Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-15 / 270. szám

Szerda, IMI. november 15. GSZAKBM fit ARÖRSZAG 3 Arcok a mesőgasdaságból A szakáid! elnök Ragyogó fényben Májusban ezernyi színben pompázik, ezernyi virágtól il­latozik a szakáldi rét. Az em­ber, ha erre jár, egyszeriben tíindérországban érzi magát. Meg-megáll a töltés szélén, szembefordul az enyhe szél­lel, és teli tüdővel szívja ma­gúba a tengernyi virág bóditó illatát. Végig a rét hosszában patakvíz csordogál. Nem nagy víz, nyáron olykor ki is szá­rad, helyén éleslevelű sas, szagos zsurló és szittyónád nő, foltonként váltogatva egymást. Onnan, ahol a patakvíz csil­lan, zsíros, fekete földek fon­ják félkaréjba a falu szélső házait. Jó földek, Valamikor nagy árakat fizettek érté, és ma Is bő termést adnak, ha rendesen megművélik. ... Egy ember áll a töltés te­tején. Nézi a tavaszi színekben pompázó rétéi, de valahogy nem érzi a virágok illatát, Te­kintete tovább siklik a zsíros, fekete földekre, a jól ismert, százszor végigjárt; tájra, de valahogy nem tudja rögzíteni a végükkel egymásnak támasz­kodó, fehér falú házakat, s a fákat, melyeknek tövében va­laha kx.l-.pos gombát szedett. Gondolatai a nagy vállalkozás körül forognak, amelyre két nappal előbb ünnepélyesen, ígéretet tett a járási tanácson. Csakhogy okkor még nem hu­ta ennyire közvetlen közelről a valóságot, fél lábbal még a tanácson volt, a járás íőáUatte- nyésztői székében. Most azon­ban itt van testben és lt-lek- ben: két lábbal áll a szakáldi határ szélén, a három évre Vállalt munka legkezdetón. • Veres Imrének a szakáldi Alkotmány Termelőszövetke­zet elnökének itt kezdődött élete legizgalmasabb és mind a mai napig legtartalmasabb szakasza. Azon a napon, ami­kor megválasztása után elő­ször ment, cl Szakáidra, meg- a falu szélén és végiggon- '.tíölta, mire vállalkozott, mi ''mindent kell elvégeznie, rend­be fennie három év alatt. Azért nem érezte a virágok illatát és nőm ismerte fel a fákat, meg a. házakat, mert közben arra gondolt, hogy a szorgalmas^ dolgos falu termelőszövetkeze­tében súlyos mérleghiánnyal zártak, keveset ér egy munka­egység és a korábban össze­tartó, egymást .segítő faluban. *nost a széthúzás, a torzsalko­dás uralkodik Állt a falu szélén, b miköz­ben jólesően melengette szívét az a tudat, hogy a tsz-ben bíz­nak benne, hiszen egyhangú­lag leérték fci a járási tanács­iéi és választották meg el­nöküknek, kétségek is gyötör­ték. Vajon lesz-e ereje, hogy eleget tegyen ígéretének és megbirkózzon a rá váró sok (feladattal?... Sokáig ücsör­gött a gátparton- Itt vívta meg '*2 első harcot — önmagával. Amikor határozott, s elszánt léptekkel elindult, már túl 'mit a belső gyötrődésen, le­rázta magáról a kételkedést, könnyűnek és erősnek érezte magát: .amit vállaltam, an­nak eleget Is teszek. Esi kíván­ja tőlem a becsület.!”. 1963 márciusát írtuk afctoor. i • Azóta több. mint négy és M ó* teilt ©L Veres Imre élt és ‘lolgitxsott a vadregémyes kör­nyezetű kis faluban. Szívósan, díszálltán. ..Amit vállaltam — Mondta —, annak eleget is te­átok. Ezt kívánja a becsület!” Mi mindéin fér bele ebbe a 'több. mint négy és fél évbe, 'Mennyi ihletést adó téma. re­gényes történet,. A „Veres-faj- ’fa — szüleire mindig büszke é® hálával gondol rájuk — áll- •W szavát, nem adja meg egy­könnyen magát.” — mondja Mo®*, hogy erről a négy és fél ***», regényes küzdelemről be­égetünk. Veres Imre ?s állta szavát, ''ét esztendő alatt rendbe jöt t ?„ tsz szénája. Ma a légkör Jé. a hangulat bizakodó, biz­tosították » megélhetést, az ^nelkedő életszínvonalat „és, ha ezt a tez-t most át kellene •tonom, az első kérésem, a leg­fontosabb kikötésem az lenne, hogy őrizzék meg ezt a nyu­galmat! .. aasí martaim hős# « egyedül hozta rendbe a terme­lőszövetkezet ügyét. Együttesen dolgoztak, a vezetőséggel és a tagsággal karöltve, ö csak esv láncszem volt ebben a gépe­zetben, az irányító, tanácsadó láncszem, mert — mint mond­ja: ..A legfontosabb, hogy a gazdaságot mindenki a magáé­vá,k. Ha egy vezető azt képző- j li magáról, hogy senki nem i tud tőle okosabbat, ha nem Iá- | maszkodik a munkatársaira, i akkor inkább hozzá se kezd- ! jen." Ez a titka, hogy Veres Im-! rét az első határidő lejártakor | másodszor is megválasztották i—eES ^ • • V, i * -JPj < '■,'f re; . Kél esztendő alatt rendbe jött nak érezze. Meg kell teremteni a gazdasági stabilitást, a jó együttműködést, az egy nyel­ven való beszólást. Ez a meg­erősödés titka. Ezután már csuk arra kell ügyelni, hogy a helyes arányokat betartsuk, 6 mindenkor az ésszerűségnek megfelelően gazdálkodjunk.’’ Mondom is a beszélgetés so­rán, hogy igen fontosnak tar­tom, ős cikkembe is belefogla­lom esst a megnyilatkozást, mire ő hozzáteszi: „Ez a veze­tés alapja. Egy tsz-elnök, de bármilyen vezető sohasem higgye, hogy boldogulni tud a tömegek segítsége nélkül. A tartalom nélküli nagy kinyi­latkoztatások csak üres sza­a tsz szénája a szakáid! Alkotmány Tsz el­ső emberének. Kihelyezett tsz-elnök Ök, ng- ronómusok, főkönyvelők éle­te!... Mennyi, mennyi ihletet adó, regényes téma. Sokan tá­vol élnek falujuktól, szülő­földjüktől, legközelebbi hozzá­tartozóiktól. Egy másik közös­séggel kötötték össze sorsukat, életüket. Sokan keményen, szívósan harcolnak. Sokain ér­nek el nagy sikereket és so­kan küzdenek gondokkal. De becsülettel, emberi kötelesség­gel dolgoznak azért, amit vál­laltak. Megérdemlik. hogy meleg szavakkal emlékezzünk meg róluk. Ónod vári Miklós Több mint három évi mun­ka után befejezéshez közele­dik a Baradla Cseppköbarlang látogatott részének kivilágítá­sa. A „föld alatti mesevilág” elektromos hálózatának kor­szerűsítése mintegy 9 millió forintba került. A hatalmas sziklaüregekben és a kiépített útvonalakon csaknem 40 kilo­méter hosszú, különböző ke­resztmetszetű, ólommal szige­teit kábelt szereltek fel, és a színes cseppköképződniénye- ket rejtett reflektorok soka­ságával világítják meg. A 4.5 kilométer hosszú barlangsza­kaszban jelenleg, 650 nagy fényhatású tükrös reflektorok és higanygőzlámpák fényétől, természetes szépségükben ra­gyognak a cseppkövek. A leg­értékesebb és , legszebb bar­langi ennek világítását korsze­rű vezénylőasztalokkal oldot­tak meg. Így — többek között- — a 200 méter hosszú és 50 méter magas „óriások termé­ben” nyolc áramkörrel műkö­dó központi vezénylőpultot szereltek fel. Segítségével egy­szerre megvilágíthatják a ha­talmas sziklaüreget, majd kü- lön-külön a termet, díszítő, csodás szépségű cseppköcso- portokat. A Baradla-barlang korszerűsítése során az időn, a kényelmesebb közlekedés biztosítására új kijáratot nyi­tottak Aggteleken, így lehető­vé vált egy eddig a közönség által nem ismert, cseppkövek­ben igen gazdag új terem be­mutatása. A szerelők a téli hó­napokban is dolgoznak, és a jövő év áprilisára teljes egé­szében befejezik a világhírű barlang díszvilágítását. Üjü üzem az LKM-bcii A Lenin Kohászati Müvek sűrített levegő szükségletét eddig több helyen telepített, légi típusú, dugattyús komp­resszorok látták el, nehézke­sen. Ezért a várhatóan növek­vő, nagyobb igényeik gazdasá­gosabb kielégítésére több mint hetvenmilljó forint beruházás­sal új, központi kompresszor- üzemet építettek. A korszerű, részben auto­matizált, megfelelő szociális létesítményekkel ellátott új üzem elkészült, A jelentős részben üveg-épitőelemekböl készült, tágas, világos üzem­csarnokban négy szovjet gyártmányú, nagy hatásfokú turbóikompresszort szereltek fel szovjet szakemberek köz­reműködésével. A berendezések forgató próbáit már megkezdték. A kollektív szerződésről A Munka Törvénykönyve és a hozzá kapcsolódó rendeletek megjelenése után most már Ilielőtt kifiigTim az eke... V afamesmyi termelőszövetkezetben és állami gazdaság­ban, de az ipari munkásak és az értelmiségi dolgozók köreiben is nagy örömei; váltott ki október végén, ami­kor a mezőgazdasági üzemek valamennyi járásban befejezték set őszi vetést — egy-két százalékkal még a terveket is túl- teljesítették. Vitathatatlan, hogy megyénk mezőgazdaságának ez a. szép. ériékes sikere összefüggésben volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados jubileumával, a nagy évforduló tiszteletére szervezett munkaversennyel, a forra­dalmi évforduló lelkesítő erejével. Az évforduló, az ünnep elmúlt, ismét a hétköznapokat óljuk. Szükséges azonban emlékeztetni tennelőszövetkeze- teink és állami gazdasagaink dolgozóit, vezetőit, pártszerve­zeteit, de a. járási és a községi tanácsokat is. hogy a jubileumi munkaversenynek voltak olyan tételei is, amelyek az ősziek betakarítására és az őszi mélyszántás maradéktalan elvégzé­sére vonatkoztak, örvendetes, hogy az őszi betakarítással november elején valamennyi mezőgazdasági üzem végzett, és érkeztek már jelentések — szórványosan — az őszi mélyszán­tás befejezéséről is. Ezek a jelentések azonban valóban csak szórványosak. Az igazság az, hogy az őszi mélyszántás nem halad megfelelő ütemben. Nem felel ez meg annak a mun­ka versenynek sem, amely november 7-ved nem zárult le, ha­nem — a vállalások szerint. — éppen az őszi mélyszántás befejezéséig tart. A jubileumi versenyválialások e tételének teljesítésével még sok termelőszövetkezeti és állami gazda­sági kollektíva adós. Márpedig az adott szó kötelez. Ennek a munkának maradéktalan elvégzése sokirányú gazdasági elő­nyökkel jár. kihat a termelőszövetkezetek és az állami gaz­daságok 1968. évi egész termelésére. Senkinek se kell ma már bizonygatni az őszi mélyszántás előnyeit, gazdálkodás!, agrotechnikai kihatását. Minden me­zőgazdasági dolgozó tudja, hogy az őszi mélyszántásban a ta­vaszi vetésű növények is biztonságosabban teremnek, több termést adnak, és ami szintén fontos, az ősszel elvégzett szán­tás jelentősen megkönnyíti a tavaszi feladatok elvégzését. A terűidösróvetkezeti és állami gazdasági Mezetek jói tudják* mennyivel könnyebb, gondtalanabb a tavaszi munka, ha nem kell szántani. Jelenleg tehát minden erőt az őszi mélyszántásra kell össz­pontosítani. £s ez nemcsak azt jelenti, hogy a traktorok szántsanak, hanem azt is: a traktorosok minél jobban ki­használják a gépeket, hogy mind nagyobb teljesítményeket érjenek el. Traktorosaink többször bebizonyították már, hogy tudnak áldozatot hozni, tudnak nehéz körülmények közt. is sürgős feladatokat megoldani, tudnak úgy dolgozni, ahogyan azt az idő és a gazdálkodás megköveteli. Mert igaz:’nem kel­lemes már késő este és éjszaka is szántani, hiszen hidegek és enyhe fagyok vannak, de az emberi helytállás legszebb példái éppen akkor születnek, amikor a dolgozó ember a ter­mészetet, az időjárást győzi le. Most is arról van tehát szó. hogy traktorosaink minél jobban kihasználják a gépeket, nyújtott műszakban és éjszaka is szántsanak, különben nem lehet ezt a fontos munkát időben, a tél, a keményebb fagyok beállta előtt befejezni. A munkáért azonban fizetni is kell Szükséges, hogy ter­melőszövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetői ju­talmakkal, célprémiumokkal is buzdítsák traktorosain- . kát az őszi mélyszántás gyors befejezésére, de az emberi szó legalább ennyire fontos. Az agitáció, a meggyőzés, a feladat jelentőségének megmagyarázása és megértetése elsősorban a pártvezetőségek és a pártszervezetek, valamint a tanácsi vezetők feladata. Döntő fontosságú a jó cs gyors szervezés is. Különösen fontos, hogy azok az üzemek, amelyek az őszi mélyszántást befejezik, azonnal küldjék tovább traktoraikat más gazdaságokba — természetesen fizetésért —, hogy lehe­tőleg még ebben a hónapban, mielőtt ki fagy az eke a főidből, megyénk valamennyi mezőgazdasági üzemében befejezhes­sék az őszi mélyszántást,. Erre köteleznek a jubileumi munka­verseny vallatásai is, erre kötelez minden gazdasági és em­beri érdek. Es nem utolsósorban; erre kötelez az emberi értelem, fest 4$ a vállalatok dolgozzák ki sa­ját jogszabályukat, a kollek­tív szerződést. E munka me­netéről, tapasztalatairól a kö­vetkező tájékoztatást adták a SZOT-ban: Hat vállalatot már hónapok­kal ezelőtt felkértek, készítsék el kollektív szerződésük ter­vezetét amely más vállalatok számára is tapasztalatul szol­gálhat. A kollektiv szerződés mind a hat helyen elkésziiit. Az egyik tervezet szerint pél­dául csak a nyári szünetre engedélyeznék 14—16 éves Is­kolai tanulók munkába lépé­sét, holott a törvény szerint erre a'téli szünetben is módot kell nyújtani. A tapasztalatok általában kedvezőek, egyes helyeken azonban azt tapasztalják, hogy a szerződések szövegezé­sekor egyszerűen megismétlik a Munka Törvénykönyvét, vagy a miniszteri rendeletek intézkedéseit, holott a kollek­tív szerződés ezeknek a vég­rehajtását jelenti, vágj-is a helyi szabályokat, kell tártál­j marnia. A vállalatok dolgozóit ter­mészetesen elsősorban saját j kollektív szerződéseik érdek- I ük, ahhoz azonban, hogy jo- j.gaikat és kötelezettségeiket világosabban lathassák, általá- ; ban is tájékozva kell lenni- [ ok új jogszabályainkról. Ezért ; a SZOT nagy példánytzámban népszerű ismertetőket bocsát I ki az új gazdasági mechaniz- í nsue alapvető kéroeseiroá ,é l fiz új mechanizmus lexikona A gazdasagpolitikárol. isgSTiSSt eszközök társadalmi tulajdona alapján lehetővé válik es mind magasabb szintre emelkedik a rendelkezésre álló termelési feltételeknek, termclöbei'endoaéseknek és munkaerőnek az egész társadalom érdekében történő tudatos, tervszerű irányítása. Mindez egyben azt is je­lenti, hogy az új gazdasági rendszernek, a szocializ­musnak létrehozása, fölépítésé átfogó gazdaságszervező és -irányító feladatot ró a szocialista társadalom veze­tő pártjára,, kormányára, amelyek megfogalmazzák, ki­fejezik a szocialista rendszer fejlesztését szolgáló gaz­dasági intézkedések, célok és várható eredmények komplexumát Pártunk IX. kongresszusának határozata a népgaz­daság fejlődése alcím alatti részben így foglalja össze a szocializmus teljes felépítését szolgáló gazdasági fel­adatainkat: — „A harmadik ötéves terv célja: — folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom tel­jes felépítését, — tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emel­jük a nemzeti jövedelmet és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellá­tását.” E tömör megfogalmazásban jelenkori gazdaságpoli­tikánk lényege, tartalma fejeződik ki, ami természete­se« sok olyan nagy horderejű gazdasági intézkedést foglal magában, amelyeknek mindegyike közvetlenül a társadalom egésze előtt álló és napirenden lévő felada­tok megoldását célozza. Ilyenek: a nemzeti jövedelem összegének és terme­lési ütemének megtervezése; a nemzeti jövedelem fel- használásának meghatározása; bel- és külkereskedelmi intézkedések; a szocialista állam lényegéből fakadó ál­lami preferenciák rendszerének kialakítása; ár- és hi­telpolitika állami irányítása; a népgazdaság belső es külső egy ensúlyállapotának biztosítását szolgáló gazda­sági intézkedések; az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztése; a fogyasztási cikkek és a termelőeszközök tennelésének növekedési üteme; a mezőgazdaság fej­lődési ütemének gyorsítása; a munka hatékonyságának növelése; az intenzív fejlesztés követelményei és szük­ségessége; az export növelése, gazdaságosságának foko­zása: az életszínvonal stabilitásának és a gazdaság di­namikus fejlődésének, növekedésének biztosítása, stb. Ezek és még számos, hasonló gazdasági intézkedések összessége fejezi ki a gazdaságpolitika fogalmát, lénye­gét. Ügy is megfogalmazhatjuk, hogy sok tényezőből, az égyes meglévő és megfogalmazott, illetve várható gazdasági folyamatok összességéből tevődik ki a gaz­daságpolitika. Következésképpen a szocialista társada­lom vezető szervei — a páll és a kormány' — által a társadalmi eszmény irányába kidolgozott és az ob­jektív gazdasági folyamatok ismerete és tudományos számbavétele alapján meghatározott főbb gazdasági célok, döntések, gazdaságszervezési elvek, módszerek összessége, amelyet a társadalom uralkodó elvei, néze­tei determinálnak. Tudományos elméleti alapja a poli­tikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtanok egész rendszere. A szocialista állam gazdaságpolitikáját — történelmi célját tekintve — úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az a hatalom megragadására, a hatalom megtartására és erősítésére, a szocialista társadalom alapjainak lera­kására, majd teljes felépítésére irányul. Végső soron a társadalmi jólét megteremtésének eszköze, a gazdaság- fejlesztés fő irányának és legfőbb arányainak, az ará­nyos fejlődés és társadalmi előrehaladás legfőbb esz­közeinek, módszereinek, teltételeinek ró a várható leg­főbb következményeknek hosszú, közép, vagy rövid távon való rendszerbe foglalása a gazdaságpolitika, amelyet éves, 5 éves és hosszabb távú népgazdasági tervekben fogalmazunk meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom