Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

2 BSZAKMAGYARORSfcAG Vasárnap, 196’. tlecetnber KI Heti külpolitikai összefogta ló ßtk utolsó állomása, Róma még mindig nem tud napirendre térni az amerikai elnök vil­lámlátogatásának sértő körül­ményei felett, Johnson volta­képpen merő kényszerűségből tárgyalt az olasz vezetőkkel, s ezt meglehetősen tapintat­lanul el sem titkolta, lévén egyetlen célja: reklámlátoga­tás VI. Pál pápánál. Látható­lag vatikáni körökben sem örvendeznek felettébb azon a tényen, hogy Johnson egy Amerikában szokásos kortes- út alanyaként kezelje az egy­házfőt, aki pedig — hír sze­rint — a bombázások hosz- szabb időre való felfüggeszté­sének javaslatát hozta szó­ba. ÉLÉNKÜLÉS KÖZEL-KELETEN A közel-keleti diplomáciai tárgyalások megélénkülésének vagyunk a tanúi. Nikezics ju­goszláv külügyminiszter vol­taképpen egyenesen a szoci­alista országok varsói külügy­miniszteri értekezletéről uta­zott Kairóba. Az EAK fővá­rosában újra tárgyal Jarring ENSZ-közvetítő is. Nikezics bejelentette Tito január végi kairói útját, előzőleg pedig Brezsnyev látogat (január 7- én) Kairóba; így megállapít­hatjuk, hogy a következő he­tek mozgalmasnak ígérkeznek az arab világ számára. A dip­lomáciai tárgyalások sorába tartozik a brit nagykövet kai­rói tevékenysége, amelynek fő tárgyköre e pillanatban a Szuezi-csatomán rekedt hajók sorsa. Ellenkező előjelűnek, vagy­is a feszültséget fokozónak ígérkezik Eskol izraeli minisz­terelnök január első felében sorra kerülő washingtoni láto­gatása. Amint arra a Pravda rámutatott, az Egyesült Álla­mok imperialista körei a Biz­tonsági Tanács november 22-i határozatának semmibevevé­sére bújtogatják Izraelt. Erre utal az izraeli miniszterel­nök csütörtöki beszéde is, amely hosszú, két évtizedes háborús állapot fennmaradá­sával ..kecsegteti” a közel-ke­leti népeket. Az arab világ két másik te­rületéről érkeztek még fontos hírek az elmúlt napokban. Algériában a jelek szerint be­fejeződött az a tanácskozás- sorozat, amelyet Bumedien el­nök közvetlenül Zbiri ezredes katonai lázadásának leverése után kezdett meg a katonai és pártvezetéssel. Bumedien mintegy ezer vezető katona­tiszt előtt számolt be a láza­dás körülményeiről; a beszéd után a részvevők teljes tá­mogatásukról biztosították őt.. így az algériai elnök helyze­tének megszilárdulásáról be­szélhetünk, mind a hadsereg­ben, mind az FLN-ben. A JEMENI HELYZET Jemenből viszont háborús hírek érkeznek. A khartumi határozatok ellenére semmi jele sincs annak, hogy Szaúd- Arábia felhagyott volna a royalisták támogatásával. En­nek következtében a jemeni főváros körül súlyos harcok­ra került sor. Irak. amely tag­ja a Khartumban létrehozott hármas bizottságnak, felhívást intézett az arab államokhoz a jemeni beavatkozás meg­szüntetésére és újból össze­hívta a közvetítő bizottságot. „Franklin Delano Roosevelt életére és tevékenységére vo­natkozóan • több felfogás áll szemben egymással, s ez már magában vével is indokolttá teszi az athposabb vizsgáló­dást” — írja N. N. Jakovlev, nemrégiben magyarul is meg­jelentetett, Rooseveltről szóló könyvének, előszavában. A szerző valóban gondosán ta­nulmányozta azokat a köny­veket, amelyek a volt ameri­kai elnökről Nyugaton meg­jelentek, és „már egész könyv­tárat megtölthetnének”. Nem fukarkodik idézni e művekből, hogy következtetéseit az ame­rikai szerzők állításaival tá­massza alá. Tárgyilagosan dönt, ha ellentétes híradá­sokra bukkan, és döntései igen elgondolkoztatóak. „A centrumtól valamivel balra” — határozta meg poli­tikáját Roosevelt néhány év múlva, amikor már javában elnökölt. Ez a politika — mint Jakovlev megjegyzi — „egy tőkés ország vezetőjének a tőkés rend megszilárdítására irányuló” politikája volt Az Egyesült Államokban azonban akkor haladást jelentett, és jellemző Roosevelt politikai ügyességére, hogy abban a pszichológiai pillanatban egy­aránt megnyerte magának a szakszervezeteket és a. liberá­lis tőkések jelentős részét is. 0 Érthető, hogy beiktatásakor valóban „drukkolt”: jó elnök lesz-e. Társadalmi osztályának uralmát az ország érdekeivel azonosítva úgy érezte, ha nem válik be, csak a káosz követ­kezhet.. A káoszon természe­tesen a valódi forradalmat ér­tette,' vagyis azt, ami a bur- zsoá „amerikai életforma” vé­gét jelenti, egyben valóban „utolsó elnökké” teheti. „Megfogadom, hogy New Deal-t kezdek az amerikai nép számára” ígérte még elnök­jelölési hadjárata idején (New Deal = új irány), és valóban hozzálátott, hogy meg­valósítsa az új irányt jelentő, „a centrumtól valamivel bal­ra” politikát. Mi volt ennek a lényege? Szociális reformokkal meg­előzni a szocialista forradal­mat, a liberális tőkésekre, kis­tulajdonosokra támaszkodva kényszeríteni a monopoltőkét, hogy fogadja ezt el saját megmentése céljából. Roose­velt „jelszava nem a szocia­lista jelszó volt: Világ prole­tárjai, egyesüljetek!, hanem ezt kiáltotta: „Munkások és kis­tulajdonosok egyesüljetek, hogy megtisztítsuk a Wall Strcetet” — állapította meg Normann Thomas, az ameri­kai szocialisták vezetője nem minden irigység nélkül, mert ez a jelszó Roosevelt mellé állította az USA népét nem­csak 1932-ben, hanem 1936- ban, sőt 1940-ben is. Ez a középutas politika lehetővé tette, hogy az elnök „beszé­deiből mindenki azt hallhatta ki, amit akart” — állapítja meg Jakovlev. • Az egymással szemben álló erők egyensúlyban tartása vezette az első időkben Roose­velt külpolitikáját, is. Lényege nem volt más, mint a fasiszta Németországgal és Japánnal szemben „megtalálni az egyen­„Ha rossz elnöknek bizo­nyulok, alighanem az utolsó elnök leszek” — idézi a szerző Roosevelt közszájon forgó mondását abból az időből, amikor 1933 márciusában elő­ször tette le az elnöki esküt. Mi tette indokolttá ezt a pesszimista szemléletet ak­kor? Az, hogy Roosevelt a vi­lággazdasági válság mélypont­ján került be a Fehér Házba. Tizenhétmillió munkanélküli élt akkor az Egyesült Álla­mokban, és a válság a dol­gozók széles tömegeit éppúgy radikalizálta, mint az értelmi­ség legjobbjait. A Szovjetunió ígéret földjeként tűnt fel az amerikai kisemberek szemé­ben, és a monopóliumok urai kétségbeesetten kapaszkodtak volna annak a politikusnak frakkjába, aki le tudja sze­relni a forradalmi megmozdu­lást. Ekkor figyeltek fel New York állam kormányzójára, Franklin Delano Rooseveltre, aki hamarosan a remén ysu gárt jelentette számukra. Érdekes módon a kisemberek is benne bíztak. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a vi­lággazdasági válság idején egyedül ez a kormányzó mert valamit tenni, hogy a válság ne rendítse meg hazáját Egyedül ő értette meg, hogy csak azonnali szociális intéz­kedések, állami segélyek men­tik meg a tőkés uralkodó osz­tályt, amelyből ő maga is szár­mazott. New York állam ijedt tőkései megértették ezt, és Roosevelt mellé álltak. De megértette a hívó szót a radi- kalizálódástól félő szakszerve­zeti bürokrácia is, és ugyan­csak a kormányzó mellé állt Aztán megértette az egész ál­lam, és Roosevelt elnök lett. Gyermekeket kínoznak Gö rögországba n tér az olasz fővárosból, hogy a görög kormány a királyhoz intézett üzenetében sajnálko­zását fejezte ki amiatt, hogy Anna Mária királyné terhes­ségét műtéti beavatkozással megszakították. A lottó jufaomsorsolásáról A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai szék­házában — hétfőn ünnep lé­vén — ezúttal kedden rende­zik a szokásos tárgynyeremény húzást, a decemberi jutalom- sorsolást. Az 50. játékhét szel­vényeire összesen 1194 tárgy­nyereményt húznak ki. súlyt, masok kezével megvé* deni az amerikai érdekeket■*„ Ezért vitte keresztül, mind­járt elnöksége elején a. Szov­jetunió diplomáciai elismeré­sét. A Szovjetunió jelentett« ugyanis számára az egyensúlyt a német és a japán világ- uralmi törekvésekkel szemben. Ugyanekkor a szovjet—ame­rikai kereskedelmi kapcsola­tok segítségével kereste a gaz­dasági válságból kivezető utat az Egyesült Államok számára, Ahogy a tőkét és a szakszer­vezeteket egyaránt s. New Deal mellé állította, ugyan­úgy megszerezte magának ez­zel a külpolitikai lépéssel a General Motors, vagy a Standard Oil’, valamint az USA kommunista pártjának támogatását, Az érdekeket kiegyenlítő po­litika abban a korban, ame­lyet Európában az egyre sú­lyosbodó fasiszta veszély, Tá­vol-Keleten pedig Japán ter­jeszkedése jellemzett, hatal­mon tartotta Rooseveltet egé­szen a háború kitöréséig Az ügyes bel- és külpolitikai kompromisszumok akkor lehe­tővé tették, hogy az amerikai monopoltőke támogassa a de­mokratikus reformokat és a demokratikus színezetű kül­politikát is, hiszen úgy érezte: mindez előnyére válik. ®s Roosevelt pontosan tudta, meddig mehet el ebbe m irányba. • Alig tőrt ki a második v>» lágháború, az események arra késztették az elnököt, hogy ügyes taktikával megváltoz­tassa politikáját. Mondhat­nánk, hogy a New Deal-t a háború mentette meg, mert a szociális reformok folytatását a nagytőke nem engedte vol­na. Márpedig a munkanélkü­liség radikális felszámolása je­lentős konjunktúra nélkül csali forradalmi úton lett volna le­hetséges. A másik út a hábo­rús konjunktúra volt Nem lehetetlen, hogy az USA be nem avatkozása az európai ügyekbe egész a háború Ki­töréséig éppen a hadikonjunk­túrát biztosította, a háború ki­törését segítette. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az, hogy az európai háború ki­törése után Roosevelt lassan félretette a New Deal szo­ciális reformereit, és egyre több nagytőkés került be az apparátusba. A „teoretikusok” helyett a „gyakorlati embe­rekre” támaszkodott A „gya­korlati emberek” pedig nem voltak mások, mint a mono­póliumok emberei. Ezeknek éppúgy tetszett az új elnöki jelszó, mint az antifasiszta demokratáknak: az USA le­gyen „a demokrácia fegyver« ; tára”. 0 Amit nem ért el a New : Deal, az most megvalósult A ■ hadiszállítás konjunktúrát te- iremtett A kisember is kere- : sett, de a monopoltőke sem [ látta kárát a „big bussines”- : nek. A fasizmus ellen harcoló ; nyugati demokráciák íegyver- : szállítója a szovjet—német ; háború kitörése után a Szov­jetunió támogatója is lett, or. : antifasiszta küzdelem támoga- [tása szinte a szabadság őrévé i tette Rooseveltet. Ugyanekkor 'az európai háború hasznot : hajtott a Wall Street-nek is. ; A fegyverszállításért az USA : támaszpontokat kapott Ang­liától és Franciaországtól, :majd amikor maga is belépett • a háborúba, mint; győztes [szállt meg újabb támaszpon- c tokát A demokrácia segítés© [a demokratikus erők győzel­emének haszonélvezőjévé teitrt [az Egyesült Államokat. Ennek [3 győzelemnek, ennek a há­tború utáni terjeszkedési leh©' [tőségnek megteremtője ugyan- t az a Roosevelt volt, aki a [„centrumtól valamivel balra* t elhelyezkedve hozott létre szo­ciális reformokat, és mentette imeg az amerikai burzsoáziái ;egyazon időben, t (Kossuth Könyvkiadó fci* [adása.) i Máté ivá# , A P. Howard £ (Rejlő Jenő) előretolt helyőrség i. G alamb nekirepült a fal­nak, de a következő pil­lanatban már úgy .vág­ta szájon a vitorlamestert, hogy ez meglepetésében le­nyelt egy negyed font bagót, ami a szájában volt, és per­cekig csuklóit utána. A kormányos csaK erre várt. Hatalmas karjával megragad­ta Galambot, hogy szokott fo­gása szerint egy csavarintással megforgassa, és belevágja r söntés legtávolabbi sarkába. A kormányos a világ jelentő­sebb kikötőiben mindenütt is­mert volt erről a mutatványá­ról. A roppant kar már éppen emelte ellenfelét, mikor vala- honnan a megragadott ember Irányából egy -acélszerű tárgy esett az arcára, amitől min­den elsötétedett előtte néhány pillanatra. Barátai később es­küvel bizonyították, hogy a .súlyos tárgy Galamb ökle volt. Néhány másodperc múlva szédelegve fölkelt a földről, és kinyitotta szemét. Nyomban akkora pofont ka­pott, hogy visszaült a padlóra. Mikor újabb kísérletet tett, hogy felkeljen, Galamb még két pofont adott.neki, amitől ismét leesett. Most már ülve maradt, és szelíden így szólt: — Rongy Elek vagyok. Ha megkérhetem, hagyjuk ezt most abba egy időre. — Kérem. Nevem Jules Manfred Harri n court. Rpngy felemelkedett. ~ Ide hallgasson, Jules Manfred Harrincourt... Maga büszke lehet Vegye tudomá­sul. hogy engem még sohasem vertek meg. Ma történt velem ilyesmi először. — Minden kezdet nehéz. Ezután már menni fog. De mondja, uram, miért akartak önök megölni engem? — Üljön le hozzám, majd elmondom... A fenti közelharc és a rá­következő nyájas párbeszéd a marseille-i kikötő egyik nép­szerű szórakozóhelyén játszó­dott le, amelyet Kávéház és étterem a veszett kutyához néven ismert az alvilág úri közönsége. Az eset előzményéhez tarto­zik a Brigitta nevű vitorlás­hajó, amely két esztendő óta a Csendes-óceánon járt Rongy, a hajó kormányosa és Paul, a vitorlamester természetesen nem tudhatták, hogy az idők folyamán egy és más megvál­tozott Marseille-ben. így, teszem fel, nem ismer­ték Galambot Mindössze egy évvel ezelőtt érkezett Párizs­ból, és a Brigitta ekkor még valahol Nyugat-India táján járt. Galamb kissé nyurga, arány­lag széles szájú, de elég csi­nos fiatalember volt. Örökké vigyorgott, és nagy, kék sze­me határtalan bizalommal né­zett az emberekre. Hogy honnan jött én mit séíapálcával, azt mondta, har-4 monikázni akar, és lerombolta} a helyiséget... 4 A kocsmáros nem hazudott? Harrincourt, valóban kiállt a^ kocsma közepére, és legszéle-? sebb udvarias vigyorával így} szólt: — Hölgyeim és uraim! En-} gedjék meg, hogy az orkeszter} karnagyától kölcsönkérjem a} szájharmonikáját, és néhány} pászi.orébrándot adjak elő. 4 Utána legyen szabad anyagi 4 támogatásukért esedeznem egy} szegény, de tehetséges muzsi-} kus számára. j| A vendéglős udvarias han-4 gon felkérte, hogy menjen a} fenébe. Egy nagylelkű málhán hordozó azon a nézeten volt.} hogy engedjék harmonikázni ^ az elmebeteget } F azék, a 120 kilós gengsz-} tér, aki aznap szaki-} tott szerelmével, és ezért} dühös volt, harsányan oda-} kiáltott: } — Azonnal menjen ki! Maga} hülye! 4 Harrincourt tréfásain megfe-} nyegette ujjával: 4 — Nono, kis óriás! Nem sza-} bad udvariatlannak lenni... -i Az óriás két lépéssel ott ter-J mett a jövevény előtt, és ... .( (Folytatjuk.) i csinált azelőtt, senki sem kér­dezte. Itt, a kikötő környékén a legnagyobb fokú modorta- lanság ismerőseink múltja iránt érdeklődni. Mindenki onnah jön, ahonnan akar, vagy ahonnan szabadon bo­csátják. Galamb szalmakalappal ér­kezet, csíkos, meglehetősen rongyos kiskabátját alsó kar­jára dobta, bambuszbotot for­gatott ujjai körül, halkan fü- työrészett és dohányzott. Nagyvilági külseje nyomban feltűnt a kikötő rakodómunká­sokból és rablókból álló egy­szerű népe között. Elsősorban gyönyörű cipőit csodálták. Különösen az egyik volt rend­kívül elegáns, a fehérbetétes, gombos lakkcipő. H iába, aki ad a külsejére, arra figyelnek. Ezt bi­zonyította a kisebb cső­dület Ls, amely hosszú útvona­lon követte türelemmel az elő­kelő idegent A Tigris vendéglőből zene­szó hallatszott ki. Ide benyi­tott a jövevény. ... Később, miután a riadó- készültség és a mentők hely­reállítottak a rendet, és össze­szedték a sebesülteket a két­ségbeesett vendéglős mindösz- sze ennyit tudott mondani a rendőrkapitánynak: — Bejött egy árült ember A francia UFI jelentése sze­rint a görög junta rendőrha­tóságai gyerekeket fogtak kjn- valiatóra Kréta szigetén a leg­utóbbi incidensek miatt. Vagy harminc személyt „hallgatnak ki” azzal gyanúsítva őket, hogy egy krétai demokratikus ellenállási szerv tagjaiként, bombamerényieteket követtek el. A gyanúsítottak azonban csupán a rendőrség által ke­resett és feltételezett ellenál­lók barátai, illetve, rokonai, akiknek semmi közük a me­rényletekhez. Így kerültek a rendőrségre még gyerekek is, akiket kínzással igyekeznek rábírni, hogy a felnőttek ellen valljanak.., , ■ A junta-kormány és a Ró­mába menekült Konstantin király közötti kapcsolat újabb fejleményeként jelenti a Reu­A vietnami háború esemé­nyei álltak a nemzetközi ér­deklődés középpontjában az év utolsó hetében. Az a tény, hogy az amerikai hadvezetés mindössze kérészéletű karácso­nyi tűzszünetet engedélyezett, már önmagában is bizonyítot­ta : Washingtonban hetekkel ezelőtt kidolgozták a háború fokozásának katonai terveit. Nyilvánvalóan minimálisra kívánta csökkenteni az ame­rikai hadvezetés a karácsonyi „zökkenőt”, mint ahogy ú iév­kor is csak egynapos tűzszü­netre hajlandó, holott a DNFF ezúttal is háromnapos tűzszünetet rendelt el. KAMBODZSA ÉS LAOSZ FÉLHABORÜS Állapotban S nemcsak a vietnami .há­ború intenzitásának növelése látszik elhatározottnak. A hé­ten egyre több jel mutatta, hogy Washington stratégái komolyan foglalkoznak a har­cok területi kiterjesztésével, vagyis a már amúgy is fél­háborús állapotban levő Laosz és a hosszabb ideje propa­ganda hadjárat célpontjaként szereplő Kambodzsa harctér­ré változtatásának gondolatá­val. Éppen ezekben a feszült karácsonyi napokban tartotta szükségesnek az amerikai kül­ügyminisztérium nyilvános­ságra hozni és fenyegető hangnemben kommentálni azt a korábbi jegyzékét, amelyet Kambodzsához intézett. E jegyzék a fenyegetéseket il­letően természetesen megma­rad az általánosságok szint­jén, ám a saígoni amerikai körökben a Kambodzsa címé­re elhangzott vésztjósló kije­lentések félreérthetetlenek, Laoszban pedig úgy is mond­hatnék, hogy az amerikaiak már az akció végrehajtásának szakaszában vannak. Amint a Pa tét Lao rádió ja csütörtökön bejelentette, a--laoszi jobbol­dal amerikai vezetés alatt ál­ló csapatai rajtaütésszerű tá­madásokat intéztek a felsza­badított területek ellen. A jobboldal kísérleteit ellencsa­pásokkal meghiúsították,- a fenyegető tény azonban a har- j cok fel lángolása: az általuk i támogatott jobboldaliak vere. j ségét majd, ürügyként használ­hatják' fel az amerikaiak. A Vietnamban ^kialakult helyzetről Ho Si Mính elnök a napokban Hanoiban beszé­det mondott. Az elnök, aki hosszabb idő után most jelent meg első ízben a nyilvánosság előtt, rendkívül frissen, dina­mikusan beszélt' és felszólítot­ta egész Vietnam népét a hősi helytállás folytatására, a har­ci erőfeszítések fokozására. JOHNSON REKLAMLATOGATASA Johrisort karácsonykor vé­get ért föld körüli útjának „B centrumtól valamivel balra“ Ei*y amerikai elnök portréja

Next

/
Oldalképek
Tartalom