Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-06 / 263. szám

Hétfő, T967. november 6. ESZAKMAGTARORSSAO 3 A kommunizmus piramisai A Csillagosok9 halomi k dísz bem uta ló ja November 5-én, vasárnap este a Megyei Művelődési Ház színháztermében ünnepi megemlékezésre gyülekeztek a város filmszerető lakói. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége, a Megyei Művelődési Ház és a Moziüzemi Vállalat közös ren­dezésében e pillanat volt a szovjet filmhét megnyitásának első akkordja A népes érdeklődő sereget Jakó András, az SZMT veze­tő titkára köszöntötte, majd Tok Miklós, a városi tánács vb-elnökhelyettese tartott ün­nepi megemlékezést. Méltatta a szovjet filmművészet nagy­ságát es erejét, ismertette a szovjet film útjának ötven esztendejét. Ezt követően be­mutatták a magyar—szovjet koprodukcióban készült Csil­lagosok. katonák című filmet, amely a magyar internaciona­listáknak állít méltó emlé­ket. Ünnepi program Miskolcon november 7-én 13 órakor a Megyei Műve­lődési Ház színháztermében kerül sor az észt művészegyüt­tes férfikarának vendégszerep­lésére. 19 órakor táncestet rendez­nek a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. Jubileumi sikerek a miskolci vasúti csomóponton A jubileumi versenybe be­kapcsolódtak és igen szép si­kereket érnek el a miskolci vasúti csomópont dolgozói is. Az értékelés szerint a fűlöház dolgozói eddig élüzem szinti eredményeket értek el többek között a gazdaságos mozdony- felhasználásban, a javítások­ban. Ez az eredmény azért is jelentős, mert nemrégiben tér­tek át az új váltási rendszer­re, amely, mint minden űj bevezetése, alkalmazása, ap- róbb-nagyobb döceenökkei jár. A megnövekedett forgalom, a nagyobb feladatok ellenére is jó eredménnyel munkálko­dik a Tiszai pályaudvar kol­lektívája. Minimális az olyan vonatok száma, amelyek az állomás dolgozóinak hibájá­ból indultak, vágj' érkeztek késve. Az anj’agellátás bizto­sításában ügj'esen munkálko­dik a fűtöházi szertárfőnök­ség. Érdemes megemlíteni, hogy a TBE-főnökség dolgozói 14 munkát vállaltak el soron kívül, s ezekre 5229 órát for­dítottak. Szép eredményekről számol­hatnak be a miskolci építési főnökség dolgozói is. A kol­lektíva Miskolc és Hidasnéme­ti között végez jelentős vasúti korszerűsítéseket. Így például Szikszón ős Halmajon egy-egy hónappal előbb fejezték be a felépítmények korszerűsítését. Két hónappal ezelőtt új válla­lásuk született, eszerint Encs és Novajidrány között az évi terven felül, mintegy 24 mil­lió forint értékben soron kí­vül korszerűsítenek, al- és felépítményt cseréinek. 1 forradalmi nap siliere Páratlan rekord Herbolyán Ug.vancsak november 4-én. Herbolyán páratlan rekord is született. A dobsonos frontfej­tésben 13 ciklust vágtak, vagj'is 7.8 méteres frontelőre­haladási sebességet értek el. Ez a tervben előírt, fejenkénti 17.9 tonnás teljesítménnyel szemben 24,3 tonnának felel meg. A korábbi legjobb eredmény 4.3 méteres frontelorehaladási sebesség volt Herbolyán. A gépesített frontok országos át­laga pedig 2,12 méter. Így a forradalmi napon elért telje­sítményt méltán nevezhetjük egyedülállónak. ti fiznn kezdte mo« munkáját a BV K-ban ruházok és a kivitelezők jó együttműködése nyomán a be­rendezést majdnem két hó­nappal a határidő előtt átad­ták rendeltetésének. A mai nappal. november 6-án a hangyasav-üzem meg is kezdi működését. A próbaüzeme­lés várhatóan sikeres lesz. termelése pedig kielégíti a ha­zai igényeket. A BVK — az új gazdasági mechanizmus kihatásaként — az eddiginél jobban igyekszik alkalmazkodni a megrendelő’ igényeihez. Az eddigi, vala mint az ezután „születendő" új termékeinek bemutatása, szélesebb körű ismertetése vé­gett a karbantartási és az energiaellátási főosztály dől gozói egy meglevő, régi épü let átalakításával mintatcrmei hoztak létre. A Borsodi Vegyikombinát- ; ban két érdekes és jelentős eseménnyel tették emlékeze- 1 tessé a Nagy Októberi Szo- j cialista Forradalom 50. évfor- I dulóját. Az egj'ik az igen fon- I tos importanj'aggal, a hangya- í savval függ össze. A hangya- ! sav különböző vegyianyagok \ alapanyaga. Ezt eddig kizá- ; rólag importból tudtuk besze­rezni. A Borsodi Vegyikombi­nát vállalkozott a sav hazai I gyártására. A tervek szerint a i hangj-asav-üzemnék december i 31-ig kellett volna elkészülnie. : A karbantartó, valamint a | BVK dolgozói vállalták, hogy 1 lerövidítik a határidőt. Ä | BVK mérnökeinek tervei ! alapján, s döntően a hazai í készülékek felhasználásával, ‘ a KISZ t'cdnoksegcj cl, a be­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a Borsodi Szénbá- nyák sok üzemében születtek kimagasló eredmények. Ezek közül is kiemelkedik a her- bolyai Terv-táró szocialista akna címért küzdő dolgozói­nak teljesítménye. A Terv-táró bányászai 106,19 százalékra teljesítették eddigi tervüket, vagyis az előírtnál 16 384 tonnával több szenet termeltek. A november 4-én megtartott forradalmi napon tovább fo­kozták a jubileumi munkaver­seny lendületét, 2 036 tonna szenet hoztak felszínre. A nagy évforduló alkalmá- j ból délelőtt 10 órakor ke- | rül sor a koszorúzásra a Hő- | sok terén. 16 órakor a Vörösmarty | Művelődési Otthonban talál- I koznak az 50 évesek. millió köbméter vasbeton. A j duzzasztógát pontosan öt ki- i lométer hosszú. Mögötte a 126 ! méter magasra duzzasztott An- j gana, az 570 kilométer hosszú „bratszki tenger", amely 5500 négyzetkilométer nagyságú és összesen 170 milliárd köbmc-: tér vizet tárol. A turbinákba, j több mint száz meter magas- i ról hét méter átmérőjű nyílá­sokon zúdul be a víz. Maga a j vízi erőmű kereken ezer méter hosszú, húsz turbinával és j húsz turbógenerátorral. A vas- j beton gát alul. a folyóban száz j méter, felül 57 méter széles. A I gát tetején új. kettős vágányú villamosvasút halad át és két I közúti híd. meg cgv szolgálati híd. A turbinák teljesítménye 4 500 000 kilowatt — évente j 23 milliárd kilowattóra ener­gia. Jelenleg ez a világ leg­nagyobb vízi erőműve. — De csak jelenleg — hang- j súlyozta Nyikoláj Nyikoláje- j vies Guszelnyikov. a vízi erő- j mű műszaki igazgatója. A j krasznojárszki, az uszty-ilimsz- j ki és a szajáno-susenszki vízi j erőmüvek ennél is nagj’obbak lesznek,... Az uszty-ilimszki vízi erőmű j az Angarán épül. A szajáno- j susenszki és a krasznojárszki i a Jenyiszejen. De épül már a { zéjai, a lénai és az amuri vi- ] zi erőmű is. Méreteik fantaszti­kusak. Huszonöt-harminc mil- j lió köbméter vasbeton egy- \ egy zárógát és nyolc-tíz kilo- ! méter hosszúak a duzzasztó j töltések. Hiszen képzeljük el • : a Jenyiszej másodpercenkénti ! vízhozama 18 600, a Lénáé I 15 500, az Amuré 11 000, az I Angaráé 4400, a Zéjáé 1800 j köbméter. Csupán a nagyobb j szibériai folyók évi energia- j termelő képessége több, mint í szermilliárd kilowattóra. Az Angara pariján, íz erőműkolosszus és a zúgó, nagasfcszUltségü távvezetékek ! isodálása közben megismer-1 kedtem egy idősebb amerikai j írvossal. Oroszul beszélget- i Lünk, ö meglehetősen ,,angu- j losan" cn meg bizonyára „ma- \ gyárosán” ejtve ki a szavakat, Mindezek ellenére nagyon jól | megértettük egymást. — Egyszerűen nem tudok i magamhoz térni — mondta a I doktor. — Nagj'jából beutaz- I lám az egész világot, de ilyet I még nem láttam. Járt már ön I Egyiptomban? — kérdezte tó­lem. — Sajnos, még nem — vá­laszoltam. — De a piramisokat leírá­sokból, fényképekről, vagy filmekről bizonyára ismeri... — Természetesen — mond­tam. — Nos, én jártam Egyip­tomban is. Láttam a piramiso­kat ... És tudja, mit mondok magának?... Ah, nincs ha­sonlatom... A piramisok el­törpülnek az itteni vízi erőmű­vek mellett... És ha a pira­misok az emberiség első nagy kultúrájának építészeti emlék­művei, akkor ezek a vízi erő­művek a kommunizmus pira­misai ... — Egyetértek önnel — szól­tam. — Legfeljebb annyit ten­nék még hozzá, hogy az egyip­tomi piramisokat rabszolgák építették halott fáraók dicső­ségére ... Ezeket az erőműve­ket viszont a szabad szovjet emberek milliói hozták létre önmaguknak, önmaguk és a kommunizmus dicsőségére ... — Nem vag.vok kommunista — mondta a doktor —. de eb­ben is egyetértünk... És tud­ja mi a tervem? Az. hogy én most itt mindent lefényképe­zek. Otthon méteres nagyítású képeket csinálok és kiállítást rendezek a lakásomban. Meg­hívom a barátaimat, és be­mutatom nekik a huszadik század piramisait... Másnap Krasznojárszkba utaztunk. A Jenyiszej partján ünnepre készültek az építők. Most, 4967. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulóján kez­denek villamos energiát termel­ni a krasznojárszki vízi erőmű első turbinái. A Jenyiszejen a kommunizmus újabb pira­misa köszönti annak a nagy forradalomnak évfordulóját, amelyért itt, a szibériai tajga rengetegében magyar interna­cionalisták harcoltak... (Szendrci József A bizottság az akkori Bratszk falucskában telepedett le. Mert egészen 1954-ig kicsi falucska állt itt a tajga közepén, a mai kétszázezer lakosú város he­lyén. Néhány tucat faház és regi, fenyőgerendákból ácsolt erőd maradványai. Bratszkot ugyanis — a történészek meg­állapítása szerint — orosz és búrját földönfutók alapították még a XVII. század elején. 1954. december 22-én. az építkezés kezdetének második napján, az Angara jegén meg­alakult az első pártszervezet. Tizennyolcán voltak a kommu­nisták. Két év múlva három­alkonyatkor szemmel látha­tóan süllyedt a hőmérő hi- ganjoszlopa. gyorsan a mínusz alti, és reggel 20 fokos hideg fogadott, amikor kiléptem a jól fűtött szállodából. Átvág­tam a tajgán. Ég felé törő szálfenyők közé feszítve Lenin két kurta mondatát hirdette egy transzparens. „Csodálatos táj. Jövője nagy.” Mert járt errefelé valaha Lenin is. Mint száműzött forradalmár. És már akkor megmondta, hogy a nagy szibériai folyókra majd gigantikus vízi erőmüveket kell építeni, ha az orosz nép fel­szabadítja önmagát, megdönti ezren. A legjobb munkások léptek be a pártba. Az építke­zést Najmusin mérnök irányí­totta. Főmérnöke Gingyin volt A terveket Szuhanov főmér­nök készítette. És a Szovjet­unió valamennyi köztársasá­gából érkeztek az emberek, hatvan nemzetiség fiai és lá­nyai, összesen harmincezren. De nemcsak a vízi erőművet építették fel, hanem a kétszáz­ezer lakosú várost, a vasérc­bányát, az alumíniumkombi­nátot. a faipari kombinátot, az érepörkölőt, a gépipari üze­met, ezer kilométernyi új vil- lamosvasutat és háromezer ki­lométer hosszú, félmillió vol­tos villamossági távvezetéket is. De segített nekik kereken egymillió lóerejű gép, techni­kai felszerelés, éjjel és nappal, télen és nyáron. A gépek ösz- szesen tízmillió ember tízévi munkáját végezték el... Képzeljük el: van, és a sziklák közt másfél kilométernyire szűkült folj'ó három méter vastag jegén egyszerre tízezer ember dolgo­zik, a partokon másik tízezer és ezrével közlekednek a gé­pek, zömében nehéz lánctalpas traktorok, meg lánctalpakon mozgó emelődaruk. Kőtömbö­ket. kapcsolnak össze vastag vaspántokkal, keverik a te­mérdek betont, háztömb nagy­ságú vasbeton tömbök kelet­keznek. olj'an nehezek, hogy beszakad alattuk a három mé­ter vastag jég és szép lassan lesüllyednek a folyó medré­be ... Fantasztikus ... Elkép­zelni is nehéz... S mindezek ellenére azt mondják, hogj" az Angara a legideálisabb, a leg­kedvesebb és a legszebb szibé­riai folyó... És 1961-ben termelni kezd­tek az első turbinák. Három évvel hamarabb, mint ahogyan tervezték. Az új módszer, hogy nem terelték új mederbe a folyót — a szildák miatt ez egyébként is lehetetlen lenne —. három évvel rövidítette meg az építkezési időt és 200 millió új rubel megtakarítását eredményezte, A nagy mű 20 a cárt, és végigharcolja szocia­lista forradalmát. Bratszkban már az első órák­ban megismerkedtem Baisz Bednolulov mérnökkel. Fiatal, vidám és szőke, göndör hajú, mint a szibériaiak általában. Gyakran elkísért, és mindig mesélt. Nagy-nagy szeretettel beszélt a folyókról, az új váro­soknál és Szibéria gazdagságá­ról. — Tudod — mondta —, nem lehet itt addig a gazdagságot, kiaknázni, amíg energiával meg nem alapozz.uk. Szibériát összkomfortos országrésszé kell fejleszteni. És ehhez először is, másodszor is, meg harmad- sz»r is energia kell. Folyóink nagyszerűek. Itt elég rövid a nyár, nincsenek nagy hőségek és nem apadnak le a vizek. Éppen ezért a világ leggazda­ságosabb vízi erőműveit itt le­het felépíteni és üzemeltet­ni.., Különösen az Anga­rán ... Ö a mi legkedvesebb és legideálisabb folyónk. Olyan egyenletes a vízhozama, hogy szabályozni se lehetne jobban. A bratszki vízi erőmüvet 50 fokos hidegben, 1954. decembe­rében kezdték építeni. A fo­lyót három méter vastag jég takarta. Szél nem fújt, hó sem esett már. Szibériában decem­berre általában megnyugszik a tél. De út se vezetett az An- garához. Elsőként _ Gornosztá- jev gépkocsivezető törte át a taigát 5 tonnás teherautójával. Két napig tartó küzdelem után érkezett meg a befagyott folyó­hoz, de nem az ő nevével kez­dődik az erőmű építésének történeté. Lenin nevével kez­dődik ez is, meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­mal. Még állt a harc, az amuri és a krasznojárszki magyar hadifoglyokból alakult Vörös- brigádok még az ellen forradal­már cseh légiókkal hadakoz­tak. Szibériának csak az észa­ki része volt szabad, amikor Lenin és Krzsizsanovszkij fő­mérnök, a GOELRO elnöke. 1918 nyarán bizottságot kül­dött az Anginához, hogy ta­nulmányozzák ;i folyót, mert ott vízi erőműveket kell építeni. Szisze»« páráinkén t izott a szibériai tajga nyír- rengetegének aranysárga lomb- fellege Elhagytuk Európa térségét, 11 000 méter magasan suhant a gép, átrepültük az Urált, alattunk hullámzott a magyarok őshazájának földje, és az Irtisz meg az Ob között találkoztunk a nappal. Elsu­hantunk alatta. A nap, úgy tűnt, nyugatra száll, mi meg mentünk tovább keletre, órán­ként 1000 kilométeres sebes­séggel. Ugor őseinkre gondol­tam, akik innen indultak el új hazát keresni, ezzel együtt történelmet csinálni, magyar történelmet írni. Mert itt kezdődött a mi tör­ténelmünk az Ob, meg az Ir­tisz partján, a Tisza—Duna mentén csak folytatódott, s mint egy hősköltemény zengő ritmusú sora, szédítő erejű sorsrímként, több. mint ezer év múltán ide csendült vissza. A gép szállt tovább. Követke­zett a szélesen tajtékzó Jenyi­szej, partján a legendás hírű Krasznojárszk, azután az An­gara folyó tengerré duzzaszt­va, Irkutszk, a Bajkál, Csita, az Amur, a Zéja és a Csendes- óceán ... Lent, a földön, bármerre jártam, az emberek, mint ré­gi kedves ismerőst, ölelő öröm­mel fogadtak, s nemzetünk nevét dicsőítve kiáltottak fel: — Áh, a mi régi, kedves bará­tunk ... magyar! — Tisztán és tisztelettel ejtették a szót, olyan zengéssel, hogy mi se mondhatjuk szebben. De ne csodálkozzunk rajta, mert Szi­bériában már jártak előttünk más magyarok, százezernél is többen voltak, és nincs a taj- gának olyan része, ahol ne hagylak volna csillagos emlé­ket. hősi tetteket, vérük omló­sét, közös sírokat, máig is tisz­telt, megjelölt és jeltelen csa­tahelyeket. Irkutszkban, pél­dául, éjjel egy órakor, amikor megérkeztem, azzal fogadott Sztamyiszláv Boriszevics Iijin újságíró kollégám, hogy azon­nal menjünk az Angara pari­jára, megmutatja, hol harcol­tak a magyarok Kolcsak ban­dája ellen — itt fogták el és végezték ki a fehérgenerálist —, meg azt az utcát is megmu­tatja, amelyet a magyar inter­nacionalistákról neveztek el. Menjünk, s addig nem szabad lefeküdni, amíg nem tisztel­günk a hősök emléke előtt. Másnap a Bajkálra men­tünk, végig a megduzzasztott Angarán, Rakéta-hajóval, sze­líd hajlású hegyek között. A húszmillió éves tó vakítóan kéklett, túlsó partján három­ezer méternél magasabb he­gyek, már tetőtől talpig hóval takarva. Nem láthattam közel­ről, csak a hajóról mutatták a helyet, hogy ott van a transz­szibériai vasútvonal egyik nlagútja, melyet magyarok védtek a fehérek ellen. Száz­ötvenen voltak és meghaltak mind, a parancsnokuk is, de amíg éltek, az alagutat nem adták fel. Sírjukat nyáron sár­ga szibériai margaréta növi be, télen vastag hó takarja, és uránércet bányásznak a he­gyek között... Az első szibériai vízi erőmű­vet 1950-ben kezdték építeni az Angarán, Irkutszk alatt, 1956- ban helyezték üzembe az utol­só turbinákat. Az erőmű tel­jesítménye 660 000 kilowatt és évente több, mint négymilliárd kilowattóra energiát termel. A folyót itt teljesen új meder­be terelték. A duzzasztómű há­romezer, a betongát 237 mé­ter hosszú. A turbinákba 38 méter magasról zúdul a víz. Lent, a gépteremben, 38 mé­terre a víz felszínétől, a turbi­nák között, úgy éreztem, mint­ha megláncolt istenek dübö­rögnének köröttem, de akkor még nem tudtam, hogy ennél nagyobb turbinák is vannak, nagyobb erők, még nagyobb vizek, mert akkor még nem jártam se Bratszkban. se K rasznoj á rszkba n. Szeptember roll, "f™ wége, hanem csak a közepe, itthon, Magyarországon „még nyíltak a völgyben a kerti vi­rágok”. de Bratszkban, Krasz- nojárszkban és Uszty-Ilimszk- ben már leesett az első hó. Nappal ezüstfény szikrázott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom