ezren, tízez­ren. Havonta ötvenezer tonna bomba, lövedék, rakéta hull Vietnam két országrészére. A VDK elleni terror-bombázá- ^sokat úgy szervezték meg az amerikaiak, hogy a gépek a legváratlanabb időkben tá­madjanak. Legalábbis az 6 megítélésük szerint­~ A franciak elleni hábo­rúban mesélték az ifjúsági lap szerkesztőségében — nagy szerepe volt. a puskának. Ez a népi háború még elevenen él IZ emberekben. Az amerikaiak tudományos «octezerekjsel pu^títanaJs m A veszélytől felborzolt ide­gek érzékenyen reagálnak mindenre, de különösen a re­pülőgép zúgására. Hányszor összerezzentem, amikor gépek hangját hallottam. Vietnami barátaim megnyugtattak: — A mieink gyakorlatoznak! A „mieink” azt jelenti: szovjet, gyártmányú MÍG—21-es va­dászgépek. Sok-sok súlyos órát okoztak már az amerikaiak­nak. Van Dhat őrnagy így me­sélt el egy ütközetet: — Én vezettem egységün­ket Hatszáz méterre lehettem a támadók vezérgépétől, ami­kor kiadtam a parancsot: össztűz a vezérre. Eltaláltuk, mert megbi&gg» de jött ti? megsemmisített amerikai gép. A fegyver aranyat ér. De nem kisebb értékű az a segít­ség, amelyet élelemben, ru­haneműben, különböző felsze­relésekben kapnak a Szovjet­uniótól és a többi szocialista országtól. Ott voltam Hguyen Hue iskola ünnepségén, ami­kor átadták a tanulóknak a magyar édesanyák forintjai­ból vásárolt konzerv- és gyógyszer-szállítmányt, gyapjú­takarókat, rádiókat. Találkoz­tam azzal az ifjúsági roham- brigáddal, amely a magyar fiatalok vietnami műszakjai­nak béréből eljuttatott kerék­párokon szállítja az építő anyagot, a felszereléseket «, Király terese mutat. Ismét csak a számok. Háromnegyed év alatt 204 millió forint volt a feladat, Huszonegymillióval „hoztak” többet. Pedig a program lénye­gesen nagyobb volt. mint egy esztendővel korábban. Min­dent összevetve tehát, az idén 9 hónap alatt 52,3 millió fo­rint értékkel termeltek többet a borsodi építők, mint tavaly ilyenkor. És most, a finisben ismét nagyszerű eredmények szület­nek megyénk építkezésein. Több épületet adnak át, mint korábban, és természetszerű­leg jobban keresnek az építők is. Egyszázalékos túlteljesítés után a vállalat csaknem egy százalékkal több bért ltasznál- hat fel. Még nincs új mechanizmus, de ez mar annak szele, társa­dalmi és egyéni szemszögből nézve egyaránt. A jó munkára különösen a kiemelt beruházásoknál van szükség, mert ott némi elma- adás tapasztalható. Ezért gyűrkőznek az ózdi acélmű át­építésénél, a 144 személyes munkásszállónál, a Diósgyőri Gépgyárban a vasúti keréK- párcsarnok és süllyesztékes kovácsműhely munkáinál. Sze­retnék túlteljesíteni a kijelö­lés összegét. A házgyári be­ruházásnál némi adósság volt a nyáron, s ezt is most, a ne­gyedik negyedévben akarják „ledolgozta tni”. Ez viszont már nemcsak az építésveze­tőkre, hanem a szak-szerelő részlegekre is nagy feladato­kat ró. Az egyetemi építkezé­seken kooperációs gondok ne­hezítették a gyorsabb előre; haladást. — Mindez természetesen csak az egyik oldala az érem­nek — mondja a vállalat igaz­gatója. — mégpedig a meny- nyiségi.., Nos, akkor nézzük a mási­kat, a minőségit. 758 lakást hiánymentesen adtak át Olyan jelentős létesítmények is ga­ranciával kerülnek az új tu­lajdonoshoz, mint a vásártéri posta, az élelmiszerbolt, Öz- don a ruhagyár négyjelű épü-. lete, a közgazdasági térimre kum, Miskolcon az óvoda, a TÜKI irodaház és még sok más. Mindebből kitűnik, hogy a mennyiségi tervek teljesítésén kívül állandó napirendi téma, valósággal visszatérő refrén a minőség. Azt szeretnék az épí­tők, ha megszűnnének az olyan bosszantó hibák, mint az aj­tók körül a vakolat lepergése, a felületes szigetelések és eh­hez hasonló apróságok. Ezért adnak garancialevelet Papp Miklósék, Fogarasi Béláék, Szabó Elekék és Ferenczi Lászlóék. 1965-ben 12 brigád 52 ga­rancialevelet adott ki. Az idén 9 hónap alatt 51 csapat 220 garancialevelet írt alá.... A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat korábbi jó munkája nyomán elnyerte a SZOT és a Minisztertanács Vándorzászlaját. ügy' tűnik, most ezzel az elkötelezettség­gel fáradoznak — eredménye­sen. Paulovits Ágoston üi új mechanizmus lexikona 16l A részesedési alapról. utóbbi ülésszakán Ve­res József munkaügyi miniszter expozéjában hallottuk, hogy a Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatás­körbe adja a bérezési szabályok meghatározását. „Le­hetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozot­tabban differenciálhassanak a dolgozók között és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás és a fegyel­mezés terén is" — mondotta a miniszter Pártunk IX. kongresszusának határozata ezek szük­ségességét. azzal támasztotta alá, hogy ,,A munka sze­rinti elosztás következetesebb érvényesítése növeli a munka becsületét.” Ezek után joggal adódik a kérdés: milyen anyag: lehetőségük lesz a vállalatoknak hogy differenciál­hassanak a dolgozók között; hogy a jövedelmek az eddiginél sokkal jobban differenciálódjanak; hogy a szocialista elosztás munka szerinti elve a munka be­csülete növelése szempontjából is következetesebben érvényesüljön. A kérdés megoldásánál emlékeztetnünk kell a válla­lati alapokról szóló lexikonunkra, amelyben a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány 11/1967. (V. 13.) számú, az állami vállalatokról hozott rendele­tének 15. paragrafusát idézve bemutattuk a fejlesztési, a tartalék- és a részesedési alap lényegét. A fejlesztési, és a tartalékalappal kapcsolatban a beruházásoknál részletesen szóltunk, s ezúttal a keresetek, jövedelmek, következésképpen a dolgozók közötti differenciálható­ság anyagi-pénzügyi lehetőségéről, fedezetéről, a ré­szesedési alapról van szó. A részesedési alap kialakításáról, képzéséről a Gaz­dasági Bizottság több határozata is intézkedik, ame­lyek abból indulnak ki, hogy a vállalati nyereség egy részének jövedelme és különböző adók útján történő állami elvonása után megteremtődnek a vállalati dön­tések pénzügyi alapjai, köztük a jobb gazdálkodásra ösztönző, a munka becsülete növelésének feltételeit jelentő részesedési alap is. A nagyobb összegű nyereségből több marad a vál­lalatnál, így többet tud a részesedési alap növelésére is fordítani. Különben is a vállalat csak akkor érde­kelt a nyereség növelésében, ha dolgozóinak bérét, jö­vedelmét befolyásolja, meghatározza a vállalat nyere­ségének alakulása. így érvényesülhet vállalaton belül és vállalatok között is a bérek, jövedelmek differen­ciáltsága, s az az elv, hogy ki-ki végzett munkája mennyisége és minősége szerinti anyagi elismerésben részesedjék. Ezzel a közvetlen személyi érdekeltségre helyezzük a hangsúlyt, amely a vállalatnál maradó nyereségrész, a részesedési alap által valósul meg. 1968-ban a részesedési alap induló összegének kiszá­mításánál az 1967-re elszámolt és esetleg a korábbi évekből tartalékolt összegeket (nyereségrészesedést, prémiumot, igazgatói alapot) kell figyelembe venni. A vállalatok és iparágak közötti túlzott mértékű bér- difíerenciálódás megakadályozására 1968-ban legfel­jebb 4 százalékkal szabad egy-egy vállalaton belül az átlagbért emelni. Mas jogcímen azonban a részesedési alapból mindén korlátozás nélkül növelni lehet a sze­mélyi jövedelmet. Pénzbeli részesedésnél ugyanis a részesedési alapból kell biztosítani a személyi jövedelmek növelését, a bérek emelését, a prémiumok, évközi célfeladatok és egyéb jutalmak fedezését, az év végi részesedést, a segélyeket, a „kiváló dolgozó” cím odaítélésével együtt­járó jutalmakat, az újítási díjakat, a tanulmányi ösz­töndíjakat, a vállalati lakásépítési akció átvállalt dol­gozói hozzájárulást, vagy annak előlegezését stb. A részesedési alapból kell fedeznie a vállalatnak a munkával kapcsolatos, de úgynevezett béren kívüli illetve a munkától független, úgynevezett szociális jel­legű juttatásokat is. Ilyenek; a kedvezményes üzemi étkeztetés vállalati hozzájárulása, a gyermekjóléti intézmények fenntartásához való vállalati hozzájáru­lás, a vállalati üdülök fenntartása és egyéb szociális, kulturális és sportcélok finanszírozása is. A részesedési alap képzését, növelését jelentő nye­reség tömegében és alakulásában tehát közvetlenül érdekeltek a vállalat dolgozói, s jövedelmük differen­ciáltsága által realizálódik, hogy a hatékonyabban gazdálkodó vállalat dolgozói nagyobb részesedési alaphoz, a jobban dolgozó üzemek, kollektívák több bérhez, jutalomhoz jutnak hozzá, mint a kevésbé jól dolgozók. A valóságban az történik, hogy aki többet tesz le a társadalom asztalára, az többet is kap a tár­sadalomtól. Téli készülődés a Tiszáin Ha jön a hideg idő. bizony, sokszor gondolunk félve az esetleges utazásra, hiszen gya- i koriak a késések. Sok gondot 1 okoz a tél a MÁV-nál, hiszen a váltók könnyen befagynak. i a pályatestet befújja a hó. Bi- , zony, nem lehet elég korán kezdeni a védekezést, mégis történhetnek kellemetlen meg- \ lepetések. A Tiszai pályaudvaron az állomásvezetőség és a szak- szervezeti bizottság már meg­kezdte a fagymentesítés elő­készületeit, s felkészülten vár­ják a havazást. A hóeltakari- táshoz is biztosították a meg- | felelő személyzetet Gondoskodnak a vonatkísé­rő személyzetről is, akiknek izony, huzamosabb időt is el kell néha tölteniük a vonato­kén, December elsejétől a (mozdonyvezetők mellett utaz- j nak a vonatvezetők. Eddig a ! fékbódéban utaztak, hideg, széltől alig védett helyen. Teg­naptól egészségre kevésbé ár­talmas körülmények között dolgozhatnak. Az egyeb vonat­kísérő személyzet között 140 termoszt osztottak szét: az in- , dúló állomáson magukhoz ve­hetik a forró teát, s az el­őtárt a végállomásig. A pálya- j udvar területén dolgozó hó- | eltakarító és fagymentesítés­ben részt vevő munkások kö- ! zött védőruhát osztanak szét. I A legnagyobb gondot az í okozza, hogy a vonatkísérők reumatikus megbetegedeseit — ami a hideg, szeles időjárás következménye — még mindig | nem tekintik foglalkozásbeli betegségnek. Szeretnék, ha a [jövőben -urnák tekintenek­Kubáin ászaink újabb vállalása Mint lapunkban már hírűi j adtuk, az Északmagyarorszugi ! Kőbánya Vállalat november j 28-án teljesítette idei tervét, ' Most Tóth Gábor levelezőnlí ■ így bővítette ki a hírt: A vállalat eredményének cr- j tekét növeli, hogy kőbányá- ! szaink a tavalyinál 2,5 száza- I lókkal kisebb önköltséggel dől- ! goztak. A tervteljesítésben az egymással páros versenyben ál- , ló üzemek közül a tarcali, a i tállyai, az erdőbényei, a sá- j rospataki és a gönci üzemeli i dolgozói tűntek ki. A szocialista brigádok kéz- j deményezésére a vállalat va- 1 lamennyi kőbányásza újabb I vállalást tett: az év hátralevő | részében még 150 ezer tonna követ fejtenek ki terven fe- ! lül, és a költségszintet 3p szá-’ ‘zalekkal csökken tilg,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom