Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-07 / 289. szám

Csütörtök, 1961. december 1. esZAKMAGTAROKUAO 3 A geológusok és m avasi lakótelep Az Avas oldalára tervezett ! «3 miskolci lakótelep, amely í egykor a város legszebb ré- j (izévé fejlődik, sok munkát ad I a geológusok számára is. Kü- j lönösen most, a tervezés idő- j tizakaban kell a geológusoknak! behatóan fcamtlmányozniak a \ beépítésre váró terepet. E munkához a Magyar Földtani Társulat észak-magyarországi uzakosztályának mérnökgeoló­giai szakcsoportja is segítsé­get kivan nyújtani. December 8-án, pénteken délután fél 5 mai kezdettél, a miskolci MTBSZ-ben ankétot rendez­nek a tervezés alatt álló ava­tó lakótelep építési és műszá­la problémáiról. Egyúttal azt % megbeszélik a mérnökgeoló­giai szakcsoport tagjai, hogy ia jövőben milyen hasonló, közérdekű témák megvitatását (bízzék napirendre. ' htkéí a szerkesztőségben Vállalati és személyi jövedelem az áj gazdasági mechanizmusban ii. A nyereség — a termékek ára és önköltsége közötti kü­lönbség — a vállalat gazdasá­gi tevékenységének, jövedel­mezőségének legfontosabb mu­tatója. A jövő évvel kezdődően ez lesz az anyagi ösztönzés leghatékonyabb eszköze. Noha ankétünkön szó esett a nyere­ségtömeg növelésének külön­féle módszereiről, a hogyanról is, a tájékoztatóban és a vitá­ban elsősorban mégis a nyere­ségképzés, illetve jövedelem­elvonás, anyagi ösztönzés köz- gazdasági szabályozóiról esett szó. Nyereség ax LKM-hen Tájékoztatójában dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazga­tója elmondotta, hogy 196S- ban a Lenin Kohászati Művek minimum 254 millió forintos nyereséget kíván elérni. Ez az összeg az, amelyet az előzetes felmérések szerint a vállalat sajátosságának, illetve a kohá­szati termékek árának csökke­nése nyomán elérhetnek. A nyereségből, még az adó­zás előtt, különféle címeken elvonhatnak és félretehetnek bizonyos összegeket, amelyek béralap ké részesedési alap: .; ~ összes eszk szorzata Ez a kettes koeficlens álta­lában érvényes. Vannak azon­ban kivételek. A szénbányá­szatban, az ércbányászatban kettő helyett hatos bérszorzót, a vaskohászatban, a műtrágya- iparban pedig négyes bérszor­zót kell alkalmazni. Ha a bért ezekkel megszorozzuk, behe- helyettesitjük a “ képletbe és megszorozzuk százzal, egy meghatározott százalékos ér­téket kapunk. Ez azt jelenti, hogy a nyereségből ennyi szá­zaléknyi érték, illetve forint maradhat vissza a részesedési alapba. Az LKM esetében a nyereségből eszköz- és bérará­nyosán 19.7 százalék vihető át a részesedési alapba. — A bérszorzókat a Gazda­sági Bizottság a nyereség alapján határozta meg. Na- gvob bérszorzót alkalmaz ott, ahol eszközarányosán viszony­lag kisebb a nyereség, és ki­Cj parkoló Sátoraljaújhelyen eddig a város közepén, a Kossuth-szo- teor .árnyékában” parkoltak a gépkocsik, aimi nemcsak a központ forgalmát akadályoz­ta, hanem a városképet is nagyban rontotta. Ennék a tarthatatlan álla­potnak megszüntetésére a vá­mosi tanács néhány régi épü­let lebontása után korszerű, tágas parkolóhelyet építtetett a Sallai—Fürst utcában, s kö­rös-körül higanygőzlámpák­kal látta el. A be tan padosa- tos téren egyszerre mintegy 80 gépkocsi parkolhat. A gépkocsi-tulajdonosok örömmé! fogadták a hírt. A parkolónak minden bizonnyal a város idegenforgalma is löagy hasznát látja. Szalonnához csatolják 4 Rakacai-tó környékének végleges rendezése céljából Szalonna községhez csatolják a martonyi határ egyik több mint 15 holdas tábláját. Ez is része lesz a nagy víztároló partjain idővel kialakuló ví- kendtelepnek. nem tudnak megfelelő fejlesz­tési alapot képezni, követke­zésképp ez a fejlesztésnek szab határt. A kormány éppen ezért szabta meg a különféle bérszorzókat, hogy nagy átlag­ban azonos lehetőséget, alapot teremtsen a vállalatoknak. — A képlettel kapcsolatban még annyit: ez automatikusan megszabja a nyereségből a részesedési alapba vihető mennyiséget. Ezen az arányon gyakorlatilag nem lehet vál­toztatni, mivel a bérek adot­tak, s az eszközök értékei is. A kormány az esetleges arány­talanságok kiegyenlítése vé­gett az elmúlt években lehető­séget adott az állóeszközök le­értékelésére. Egyes vállalatok, így az LKM is, éltek ezzel a lehetőséggel. — Térjünk vissza az LKM példájára. Ha a tervezett 254 millió forintból levonjuk a 8 millió forint értékű biztosított részesedési alapot,, marad 246 millió. Ennek 19,7 százaléka 48 millió 730 ezer forint. Ez az R alapnak az a része, amelyet megadóztatnak. Progresszív adóskála — Az állam emelkedő ará­nyú adóval terheli meg a ré­szesedési alapot. Ha a részese­dési alap 1968-ban, az új gaz­dasági mechanizmus első évé­ben nem éri el a béralap 3 szá­zalékát, úgy ez adómentes. A második részre, a béralap 3— 5 százalékára vonatkozóan ntár 20 százalékos adót kell levonni. Az 5—7 százalékig terjedő sávban 30, a 7—9 szá­zalékos sávban pedig már 40 százalékos adót kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy az adó 2 szá­zalékonként 10 százalékkal nö­vekszik. — A kővetkező évben az adóztatási skála egy sávval elcsúszik. A béralap 5 szá­zalékig lesz adómentes, utána 2 százalékonként! emelkedés­sel 20—30—10—50—60 százalé­kos adót kell fizetni. 1970-ben ismét csúszik a skála úgy. hogy 3 év múlva a részesedési alap a béralap 7 százalékáig adómentes. — Az 1968-ban érvényes progresszív adóskála szerint tehát az LKM R alapját 12,5 millió forint adó terheli, s ily módon 36 millió forintos fel­osztható részesedés képződik. Ha az adózás után fennmara­dó részt, a 36 millió forintot teljes egészében szétosztanánk részben béremelésre, részben nyereségrészesedésre, illetve szociális igények kielégítésére, ez azt jelentene, hogy a válla­latnak nem maradna tartalé­ka. Éppen ezért a Gazdasági Bizottság kötelezően előírta, hogy (X részesedési alapból az adózás után 10 százalékot tar­talékolni kell. Ezt a 10 száza­lékot minden évben a tartalék- alaphoz kell írni egy meghatá­rozott szint eléréséig. Utána már nem kötelező. Erről a tartalékalapról még annyit: csak akkor lehet és szabad felhasználni, ha a vál­lalat működése netán veszte­séges. Ha a veszteségek a tar­talékalap felhasználásával nem fedezhetők, életbe lépnek a tájékoztató elején említett büntető szankciók. Onodvári .Miklós Csorba Barnabás (Folytatjuk.) Továbbfejlesztik a Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat gépparkját Nemrégiben nyolcvan Volvo gyártmánjaV nagy teljesítményű, 260 LE gépkocsit vásárolt, a Hungarocamion, Svédországból. Az új szállító kocsikkal külkereskedelmi forgalmat bo- nyolitanak le. ©próbáljak az űj gépkocsikat. Az új mechanizmus lexikona 20, Az egyszemélyi felelősségről. Ha az ed­dig lezaj­lott mechanizmus tanfolyamok és iskolák tapasztalatait összegezzük, azt. tapasztaljuk, hogy szakszervezeti és pártalapszervezeti vezetők gondja, aggodalma napról napra ismétlődött. Vajon nem túl sok-e a vállalati igazgató új mechanizmusban önállósága? Elég biztosí­tékkal rendelkezünk-e a szociálpolitiltai elveket eset­leg háttérbe szorító és csak gazdasági tényezőket látó vezetők „elfutásának” megakadályozására? A kérdés és aggodalom olykor megalapozottnak lat­szik, mert néhány gazdasági vezető most döbbent rá bogi' munkafegyelmi intézkedések jogával is rendel­kezik. hogy felesleges létszám is van egyes munka­helyeken, noha már évekkel előbb is kötelessége lett volna ilyen irányú intézkedéseket foganatosítani szo­cialista rendszerünk érdekében. Igaz, hogy a régi. még most is érvényben lévő me­chanizmus rendkívül sok gátat, kerítést rakott a vál­lalati vezető köré, és gyakran előfordult, hogy amikor ésszerű intézkedést foganatosított, akkor is beverhette fejét egy keresztirányú jogszabály' alkotta palánkba. A vezető legkisebb ügyekben hozott döntését, hozzá­állását is mindig külső személy bírálta el. Mindezek miatt nem is nagyon mert egyéni felelősséggel dön­teni. Most azonban tényleg gyökeresen megváltozik a vál­lalati vezető szerepe. A döntési jogkörök ugyanis két szintre csoportosulna!:. Makroökonómiai, azaz népgaz­dasági, vagy ágazati szinten továbbra is a kormány, vagy más központi szervek hozzák a gazdasági döntéseket. A mikroökonómiai. azaz vállalati, helyi vonatkozású gazdasági döntéseket pedig vállalati hatáskörbe utal­ják. Nagyon lényeges azonban annak megértése, tisz­tánlátása, hogy a vállalati hatáskörbe lekerülő gazda­sági döntési joggal együtt a vállalaté, következéskép­pen a vállalat igazgatójáé a döntési joggal járó felelős­ség és a gazdasági döntések anyagi következményei iránti követelmény is. A gyakorlatban tehát az történik, hogy a vállalati döntések, amelyek államilag szabályozott keretek kö­zött a vállalat egyszerű és bővített újratermelésének kérdéseiben születnek, a népgazdasági szinten közpon­tilag konstruált gazdaságpolitikai céloknak, terveknek megfelelően és azok alátámasztására, illetve gyakorlati megvalósítására irányulhatnak. Az új gazdaságirányí­tási rendszer alapelve, hogy a vállalati szintű gazda­sági döntések az igazgató jogkörébe tartoznak. Nem döntenek helyette, természetesen nem is adnak számá­ra részletekbe menő utasításokat különböző feladatok­ra, s a döntéshez szükséges eszközöket is a vállalat rendelkezésére bocsátják. A vállalati igazgató önállóságát, es egyéni felelőssé­gét a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány II, 1967. (V. 13.1 számú és az állami vállalati-ól hozott rendelete szabályozza. Az 1963. január 1-én hatályba lépő kormányrendelet a következőket tartalmazza a vállalati igazgató egyszemélyi felelősségével kapcsolat­ban. Az igazgató a jogszabályok keretei között önállóan és egyéni felelősséggel dönt a vállalat ügyeiben. Így főleg a) a vállalat tervének meghatározásában, b) a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatói jogok gyakorlásában, c) a műszaki fejlesztés kérdésében, d) a hitelek igénybevétele tekintetében, e) szerződések kötését illetően, f) gyártmányok és a gyártmányválaszték meghatá­rozásában, g) saját eszközökkel történő fejlesztés (beruházási kérdéseiben, h) a vállalat mérlegének megállapításában, i) más gazdasági szervekkel való társulás kérdései­ben (közös vállalat, egyesülés stb.). így fogalmaz, a vállalati igazgató önállóságáról és egyéni felelősségéről a kormányrendelet De tegyük mindjárt hozzá, hogy ilyen jogkör nélkül nem is be­szélhetnénk önálló vállalati gazdálkodásról, amelyet pedig szocialista rendszerünk további ejósitésének egyik leghatékonyabb, úgynevezett belső tartalékaként veszünk számításba. A kormányrendelet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy feladatai ellátásában az igazgató a dolgozók közössé­gére támaszkodik, amely közösségnek a szakszervezet a képviseleti szerve. És ez természetes is. Hiszen, ha az igazgató, vagy szélesebb fogalomként alkalmazva a vállalati vezetés a legjobb döntéseket is célba akarja vinni, a végrehajtók, a dolgozók hozzáállása, támogatá­sa szükséges számára. Ez is arra mutat, hogy egy pil­lanatra sem nélkülözhető a gazdasági vezetők, a párt­ós a szakszervezet legtökéletesebb -együttműködése. A női munkaerő fo»lalkoitutásáérl A Szerencsi járási Tanács tógrehujtó Bizottsága minden lehetőséget, megragad, hogy a nagyobb községekben munka­helyeket teremtsenek a jelent­kező női munkaerő részére. A nagyobb községekben, így Szerencsen és Abaújszántón egész éven át, a Taktaközben pedig főleg a téli hónapokban 140 nő munkát kapott Regi probléma a bányavidé­keken: kevés a munkaalkalom a nők számára. E gondon próbáltak enyhíteni nemrég Egercsehiben. Az Özdvidékj Szénbányák segítségével létrehozták a köz­ségben a Polimer Ktsz-t, mely Mentes 140 nőnék es 20 fer­kelt eno több lehetőséget te­remteni a nők foglalkoztatásá­ra. Ezért a járási tanács vég­rehajtó bizottsága felhívta a Szerencsi és az Abaújszantói községi Tanács vezetőit, hogy kutassák fel a lehetőségeket, és dolgozzák ki kisebb volu­menű ipartelep létesítésének terveit, ahol elsősorban nőket alkalmazhatnának. Szóba jö­het az állami és szövetkezeti szolgáltató tevékenység eset­leges bővítésének lehetősége Is. A tsz-ek terület: szövetsé­gé’, ugyanakkor arra kérte fel a járási tanács végrehajtó bi­zottsága, hogy a Taktaközben mérjék fel, milyen közös ősz- szefogással létesíthető segéd­üzemi, vagy melléküzemág; tevékenységgel tudnának téh foglalkoztatást biztosítani m Mm aők ismém t a későbbiekben a részesedési alapba kerülnek. Levonható a nyereségből az étkezési hozzájárulás. Ezt a későbbiek során nem szük­séges, nem kötelező erre a célra felhasználni. Felhasznál­ható béremelésre, jutalmazás­ra is. Erről a vállalat vezető­sége, a szakszervezel és az igazgatóság közösen dönt. Elvonható a gyermekintéz­ményekre (bölcsődék, óvodák stb.) fordítandó összeg, később ezt is betehetik a részesedési alapba. Elvonható az 1967. evre ké­pezhető arányban a segélyke­ret. Elvonhat» az 1967-ben kép­ződött igazgatói alap 50 szá­zaléka. A Lenin Kohászati Művek­ben ez a négy tétel igen je­lentős ősszeget: 3 millió fo­rintot tesz. ki. Ha ezt levon­juk. a nyereség 246 millió fo­rintra csökken. A megmaradt összeget két részre kell bonta­ni: az R és az F alapra. (R= részesedési alap, F=fejlesztési alap.) Az adózás előtti részesedési alapot á nyereségből különfé­le bérszorzók alkalmazásával, eszköz- és bérarányosán ké­pezzük. A képlet a következő. tszeres szorzata 5z értéke -1- béralap kétszeres sebbet, ott, ahol nagyobb nye­reséggel lehet számolni. Sze­retnénk rámutatni arra az ösz- szefüggésre — hangzott a tá­jékoztatóban —, hogy a 2—4— 6-os bérszorzó alkalmazása esetén amilyen mértékben nő a részesedésre fordított összeg, úgy csökken — azonos nyere­ség mellett — a fejlesztésre fordítható nyereségrész. Fi­gyelembe kell venni az eszkö­zök értékét is. Jellemző, hogy a magas eszközértékkel ren­delkező üzemeknél kielégítő mértékben alakul a részesedé­si alap. viszont az előző évvel azonos tevékenységek esetében kisebb nyereséggel számolhat­nak. A kis eszközértékkel ren­delkező vállalatoknál viszont hnak nyújt munkaalkalmat Ugyancsak az Egeresein be élő bányászíelcségck elhelyez­kedési problémám Igyekezeti segíteni a Heves megyei Házi­ipari Szövetkezet Is: 44 asz- szonyt foglalkoztatnak a szö­vetkezett kihelyezett részlégé­ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom