Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
Vásárnál*. 1WÍ. (Serember I«. ESZAKMAGYAROftSZAG 3 Anhét a sxerhesziőséghen Vállalati ás személyi jövedelem az áj gazdasági mechanizmusban Ankétünk részvevői a vitaindító előadáshoz fűzött felszólalásukban, igen sokrétűen elemezték a vállalati és személyi .jövedelem alakulását saját munkaterületükön, így Összefüggő kép alakult ki a vegyipar, az ásványbányászat, az építőipar, a kereskedelem stb. sajátos helyzetéről. Növelni kelt « nyereségtömeget Huszár Andor, a TVK igazgatója elmondotta, hogy a nyereségrészesedéssel és jövedelemszabályozással kapcsolatos gazdasági bizottsági határozatok és rendelkezések alapján ők is elvégezték azokat a számításokat, amelyek azt mutatják, miként alakul 1968-ban a TVK részesedési alapja és ebből kifolyólag a dolgozók jövedelme. Ezt mondotta: „Sajnos, nálunk nem olyan kedvező a helyzet, mini az LKM-ben, ahol a nyereség 19,7 százaléka kerül a részesedési részbe, mert ez nálunk még a felét sem teszi ki. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívül magas az eszközértékünk. Az 1968. évi béralapunk 58,2 millió forint. A négyes bérszorzóval ebből adódik a 7,8 százalékos részesedési nyereségrész és az ennek megfelelő 92,7 százalékos fejlesztési nyereségrész. Igaz azonban az is, és ezt vitaindító előadásában dr. Énekes Sándor is hangsúlyozta, hogy ez a fejlesztési nyereségrész elvben nagyon kedvező lehet a vállalatfejlesztés szempontjából. A műtrágyaipar azonban e tekintetben kedvezőtlen helyzetbe kerül, mert az amortizációból képezhető fejlesztési alap adózásánál, illetve elvonásánál az eszközérték 1954. január 1-i, illetve 1967. december 31-i százalékát veszik alapul. Mi a legalacsonyabb kategóriába esünk bele, mivel a nitrogénműtrágya-gyár aktiválás® 1965-ben történt meg, tehat az 1964. január 1-1 állóeszköz értékünk rendkívül alacsony.” A továbbiakban a számítás eredményét ismertette Huszár Andor. Elmondotta, hogy jövőre 2,4 százalékos átlagbér emeléssel számolnak. „Lehet, hogy ez első hallásra kicsit magasnak tűnik, azonban a mi v helyzetünkben figyelembe kell \ venni azt, hogy a dolgozók nagy része fiatal; sok fiatal szakmunkásunk, mérnökünk és technikusunk van, akik esetében a gyakorlati idő leteltével, kötelező a megfelelő bérfejlesztéseket végrehajtani. Ez egyben azt jelenti, hogy a jelenlegi bérszínvonalunk az említett okokból kifolyólag a hozzánk hasonló vállalatokhoz képest alacsonyabb. Tehát: a 2,4 százalékos átlagbér emelést figyelembe véve, a közvetett juttatásoknál 8 millió forint nyereségből biztosítandó részesedési alapra volna szükség ahhoz, hogy a dolgozók jövedelme az idei szinten maradjon. Az elmúlt két évben ugyanis 26.1 napos nyereség- részesedést fizettünk és ez évben is ennyi várható. Ezzel szemben a helyzet az. hogy 2 ■százalékos eszközarányos nyereséggel számolva, és az említett 4 B-s kulccsal az adózás után 193,3 millió forint többletnyereségre volna szükség ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk. A legfontosabb teendő tehát — mondotta e kérdés kapcsán Huszár Andor —, hogy a nyereségtömeget növeljük, amely lehetőséget ad a szinttartásra.” Konkrét példák ax újítási díjak alakulására December 8-i, pénteki számunkban dr. Énekes Sándor elvtárs előadásának részletes ismertetése során kitértünk orra a kérdésre, hogyan alakulnak az újítási díjak, mit tartalmaznak ezzel kapcsolatija» a rendeletek. Az ankéton több felszólaló, így Huszár Andor, a TVK igazgatója, Szajkó József, a Mádi Érces Ásványbánya igazgatója, Vincze Géza, a BÁÉV igazgatója szintén figyelemre méltó példákat mondtak el. A TVK- ban például a következő a helyzet: a ténylegesen kifizetett újítások összege kétéves átlagban náluk is meghaladja a béralap fél százalékát. Azt az összeget, amit, mint maximumot, be lehet építeni a béralapba. Tehát gyakorlatilag az a helyzet, hogy az újítások egy jelentős részét a részesedési alapból kell finanszírozni. Ezért számításokat végeztek, hogy az önköltségcsökkentő újításnál milyen százalékos díj fizethető; ez hogyan alakul a többlettermelést eredményező újítás esetén, és milyen díjazás adható az új termék gyártó sóra vonatkozó újításnál. Az volt az alapelv — mondotta Huszár Andor —, hogy az újítás révén létrejövő többlet vállalati eredmény — legyen az akár önköltségcsökkentésből, akár többlettermelésből származó többletnyereség —, milyen abszolút mértékben befolyásolja, növeli a részesedési alapot. Egy feltételezett önköltségcsökkentő újítás esetén, amelynek 200 ezer forint a vállalati eredménye, maximálisan 2,1 százalékos újítási díjat fizethetünk ki, mert ha ennél többet fizetünk, nagyobb lenne a kifizetett ösz- szeg, mint az újítás révén a részesedési alapban keletkezett növekedés. A jelenleg ismert intervallum 2 és 10 százalék között mozog. Érdekesen alakul a helyzet az új terméket eredményező újításnál. Ha például kapacitáson belül produkálunk űj terméket gyakorlatilag nincs többlet vállalati eredmény, mert ezt a terméket egy másik terhére . gyártjuk, nincs többletnyereség, nem képződik többletrészesedési alap, tehát gyakorlatilag az új termékre nem fizethetünk ki újítási díjat sem. Tanulmányi ösztöndíjak, kulturális kiadások Közismert, hogy üzemeink többsége nagyon sok fiatallal köt szerződést, folyósít részükre tanulmányi ösztöndíjat A TVK tapasztalatai változóak, egyes esetekben nem is túlságosan pozitívak. Előfordul, mire az illető fiatal végez, családot alapít és családi vagy egyéb problémái miatt már nem hajlandó lejönni Tiszasze- derkénybe. „Sokan fordulnak az ösztöndíjasok közül hozzánk azzal a kéréssel — mondotta Huszár Andor —, hogy engedjük el őket Indokaik legtöbbször tényleg megalapozottak. Ezek a társadalmi ösztöndíj összegek azonban a részesedési alapot terhelik, és igazságtalannak tartjuk, hogy lényegében' a többi dolgozó bérszínvonalának rovására társadalmi ösztöndíjakat fizetünk ki. és amikor helyt kellene állni, amikor a vállalat ezeknek a fiataloknak már hasznát tudná venni, elmennek tőlünk.” Külön probléma a részesedési alapot terhelő kulturális kiadások ügye. Ismét állítsunk ide egy konkrét példát. Hosszú huzavona után felépült a ti- szaszederkényi művelődési ház. Az ott élő emberek örömmel vették birtokukba. Időközben azonban elkészült a költségvetés is és kiderült, hogy az körülbelül másfél millió forint deficitet mutat, amit nyilvánvalóan a részesedési alapból kell fedezni. A művelődési házat a városi tanács átadta a TVK szakszervezeti bizottságának, vele együtt a másfél millió forint deficitet is.” Mivel azonban ez a költségvetés a korábbi bázisszámokban nyilvánvalóan nem szerepelhetett, mert nem volt művelődési ház sem, de a jövő évtől kezdve lesz, azt a részesedési alapból kell fedezniük és ez mintegy 9 nap nyereséget vinne el minden dolgozótői, ami negyem sok. Hozzátesszük; a Huszár elv- tar s által felvetett probléma nem lezárt ügy, s bár javaslatok, elképzelések születtek a megoldásra, sorozatunk következő részeiben ezzel még foglalkozunk. ÖnodvárI Miklós Csorba Barnabás (Folytatjuk.) Egymillióval több exportmunka A Miskolci Szűcs és Szőrmefestő Ktsz a növekvő igények kielégítése érdekében a Szalmás Piroska utcában új egységet hozott létre. Noha az új egységet még hivatalosan nem adták át, az üzemházban szeptember 1 óta nagy ütemben folyik a munka. A szűcsök jelentős exportmunkát végeznek NSZK, holland és belga cégek megbízásából. E munka igen előnyös, hiszen a megrendelők szállítják az anyagot. így a ktsz valójában bérmunkát exportál, igen jó eredménnyel. Éves terve szerint 2,8 millió forint értékű bérmunkát kellett volna exportálnia, de ezt már a jubileumi verseny nyomán mesz- sze túlszárnyalta, hiszen már 4 millió forinton túl teljesítettek. Most új megrendelő, egy svéd cég jelentkezett, amely jelentős mennyiségű szürke p>erzsaláb bunda készítését kérte. A jövő évben is bőven el lesznek látva exportfeladattal. Az igény olyan nagy, hogy jövőre több nődolgozó felvételével az eddigi egy helyett kétműszakos termelést óhajtanak megvalósítani. Forgattyús teugelyek — terven felül Az év elején nem mindennapi feladat elé állították a Lenin Kohászati Művek dolgozóit. Jelentős igény merült fel az igen bonyolult, a jó műszaki felkészültséget és nagy szaktudást igénylő 6L. D 200-as típusú forgattyús tengelyek iránt Bár a termék j gyártása nem szerepelt a ter- i vekben, az LKM dolgozói vállalták, hogy a kért időre legyártják a sok technológiai folyamaton átmenő és több üzem együttműködése nyomán készülő forgattyús tengelyeket. A hajómotorokban használatos fődarab alkatrészeket a Láng Gépgyár időben megkapta, és így import beszerzés nélkül eleget tudott tenni exp>ort célkitűzéseinek. Dr. Kocsis József KGM miniszter- helyettes a naplókban dicséretben részesítette kiváló munkájáért a gyár dolgozóit N. G. Űi tíuusú magnetofon Az iíj mechanizmus lexikona 33. Vállalat és gazdasági verseny. A5255 elmélet a szocializmus politikai gazdaságtanának számos eddigi koncepcióját módosította, de talán egyetlen ilyen módosítás sem koncentrál magába annyi elemet, mint a vállalatoknak az új gazdasági mechanizmusban egymás között kialakuló és nélkülözhetetlen gazdasági versenye. Mint ismeretes az új gazdaságirányítási rendszer lényege, fő sajátossága, hogy az népgazdaságunk központi tervszerű irányításán, társadalmi szintű tervezésén és a piaci viszonyok aktív szerepének elismerésén alapszik. A központi tervszerű irányítás és az aktív piaci viszonyok összekapcsolását a szocialista tulajdon alapján oldja meg az állam úgy, hogy gazdaságpolitikánk lényegének megfelelően gazdaságirányítási rendszerünknek továbbra is o népgazdasági tervezése a döntő láncszeme. Magát a piacot — az áru-, érték- és pénzviszonyokat — közgazdasági eszközökkel szabályozzuk, tehát semmi esetre sem lesz szabadversenyes piac. De azt is látnunk kell, hogy ugyanakkor ez a szabályozott piac ellenőrzést, kontrollt is gyakorol majd népgazdasági terveink, vállalataink működése felett. De az új gazdasági mechanizmusban számolunk lg a piac gyors jelzéseivel, amelyek a túlkínálat, v-agy túl- kereslet alakulását, konjuktúra, vágj’ dekonjuktúra várható tendenciáját továbbítják a vállalat és népgazdaság számára. Az új gazdasági mechanizmusban tehát nagy szerepe lesz a piacnak. Márpedig ahol áru- es piacviszonj-ok vannak, ott helye van a gazdaság! versenynek is, hisz a piac eleve egymástól gazdaságilag elkülönült termelők létet feltételezi, olyanokét, akik mint eladók a vevők „kegyeiért”, megrendeléseiért, vásárlásaiért versengek. A gazdasági vei-senyt, a konkurrenciát eddig a tőkés gazdaság sajátjaként magyaráztuk. Most az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban p>edig — és ebben van az új koncepció jelentősége — a gazdasági verseny elismerése, szükségessége és kibontakoztatása mellett szólunk. Természetesen a szocialista vállalatok közötti gazdasági verseny csak népgazdasági és vállalati célok és érdekek összhangjának megfelelő korlátok mellett bontakozik ki és nem lehet a szabadverseny ideál esete. Minthogy azonban gazdasági rendszerünkben eddig is volt, érvényesült a verseny, — mint például az állami vállalatok és a kisipari szövetkezetek között, még ha a szövetkezeteket anyagbeszerzési korlátokkal el is akartuk téríteni a gazdasági versenj’től, — a jövőben társadalmunk érdekeinek megfelelően szükségesnek, a gj-orsabb műszaki és minőségi előrehaladás céljából pedig elengedhetetlennek tartjuk a vállalatok gazdasági versenyét. Ebből következik, hogy a gazdasági versenyt akadályozó olyan korábbi intézkedések, mint amilyenek az úgynevezett profilgazda rendszer hatósági jellege, az anyagbeszerzést korlátozó intézkedések, élesen elhatárolt kereskedelmi szektorok, kizárólagos monopoliszti- kus joggal felruházott nagykereskedelmi vállalatok, a termelőeszköz elosztás voltak, — egjrészt megszűnnek, másrészt módosítva lesznek. A gazdasági verseny ugyanis tőkés viszonyok között vált tőkés jellegűvé, a szocializmus viszonyai között a szocialista gazdaság emeltyűjévé lesz. S akkor, amikor áruviszonj’ok léteznek, a kínálat és kereslet részletbemenő egyensúlya csak a piacon, a vevőért folyó gazdasági verseny keretében alakulhat ki. A szabályozott piacon történő gazdasági verseny végül is visszahat a népgazdasagi tervre, magára a gazdálkodásra is, és ebben a funkciójában kétségkívül a hatékonyabb gazdálkodásra, műszaki élői ehaladásra ösztönöz, s ezek eredményeként a jövedelmezőséghez, a nyereséghez vezet. Figyelemre méltó előnye, hogy a társadalmi szükségletek tökéletesebb felmérésére és kielégítésére sarkalja, a piaci igénj’ekhez való rugalmas alkalmazkodásra kényszeríti a vállalatokat. Ugyanakkor jobban megalapozott, körültekintőbb gazdasági döntéseket, színvonalas gazdaságirányítást, gazdaságvezetést tételez fel. Veszteségeket, olykor kapacitásfeleslegeket is hozhat magával, de a szocializmus lénj-egéből fakadóan a tőkés gazdaságra jellemző romboló hatást semmiképp sem eredményezhet Különben is a gazdasági verseny árpolitikai és anyaggazdálkodási korlátok között, központi tervezés elemei által is korlátozott környezetben alakul ki, — így magának a versenynek a kialakulására a fokozatosság lesz a jellemző. Minthogy eddig a központi utasítások, tervfeladatok végrehajtására irányult -a dolgozok versenye, most a szükségletek önálló felmérése alapján megbatározott és a piac igényeinek politikai és gazdasági aspektusból vizsgált kielégítése lesz a vállalatok közötti gazdasági verseny célja. Így válik szocialista gazdaságunk fejlődési ütemének gyors: ló eszközévé, a műszaki fejlesztés ösztönzőjévé és a reszletekbemenő egyensúly biztosítékává is a gazdasági versen?’. Or. Sons Gábor rniszterhelyottes e'öadása Miskolcon December 14-én, csütörtökön kerül sor Miskolcon a III. borsodi agrár-szabadéin etem második előadására. Az információ új rendszere és feladata a mezőgazdaságban címmel dr. Soös Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tart előadást délelőtt 10 órai kezdettel a miskolci Rónai Sándor Művelődési Ilin színháztermében. Hengerészsiker Diósgyőrött A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységében új típusú magnót gyártanak. Az M—14-es magnetofon egy sebességű, négy sávos, tranzisztoros, hálózati készülék. A Lenin Kohászati Művek i durvahengerművének dolgozói j az elmúlt héten a gazdaságos- i sági követelmények megtar- i tása mellett, teljesítették ez évi fazonáru tervüket. A határidő előtti tervbefejezés lehe- ' tővé teszi, hogy az év végéig i terven felül a különféle hen- | gereltárukból, mint nagyvasúti sínből, építészeti acélok-1, 1 bál még tízezer tonnát adja- i nak a felhasználóknak. Ugyan- csak eleget tettek éves hen- gerlési kötelezettségüknek * finomhengerészek, miközben a tervezettnél jelentősen alacsonyabbra szorították a se- lejtet A finomhengermű szocialista brigádjai az év hátra* levő részében mintegy ötven millió forint értékű termékkel, csaknem hétezer torma acél ki hengerlésével akarják megtetézni tervüket.
