Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

2 rSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1967. nove&ber 8. «I Ünnepség az egyelemen November 4-én a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában ünnepi megemléke­zésre jöttek össze az egyetem oktatói és hallgatói. Dr. Zainbó János rektor tar­tott ünnepi beszédet, méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi je­lentőségét Ezt követően dr. Fodor La­jos, a Művelődésügyi Minisz­térium osztályvezetője beje­lentette, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a műszaki egyetemek diákottho­nai elnyerték a kollégium cí­met, s átadta az erről szóló ok­levelet az egyetem rektorának. Ezután Kovács Sándor, a KISZ Központi Bizottsága In­téző Bizottságának tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára átadta a KISZ KB ál­tal adományozott zászlót, ame­lyet Rakusz lMjos, az egye­tem KISZ-bizottságának titká­ra vett át. A zászlóra a har­kovi, Lenin-renddel kitünte­tett Műszaki Egyetem Kom- szomol szervezetének, a Krak­kói Bányászati és Kohászati Akadémia ifjúsági szervezeté­nek, a Magdeburgi Otto von Guericke Műszaki Főiskola if­júsági szervezetének, a Buda­pesti Műszaki F.gyetem kollé­giumának és a Veszprémi Vegyipari Egyetem kollégiu­mának képviselői szalagot kö­töttek. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Majoros Balázs, a megyei pártbizottság osztályve­zetője, Varga Zoltán, a városi pártbizottság titkára és dr. Fekete lüiszló, a városi tanács vb-elnöke. A moszkvai ünnepi megemlékezés záróakkord ja (Folytatás az 1. oldalról.) Kádár elvtárs beszéde után ! Kunajev, a Kazahsztáni Kom- | munista Párt Központi Bizott- | ságánák első titkára mondott í beszédet, majd Todor Zsiv- [ kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Az ünnepi ülésen ezután felszólalt még többek között Joszip Broz Tito, a jugoszláv állami és pártküldöttség veze­tője, Nicolae Ceausescu, a Román KP Központi Bizottsá­gának főtitkára, Dang Tran Thi, a DNFF KB elnökségé­nek tagja és Dolores Ibárruri, a Spanyol KP elnöke. Ibárruri beszéde után kürt­szó hangzott fel. Az üléste­rembe bevonultak a szovjet fegyveres erők valamennyi fegyvernemének képviselői, soraik előtt a nagy dicsősé­get aratott katonai alakulatok zászlai emelkedtek. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa ünnepi üléséről felhívással fordult a szovjet néphez, a Szovjetunió minden dolgozójá­hoz. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány mindent meglesz annak érdekében, hogy békés feltételeket biztosítson a kommunizmus építéséhez országunkban, a béke fenntartásához és megszi­lárdításához az egész vi­lágon, hogy erősítse a szocialista országok ösz- szefogását és támogassa a népek harcát nemzeti és társadalmi felszabadulá­sukért —, hangzik a felhívás. Október győzelme óriási fordulat volt a világtörténe­lemben, állapítja meg a felhí­vás — amely felméri az az­óta eltelt fél évszázad ered­ményeit a szovjetország és a haladó mozgalmak életében, harcában. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa kijelenti.: A nagy ün­nep napjaiban a szovjet nép szívélyes köszönettel fordul külföldi testvéreihez. 1917. októbere alapvető vál­tozásokhoz vezetett a világ­politikában — folytatódik a felhívás. — A lenini békedek­rétum óta ötven éven át szo­cialista államunk következe­tesen sfkraszáll az elnyomás és az agresszió imperialista politikája ellen. A békés együttműködésért és a nem­zetközi biztonságért, a népek szabadságáért • és függetlensé­géért. Célul tűztük ki a kommu­nista társadalom felépítését. Senki és semmi nem ál­líthat meg bennünket a végső eél, a kommunista társadalom felépítése fele vivő utunkon. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió ^ Minisztertanácsa felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a nőket és az ifjüságot, mél­tóképpen mozdítsák elő a kommunista társadalom építé­sét. Népünk szilárd meggyő­ződése, hogy békés munkája felett megbízható őrséget áll­nak a szovjet fegyveres erők. Fejlődésünk ötvenéves útja ékes tanúbizonysága a dolgozó nép és a kommunista párt megbonthatatlan egységének. A kommunisták mindenkor a nagy ügyünkért folytatott né­pi harc élcsapatában halad­nak. Az SZKP-nak nincsenek más érdekel, mint a nép ér­dekei — hangzik végül a fel­hívás. Az ünnepi ülés végén Leo- nyid Brezsnyev mondott záró­beszédet. Brezsnyev elvtárs zárszava Ho Si Minh-et Lenin-renddel tiintették ki A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége tör­vényerejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében Lenin- renddel tüntettek ki Ho Si Minh-et, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizott­ságának elnökét, a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­nökét. — A Nagy Október 50. év­fordulójának szentelt ünnepi ülés légkörét az a rendkívüli lelkesedés határozta m^g, amely átfogja az egész par­tot, az egész országot — je­lentette ki az ünnepi üléssza­kon elmondott záróbeszédében Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára. A Kreml Kongresszusi Palo­tájában — mondotta a többi között — az egész világ előtt hallatták hangjukat a testvéri szocialista országok képviselői. Beszéltek a szocializmus erői állal kivívott nagyszerű győ­zelmekről, a szocialista orszá­gok összeforrottsága és hatal­ma további megerősítésének szükségességéről, * közős ügyünk diadaláért vívott harc egységéről. A külföldi kommunista pártok képviselőinek beszé­deiben is kifejezésre jutott az az eltökéltség, hogy folytat­ják harcukat nagy eszméink megvalósításáéit, kifejezésre jutott az a törekvés, hogy erősödjék a kommunista moz­galom sorainak egysége. Brezsnyev köszönetét mon­dott azokért az elismerő sza­vakért, amelyeket a felszólaló külföldiek az első szocialista állam sikereiről, nemzetközi jelentőségéről mondtak, majd végül hangsúlyozta: „Nem fér­het. hozzá kétség, hogy a párt által kitűzött feladatokat si­keresen megvalósítjuk'. Maga­biztosan haladunk előre a Nagy Október útján". Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának zár­szavával véget ért az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának és az Oroszországi Fö­deráció Legfelsőbb Tanácsá­nak kétnapos jubileumi ülés­szaka a Kreml Kongresszusi Palotájában. A jubileumi dfszűnnepség nagy pillanata volt, amikor Leonyid Brezsnyev zárszava után a Kreml kongresszusi termének hatezer részvevője, mintegy száz nyelven énekel­te az Intemacionálét, s ezzel köszöntötte a fennállásának második fél évszázadába lépő Szovjetuniót. Lenin válogatott műveinek új kiadása A zenekar mérlegel és előretekint Keflexiók egy társulati ülésről Néhány nap híján négy esz- ■ téndeje. hogy a Miskolci Szim­fonikus Zenekar, mint az or­szág első vidéki, tanácsi fel­ügyelet alá tartozó komolyze­nei együttese első társulati ülését tartotta. A napokban Ismét részt vettünk a zene­kar társulati ülésén. Különle­ges, ünnepi jellege volt ennek az összejövetelnek. Azzá tet­te a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára történő emlékezés, a gazda­ságirányítás reformja kultúr­politikai vonatkozásainak is­mertetése. és az a nagyon fon­tos tény, hogy a zenekar négy év után most vált teljesen önállóvá. Az ünnepi tanácskozáson rövid volt a visszapillantás az eltelt négy esztendőre. Annál több az előre tekintés. A beve­zető előadást tartó Czlmer Sándor, a zenekar szakszerve­zeti bizottságának titkára, va­lamint Mura Péter igazgató­karmester Is a további élet terveit vázolta, kiemelt fel­adatként Jelölve meg olyan kisegyüttesek létrehozását, amelyek sok segítséget adhat­nak a munkásszállások, üdü­lik komolyzenei ellátásában, egyben sok lehetőséget bizto­sítanak a zenészeknek a fellé­pésre, valamint segítik az ön­képzést és a társulati fegyel­met. Érdekes mindjárt itt Idézni Czakó István felszóla­lásából egy mondatot: „Belül­ről kezdődjön meg az önfe­gyelmezés!” Általában a leg­több hozzászóló helyeselte a próbák szaporítását, a jobb felkészülést, a rendszeresebb munkát, mindezeknek alapjául a társulati fegyelem további szigorítását. Olyan javaslat is felmerült, hogy a teljes ze­nekari próbákon ne csak azo­kat a müveket tanulják be, amelyek a következő koncert programjában szerepelnek, hanem ismerkedjenek meg szisztematikusan olyan mű­vekkel is. amelyek bizonyos meggondolások alapján kima­radtak a jelenlegi programból, de ismeretük feltétlenül szük­séges a zenekar tagjai részére. együttes egysége, az a gondo­lat, hogy nincs szükség sztá­rokra, hanem a zenekarnak mint művészeti együttesnek közös előrelépése, fejlődése a fontos. Szó esett arról is, hogy a város zenei éfefe nem kizá­rólag a zenekar ügye, nem is a zeneoktatási intézményeké csak, hanem a különböző in­tézményekben működő vala­mennyi zeneművészé, tehát közös ügy. Nemcsak az teszi közössé, hogy a zenekar tag­jai közül sokan zenepedagógu­sok is, hanem az azonos cél: a város komolyzenei életének fejlesztése, további jayítása. A zenekar jelenleg már ott­honhoz jutott. A Déryné utcai Galéria hátsó nagy terme nyújt számukra otthont mind­addig, amíg a végleges elhe­lyezésük. megoldódik. (Sajnos, a grafikai biennálé idejére át kell adniuk a helyiséget, és ismét vándor módon próbál­nak majd a Vasas Otthonban és máshol.) A zenekar anyagi ellátottsága az eddigi szinten továbbra is biztosított az új gazdaságirányítás beköszöntő­vel Is. Az állam biztosítja a viszonylag megfelelő munka- körülményeket, de a további fejlődés, a zenekar haladása már az együttes tagjaitól függ. Külön hangsúlyt kapott több felszólalásban is az A zenekar élete, felkészülése négy éven keresztül nagyrészt a színházi munka függvénye volt. Ez most, a teljes önálló­sulás folytán megszűnt, és a koncertekre készülésen, kon­certek adásán kívül tíj fel­adatként jelentkezik az együt­tes számára az alkalmak ke­resése és megteremtése a zene terjesztésére. Jóllehet, ez kö­zönségszervezési feladatnak látszik, ami nem művészeti munka, de feltétlenül szüksé­gesnek mutatkozik a zenekar ilyen irányú munkálkodása, és a jó értelemben vett ön­propaganda is. Csaknem min­den felszólaló a technikai fel­készültség fokozását, a hang­zás színeinek szépítését, a felkészülési munka rendsze­resebbé tételét, a szólampró­bák rendszerének javítását hangsúlyozta. A közönsőgnevelés, ar, új hallgatók felkutatása és a zenéhez kapcsoJósa az új keretek között működő zene­karnak nem lebecsülendő fel­adat. Szóba került például, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani Diósgyőrre/általában azokra a területekre, ahoi so­kan élnek olyanok, akik a zene barátaivá tehetők. Természetesen gondok szóba kerültek. Például a hangszervásárlás. Az. elmúlt évben egész minimális összeg­ért tudtak hangszert venni, a jövő évi lehetőségek még is­meretlenek. A jobb hangszer­ellátás pedig elengedhetetlen szükségesség. A jelenlegi egy nagytermes elhelyezés nagy előrelépés, de Jó lenne, ha egy­két kisebb szomszédos helyi­ségben párhuzamosan tarthat­nának például szólampróbá­kat. A zenekar szép tervek meg­valósítása előtt áll. Például a Filharmónia miskolci bérleti sorozatának minden zenekari koncertjét ez az együttes adja. A szakszervezeti művelődési intézetekkel biztató a kapcso­lat. De sokkal többre lenne képes. Csak igényelni kellene munkáját, A zenekar pedig nemcsak ajánlja magát, ha­nem örömmel is fogadná a hívásokat. Eredményekről, tervekről, gondokról adott számot a tár­sulati ülés. Tanulságaira érde­mes odafigyelni mindazoknak, akik szűkebb pátriánk zenei életével, a nagyközönség zenei művelésével hivatottak foglal­kozni. Benedek Miklós A z emberiség történelmé­nek mostani korszaká­ban, a viharos XX. szá­zadban nincs nagyobb törté­nelmi esemény, mint amilyen 1917. októberének szocialista forradalma volt, és nincs na­gyobb, kiemelkedőbb egyéni­ség, mint Lenin. A nagy ünnep során Lenint emlegetjük elsőként, Lenin egyénisége magasodik elénk az ünnep fényében és forró lég­körében. Nem győzzük elégszer emlegetni, elégszer idézni, nem győzünk elegendő módon és formában emlékezni rá. A nagy szocialista forradalom vezére, politikusa, teoretikusa, államférfija előtt ma is csak tiszteleghetünk. Maks?im Gorkij írta Leninről, hogy: „Az én szememben Le­ninben éppen az jelenti kivé­teles nagyságát, hogy engesz­telhetetlenül, olthatatlanul gyűlölte, az emberek bajait, lángolóan hitte, hogy a balsze­rencse nem a lét kiküszöböl- hetetlen• alapja, hanem olyan nyavalya, amelyet az emberek kötelesek és képesek is eltá­volítani maguktól. Ezt az alap­vető jellemvonását a materia>• lista ember harcos optimizmu­sának nevezném". Es ez az, amit leginkább meg kell ta­nulnunk Lenintől: az engesz­telhetetlen, olthatatlan gyűlö­letet az emberek bajai iránt, ezt a harcos, materialista opti­mizmust. Es Gorkij szavait most, a napokban megjelent Lenin válogatott művet élén talál­juk bevezetőként, hogy azután beszéljen hozzánk ismét és megint maga Lenin. A váloga­tás Lenin legfontosabb műveit — írásait és előadásait — tar­talmazza, azokat a mély esz­mei summázásokat, amelyek együttesen a leninizmus lénye­gét jelentik, azoknak az ideoló­giai tanításoknak gyűjtemé­nyét, amelyeket együttvéve „korunk marxizmusának” szoktunk nevezni. Megtaláljuk a háromkötetes válogatásban a Kari Marxról szóló írást, A marxizmus három forrása és három alkotórésze, a Mi a teendő?, A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban, és Az imperia­lizmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című műveket. A második kötet Lenin négy olyan művét tartalmazza, amelyeket már a szocialista forradalom és a szovjethata­lom konkrét feladataival kap­csolatban irt: A proletariátus feladatai forradalmunkban. Állam és forradalom. Marxiz­mus és felkelés, valamint A szovjethatalom soron lévő fel­adatai. A harmadik kötet olyan műveket tartalmaz, amelyek a forradalom és polgárháború esztendőiben, a proletárdikta­túra, a szovjethatalom első korszakában születtek. Ezek: A Kommunista Internacionálé I., II., III. és IV. kongresszusa. Lenin ebben a művében szinte összefoglalja és tudományosan elemzi a forradalmi pártok harcát, a munkásmozgalom küzdelmesen kivívott eredmé­nyeit 1917-ig, az első nagy szo­cialista forradalom előtt. Itt olvashatjuk Lenin üdvözletét a magyar munkásokhoz, majd: A nagy kezdeményezés, Az ál­lamról, A „baloldallság", thint a kommunizmus gyermekbe­tegsége, Az ifjúsági szervezetek feladatai és az Inkább keve­sebbet, de jobban című műve­ket. Mint a címek felsorolásából is láthatjuk, a Kossuth Kiadó a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados ju­bileumának előestéjén igazán gazdag, az eddiginél bővebb válogatásban adja Lenin zse­niális műveit, ámeneket sokan már ismernek — de sohasem eléggé —, és bizonyára nagyon sokan éppen a mostani váloga­tás tanulmányozásával kerül­nek eszmei és emberi közel­ségbe Leninnel, a mostani vá­logatás tanulmányozása során jutnak el a leninizmushoz, an­nak tudatos vállalásához és harcos követéséhez. Lenin eszmélnek fénye ma, ötven évvel a nagy forrada­lom után valóban beragyogja az egész világot. Lenin taní­tásaiból, tetteiből és egész harcos, optimista, de mindig mélységesen szerény életéből — az egész lenini elméletből és gyakorlatból — milliók és milliók merítenek tudást, pél­dát, erőt, hitet a harchoz, hogy végül az egész világon megva­lósuljon mindaz, amit Lenin hirdetett: a népek teljes sza­badsága, testvérisége, barátsá­ga és az emberek embert éle­te. Lenin válogatott műveinek új — ünnepi — kiadását kézi­könyvnek is nevezhetnénk, a leninizmus kézákönyvéneik., amely nélkülözhetetlen segít­séget nyújt mindenkinek az anyagi és történelmi válásáé, megértéséhez, a társadalmi problémák megoldásához. Nem kell kommunistának lenni ahhoz, hogy Lenint megért­sük, vagy megszeressük. A leninizmus oly tiszta, világos, logikus és mélységesen igazsá­gos eszme, hogy bárki meg­értheti, ha érdeklődést tanúsít a tudományos szocializmus iránt. Lenin nemcsak elvekre tanít, hanem gyakorlatra 'Ts. Gyakorlati vezetésre és égj - szerű, hétköznapi gyakorlati életre. A jelenlegi történelmi korszakban meg, amikor a nemzetközi helyzet és az esz­mei harc — az osztályharc el­méletben és gyakorlatban — egyaránt nagyon bonyolult, amikor a szocialista építés frontjain is újabb és újabb problémák lényegét kutatjuk, hogy felismerhessük a tovább­haladás, a továbbfejlődés út­ját — sokszor különösen is jó, ha Lenin műveihez nyúlunk, ha azokban keresünk példát, mert mindenképpen találunk olyan tételeket, amelyekből ki­indulhatunk. A leninizmus — korunk marxizmusa — ugyan­is, bármit szajkóznak ellenfe­lei, élőbb és sokszor aktuáli­sabb, mint bármikor volt L enin nagyságát, szelje««! zsenialitását talán hang­súlyozni se kell, hiszen még azok is tudják ezt. akik nem, vagy csak részben tanul­mányozták műveit A francia Romain Rolland mondta Le­ninről: „Nála különbül senki se testesíti meg az emberi tett történelmi óráját, amit prole­tárforradalomnak hívunk”. Most, e történelmi óra Ötve­nedik évfordulóján tiszteleghe­tünk legméltóbban Lenin előtt, ha örök értékű szellemi hagya­tékát, ma is korszerű eszméit, elveit, útmutatásait minden eddiginél jobban, többen és mélyebben tanulmányozzuk. Szcndrel József Ünnepség a központi leánykollégiumban Érdekes műsorral készülnek az Októberi Forradalom év­fordulójának megünneplésére a miskolci Közgazdasági Tech­nikum kereskedelmi tagozatá­nak, a Kereskedelmi Szakkö­zépiskolának, valamint a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolának KTSZ-fiataljal. Ismeretes, hogy a kereske­delmi iskola az 1918-as polgá­ri demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Idején központja volt a miskolci és a megyei demokratikus, forra­dalmi pedagógus mozgalmak­nak. Az iskola most, fethaa»-' nálva a haladó hagyományo­kat, a kortársak megemlékezé­sei révén életképekben mutat­ja be a hazai és az oroszor­szági forradalmi eseményeket, az Októberi Forradalom főbb mozzanatait, a szovjet nép harcát, a béke megőrzéséért folytatott tevékenységét. A diákok szovjet költők versei­ből, forradalmi dalokból, orosz táncokból adnak elő. Az ünnepséget november 5-én, vasárnap 9 órai kezdet­tel tartják meg a miskolci központi leánykollégiumbaai

Next

/
Oldalképek
Tartalom