Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-10 / 266. szám

észak m ag v a koksz ao

Péntek, 1067. november 1®,

A hatalmas arab félsziget déli részén bekövetkezett a régen érlelődő politikai fordulat: a Jemeni Köztársaság elnökét, Szálait megfosztották összes tisztségeitől (elnök, miniszterelnök, külügyminiszter, a Jemeni Népi Forradalmi Unió főtitkára) és új kormány vette kezébe a hatalmat.

Az arab félsziget délnyugati sarkán levő, stratégiailag kulcsfontosságú Jemen néhány évvel ezelőttig a világ legelmaradottabb feudális- rabszolgatartó monarchiája volt. Az 1962-es köztársasági forradalom kirobbanása után elhúzódó polgárháború bontakozott ki a köztársaság erői és a királypárti jemeni törzsek között. Ebben a polgárháborúban az Egyesült Arab Köztársaság erőteljesen támogatta a köztársasági erőket, míg Szaúd-Arábia a királypárti törzseknek nyújtott fegyveres segítséget. Már a polgárháború korábbi szakaszaiban megmutatkozott, hogy a köztársaságpárti erők nem egységesek. Egyes frakciók szükségesnek . tartották a vérontás beszüntetését és nemzeti egységkormány létrehozását. Szálai ezt ellenezte. A Szalal-el- lenes köztársaságpárti csoportok vezetői az EAK fővárosába, Kairóba menekültek. Az egyiptomi kormány ezeket a politikusokat Szalal többszöri kérésére sem adta ki a jemeni köztársasági kormánynak. Így az a különleges helyzet alakult ki. hogy az EAK fegyveresen támogatta a Szalal vezette köztársasági rezsimet — s ugyanakkor menedéket nyújtott az úgynevezett „mérsékelt republikánus szárny” embereinek, Szalal személyes ellenfeleinek.

A helyzet új vonásai akkor kezdtek kibontakozni, amikor a közel-keleti agresszió után tartott khartoumi arab csúcsértekezleten az EAK és Szaúd- Arábia között megállapodás jött létre a jemeni polgárháború megszüntetése érdekében, az egyiptomi haderők visszavonásáról, valamint a szaúd- arábiai fegyveres intervenció megszüntetéséről. Ez a megegyezés eleve szükségszerűvé tette, hogy valamiféle kompromisszum szülessék a jemeni polgárháború két frontja között. Khartoum éppen ezzel meggyengítette Szalal helyzetét — aki a leghatározottabban elutasította az arab csúcs döntéseit. Ugyanakkor megerősödött Szalal mérsékelt köztársasági ellenzéke. Ennek az ellenzéknek a vezetője, Iriani, több társával együtt elhagyta Kairót és visszatért Jemenbe. A visszatérés célja az volt, hogy Szaialt a khartoumi határozatokkal szemben elfoglalt merev álláspontjának feladására bírják. Az egységtárgyalások azonban kudarccal végződtek. Szalal makacsul kitartott. Ellenfelei megvárták, míg elindul közel- keleti kőrútjára — s a hadsereg támogatásával végrehajtották az államcsínyt! A hatalomátvétel nem ütközött ellenállásba. Mint az egyiptomi A1 Ahram 72 órával később közölte: Nasszer elnök és az ideiglenes jemeni államfővé választott Iriani között üzenet- váltás zajlott le. Ennek során Nasszer sikert kívánt az új jemeni vezetőnek a köztársaság szolgálatában.

Szalal bukása kétségkívül megkönnyíti a khartoumi arab csúcsértekezlet Jemenre vonatkozó határozatainak végrehajtását. Azt még nem léhet megmondani: végül is milyen jellegű jemeni állam emelkedik majd ki a kompromisszumos tárgyalásokból. Ez a királypárti törzsek és a hatalmon levő mérsékelt köztársasági erők közötti erőviszony alakulásától függ! Szalal menesztése ezenkívül befolyásolhatja Aden és a dél-arab államszövetség belső helyzetét is. Erről a területről néhány héten belül kivonulnak az angol gyarmatosítók, s két .egymással versengő’nemzeti mozgalom küzd a hatalomért. Szalal bukása gyengíti a radikálisabb (FLOSY) és erősíti a kompromisszumokra kész (NLF) nemzeti mozgalom esélyeit. A jemeni változások ily módon jelentősen átalakíthatják Arábia egész déli részének politikai arculatát.

<-i>

A chilei elnök fogadta a magyar delegációt

Eduardo Frei Montalva! chilei köztársasági elnök november 8-án fogadta a Szurdi István vezette magyar kormánydelegációt és szívélyes j hangú beszélgetést folytatott , vele a két ország kapcsolatairól. I

A magyar küldöttség szívélyes tárgyalásokat folytatott Alejandro Hales chilei bányaügy! miniszterrel és Sergio Saldivía közlekedésügyi államtitkárral a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről.

Harcok Saigon hőseiében

l ihar

as angol ahióhnshan

A brit Munkáspárt több mint hetven parlamenti képviselője élesen bírálta Callaghan pénzügyminisztert, aki hivatalosan is kijelentette, hogy a munkanélküliek tartalékseregének állandó fenntartása a kormány politikájához tartozik.

Az alsóház csütörtöki viharos ülésén Frank Allaun munkáspárti képviselő WJlsont is színvallásra akarta késztetni, amikor megkérdezte, nem kívánja-e megcáfolni az állandó munkanélküliség szükségességéről tett nyilatkozatokat. Wilson általános meglepetésre azt válaszolta, hogy a munkanélküliség jelenlegi színvonala „elfogadhatatlan”.

Óriás-rakétát lőttek fel az IJSA-ban

Csütörtökön délben a Cape Kennedy kísérleti támaszpontról „Szaturnusz—5.” -típusú óriás-rakétával űrhajót indítottak föld körüli útra. Az Apolló nevű, személyzet nélküli űrhajó a start >után 11 perccel a rakéta utolsó fokozatával együtt, mintegy 180 kilométeres magasságban rátért föld körüli pályájára.

Az Egyesült Államokban nagy jelentőséget tulajdonítanak a mostani kísérletnek. Azt tervezik ugyanis, hogy az Apolló-program keretében ugyancsak Szaturnusz—5. típusú rakétával az 1970-es években embert juttatnak el a hold felszínére.

Terrorítél etek Görögországban

A szerdai hivatalos lap közölte a görög katonai kormány legutóbbi rendkívüli rendeletét, amely a csend őrs ég veze- f tőinek tisztogatásával kapcsolatos. Az államcsíny óta a magas rangú tisztek százait zárták ki a hadseregből és a csendőrségből különféle okokra hivatkozva, mindenekelőtt azonban annak az alapján,

hogy kétséges a rendszer iránti hűségük.

Szalonikiben a katonai bíróság négyévi fogházra ítélt egy kereskedőt, mert Theödo- raikisz egyik hanglemezét árusította. Az athéni bíróság másfél- évre ítélt egy munkást a kormány tagjainak megsértése miatt.

A dél-vietnami hadszíntér

öt különböző frontján újultak ki összecsapások szerdán, illetve csütörtökön.

A 4. amerikai gyalogos had- I osztály Dak To térségében, Saigontól mintegy 335 kilométerrel északra állomásozó egységeit a szabadságharcosok szerdán heves akna- és ágyú- tűzzel árasztották el. A saigo- ni amerikai katonai parancsnokság jelentése beismeri,

hogy az amerikai gyalogosoknak súlyos veszteségeik vannak.

A dél-vietnami fővárostól mindössze 30 kilométerrel délnyugatra a DNFF harcoló alakulatai a 9. amerikai gyalogos hadosztály egységeivel vették fel a harcot. A szabadságharcosok két amerikai katonai helikoptert lőttek le, az egyiket Saigon közvetlen közelében.

H Biztonsági Tanácsban

Az ENSZ legfelső szerve a közgyűlés, amelyen az összes tagállam képviselteti magát. A nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanács viseli, amelynek határozatait a tagok kötelesek elfogadni és végrehajtani. A Biztonsági Tanács tesz javaslatot a közgyűlésnek új tagok felvételére, ilr letve — adott esetben — tagok kizárására. A Biztonsági Tanács egyöntetű határozata alapján az elnök összehívhatja az ENSZ rendkívüli közgyűlését.

A Biztonsági Tanácsnak 15 tagja van. Az öt nagyhatalom képviselői állandó tagok, tíz képviselőt pedig két-két évre

— mint nem állandó tagokat

— a közgyűlés választ legalább 2/3-os szótöbbséggel. A Biztonsági Tanács folyamatosan látja el feladatát, ezért a tagoknak az ENSZ székhelyén állandó képviselőt kell tarta- niok. Az eljárási szabályzat értelmében a tagok az angol ábécé sorrendjében havonta felváltva elnökölnek. A határozatok meghozatalához 9 tagnak, köztük az 5' állandó tagnak a hozzájárulása szükséges. Amennyiben tehát a Biztonsági Tanács állandó tagjainak valamelyike nem járul hozzá egy döntés meghozatalához, úgy az nem jöhet létre. Ez az úgynevezett vétójog.

Az ENSZ tagjai kötelesek a közöttük fennálló viszályt — ha azt békés eszközökkel

megoldani nem tudják —, a Biztonsági Tanács elé terjeszteni. Ha a tanács az ügyet a béke veszélyeztetésének, vagy támadó cselekménynek minősíti, megfelelő ajánlásokat tesz, vagy rendelkezéseket határoz cl a nemzetközi béke cs biztonság fenntartása, illetve helyreállítása érdekében. A határozatokat a tagok kötelesek végrehajtani. Ha a BT felhívása eredménytelennek bizonyulna, úgy a tanácsnak jogában áll katonai rendszabályokat bevezetni. A szükséges fegyveres erőt a tagok a Biztonsági Tanács felhívására kötelesek rendelkezésre bocsátani.

A Biztonsági Tanács alá rendelt szerv a Vezérkari Bizottság, amelyben az öt állandó tag vezérkari főnökei, illetve a^ok helyettesei vesznek részt. A tanács állandó bizottságai: a Szakértői Bizottság, valamint az új tagok felvételével foglalkozó Véleményező Bizottság. A Biztonsági Tanács esetenként különbizottságokat is alakíthat.

A közgyűlés 1967. november 6-1 választása alapján 1968. január 1-től 1969. december 31-lg Magyarország, Pakisztán, Szenegál, Algéria és Uruguay a Biztonsági Tanács nem állandó tagjaivá váltak: Bulgária, Japán, Mali, Nigéria és »Argentína megüresedő székeit töltik be. Ez az első eset, hogy hazánk helyet foglal az ENSZ egyik tanácsában.

Emlékezés Ady Endréről

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójával egybeesik Ady Endre születésnapjának kilencvenedik évfordulója.

Az új korszakot nyitó forradalom évfordulójának ünnepi hangulatában emlékeznünk keli arra a magyar költőre, aki a XX. századi magyar társadalom problémáinak megoldásában, a marxista ideológia hatékony As alkotó megjelenése előtt, a legmesszebbre jutott.

A legmesszebbre jutott, mert forradalmár volt. A forradalom „pacsirta-álcás sirálya” volt, nagy költő és gondolkodó. tisztánlátó, új szándékú, új lelkű ember, akinek az álma a „szent, titkos Holnap” volt: a szocialista jövendő, líj lírával, új magyarsággal és egészében új életérzéssel robbant bele (egy forrongó ország életébe. Ezért, volt forradalom egész lénye és felfogása.

Petőfiről szóló vallomásában írja: „Egész vigasztalan, nehéz es szomorú magyarságommal udvarolok Petőfi emlékének azért, mert nem tudott csupán versiro lenni!” Nagy költő-elődjéről beszélve önmagáról, hitéről, írói eszményéről tesz vallomást. Petőfiben a forradalom harsonáját, a harci riadót fúvó énekest és a radikális forradalmárt rajongja körül.

Ezért a vers az ő szemében nemcsak esztétikai élvezetek játékos csiholása, nemcsak irodalom, nemcsak költemény, hanem: élet, politika, minden, ami a valóságot és az életet jelen U.

Példamutató lehet ma is számunkra Ady forradalmi bátorsága. Ö akkor volt forradalmi István király országában, mikor az nem volt magától értetődő dolgos, és nem dicséretes, nem kitüntetés járt érte, hanem szitok és gúny, káromlás és üldözés. Nem alkuvó hitéről büszkén vallotta a fiataloknak:

„Hiteket tépni? nem ezt az Adyt Nem fogja látni se barát, sem ellen, Itt, leikeim, itt ti előttetek, Szövetekben e bátorságos helyen, Nem lehetek, míg élek bátortalan.”

Ezt a forradalmi bátorságot a reakció nem is bocsátotta meg Adynak. Szidták, támadták, rágalmazták, halála után pedig megpróbálták saját képükre formálni. Emlékét idézve József Attila így kiáltott fel 1930-ban:

Meghalt? Hát akkor miért élik naponta

szóval, tettel és hallgatással Is? Miért békitik a simák alattomba’ lán.y-duzzogássi haragvásatt? Földön a magyar éa földben

a költő,

dühödt markába rögöket szorít, melléről égre libbent föl a felhő, de tovább vívja forradalmait.”

Ady sohasem hátrált meg az ellenség, és a harc vállalása elől. önéletrajzában írja: „Szeretném, ... ha ellenségeim, akiknek legtöbbet köszönhetek, mert daccal, gőggel, szinte emberfölötti erővel ők láttak el, ezután is ösztönöznének." Ellenségei nem is fukarkodtak ezzel az „ösztönzéssel.” Ady azonban nem tőlük kapta az igazi, forradalmi ösztönzést, hanem r. robbanó ország lázongó millióitól. Azoktól, akikért sírt, panaszkodott, verseiben, cikkeiben lázított, akikért ütött, vágott mindent, arm

körülötte ósdi, ezeréves holmi volt.

Látta a robbanó országban a lelgázott erők, az éhes gyomrok lázongását. Ezért harsogta már 1902-ben: „Forradalom van ebben az országban. Vér- telen, pusztító, szörnyű veszedelem. Forradalom. És hogyne lenne. Koldusabb sose volt ez az ország, mint most.”

Hirdette, vallotta, hogy a polgári demokratikus forradalom elkerülhetetlen és szükséges. „Demokrata, tudatos, erős magyar polgári Magyar- ország lehetséges itt vagy semmi”, — hirdette. „Ha ezt nincs erőnk megcsinálni, hajtsuk járomba a nyakunkat, ne nevezzük magunkat nemzetnek és országnak.”

Rádöbbent arra is, hogy a magyar fejlődés tragikusan elmaradt az általános európai haladás mögött, s a demokrácia nem várhat semmit a gyönge, züllött és tehetetlen magyar polgárságtól: „Minden európai társadalomban az történt, hogy a polgárság túlontúl is önérzetes és hatalmaskodó lett. Nálunk egy gyönge, szétszórt, gerinctelen, urizáló hajlamú polgárság termett, amelynek se ereje, se tehetsége nem veit még annyi sem, hogy a sültgalamb bekapására kitátsa a száját.”

Erősen hitte, hogy a demokratikus népforradalomnak a parasztforradalmat is magába

„T,n, beteg ember, csupán csak várok,

Vitézlő harcos nem lehetek.

De szíveteket megérdemeltem, Veletek száguld, vív, ujjongva

a lelkem:

Véreim, magyar proletárok.”

Ady nem ellenzéki, hanem forradalmi volt. El kell olvasni Ady újjcmgó örömtől és komor pátosztól telített cikkeit az 1905-ös orosz polgári forradalomról, melyben az ő váte- szl szeme meglátta, forradalomért remegő szíve megérezte az el jövendőket: az idők méhében fogamzó Nagy Októberi Szocialista,. Forradalmat.

Számára már Mukden (A mukdenl lángok 1905. II. 10.) felcsapó lángjai bevilágítják az önmagát túlélt cárizmus pusztuló képét: „Nem Oroszországé és nem Japáné a mukdeni lángok híradása, de az egész világé” — írja.

Ez a prófétai hang még emelkedettebbé válik a Földindulásban (1905. XII. 29.). Ezt írja: „A történelemnek büszkesége lesz e szörnyű földindulás. Büszkesége, tanulsága és igazolása. A népről már csak lelketlen frázisok és vad versek beszéltek. A néptől tudatos cselekedetet nem vártak a legrajongóbb apostolok sem. tme, a proletárság visszaadta a népet a népnek. Fölkelt a nép s formálja a világot.”

Levonja nagy végső következtetéseit is: „És megváltás csak a néptől jöhet. A néptől, melyet nem-óvatos urak csőcseléknek neveznek ... Elkorhadt tehetetlen társadalmakat csak a nép menthet meg. A rettenetes, a győzhetetlen, föl- tarthatatlan nép

járó írásában (Piros és fekete) a következőket: „Kell tehát megállapítanunk, kell tudnunk, hogy ki volt az a Petőfi Sándor, akit életében gyalázatoson, ostobán, gőgösen nem láttak meg mai kisajátítóinak nagyapái és nagymamái, kell valaki Marx kihagyása nélkül és minden szociálistáskodás híjával megmutassa újból a sza- szabadságvárók százezreinek: íme, ez az ember a ti csodálatos prófétátok volt."

S majd 1918 júliusában, amikor újra közelinek érezte a forradalom lehetőségét, siette- tőnek felhangzott ajkán a szó:

Már jöjj Oköl:

Boruljon föl e nem-jó Elei S jöjjön a Halál, e nagy orvos* S a Halál után ébredések,

Borzalmak

S jöjjön valami más.

Öh, forradalmak, miért késtek?

Ady forradalmisága párosult a szocialista hazafiság jegyeivel. A nacionalizmus alkonya című írásában ezeket írja „A nacionalizmus: a dühödt hazafiság. De még az sem. A patrióta nevet ugyan sokszor kompromittálták már, de még mindig szentebb fogalom köpenye, hogysem a nacionalizmust födhesse. A nacionalizmus nem hazafiság. A hazafiság valami olyan sine gua nonja az embernek és a társadalomnak, hogy még fogalommá sem kell sűríteni s szót sem keresni hozzá. A közös kultúrában s közös társadalmi munkában álló becsületes emberek mind azok. Hazafiak, ha úgy tetszik. Aki ellensége a haladásnak, a jobbratörésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli."

De Ady nem állt meg itt, a forradalmi patriotizmus elhatárolásánál az úri-polgári nacionalizmustól, Tartalmát, gondolati és érzelmi Összetevőit is mindinkább kibontdtta-kifej- tette. „A hazafiság revíziója”, című írásában így fejti ezt ki: „Ne ordítsuk mindig a hazát, de szeressük s legyünk számára olyan értékesek, olyan jók, amilyenek csak lehetnek « nagyszerű, világosodó korszakban fejlett kultúr emberek...*• — „Valamire emlékezem. A múlt évben egy francia líceum évzáró ünnepén voltam. A líceum igazgatója búcsúztatta a diáksereget. Az isten, király, haza nem volt benne ebben a beszédben, de istenesebb, királyibb és hazafiasabb beszédet nem halottam soha. Egy müveit társadalom gyermeke a XX. században miként hevül- jön, éljen, dolgozzon: ezt tanította a beszéd."

„Ö, be szép is lesz, mikor « magyar ifjúságot ilyen beszédekkel eresztik majd haza vakációra. Mert bizonyos, hogy így lesz” — fejezi be Ady. Ady már világosan látta, hogy a nacionalizmus ellenpólusa nem a kozmopolitizmus, hanem a történelemformáló és alkotó forradalmi hazafiság: „Nem éltetve, dalolva, cifrázva, kö- ködve s részegen szeretik itt már a hazát. És nem a múltját szeretik, hanem a jövőjét... „Mennyi még az elnyomottak száma, mikor pedig boldogságra termett minden ember. Dolgozni az elnyomottak fölszabadításán, minden ember boldogságán: ez a eél"1 . .tine, az új hazafiasság5 az emberi, populáris, a szociális hazafiasság." Szervesen hozzátartozik e hazafiasság osztálytartalmához a nemzeti múlt, a történelmi hagyomA« nyoknak a hivatalos, úri historikusoktól eltérő értékelése is. Ady nem Werbőczyt vállalta. hanem Dózsát, s bár Kossuthot is, de meg inkább Petőfi Sándort és Táncsics Mihályt tini István j

kell foglalnia, ezert fenyegetőzött Dózsával. Látván a magyar polgárság tehetetlenségét, testvért rokonszenvvel fordult a proletariátus felé, az 6 forradalmában látta a társadalmi megújulás zálogát

Ady itt idézett, tudatos megfogalmazásainak gyökerét társadalmi ismereteiben, olvasmányaiban kell keresnünk. Hogyan írhatta volna le egyébként az idézetteket és a válogatott Petőfi versek elölVáltozás Dél-Arábiában