Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

Ta*Irnap, 1SS1. december T?«

ÉSÍAKMAGTAKORSÍÁÖ

9

Egészségvédelmi tanácsok;

A hideg időjárás ártalmai

Iría: «Ír. Húga László

Divat a paróka

Eleinte senki nem hitte. Mármint, hogy a paróka divatba jött újra. Igaz, a nők

kontya mind magasabbá és tömörebbé vált és — az ösz- szefüggést sehogyan sem értendő — mind több újságot kellett megrendelnünk, de a parókára még semmi sem utalt. Aztán megjelentek a különböző hajak. Fáradteper. estilila. pihentezüst es néhány, más. közismert színben. de még ez sem mondott túl. sokat. Majd megjelentek a kucsmák, mik hajhoz hasonlítottak, és a hajak, mik kucsmához hasonlítottak. Az már mondott valamit, amikor a zsibin. vagy a hivatalokban vendéghajat árultak, kínállak, mustrálhattak. Az is mondott valamit, amikor az innen-onnan érkezet' csomagokból parókát vettek ki. De nem vette meg mindenki! De valaki mégis megvette! Sokan hordják! De többen nem hordják!

Divatos hát. vagy nem divatos?

Néhányan, akiknek végképp nincs más gondunk, már majdnem hajba, illetve parókába kaptunk ezen. amikor végre napnál fényesebben igazolódott, hogy divat a paróka. A Miskolci Nemzeti Színházból ugyanis nemrégiben parókákat loptak! Vállalva a veszélyt, az izgalmat. a lebukást. így viszont már senki előtt sem lehet vitás: a paróka divat!

(nO

••••••••••••••••••••a

A IV. miskolci országos grafikai biennale anyagából

Uékássy Csaba: Népmesék II.

A szovjet sarkköri kutatások központja

Üzletek karácsom előtti

*

és alatti nvittatartási

reatije

ellen megfelelő öltözködéssel célszerű ruhával kell vede kezaii. Ezt az időjárásnak meg felelően kell megválasztani Jobb a több rétegű, mint ; kevés rétegű, nehéz, vastaj anyagú ruha. Gyakori mos dással. tornával, testedzéssel levegőkúrával a testet ellenállóvá, ruganyossá tehetjük és ha a könnyebb öltözéket 1: megszokja valaki, sokkal rit. bábban fázik meg, mint aj elpuhult, elkényeztetett, meleg ruhali oz szokott ember Hideg időben nem szabad hi. ányos öltözetben kinn a szabadban, vágj’ fűtetlen helyiségben tartózkodni. So hasi

üljünk a hideg földre. Feilte- vült állapotban hideg környezetben nem szabad levenni £ felsőkabátot, hanem az alsóbt ruha rétegein kell könnyíteni Nem az esőben elengedhetetlen, vízhatlan, szélvédő esőkabátot kell levenni kimele- gedés esetén, hanem a pulóvert, a kötött kabátot. Törekedjünk arra, hogy a ruha lehetőleg mindig száraz maradjon, át ne ázzék, vagy bele ne izzadjunk. Ha ez mégis megtörténik, sürgősen váltsunk ruhát. Fagyás ellen a meleg gyapjúruha, kötött holmi és prunes kabát véd a legjobban. A fő követelmény az, hogy a meleg ruha és a bélelt lábbeli elég bő legyen, mert ha a cipő száraz, a ruha ujja, a kesztyű, sapka, vagy a harisnya szűk, az akadályozza a vérkeringést, és a rossz vérellátású testrész könnyen megfagyhat. Az átnedvesedés fagyáskor is növeli a veszélyt. Igen nagy hidegben be kell zsírozni az arcot.

,a r embert nem szabad azonnal fűtött helyiségbe vinni. Végtagjait előbb hűvös ruhával dörzsöljük, majd fokozatosan melegítsük. Ha eszméletre tér, itassunk vele forró teát, vág}' feketekávét, és szállítsuk kórházba.

Elég egy pillantást vetni a térképre és magunk is meggyőződhetünk arról, hogy a Szovjetunió közel egyharmada az északi-sarkkörön túl fekszik. E területek népgazdasági jelentősége napjainkban egyre nyilvánvalóbba válik.

Az északi nagyvaros, Leningrad nyújt otthont a Fontanka partján az Artikai és Antarktika! Tudományos Kutatóintézetnek (AATK). A csendes utcában időről időre nagy a forgalom a régimódi, hatalmas épület előtt. Innen indulnak az expedíciók.

A jégvilág lwsei

A tudományos feladatok sokasodásával együtt növekedett az intézet is. Olyan eredmények alapoztak meg az intézet jó hírét, mint például a sarkkörön túli hajózás útvonalainak lefektetése, az északi tájak növény- es állatvilágának felderítése, a föld mélyében rejlő kincsek feltárása.

A jég világa áldozatokat is követelt. Emberi eleieket és mérhetetlen anyagi erőfeszítést Valljuk meg. nem mindennapi bátorságra volt szüksége annak a négy kutatónak: Papanyinnak, Sirsovnak. Fedo- rovnak, Krenkelnek, akik első- nek települtek úszó jégtáblára és tíz hónapig folytattak tudományos megfigyeléseket. Példájukat azóta sokan követték, ma már a 15. ilyen expedíció végzi feladatát a zord körülmények között. Ezenkívül rö- videbb expedíciók, körülbelül

luu megugyeioanomas személyzettel és mintegy félszaz automatikus megfigyelőállomás vizsgálja a természeti jelenségeket. Munkájuk eredményeképpen a navigáció kezdete előtt egy hónappal jó prognózis áll a hajósok rendelkezésére. Továbbá 3—10 napra előre is készítenek jégprognö- zíst a navigációs időszak alatt Ezzel megoldódott az északi tengereken a hajózás folyamatossága

Az expedíciók a meteorológiai kutatások mellett — azonos értékű — geológiai, hidro. lógial, állat- és növénybiológiai stb. kutatásokat is végeznek.

A déli sarkvidék feltárása

\ A második világháború után az AATK bekapcsolódott a déli sarkvidék feltárásába is. A tudományos világ elismeréssel fogadta például art a nyolcszáz térképből álló atlaszt, amely Antarktisz földrajzi sajátosságát, állat- és növényvilágát, geológiáját dolgozza fel a jelenlegi ismereteknek megfelelően.

Az Antarktisz térképén meg találhatunk fehér foltokat. Ezeknek a felderítését a szovjet kutatók az USA, Anglia és sok más ország kutatóival vállvetve végzik.

nafc. Az iparcikkboltolt kézül a sport- és játékboltok 17 óráig, míg a többiek rendes szombati nyltva- tartás szerint üzemelnek.

A ruházati boltok hétköznapi nyitvatartás szerint, mig a vendéglátó egységek a szombaton szokásos rendjük szerint tartanak nyitva.

3. IMI, december 24. (vasárnap):

Az élelmiszerboltok közül az egyébként vasárnap Is nyitvatarto boltok mellett a cseosemőtejet árusító boltok és Özd. Somsály, Borsodnádasd, Arló, Putnok. Kazincbarcika. Sajószentpéter, Hu- dabénya. Ormosbánya. Rudolfte- lep, Edelény Szerencs, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tlszaszederkény, Sárospatak, Encs, Abaújszántó, Gönc, Mezöcsát, Mezőkövesd, Tokaj, Riese, Cigánd helységekben a kijelölt élelmiszerboltok 8-tól 12 óráig árusítanak. A ruházati boltok közül Ozd-Gyújtóo levő kijelölt boltok 8-től u óráig tartanak nyitva.

Az ipa.reikkboltok zárva tartanak, kivételt képeznek a városokban és Járási székhelyeken szervezett játékvásárok, melyek 8-től 12 óráig tártának nyitva.

A vendéglátó egységek közül a városokban é6 járási székhelyeken levő egy-egy étierein 20 Aráig. a többi vendéglátó egység 17 óráig tárt nyitva.

4. 1887. december Zi. thét/ö);

Valamennyi kereskedelmi üzlet zárva tart. A vendéglátó egységek szombati nyitvatartás szerint üzemelnek.

5. UCT. december 2«. (krdd)i

Valamennyi kereskedelmi egység zárva tart, kivételt képeznek az egyébként vasárnap la nyitva tartó dohányboltok, A vendéglátó egységek vasárnapi nyitvatartási rend »zarint tartanak nyitva

tej, • bús, édesség) i* éráig tartanak nyitva.

A Széchenyi utcának a Kazinczy utcai kereszteződéstől (villany- rendőrtől) a Tanácsház térig eső szakaszán levő divatáru, bőrdíszmű, cipő, gyermek ruházati, illatszer. Játék, könyv. OFÖTERT. óra- ékszer, háziipari, sport, üveg-porcelán, ajándékboltok, valamint az Állami Áruház egységei 9-t.ől 13 óráig tartanak nyitva.

A vendéglátóipart egységek 18 éráig tartanak nyitva — kivéve a Béke és Bükk éttermeket, oz Avas- szálló sörözőjét és az Utasellátót (Tiszai pályaudvar), ezen egységek 21 óráig üzemelnek.

4. 1887. december 35. (hétfő):

1 Valamennyi üzlet, piac és vásárcsarnok 7 árva tart.

A vendéglátóipari egységek —

pár kisvendéglő, eszpresszó, borkóstoló. italbolt, kivételével —■ szombati nyitvatartás szerint üzemelnek.

5. 1867. december 28. (kedd):

Valamennyi üzlet, piac és vásárcsarnok: zárva tart. kivéve a kijelölt dohányboltokat és a borszaküzletet. Ezen üzletek a szokásos vasárnapi nyitvatartás szerint üzemelnek.

A vendéglátóipart egységek —

pár kisvendéglő, eszpresszó, borkóstoló, italbolt kivételével — vasárnapi nyitvatartás szerint tartanak nyitva.

n. I4.-A.-Z. MEGYE TEUÜLETSN

1. 1867. deeejnbcr 18—22 k&zött:

Valamennyi kereskedelmi és vendéglátó egység a szokásos hétköznapi nyitvatartási rend szerint üzemel. A vállalatok salát hatáskörükben. a forgalomtól függően meghosszabbíthatják a nyitvatartási időt.

2. 1867. december SS. (szombatit

Az egym(Iszákos élelmiszer- és hdsboltok 18 óráig, a kétmflszakos és nyújtott nyitvatartási! élelmiszer- és búsboltok rendes szombati nyitva tart ás tzetlaá áruéit»

A Borsod megyei Tanács V. B

és a Miskolci városi Tanács V. B kereskedelmi osztályai — a Kl'T- nsZ megyei bizottságéval egyetértésben — 2058/1961. (XI. 4.) Korm sz. határozat 4. fi-a alapján az üzletek. vendéglátó egységek, piacok és vásárcsarnokok karácsony előtti és alatti nyitvatartási rendjét Borsod megye és Miskolc varos területén az alábbiak szerint szabályozzák:

I. MISKOLC M. í. VAROS

TKKULETEN

1. 1967. december 18—22 között:

Az üzletek, vendéglátóipart egységek. piacok és vásárcsarnokok a rendes hétköznapi nyitvatartás szerint üzemelnek. A vállalatok saját hatáskörükben meghosszabbíthatják az üzletek záróráját,’ a forgalomtól függően.

2. 1967. december 23. (szombat)s

Az egymüszakos élelmiszerből, tok közti! a fűszer-csemege édes ség- és kenyerboltok 17 óráig, s hüsboltok 18 óráig tartanak nyitva. A tejboltok, kanUnok, üzemi boltok a rendes nyitvatartás szerint üzemelnek.

A hosszabbított nyitvatartásii, « másfél és Vét műszak ns élelmiszer- boltok (fűszer-csemege., kenyér tej, hűs, édesség) az eredeti, szokásos záróráig tartanak nyitva.

A ruházati boltok, az Állami Aruház egységei, a főútvonalakon levő iparcikkboUok (beleértve az OFOTERT. óra-ékszer, könyvesboltokat Is), a piacok és vásárcsarnokok hétköznapi nyltvatartáí szerint üzemelnek.

Vendéglátóipari egységek és az előzőekben fel nem sorolt boltok szombati nyitvatartás szerint tartanak nyitva.

S. 1967. december 2«. (vasárnap)!

Az egymüS7nlcos élelmiszerboltok közül a fűszer-csemege, édesség- és kenyérboltok, a piacok és vásárcsarnokok ti óráig, a hús- boltok 16 óráig tartanak nyitva.

A tejboltok rendes ztyitvatartás I szerint üzemelnek.

A hosszabbított nyitvatartásii, a I másfél és kétműszakos éleimiizeir- bdUok í fűszer-csemeae. kenyér,

kozza alkalmazkodó képességüket. A különböző fagybalzsamok alkalmazása sokszor előnyösen befolyásolja a panaszokat.

Élettanilag ennek el len tote a niegfagyás. Hosszabb ideig tartó nagy hideg hatására megfagyhat a test vagy a testnek bizonyos része, mert az erek görcsösen összehúzódnak, a vérellátás gyengül, és a sejtek folyékony anyaga, szövetnedve, protoplazmája megfagy.

Az elsőfokú fagyás felületes. A bor először megfehéredik, aztán vörös, fájdalmas lesz, máj viszket, és gyógyuláskor hámlik. A másodfokúnál a fagyott testrészek bőre felhólyagzik, alatta sebek keletkeznek. Harmadfokúvá akkor válik a fagyas, ha mélyebb szövetelhalásokat okoz, és a test- • rész viaszszerűvé válva, le is törhet. A nagy felületekre kiterjedő fagyás halált okoz. Az ittas ember nem fázik annyira, mint a józan, mert az alkohol a hideggel szemben érzéktelenné teszi a testet. Ezért gyakori a fagyás és a fagyhalál a részegek között.

A szél tulajdonképpen hidegártalom. A testet környező levegő felmelegszik. Ha ezt a szél eltávolítja, elfújja, és hideget hoz helyette, a hőleadás fokozottabb. Párolgáskor a szervezet ugyanakkor lehűl, párateltebbé válik a testet környező levegő. Minél erősebb a szél, annál gyorsabban fújja el a test körül felmelegedett, párateltebb levegőt, és annál jobban fázik. A tanulság: szélben, átnedvesedett ruhában a nedves test könnyebben megfázik, mint szélmentas időben a száraz. Tehát igaz, hogy a szél veszedelmesebb, károsabb, mint a hideg.

A ruha nemcsak kívülről ázhat, nedvesedhet áh Izza- dúskor az alsóruha lesz nedves, lucskos. Az ilyen erős izzadás hideg szélben az átázással egyenlően ártalmas.

A hideg, a fagyás és a szél

A hideg nemcsak a bőrön át árthat az emberi szervezetnek. Ha nagy nyári melegben kiizzadva, kimelegedve hideg. Jeges vizet isznak, ez annyira károsítja a szervezetet, hogy a jógutakban élő és az ellenálló testre közömbös tüdő gyűli adás-bacilli sok behatolhatnak és tüdőgyulladást okozhatnak. Ez magyarázna a gyakori nyári tüdőgyulladásosokat Felhevült állapotban tehát a túlhűtött italok fogyasztása tilos.

Nulla fok körüli hőmérsékletben vagy annál nagyobb hidegben fagyártalmat szenvedhet az emberi test A fagyási és megfagyást szigorúan ei kell választanunk egymástól.

„ a fagydaganat.

f _ Ezt nemcsak a

nagy hideg, hanem már a nulla fok körüli hőmérséklet is okozhatja, ha arra valaki hajlamos. Főleg a' gyenge vér- keringésű szervek, a kéz. a láb, az orr, a fül szenvedhet Ilyen fagydagnnatoh Oka a bőr alatti kötőszövet, apró erecskéí- nek megszűkülése, amelynek következtében nagyobb meny- tiyiségú szöveti folyadék halmozódik fel a bőr alatti kötőszövetben. A fagydaganat évenként megújulhat, és már nulla fok körül fájdalom, viszketés, kellemetlen érzés kínozhatja a betegek Az apró ereit működésének megjavításával kell gyógyítani. Ezt váltogatott hideg és meleg vízben való fürdetéssel lehet legkönnyebben elérni. A váltogatott fürdő tornáztatja az ereket, és to*

úr tmcer szervezetnek kz emt>er a plusz 16_1£

fokos átlagos hőmérséklet felel meg a leginkább. Ebben tudja munkáját legjobban elvégezni. Ha a hőmérséklet süllyed, az ember fázik. Melegben a bőr alatti hajszálerek kitágulnak, hogy az áramló vér a fölös hőmenynyi,séget könnyebben leadhassa. Hidegben viszont ezek az erek összeszűkülnek, hogy minél kevesebb hő jusson a test felületére. Nagy hidegben az izmokat működtetni, mozgatni kell, hogy több meleg termelődjék. Ezért topog, csapkod a fázó ember, , és ezért didereg. Bőre ilyenkor válik lúd bőrössé. Ennek az az oka, hogy a bőr szőrszálainak apró • mozgató izmai a hideg hatására összehúzódnak, és megfeszítik, kiegyenesítik a szőrszálakat. Ha az ember teste lehűl, könnyen megfázik. A hideg a szervezet vérelosztását megváltoztatja. Ha a felületi rétegek erei összehúzódnak, a vér nagyobb részét a belső szervekbe, a tüdőbe, a májba, a nagy erekbe préseli. Az így vértelenné váló nyálkahártyák, amelyek a szervezetet a kórokozók behatolása ellen védik, ziláltakká, átjárhatókká válnak és könnyebben átbo- csátják a rájuk került kórokozókat. A megfázás tehát nem azért veszedelmes, mert betegséget okoz. hanem azért, mert a megfázott, hurutassá vált, folytonosságukban megzavart sejtrétegek ellenállása károsodik, és könnyebben fertőződhet az ember.

A gy'aknan ismétlődő kellemetlen, nedves hideghatás a szervezetet alkalmassá teszi a reumának ismert betegség kifejlődésére. A reuma kórcsoportjába tartozó derékfájások, csont- és izomfájdalmak, ízületi gyulladások, az isiász (ülőideggyulladás) leggyakrabban ilyen tartós hideg hatására jelentkeznek. Főleg hűvös, nedves talajon való ülés, zord időben váló sorozatos kocsizás, nedves, hűvös munkahely segíti elő a reumás panaszok kifejlődését. A reuma, illetve reumás láz igazi oka a szervezetben valahol megbúvó gennyes góc, a mandula elhúzódó gyulladása, szuvas foggyökér vagy egyéb gennyedés, ahonnét időnként gennykeltők árasztják el a szervezetet De a betegség kifejlődésében, különleges jelentkezésében az ismételt hí- deghatásnak feltétlenül komAlxr eTornnf» van