Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-14 / 269. szám

Kedd, 1961. november 11. esz A* M AG r AKORSZ. AG Megérdemelt weresésr f MTK—DVTK 2:0 (0:0) Hungária körút, 2500 néző. Vezette: Hegyes. DVTK: Tamás — Kovács, Bálámon, Szucsányi, Gál, Vár- konyi, Abuczki, Hajas, Hor­váth, Sikora, Vass. Edző: Sza­bó Pál. MTK támadásokkal kezdő­dött a mérkőzés. Török beadá­sát Tamás kiejtette, azonban a befutó csatár másodszorra mellé lőtt. Nagy becsvággyal küzdött a hazai csapat. Így .io iramú mérkőzést láthatott a közönség. Mintegy 10 perc után jött fel a DVTK. Ekkor Bzucsányi előretörése révén támadott. A 14. percben Siko­ra 25 méteres szabadrúgása a bal alsó kapufa mellett ment el, majd a másik oldalon ugyancsak szabadrúgásból Lutz lőtt kapu fölé. Nem sok­kal később Salamon úgy adta haza a labdát a kifutó Tamás­nak, hogy a diósgyőri kupuvé- dő csak lábbal tudott menteni. A 18. percben az előretörő Vasst szerelték a hazai védők. Továbbra is változatos, jó ira­mú maradt a mérkőzés, és a 80. percben Lakinger a kifutó Tamás mellett a bal kapufát találta el. A 35. percben Hor­váth fejesét védte a hazai ka­pus. Szünet után nagy eröbedo- bással kezdett az MTK, és a sorozatos támadások meghoz­ták a vezető gólt. Előbb a 47, percbon Takács lőtt fölé, majd egy perccel később Tamás a gólvonalon csípett el egy lab­dát. A 49. percben Török el­húzott Salamon mellett, és a kifutó Tamás mellett a lee alá lőtt. 1:0. A gól után néhány diósgyőri akciót lehetett látni. Eredményt a támadások nem hoztak, mert a DVTK csatár­sora kényelmesen, körülmé­nyesen játszott. Vass hibázott jó helyzetben, majd Ilorváthot szerelték. Röviddel ezután Várkonyi 20 méterről fölé lőtt. Két potyagól... EGYETÉRTÉS—ÓZD 3:0 (1:0) Soroksár, 2500 néző. Vczctic: Biróczki. Váltakozva támadlak a csa­patok, de inkább csak a két lö-os közti területen. A 23. percben kapushibából a hazai csapat megszerezte a vezetést. Bátorl 30 méteres szabadrúgá- *a átszállt a rosszul kimozdu­ló Katona fölött, és Harangi testtel besodorta a labdát a hálóba. Ezután az Ózd vette át * kezdeményezést, a csatárok ügyesen szőtték a támadáso­kat, de ezek a 16-osnál rendre elakadtak. A 30. és a 35. perc­ben a kitörő Borbást felvág­ták, majd Dolezsál teljesen egyedül kapta a labdát. A já­tékvezető, meglepetésre, lest ítélt. Szünet után Űzd kezdte n támadássorozatot. Ez 20 per­cig tartott eredménytelenül. S mint áhogy az Ilyenkor lenni szokott, a góliszony megbosz- sztilta magát. Egyéni alakítás­ból Németh dr. az clalvó Mu­rányi és Frenkó mellett nagy gólt rúgott a felső sarokba. A 70. percben Fükő a félpályá­ról indult el. A 10-oson belül Józsa megnyomta az ózdi csa­tárt, aki az 5-ösig botladozott, elesett, és a kapus rávetődés- sel mentet. Két perccel később a szezon legnagyobb pot.yagól­A 83. percben Salamon Tö­rökbe rúgta a labdát, a csatár i középre ívelt, s a jó ütemben j érkező Takács a tétovázó ka­pus mellett a második gólt is megszerezte. 2:0. A végig jó iramú mérkőzé­sén a hazai Csapat többet tá­madott, mint a DVTK, és meg­érdemelten győzött. A diós­győriek ezúttal, különösen a védelem tagjai, nagy hibaszá- znlékkal játszottak. Megfeled­keztek az emberfogásról, így a hazaiak tisztán vehették át a labdát, nyugodtan szőhették támadásaikat.. Kis szerencsével több gólt is rúghattak volna. Tamás a második gólnál hibá­zott. A védelemben Kovács és Szucsányi dicsérhető, rajtuk kívül Gál játszott említésre méltóan. Elöl csak Sikorának és Vassnak voltak fellángo- lúsal. Hegyes játékvezető néhány kisebb hibát vétett. — Faulovlls Ágoston — J6t kapta az Ózd. Egy felsza­badító rúgás az ózdi 10-osra szállt, a védők elfejelhették volna a labdát. Katona Is el- flhidt, és a szemfüles Vári 11 méterről a hálóba emelt. Ózdi Kohász: Katona — Vár- allyai, Murányi, Gál, Frenkó, Barna, Dolezsál, Bozó, Borbás, Kosa, Fükő. Jók: Varallyai, Barna. Vlneze Zoltán Értékes pontszerzés MVSC—OROSZLÁNY 0:0. Oroszlány, 000 nezó. Vezette: Farkas. MVSC: Miskolczi — Herná­di, Buna, Luczó, Temesvári, Ma rosi, Balázs, Krompnszki, Bzónyl, Molnár, Filetóth. Ed­ző: Nagy György. A mérkőzés kezdetén a ha­zaiak léptek fel támadólag, és az első negyedórában nagy mezőnyfölényt harcoltak ki. Csatáraik jó helyzetet terem­tettek, azonban a lelkesen és Igen jól játszó miskolci védők ellen nem tudtak eredményt elérni. A 13. percben Sail ói már csak Miskolczi val állt ízemben, de a kapus nagysze­rűen védett. Ezután kiegyen­lítetté vált a játék, Szőnyi két­szer Is nagy lövéssel veszé­lyeztette az oroszlányiak kapu­ját. A 31. percben Csinos hi­bázott kecsegtető helyzetben, majd a másik oldalon Molnár teljesen üresen allva, mellé | lőtt. A félidő végén Ismét az : oroszlányiak kezdeményeztek többet. Szünet után u hazaiak még j nagyobb erővel támadtak, azonban az erélyesen játszó ■ miskolci védők meghiúsították j a támadásokat. Az MVSC hig- j gudlan, jól védekezett, ellen- támadásaik azonban szorvú- I nyosak voltak, és inkább hosz- szan előrevágolt labdákkal ki- t sérleteztck. Az 30. percben Csi­nos hagyott ki nagy helyzetet1 a miskolci kapu előtt, majd Fi- j leíóth ugratta ki Balázst, aki I hasonló helyzetből kapu fölé ; lőtt. A 78. percben szöglet után ismét Csinos hibázott jó helyzetben. Ezután a vendégek I is több támadást vezettek, | eredményt azonban ök sem ' tudtak elérni. Jók: Miskolczi, Krompaszki, Temesvári, Ma­rosi (a mezőny legjobbja). A labdarúgó NB I. állasa. 1, EcreiKvAros 28 24 4 — 82llS 3Í 2. ÜJp. Dó*$a ?« 17 7 4 82:33 41 3. Clyóf 28 13 1Ó 5 63:38 3« 4, V & lifts ti 14 8 8 «2:34 34 ft. tMösgyŐr 28 10 7 11 48:48 27 6. Tatabánya 28 8 1Ó 1Ó 35:35 2« 7. Up. Honvéd 2H 8 o 11 45:48 25 8. Cut pél 28 « 13 9 32:42 25 9. Sieged 28 9 7 12 33:61 25 IÓ. Pécsi Dózsa 2x 8 6 13 30:39 44 ll. nunailjváros 28 ft 8 13 31:49 24 12. MTK M 7 9 II 37:44 23 13. Siombftthely 18 8 5 14 39136 23 14. Salgótarján 28 8 6 14 39:53 22 15. Komló 88 8 6 14 39:60 22 16. Egri Dózsa 28 6 7 1» 31:59 19 A labdarúgó NB t. B állása 1. EgyctPrtós .12 17 9 6 60:28 43 2. 32 18 6 6 52:30 42 5. Oroszl. .12 16 8 8 87:36 40 4. HVSC tft O 8 52128 39 5. Szállítóit 88 15 7 10 48:31 37 6. MA VÁG 32 11 11 10 41:35 32 7. Bp. Előre r.t 1? 9 ll 3:uJ6 32 8. Bp. Spart. 81 13 6 13 42141 32 9. Pécsi lt. 38 12 7 13 34:34 31 10. Várpalota 11 9 12 32:46 31 lt. MVSC 32 11 9 12 28:47 31 12. Kor»krm. 3? 11 8 13 36:3« 30 IS. Ttnda fok :vi 8 13 11 38i44 29 14. Nyíregyh, 32 11 7 14 34143 29 15. Ózd 32 8 11 11 33:49 29 16. Dorog 32 10 7 15 42:44 27 17. ttvsc 3? 7 6 19 33:63 20 18. Autóbusz 32 7 6 19 23:52 20 Harc a bentmaradásért M! 11. 1. Nngybét. Z. III. kcr. 3. Hsm-rg. 4. ÜTI 5. EVTK 8. BlAC 1. Almásra/. I. Sí. MÁV 9. Bors. B. Ki. Kistér. 11. Orinusl). II. s. Kohász 13. KMTK 11. izzó n. NárisAp 16. Hildában}-* Közápcsoport 29 17 S 4 51:18 4t 24 19 2 * 64:30 4(1 19 13 5 11 46:41 31 29 12 6 11 59142 30 24 9 12 4 42:95 30 29 12 3 12 49!« 29 29 10 9 10 40141 29 a 10 9 10 31136 29 Aj>ll 9 10 39141 29 Sí? 12 4 13 39142 28 29 10 8 11 34149 28 29 9 9 11 31:36 27 á 9 Ül 39:50 27 ' 29 8 9 12 43l«-S5 2(1 8 4 17 37181 20 29 6 8 15 30:59 20 i Vasárnap összeült. Mis­kolcon, a várősi pártbizottság tanácstermében az a küldött- konferencia, amely értékelte n megyei székhely sporttevé­kenységének négy esztendejét, és meghatározta az elkövetke­zendő évek feladatait. E tanácskozásra olyan Idő­pontban került, sor, amikor pártunk IX. kongresszusának politikai. Ideológia) és gazda­sági irányelvei egyre Jobban testet öltenek a mindennapok valóságában. Éppen ezért egy­részt a most lezajlott egyesü­leti közgyűléseknek volt, más­részt a városi és a megyei konferenciának, majd az MTS II. kongresszusának lesz a fel­adata, hogy megtalálja azt az utat, amellyel testnevelési és sportmozgalmunk beleilleszke­dik szocializmust építő életünk gazdasági reformjába. A városi sporttanács beszámolójából nagyon egyértelműen kitűnt, hogy a munka- és az életkö­rülmények megváltoztatásával a testnevelésnek, a sportnak még nagyobb szerepe lesz, mint a korábbi években volt. Mindjobban kirajzolódik az, hogy a testnevelés és a sport- mozgalom nemcsak a fizikai erőállapotot növeli, hanem be­folyásolja az ifjúság erkölcsi és akarati nevelését is. Munkastilu«, munkamódszer A beszámoló további része mélyrehatóan elemezte a Mis­kolc városi Testnevelési és Sporttanács szervezeti felépí­tését. a vezetési munka stílu­sát és módszeréit. Szólt róla, hogy a tanács tagjai részt vet­tek valamennyi fórum olyan jellegű munkájában, amely kapcsolutos Volt a testkultúra fejlesztésével. Elemezte a párt-, az állami- ós a tömeg- szervezetek által nyújtott se­gítséget, értékelte az elmúlt négy évben hozott fontos ha­tározatok megvalósítását. Külön fejezetben foglalko­zott a tanács a szakszövetsé­gek tevékenységével. Érthető ez, hiszen az elnökség mellett 18 sportági szakszövetség mű­ködik. É választott szervek többnyire felelősségteljesen látták el küldetésüket. Evl munka- és üléstervek alapján dolgozva nagy gondot fordí­tottak a különböző versenyek szervezésére, kiírására, irányí­tására, lebonyolítására, » ju­tott. erejükből a minőségi fej­lesztés figyelemmel kísérésé­re is. Foglalkoztak létesít­mény-gondokkal, sőt, több ecetben segítettek cgy-cgy szakosztály anyagi ellátottsá­gának, technikai felszerelésé­nek javításában is. A beszá­moló am ts kitért, hogy a jövőben még pontosabb ver­senynaptárt kell készíteniük, a sportesemények rendezését külsőségekben is ünnepélye­sebbé kell tenni, és a szakmai nevelésen kívül ajánlatos na­gyobb helyet biztosítani a sportolók és a vezetők politi­kai. erkölcsi, kulturális neve­léséit él tömegsport helyzete Mint megyeszerté, Miskol­con Is egyre népszerűbb a tö­megsport, E versenyformák hasznos eszközei a testnevelés és sport propagandájának, jó lehetőségei a tehetségkutatás­nak és a szabad idő hasznos eltöltésének. Éppen ezért a tömegsport-verseny rendszerét a jövőben még jobban ki akad­ják szélesíteni Miskolcon, szem előtt tartva, hogy e verseny­zési forma váljék a sportmoz­galom mozgósító erejévé. A tömegsport-versenyeknek van­nak olyan formái, amelyek Immár gazdag múltra tekint­hetnek vissza. Ide lehet sorol­ni a »partakiádokat, a torna- ünnepélyeket, a honvédelmi összetett versenyeket, az út­törő olimpiákat, a különböző üzemi bajnokságokat és a ter­mészetjáró túrákat. Gyakran hallja az ember, hogy az Imént említett versenyformák örö­met, tgazt versengést jelente­nek a részvevőknek, es nagy hatással vannak a minőségi sportra is. Miskolcon csupán az elmúlt esztendő során 30 ezer embert sikerült bevonni a tömegsport különböző versenyeibe. Leg­népszerűbb kétségtelenül a nagy- cs a kispályás labdarú­gás. de egyre Jobban helyet követel magának a kézilabda, a röplabda, az asztalitenisz, az atlétika, a sakk és a termé­szetjárás, sót, van egy italai sportág, a fejelő bajnokság, ami ugyancsak évről évre népszerűbb. Az idén írták ki először az üzemi spnrtakln- riot, melynek döntőit a közeli napokban tartották meg. A versenykiírás nem volt egyér­telmű, éppen ezért, nézetelté­rést Okozott, főleg minősített sportolók szerepeltetését ille­tően. Ax iskolai sporttevékenység Sok ezer fiatal sporttevé­kenységét érinti az iskolai testnevelés. Éppen ezért c fontos tómával Jelentőségének megfelelően foglalkozott az elmúlt években is az MTS Miskolc városi Tanácsa. S en­nek eredményeként a közép­fokú tanintézeti sportkörök a tanulóifjúságnak mintegy 70 százalékát vonták be a szerve­zett testnevelésbe. Statisztikai adatok tükrében tehát megál­lapíthatjuk, hogy Miskolcon 14 középiskolában és 8 ipari- tanuló intézetben több mint 10 ezer fiatal sportol szakszerű irányítás mellett. Ebbon ter­mészetszerűleg nagy érdeme van a városi iskolai sportbi­zottságnak is. Egyre gyakrub- bak középfokú tanintézeteink­ben az osztálybajnokságok, az iskolaversenyek. Miskolcon vá­rosi kosárlabda tornát rendez­tek. A téli teremkéztlabda bajnokság 43 részvevője közül 32 iskolai csapat volt. A tan­intézetek szakosztályai bekap­csolódtak a különböző kivá­lasztó és KISZ-kupa verse­nyekbe, jó példák vannak arra is. hogy az iskolák milyen lelkesen támogatják a társa­dalmi egyesületek utánpótlá­sát. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a VTS elnöksége 1 áfái­ban próbaképpen néhány bá­zis-szakosztályt hozott létre az Iskolai sportköröknél. Torná­ban például a Zrínyi Gimná­zium, kézilabdában a Földes Gimnázium, atlétikában a Gép­ipari Technikum és a Herman Gimnázium lett a bázis. Mind­össze néhány Intézetet sorol­hatunk n létesítményekkel jól ellátottak közé. Jó néhány in­tézetben több létesítményre volna szükség. Nagy gondot jelent a felszerelések magas ara ca gyenge minősége is. A sportolók oktató-nevelő munkájának tapasztalatait fi­gyelembe véve, a beszámoló rendkívül alaposan elemezte a Várost helyzetképet. Egyértel­műen megállapította, hogy a szocializmust építő társadal­munkban fontos szerepe van a spoi-tnak Is. A testnevelésben igen Jó lehetőségek rejlenek a szocialista nevelést feladatok megoldásának segítésére. Ép­pen ezért a sportszerveknek, intézményeknek még jobban összhangba kell hozniuk ne­velő munkájukat má* szervek és intézmények hasonló tevé­kenységével. Ehhez azonban sokoldalúan, változatosan fel kell használni a testnevelés ét a sport speciális lehetőségeit Sajátos eszközeivel nagyban hozzájárul a részvevők fizikai felkészítéséhez, testi nevelésé­hez. Segtti a személyiség álta­lános fejlődését Céltudatos nevelő munka kapcsán az ak­tív sportolás fejleszti a közös­ségi szellemet, az akaraterőt, a küzdenitudást, a bátorságot, formálja a jellemet, Mas szó­val hozzájárul a harmoniku­san fejlett ember kialakításá­hoz, akiben egyaránt megta­lálható a szellemi gazdagság, az erkölcsi tisztaság és a fizi­kai felkészültség. Epp»n ezért a testnevelési és sportszerűek­nek pontosan a nevelési lehe­tőségek felhasználásával, tu­datosan kell segíteniük a ked­vező hatások érvényesülését, háttérbe szorítva a negatív tendenciákat. Rangos küldeté­se sportmozgalmunknak, hogy részt vegyen a társadalom tag­jainak szocialista nevelésébe ív Egyre többen sportolnak rendszeresen Társadalmi életünkben mindinkább jelentőségének megfelelő helyet kap a test­kultúra. Gyakran felvillan az ember gondolatában, hogy a felszabadulás óta fokozatosan fejlesztettük a tárgyi és a személyi felléieléket, kiépül­tek a szocialista testnevelési rendszer szervezeti keretei. Mindenki számúra lehetővé vált, hog' a gyakorlatban is élvezze a sport kedvező, üdí­tő hatását. Ezért, van az. hogy a tanulóit jóság cs n felnőtt la­kosság egyre jobban igénybe veszi n testnevelési cs sport­szervek állal biztosított széle* körű lehetőségeket, s egyre többen kapcsolódnak be a rendszeres sporttevékenység­be. Sportszerűéink és sportve­zetőink mindinkább számolnak a kialakult, közösségek, a KlSZ-esoportok, a szakosztá­lyok kezdeményezéseivel, tá­mogatják azok kulturális, ne­velő tevékenységét. Hangsú­lyozzák. hogy e kollektívák sokat tehetnek a sportszerve­zetekben működők művelődésé­ért, szabad idejének hasznos eltöltéséért. S ha mindez pá­rosul az egyesület iránti sze-' rőt öttel, előbbre jutunk a klubhűség elmélyítésében, a jó közösségi szellem kialakít i- sában. Akadnak azonban olyan fogyatékosságok is. ame­lyek felszámolásra várnak minden körülmények között. S ez fellelhető a vezetőknél épp­úgy. mint a szakosztályok tag­jainál. Mint ahogyan kellemes volt olvasni, hallani a városi sport- tanács beszámolójában és a szó­beli kiegészítőben a nevelés­sel foglalkozó témák Sokoldalú megvilágítását, éppen olyan jó érzés volt olvasni a holnap feladatainak nagyon konkrét, fontos megfogalmazását. Itt is rangos helyre került a szak­szövetségek és az egyesületek nevelő tevékenysége, a hatá­rozatok, intézkedések nagyon következetes végrehajtása, a jó pedagógiai tapasztalatok és módszerek elterjesztése, az erkölcsi és anyagi megbecsü­lés érdem szerinti megvalósí­tása. Részletesen foglalkozott, á beszámoló Miskolc minőségi sportjával is. Az anyagnak ebből a részéből kitűnt, hogy jelenleg 42 NB-s csapat mű­ködik a városban és 32 olyan versenyzője van. akik az or­szágos válogatott kereteknek tagjai, illetve számításba jö­hetnek a mexikói olimpiám Több egyesület munkáját, illet­ve szakosztály tevékenységét isi részletesen elemezte a beszá­moló. majd kitért a • váróé sportlétesítményeinek helyze­tére. 20 százalékkal több létesítmény Gyakran panaszkodunk, hogy kevés a létesítmény Miskol­con, azonban látni kell, hogy az elmúlt évek során mintegy 20 százalékos fejlődés tapasz­talható. 1083-ban mindössze 124 létesítménye volt a város­nak. ma pedig mintegy 150; Elkészült a DVTK korszerű kézilabda pályája, 15 millió forintos beruházással bővítik a stadiont, tornatermet kapott a?. MVSC, korszerűsítették a MÉMTE tornacsarnokát, sík­felvonót építettek Bánkúton és több kisebb sportkörnél is újabb pályákat építettek. Végül a gazdasági munkát értékelte a VTS beszámolója Az Írásban kiadott beszámoz lót, valamint Menyhért Lász­lónak. a VTS elnökének ki­egészítőjét sokrétű, alkotó Cila követte. Erre lapunkban vis*- sza térünk. raulosits Ágoston 4 testnevelésnek még nagyobb szerepe lesz a jövőben Küldőnkön ferenda Miskolcon NB III. Északi csoportjának Állása I 1. Zalka SE ' 29 16 8 5 51:25 48 2. rapp J, sl£ 29 16 7 6 57:31 39 3. M. Bányász 29 16 5 8 49:31 37 4. Ktieleny 2» 14 9 10 42:29 33 ! 6. SomsAly 29 ll 7 11 44:35 28 j 8. »Bereseht 29 18 9 10 37:42 29 I 7. MklAEC 29 9 10 10 49114 28 8. H/llliavölKy 29 13 2 14 33:37 28 9. t»V. Spuri. 29 18 8 11 33:98 21 18. Sírok 29 11 6 13 13140 37 11. II. Kinizsi 29 10 7 12 41:16 27 12. Albcrtlclep 39 10 1 12 37141 27 13. MEmTE 29 10 « 13 38:48 28 11. Pclflflb. 29 12 * 16 31147 26 U. MÁV HAC 29 7 8 14 38:43 I« 16. Oy. V. Izzó 29 8 6 17 23:54 1» | A/ első vonal foletllek * felju- i tatért, • második vonal alattiak a kiesés elkerüléséért harcolnak. Megyei I, o. bajnoksá; állása | 1. S. Spart. 28 20 7 1 78:30 47 | 2. Treues. SE 28 49 3 8 71126 41 i 3. Királtl 28 15 3 I« 63131 39 ‘ 4. Sárospatak 28 14 5 9 45131 3.3 5. Talp a 28 13 7 8 42:35 33 6. Szlrmabes. 28 12 7 S 40:35 3l \ 7. l'arkasl} tik 21 11 8 * 42:38 30 ] 8. Tiszaszedark. 28 11 6 ll47iUL38 9. rumok 28 9 • 1*37:50 26 10. IlSjOi-saba 26 10 8 13 46:41 35 11. M. üvetgyár 28 .10 5 13 40:58 25 12. M. AKÖV 28 8 9 13 24:53 21 13. FclsOzsolca 28 7 6 15 26:47 20 14. S. MÁV V. 28 7 5 16 30158 19 ; 13. Szerencs 2» 7 5 18 27:57 19 i 18. UsOfalVá 2» 8 5 17 27131 17 j A vonal eladtak a kiesét elke­rüléséért. küzdenek. * hárított. A kazincbarcikaiak legjobbjai ezen a mérkőzésen Ambrus, Poszuk és Jenei vol­tak. A bentmaradást jelentette az ormosiaktuik az Esztergomból elhozott egyik pont! A vendé­gek egyáltalán nem tisztelték u táblázat 3. helyéh tanyázó hu­zalukat, és harcos Játékmodo­rukkal, önfeláldozó védójáté- kukkal megérdemelt döntet­lent csikartak ki. Góljukat — az eredmény 1:1 volt — Pál szerezte. Tollmayerrel és Pál­lal az élen dicséretet érdemel az egész csapat. A már korábban kiesett Ru- dabánya — bár 2:0 arányban alulmaradt a másik bajnok- jelölttel szemben — s?óp já­tékkal búcsúzott hazai közön­ségétől. Ha helyzeteiket csak megközelítően is úgy kihasz­nálják, mint amilyen tetszető­sen a mezőnyben játszottak, a III. kerület nem vitte volna el a két bajnoki pontot. így csak Egyed és Kovács kitűnő játé­kát emelhetjük kt. Következik a finálé! A jö­vő vasárnapi utolsó forduló minden tisztázatlan kérdésre feleletet ad. MmiwUut G> ul* All a harc az NB II. Közép- csoportjában is"a'~bajnoki cím mcgszerzésiíért, illetve a ki­esés elkerüléséért. Sajnos, a borsodi csapatok csak az utób­bi kérdést illetően érdekeltek. A Borsodi Henvá» TYiiuvba. tonyban vendégszerepeit, és a, listavezetővé! szeműén bec.su- leltel helyt is állt. Bár a ven- , elégcsapat cgygólos vereséget szenvedett — t :0-,Ts __félidő. U tán, 3:2-re győzött Nugybá- tony —, játékával nem kel­teit csalódást. A hazai csapat Veres sérülése miatt, szünet után csak tíz emberrel ját­szott, a borsodiaknak mégsem sikerült az egyik pontot elhoz­niuk. A csapatból különösen feenkő, Burányi és Nuszbaum játéka emelkedett ki. Értékes — 3:2-es — győzel­met aratott az első félidőben igen jól játszó KMTK a táblá­zat közepén helyet foglaló Al­másfüzitő elten. Félóra eltel­tével már 3:0-va alakult az eredmény a kapusból lett csa­tár, Ambrus révén, s ettől kezdve n hazaiak csak az fe*edménv tartására töreked­tek. A hajrában feljött ugyan nz Almásfüzitő, de a jól záró iiMTK-védelem eredményesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom