Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

t Vasárnap. 1967. december 3. GSZAKM AGY A KORSZAG 5 Bővítik az fflsózsolcai Épiiletelemgyárat Bizonyára sokan emlékez­nek még azokra a drámai hí­rekre. amelyek Taskentből érkeztek alig több mint más­lel évvel ezelőtt. Földrengé­sek sorozata rázta meg és dön­tötte le a város jelentős ré­szét. A régi Taskent — regi épületeit értve — csaknem teljes mértékben elpusztult. Lgy szemtanú úgy mesélte, hogy a romokon ember nem tudott áthaladni, a regi vá­rosrészek helyén összefüggő romsivatag keletkezett, ame­lyen keresztül lánctalpas ne­héz gépek és hadi szolgálat­ból kivont T—34-es tankok törtek utat. Az „aktív földrengés“ zónájában Sokan hitték és mondták ükkor, hogy Tuskentet nem lehet, sőt, nem is szabad töb­bé felépíteni. A földrengés úgyis újra elpusztítja. Taskent és térsége ugyanis a föld fel­színének úgynevezett „aktív íöldrengéses” zónájába tarto­zik, megfigyelések és tudo­mányos mérések szerint Ja­pán ufón, Ázsia térségében ezen a részen legaktívabb a földmozgás. Az üzbégek azonban, akik átéltek mar néhány földren­gést, nem mondtak le főváro­sukról, nem engedték Tas- kentet más helyen, a földren- géses zónától távolabb felépí­teni. — Üzbegisztán és benne Taskent az emberiség civili­zációjának egyik legrégibb bölcsője — mondották. — Itt már az időszámítás előtti év­századokban is fejjett város állt. Az üzbégek és Taskent la­kói a hatalmas Szovjetunió népeihez, a szövetséges és autonom köztársaságok lakos­ságához fordultak segítségért. A szovjet kormány azonnal kiadta a felhívási: — Testvéri összefogással építsük újjá Taskent el! Nem ezrek — milliók moz­dultak. Munkások milliói és építészek ezrei. A nyugati la­pok tragikus hangvételű ri­portokban és tudósításokban számoltak be a városról. „Pusztaság”, „romhalmaz”, ezt a két szót ismételték legtöbb­ször. Alig néhány héttel ké­sőbb már kénytelenek vpltak így írni: ..Az egész város egy óriás építkezés. Csupa jó­kedvű és barátságos ember építkezik. Még azok is jó- kedvűek, akiknek mindenük elpusztult." fis egy esztendő- fel később Ceylon nagyköve­te, aki megnézte Taskentet, így nyilatkozott: „Taskent talpra állt. A főváros újjáépí­tése alighanem az üzbég tör­ténelem legragyogóbb fejeze­tei közé türlozik.” Közös össze / ogássa l Érdemes tudni, hogy a leg­utóbbi földrengés-sorozat epi­centruma a város alatt ala­kult k; A földkéreg legna­gyobb elmozdulásai közvetle­nül a ivizek alatt zajlottak le. A földrengés következtében több mint 75 000 család — majdnem iélmillió ember — maradt Hajléktalanul. A men­tőakció gyorsaságára és haté­konyságára jellemző, hogy mindössze tíz ember halt meg a romok alatt és százötvenen sebesültek súlyosabban. A többieket időben kimentették. A szovjet hadsereg alakulatai villámgyorsan érkeztek a helyszínre, egész technikájuk­kal. és megelőzték az ember­életek súlyosabb pusztulá­sát ... A szovjet építészek egyér­telműen arra szavaztak, hogy Taskentet eredeti helyén kell újjáépíteni. Szakmai vélemé­nyüket könnyű volt bebizo­nyítani. Taskent új lakóne­gyede ugyanis nem dőlt ösz- sze. Azt már eredetileg is úgy tervezték, úgy építették meg, hogy a legerősebb földrengést is kibírják. Ez adta a hitet, az optimizmust a helyi lakosság­nak is. Hozzá is kezdtek a munkához. Meghívtak japán, francia és jugoszláv építésze­ket is. olyan szakembereket, akik járatosak az ilyen jelle­gű tervezésben és kivitelezés­ben. így aztán Taskent újjá­építéssé nem is csak a szovjet népek testvéri összefogásának eredménye, hanem a nemzet­közi tudományos, műszaki együttműködés igen tartalmas, szép példája. Különleges építészeti megoldások A közép-ázsiai metropolisz ma a Szovjetunió ötödik leg­nagyobb városa. Ma már lobó mint 1 JOO 000 ember lakja. És a varas nem dőlhet össze. Az építészek olyan házakat terveztek és alkottak, amelyek kiállnak bármilyen erős föld­lökést. Korszerű, különleges alapokat építettek a házuk alá. Az emeletek és az épü­letelemek közé lökhárító-szer­kezeteket építettek be. olyan megoldással, hogy azt a iapán szakemberek is a legnagyobb Ilúszmi 16lóval több építkezést vállalnak A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jelentősen jejlődött az elmúlt esztendók- ben. Ez év elején határozatot hoztak, hogy a rohamosán nö­vekvő igényekre való tekintet- u harmadik ötéves terv vé­káig mintegy 70—75 százalék­kal kell növelni a vállalat ka Pacitását. A számítások szerint, jövőre a vállalat már mintegy 20 mil- hó forintos volumen-fejlesz­téssel számolhat. Az idén mély­építő részleggel is bővült a vál­tóját, s ennek működéséhez a szükséges gépeket is beszerez- jek. Az alvállalkozói munkák ls gyakran okoztak gondot. Ez­: ért szakipari építésvezetősége* i két hoztak létre, így saját ma- ; guk elláthatják a festő, az asz­talos, a lakatos, a burkoló, a víz- és villanyszerelő, a bádo- ! gos, valamint az ácsmunkák | nagy részét. Az idén megkezdték a Bor­sod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat új, központi telephe­lyének építését. A mintegy El millió forintos beruházás jövő- ! re már teljesen elkészül. Az | új. korszerű telephely is hoz­zájárul majd, hogy 1970-ig évi 150 millió forintos termelési értékre növeljék a vállulat ka­pacitását. A vendégek érdekében Megyénkben évről évre fej- ■hk a szövetkezeti vendéglá- s- A földmű vessző vet kezeli jennek, kisvendéglők, piesz- dolgozóinak legtöbbje akmailag is igyekszik bővi- oi ismereteit. A közolmúlt- in a gyönyörű környezetben vő telkibányai turistnház- in '-ártották meg a MÉSZÖV ■ncléglátóipari tanfolyamának fővizsgáit,, A szövetkezeti | vendéglátás 52 dolgozója vizs- 1 gázott jó eredménnyel a tíz- hónapos szakmai tanfolyam anyagából. A szövetkezeti kereskedelem I és vendéglátás dolgozói részé­re már tíz éve tartanak hason­ló szakmai tanfolyamokat. Me­rőnkben eddig kétezerötszáz szövetkezeti dolgozó tanulta meg szakmáját alaposabban I ezeken a tanfolyamokon. elismeréssel méltatták, sőt, a szovjet kollégák műszaki-sta­tikai megoldásait kívánják al­kalmazni a jövőben Japán földrengéses vidékein is. Az épületek meginoghatnak, va­kolatuk megrepedezhet, de az épületelemek nem szakadhat­nak szét, a házak minden kö­rülmények közt állva marad­nak. Éidekes még a megoldás­ban. hogy egy épületen belül három, egymástól eltérő, lép­csőzetes megoldású emelet- ^ szintékét alakítottak ki. A kü­lönböző emeletszintek közt vannak azok a lökhárítók, amelyek a függőleges lökése­ket védik ki. az úgynevezett „emeletközi lépcsőit” falszer­kezetében meg azok, amelyek a vízszintes elmozdulást ellen­súlyozzák. Taskent újjáépítése nemcsak azokra a városrészekre ter­jedt ki, amelyek összedőltek, hanem azokra is. amelyek áll­va maradtak, de régiek. Eze­ket a régi. a földrengések miatt bármikor veszélyeztel­hető házakat lebontották, s e házak helyett is újakat építet­tek, sokikul nagyobbakat a ré­gieknél, hiszen az új, föld­rengésálló épületek 10—16 emeletesek. A régi. nem biz­tonságos házak lebontására, illetve kicserélésére azért volt szükség, hogy az új Taskent minden lakója nyugodtan él­hessen. Az új Taskentben az arcok komorságát a félelem­nélküliség derűje váltotta fel s ez önmagában is olyan ér­iék, amelyért érdemes volt áldozatot hozni. Szenrtrei József Az Alsózsolcai Épületelem- i gyár legkeresettebb termékei közé tartoznak az építőipari munkát forradalmasító előre- j gyártott vasbeton vázszerkeze­tek. Ennek egyik típusa az univáz. amely 62 féle, külön- j böző méretű elemből áll. és el­sősorban középületek. így | szállodák, kórházak, irodahá­zak és iskolák felépítésére al- j kalmas. Nagy előnye, hogy a tartópillérekből, összekötőge- rendákból és födémpanelok- i ból hegesztése« eljárással rak- . hatják össze az épületek szerke- i zeti vázát, és ez nemcsak a ki­vitelezést gyorsítja meg, ha- I nem lényegesen mégnöveli a munka termelékenységét is. Az üzem dolgozói a jubileu­mi verseny 11 hónapjában a kiváló építőanyagból mintegy 140 ezer négyzetmétert készí­tettek. amely több mint 50 tízemeletes ház összeállítására elegendő. így többek között — az alsózsolcai univázból épül (el a MALÉV ferihegyi új iro­daháza. a gyulai SZOT-szálló. a debreceni kórház és Oroshá­za 10 tantermes iskolája. Ezen­kívül az új üzemrészek, raktá­rak és szociális létesítmények építésére az idén már több mint 200 ezer négyzetméter Í jai)!) iskolai napközi otthonok A dolgozó szülök megyénk falvaiban is mind inkább igénylik az iskolai napközi ott­honokat. ahol egész nap gon­doskodnak iskolás korú gyer­mekeikről. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az év elején felhívta a községi taná­csok vezetőit, hogy a helyi erő­forrásokból még inkább fej­lesszék az általános iskolai napközi otthonokat. Ugyanak­kor kéréssel fordultak a ME- SZÖV-höz. hogy a földműves- szövetkezetek útján tegye le­hetővé az idény napközi ottho­nokban elhelyezett gyermekek részére a főzést A felhívás eredményeként a helyi erőforrások kihasználásá­val az idén újabb 440 tanuló vehette igénybe az iskolai nap­r Jövőre átadják a sárospataki Borostyán-szállót közi otthonokat megyénk fal­vaiban. A tervek szerint even­ként átlag 10 általános iskolai napközi otthoni csoportot tud­nak szervezni 400 kisdiák ré­szére. A nyári napközi otthoni igé­nyeket is ki tudták az idén elégíteni megyénkben. 142 he­lyen 1235-ös létszámmal mű­ködött nyári napközi s a me­leg ételt is mindenütt biztosí­tani tudták. Már túlteljesítette évi tervét a borsodi MÉH Vállalat Sárospatak új szállodával és korszerű étteremmel gazda­godik. Mint már beszámoltunk , róla, a Rákóczi vár szomszéd- : ságában levő, egykori trinitá- rius kolostort rendezik be ven­dégfogadó helyiséggé. 56 sze­mély kényelmes elhelyezésére j alakítanak ki szobákat. Az év­százados épület falait borító vastag „borostyánfákat" meg­hagyták, és a szállót is erről nevezték el. Külön épületben , :;t)0 vendég ellátására alkalmas éttermet, valamint cukrászdát, eszpresszót és bárt létesítenek. A földmúvesszövetkezet beru­házásával épülő és kezelésében levő Borostyán Szállodát a jövő évben adják at rendeltetésé­nek. A különböző iparágak nyers­anyag igényeinek kielégítésére évről évre nagyobb mennyisé­gű hasznos hulladékot várnak a MÉH-től. A Borsod megyei MÉH Vállalat dolgozóitól az elmúlt évben például még csak 70. az idén pedig mór több, mint 60 millió forint értékű ócskavasat, fém-, papír-, rongy és más, hasznos hulladékot várt a népgazdaság. A jelentő­sen felemelt terv ellenére, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tiszte­letére indított versenyben vál­lalták, hogy egész évi. 80 mil­lió 166 ezer forintos árubevéte­li tervüket már november 30-ig teljesítik, s az év végéig to­vábbi 5.5 millió Ft értékben adnak hasznos hulladékokat a feldolgozó iparnak. Vállalá- ! sukat sikerrel teljesítették. ; December első napján jelent­hették, hogy az árbevételi ! tervvel máris a 81 millió 556 ezer forintnál tark.nak. A 11.5 millió forintos évű nyereség­tervet is sikerült mintegy fél millióval túlszárnyalniuk, A kohászati üzemeknek löb- I bek között 1900 vagon ócska- j vasat küldtek az idén. Az év j végéig még további mintegy 150—200 vagon betéíanyagol I adnak az acélgyártáshoz, ______________ V Ú jfajta kapcsotok a gyártó és a negreaielő között _ kJanunn is kellemes n dyyutl meglepetés­ben részesültünk. Eddig ilyen nagyüzemben szóba sem áll­ták velünk. Mégiscsak nagy hatása van az űj mechaniz- i m usnak! Néhány nappal ezelőtt a K1SZÜV vezetői, illetve a vas- i ipari szövetkezeti társulás kép- j viselői mondták ezt Kocsis D. Józsefnek, az LKM kereske­delmi főnökének. Hétszáz ton­nányi termékben állapodtak meg. Bár ez a ktsz-ok szamá­ra szokatlanul nagy, a gyárnak elenyésző mennyiség. Elenyé­sző, hiszen pontosan aznap zajlott le egy másik tárgyalás, a FERROGI .ÓBUSZ névutód­jának, a TEK-nek vezetőivel A Termelőeszköz Kereskedel- J mi Vállalat „legalább” 1 mil­lió forint értékű terméket sze­retne elvinni, de ha tőlük függ­ne, akkor ennek duplája is ke­vés lenne. — A hengerelt áru iránti igény — magyarázta Vándor Béla. a TEK vezérigazgatója — háromszorosa annak a meny- nyiségnek. amennyit mi a ko­hászati ipartól kaphatunk. Hat­százezer megrendeléssel kell számolnunk. Igen, hatszáz­ezerrel. Ugyanis, mi csak az apró, az öt kilóval kezdődő igényeket elégítjük ki. De ez korantseiji jelenti, hogy meg­rendelőink „apró” termelők. Az LKM egyik nagy partnere például a Magyar Hajó- és j Darugyár, de a vállalat hoz­zánk is sokszor jött. Igaz. hogy | talán mindössze 50 kiló acélra i van szüksége, de előfordul, hogy ettől az ötven kilótól függ fontos exportjának elkészítése. A Lenin Kohászati Müveket nuponta igen sokan, 220— 230-an keresik fel, s többnyire megrendelők. A nagy megren­delők között mast feltűnnek a ktsz-ek, a tsz-ek képviselői is. Vannak, akik az ország túlsó részéből, némi protekcióval kopogtatnak be. Noha ez a protekció némi mosolyt kelt a gyárban, rugói az „úmechaniz- musbn” nyúlnak vissza. Az elmúlt időben ugyanis a kohászati ipar a központi szerv ütemezése szerint termelt. A rendelések a KOHÉRT-he? fu­tottak be. amely negyedéves keretek szerint ütemezett. (In­nen is adódik a keretgazdálko­dás elnevezés.) A termékforga­lom rendje szerint, akkor a tanácsi vállalatok, Uts?.-ek ter­melőszövetkezetek nem is kap­hattak a gyártól terméket. Az nj rend äU dák is mutatják — a belföldi termékforgalom két csatornán, a TEK, illetve a közvetlen megrendelés alapján bonyoló­dik le. Ez újfajta kapcsolatot kíván a gyártó és a megren­delők között. A közvetlen kap­csolat megteremtése igen lé­nyeges. Noha szükség van bi­zonyon mértékű adminisztra­tív kapcsolatra is, de az indi­rekt kapcsolatok, a merev, holt betűk sokszor eltakarják a lé­nyeget, nem tükrözik a meg­rendelők ügyének fontosságát. És korántsem mindegy, mi­lyen szerv, ki és hogyan tár­gyal a megrendelőkkel A pél­dák egész sorával lehetne iga­zolni, hogy az a vállalat, amely jól rendezett viszonyt, kapcso­latot alakít ki partnereivel, sok időt rabló vitától menti meg önmagát es ügyfeleit is. Ezt az LKM és a DIG ÉP újszerű kap­csolata példázza tálán legjob­ban, amely a kongresszusi ver­senyben bontakozott ki. és a jubileumi versenyben mélyült el. — Mi már rájöttünk, hogy telefon is van a világon — vallják a DIGÉP-béb. Ez azt jelenti, hogy megszűnt a feles­leges papírmunka, és a fel­sőbb vezetők idejének igéni1 be­vételé nélkül az egyes gyár­egységek. részlegek dolgozói, vezetői állapodnak meg egyes feladatokban. — Mi már Borsod több üze­mében, így az LKM-ben is ve­vőnek kezdjük magunkat érez­ni — vélekedik Medvéi Jenő. a Magyar Hajó- és Daru gyár fő­osztályvezetője. Emögött igen fontas. népgazdasági érde­ket jelentő tettek húzódnak meg. Medvéi Jenő. vnlamint Harcsa Imre termelési igazga­tó arról informálnak, hogy az. egyik tőkés megrendelő azt kérte, ne a jövő évben, hanem az idén gyártsanak le egy 1900 tonnás hajót. A kérés teljesí­tése, idézünk tőlük: „... csak az LKM-mcl való jo kapcsola­tunk alapján, csak az. LKM ru­galmas szállítási készségével vált lehetővé”. És elismerés­sel szólnak a fazonanyag, az acélöntés, a kovácsolás, illet­ve a hajócsavarok minőségé­nek javításáról, folyamatos gyártásáról, amely biztosítja az óbudai gyáregység ütemes ter­melését. — Jó és közvetlen kapcso­lat alakult ki az LKM és a FERROG LOBUáZ, illetve a TEIv között, és ez a kapcsolat az igények rugalmas kielégíté­sében realizálódik — véleke­dik Vándor Béla is. Példával is illusztrálja: kétszáz tonna anyagra volt nagyon sürgősen szükség. Bár az LKM teljesen le volt terhelve, a gyár vezetői és dolgozói mégis megtalálták a lehetőséget. Ezzel jelentős devizát takarítottak meg, hi­szen egyébként importból kel­lett volna megszerezni. Mit mutatnak az említett példák? Azt. hogy nagy válla­lataink, illetve a Termelőesz­köz Kereskedelmi Vállalat va­lamennyi lehetőséggel ügyesen kezdenek „játszani”. Erre nagy szükség van. hiszen, mint em­lítettük, az igény jóval na­gyobb, mint amennyit az or­szág kohászati ipara termelni tud. Differenciálni is kell persze! A gyártó üzemnek, illetve a TEK-nek kell elsősor­ban dönteni, hogy a felhalmo­zódó sole ezer igény közül me­lyiket és hogyan elégíti kL A TFK.rril ntég érdemes ILII IUI valamit fel­jegyezni. Jelenleg is o.lő-elöíor- dul bizonyos mértékű kereszt- szállítás. Arra gondolunk; hogy például egyes anyagokat Diósgyőrött, vagy Özdon gyár­tanak, azt Budapestre szállít­ják, és onnan áramlik vissza a megyébe. Vándor elvtárs arról tájékoztatott, hogy ezt; elsősorban a megrendelők ér­dekében, megszüntetik, A me­gyében két helyen, így Alsó- zsolcán es a December 4. Drótmüvek mellett mintegy 40 millió forintos költséggel lera- kótclepet létesítenek, s innen elégítik ki a miskolciak, a bor­sodiak igényeit. Cs. B. Taskent többé nem dőlhet össze iparcsarnok váz-szerkeze tét ; szállítottak szinte az ország . minden részébe. A gyár vezetői az új gazda- j sági mechanizmus első évében olyan programot valósítanak meg. hogy az ipari vázszerke- ! zet és a lakosság födemgeren- 1 da igényeit is maradéktalanul 1 kielégítsék. Ennek biztosításá­ra a kora őszi hónapokban | mintegy 50 millió forint beru- ; házás felhasználásával ineg- j kezdték a gyár bővítését. Eb- j bői az összegből a kislakás- j építkezésekhez szükséges évi ! 2 millió folyóméter födémge­renda elkészítésére új gyártó- I csarnokot, vasszereié üzemet j és betongyárat építenek. A munka érdekessége, hogy az új ; épületeket a gyáriak által ké­szített. előregyártott elemek­ből szerelik össze. Az új léte- 1 sítményben tavasszal kezdik ; meg a folyamatos termelést, így lehetővé válik, hogy az ed- j dig födémgerendákat is gyár­tó, régi üzemcsarnokban teljes egészében a vázszerkezetek készítésére térjenek át. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a lakos­ság maradéktalan ellátásán kívül, jövőre az eddiginél több univáz cs csarnokváz szerkeze 1 tét adnak az iparnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom