Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
Vasárnap, 1961. december IT északmagyarorszag 7 Könnyebbé tette a technika a tanulást A technika forradalma napjainkban forradalmasítja azt, ami létrehozta: a tudományt, az oktatást. Pillantsunk be néhány tanterembe, milyen új eszközök állnak a tanárok és a tanulók szolgálatába. A Magas-Tátra az utóbbi években Európa turistái és hegymászói figyelmének központjába került. Az elmúlt időszakban sok kiváló és nemzetközileg ismert hegymászó látogatta meg. A Tátra völgyeiben és útjain a nyári és téli szezonban összesen évente átlagosan egymillió a látogató. A külföldi vendégek száma évről évre növekszik. A Magas-Tátrában a legszebb a Kriván hegy, a Ger- lachfalvi csúcs és a Lomnici csúcs. Csodálatos szépségúek a vízesésekkel és tengerszemekkel tarkított völgyek. A tél nagyobb részében szép, napos idő van, s a mintegy 300 kilométer hosszú tátrai hegyi ösvényeken rengeteg turistacsoporttal találkozhatunk. A legkedvezőbb irányvonal ezek számára az úgynevezett Wa- gislralo, amely valamivel a törpefenyó-zóna felett, mintegy 1800 métr- magasságban vezel. A téli turisztika és hegymászás szempontjából rendkívül előnyös, hogy egyetlen nap j alatt is szép túrát lehet lebonyolítani. Sokan keresik fel a gyönyörű Velka és Mala Stu- dena völgyeket. Ezeken a túra- ! kon a tátralomnici hegymentő szolgálat képzett hegyi vezetőket is bocsát rendelkezésre. A hegyi turisták külön engedély mellett, sátrakkal is felkereshetik a Tátra völgyeit. A Magas-Tátra 750 négyzetkilométeres területe ugyanis védett terület, tehát az engedélyt a Tátrai Nemzeti Park vezetősége adja meg. Katonai filmek Pártunk honvédelmi politikájának végrehajtásáért, a honvédelmi nevelés, propaganda és haderőn kívüli kiképzés szélesítéséért egyre jobb eredménnyel működik a Magyar Filmgyártó Vállalat katonai stúdiója. Külön költségvetéssel és külön stábbal dolgozik. 1967-ben már 5 330 000 forintos költségvetéssel rendelkeztek. Ebből .18 kiváló katonai híradúfilmet gyártottak, amelyeket a filmszínházak vetilettek. Elkészült kilenc dokumentum jellegű riportfilm is. F.zeken kívül 6 katonai, 3 politikai témájú oktatófilmet gyártottak a katonai stúdióban. A „saját termelés” mellett jutott erejükből és pénzükből 19 külföldi, ugyancsak katonai témájú film szinkronizálására is. A gyártásban és szinkronizálásban a katonai stúdió munkatársai mellett örömmel vesznek részt színművészeink, dramaturgjaink és a filmgyártás más szakemberei. A magyar katonai tematikájú filmgyártás fejlődését és sikereit a hazai elismerések mellett már nemzetközi fesztivál-díjak is jelzik. A katonai stúdió filmjei resztvettek az 1967. évi moszkvai dokumen- lum-filmversenyen és a Varsói Szerződés hadseregeinek U. katonai filmfesztiválján. ÍJj művek a miskolci könyvesboltokban Az. elmúlt hét könyvújdon- ságai közül elsősorban néhány valóban ínyencségnek számító szépirodalmi műről számolnánk be. Díszes kötésben, két kötetben jelent meg Maupassant regényeinek összegyűjtött kiadása. A világ egyik legnagyobb novellaírójának regényei közül nálunk is nagyon népszerű A szépfiú. és sokan emlékeznek még az Erős, mint a halai címűre is. A másik klasszikus francia alkotás George Sandnak a regénye, a Consuelo. A női irodalom és a nőmozgalom — mondhatnék — első nagy harcosa, kora egyik legnépszerűbb regényírója volt és regényes élete, érdekes mondanivalója ma is vonzóvá teszi írásait. Érdekes történelmi regény M. Waltari könyve, a Mihail Hakim. A szerző ebben a már népszerűvé vált Szinohe-történetet folytatja. Szuhai István vadászkalandjainak sorozata a Piga, piga színes, olvasványos írás. Ugyancsak meg kell említenünk Rejtő Jenő most megjelent kötetét, amely Az utolsó szó jogán címmel jelent meg. Végül arról is hírt* adunk, hogy Simone de Beou-J voir sorozatának első kötete, A jó házból való úrilány újra megjelent. A tudományos és művészet- történeti könyvek közül elsősorban Kovács Endre hatalmas munkájáról számolunk be, amelynek A Kossuth-emig- ráció es az európai szabadság- mozgalmak a címe, valamint Kulcsár Zsuzsanna igen érdekes, történelmi és egyben művészettörténeti alkotásáról, az így éltek a középkorban címűről. Űjra megjelent I.yka Károly népszerű műve a Kiskönyv a művészetről. Az ifjúságot nyilván érdekli, hogy megjelent a népszerű Fiúk évkönyve 1968 és Lányok évkönyve 1968. valamint Verne Gyulának ismert műve, a Nyolcszáz mérföld az Amazo- naszon. Az. idegen nyelvű újdonságok közül több szép albumról számolhatunk be. Városokról szóló díszes, színes albumok ezek, többek között Rómáról, Konstantinápolyról, Pompeiröl, Bécsről, New-Vorkról, Párizsról és a Földközi-tengerről. A tanteremben vezetnek autót a sofőrjelöltek. Egyszerre tizenöt tanuló felel hét az emeletes, függönyökkel elválasztott tábláknál. A BISZTRÓKOCSI A bisztrókocsiról a televízióban is láttam híradást, meg az újságokban is olvastam róla, sőt a képét is láttam. A híradásból megtudtam, hogy az Utasellátó forgalma ez újfajta étkeztetési alkalmatosság bevezetésével megkétszereződik. Ez mind az állami bevétel, mind az Utasellátó Vállalat szempontjából hasznos. Ennek ellenére nem tudom sapkámat a levegőbe dobálni az örömtől, mert az étkezőkocsihoz képest a bisztrókocsi közlekedtetése az expresszvonaton — az utasok kényelme szempontjából — feltétlen visszalépést jelent. Az igaz, hogy a korszerű városokban mindenütt nyitnak bisztrókat a gyorsabb étkeztetés lebonyolítására, mindenütt nyitnak olyan állva-fala- tozókat, ahol a vendég bekapja az vételét, és máris megy dolgára, de ezek nem pótolják, nem teszik feleslegessé az éttermeket Van, aki a drága pénzért ülve szeret étkezni. El nem tudom képzelni például, miként lehet a 120 kilométeres sebességgel robogó expresszen ön- kiszolgáló módszerrel, magas asztalok mellett állva halászlevet enni, vagy bármi olyan ételt, aminek felszolgálásához pincér-ügyesség kívánkozik. Nem ellenzem a bisztrókocsit, de félek, hogy ez az étkezőkocsit fogja kiszorítani, márpedig véleményem szerint, mind a kettőre szükség van. De nem külön-külön! Nem úgy. hogy az egyik expresszen csak állni lehessen, hanem legyen meg a választási lehetőség a költségesebb, de kényelmesebb étkezőkocsi, és a gyorsabb, de bizonyára kevésbé költséges étkezést szolgáltató bisztrókocsi között ÉN MONDOM, esendő emberi természet. Aki ne hiszi, olvassa cl az alábbi történetei. Az egyik miskolci mulatóhely ruhatárosa vacsorázni ment, „beugrott” helyette egyik munkatársa. Mire visz- szatért, a ruhatár előtt kisebb csődület volt. A csődület középpontjában egy idősebb férfi hadonászott, szitkozódott. — Eltüntették a kesztyűmet, sálamat. Adják elő, mert rendőrt hívok. Tolvajoki A kisegítő ruhatáros megszeppenve hallgatott, sűrűn emlegette az istent, hogy az szakítsa rá az eget, ha köze van a dologhoz. Aztán az igazi ruhatárosra ragadt rá a riadalom. Még csak ez hiányzik neki! Evek óta végzi itt a dolgát, eddig semmi baj. Hát ez rettenetes. Az idősebb férfiú a kesztyű és sál értékrendjét méricskélte, miként az ilyenkor lenni szokott, ennyibe és annyiba került, és hogy megveteti a ruhatárosnővel. A hölgy majdhogynem, kétségbe volt esve — nagyon sok pénzt mondott a vendég, űnhődés merthogy a lehetőség szélső határáig szoktuk ilyenkor becsülni értékeinket. Kétségbeesésében sírva fakadt, félig őszinteségből, félig meg azért, mert a női könnyek hatni szoktak. NEM HATOTTAK. A férfi, akit kissé fűtött az ital is, dúlt-fúlt, vitte a magáét, hogy rendőrt hoz. Es kapta magát, döngö, fenyegető léptekkel elindult, hogy a rend őrével teremtsen rendet. Es jött a rendőr, méltósá- gosan, és hivatása magaslatán szólott: — Hát hogy is történt? A ruhatáros már éppen fogott volna hozzá, hogyan is esett, ami, sajna, megesett, amikor a kárvallott idős férfiú kabátját kezdte nézegetni. Hangja megapadt, arca hirtelen színtelenedni kezdett ital felverte pírosságából, és már rettenetesen kiválttá, bárcsak ne lenne itt ez a komoly, dolgában hivatalosan eljáró-segedkező rendőr. Tétován csapkodott karjával, verdesett tehetetlenül, mint a hátára esett bogár. — Ez nem az én kabátom — nyögte. — Elcserélték a kabátomat. Rögtön a ruhatárajtóhoz furakodott, benézett, és mutatta, melyik az övé, azt is sorolván, milyen kesztyű és sál van a zsebébe gyűrve. Es meglett a kabát. — Máskor igyék kevesebbet, kedves barátom — mondta a rendőr rosszallóan. — Csinálja itt a felhajtást, megrágalmaz becsületes dolgozókat. valójában pedig csak egy kis tévedés történt. A lónak négy lába van, mégis botlik. Most az öregúron volt a megszeppenés sora — meg kell mondani, tisztességesen elszégyellte magát, ahogy dukál, tudniillik ö még ahhoz a békebeli nemzedékhez tartozik, mely jólneveltség dolgában magasan fölötte áll a mai generációnak. KAR, hogy ez csak Hz perccel a „katasztrófa” után derült ki... Gulyás Mihály Plakát-párbaj A franciaországi Roueti városának temetőjével pontosan szemben egy vállalkozó szellemű polgár kocsmát nyi- tott. A tulajdonos ezt a táblát akasztotta a kocsmaajtóra, hogy a vendégekben kedvet támasszon egy kis itókára: ,.Akár mit is tesznek, vagy mondanak: itt kellemesebb, mint szemközt!”. A temető gondnokát bosa- szantotta ez az ízléstelen „reklám”, és táblát akasztott a temető kapujára ezzel a szöveggel: „Bármit Is tesznek, vagy mondanak: aki itt pihen, többnyire odaátról érkezik”. VILLAMOSON — Nézze már, az áH itt az újságban, hogy egy dúsgazdag amerikai arra a férfira hagyta az összes vagyonát, aki huszonöt évvel ezelőtt megszöktette a feleségét. — Olvastam. Már éa is spórolok... A Magas-Tátra — téli paradicsom Hegymászók, útban a csúcs fele.
