Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

Szerda. 1967. november 1. esZARMAGTARORSiíACi » Fordítsuk meg a sorrendet! ] Barátság-vanalek A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökség« a ®agy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának ünnepségeire két barátság-vo­natot indít a Szovjetunióba november 2-án Budapestről. A vonatokon 30 borsodi küldött ,s u.tazik, többségük kohász Ozdról és Diósgyőrből, de lesznek köztük gépgyáriak, Közlekedési és vegyipari dol­gozók is. Az egyik vonat uta­sai november 7-én Moszkvá­ban, a másik vonaton utazók b-eningi-ádban vesznek részt a Nflgy Forradalom 50. évfor­dulójának központi ünnepsé- Rein. a vonatok utasai a Szovjet—Mggyar Baráti Társa­ság vendégei lesznek, és no­vember 12-én érkeznek vissza Magyarországra. Okos gép Az urkuli mangánbányák Szakemberei sikeresen kísérle­teznek távirányított bánya­géppel. A gépek távvezérlésé­re azért, van szükség, mert az éj módszerű, termelékeny robbantási művelet, után biz­tosítatlan térség keletkezik a munkahelyeken és az előírá­sok szerint ide ember nem léphet be. Ezért a bányászok a távvezérlésű gépet „küldik” előre. A tízméteres távolság­ból, biztonságos fedezékből irányított gép előre megy, majd megmeríti kanalát a le-' robbantott ércben. Ezután a kezelőszemélyzet, „visszahívja" a rakodót, amely kihátrál a munkahelyről. A magával ho­zott ércet ugyancsak a távol­ból érkezett parancsra a csil­lébe tölti. A normál rakodók­ból átalakított távvezérelt gé­pek iránt más üzemek is ér­deklődnek. • * M int arról már lapunk ol­vasói értesülhettek, né­hány nappal ezelőtt pártnapot tartottak Miskolcon, a Lenin Kohászati Művek durvahengermű vében. A párt­nap előadója Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára, Miskolc or­szággyűlési képviselője volt, s a nemzetközi helyzet, a nem­zetközi munkásmozgalom és szocialista építőmunkánk idő­szerű kérdéseiről tájékoztatta a nagyszámú hallgatóságot. Előadásának vége felé — a szocialista építőmunka idő­szerű kérdéseiről, közte né­pünk erkölcsi nevelésének fel­adatairól szólva — tanulságos példát említett, amelyre érde­mes visszatérni a nagyobb nyilvánosság előtt is. — Mint. az Elnöki Tanács titkára is gyakran tapaszta­lom, hogy van még javítani való egyes emberek szemléle­tében — mondotta, majd így folytatta: — Sajnos, előfordul, hogy kisebb-nagyobb beosztás­ban dolgozó emberek kapzsi­ságuk, harácsoló hajlamuk, erkölcsi gyengeségük követ­keztében hozzányúlnak a kö­zös tulajdonhoz, sikkasztás, lo­pás, vagy más becstelen dolog miatt szembekerülnek törvé­nyeinkkel. A törvény pedig — helyesen — felelősségre vonja, megbünteti őket Ilyenkor szaladgálnak fűhöz-fához, ki­használják összeköttetéseiket s megindul a „mentő-akció | És mert az esetek többségében ez nem sikerül, végső fokon az Elnöki Tanácshoz fordulnak — kegyelemért. Kérelmükben t elsorakozta tn ak mindenfajta „érvet", ami — úgy gondolják — enyhítő körülményként szá­mításba jöhet. Hivatkoznak sok évi becsületes munkájuk­ra, családjukra és sok más egyébre. Gyakran akad ,védő- angyaluk” is. Az Elnöki Ta­nácsnak elég sok gondot okoz az ilyen kérelmek elbí­rálása. De — tette fel a kér­dést az Elnöki Tanács titkára — nem lenne-e célszei’űbb megfordítani a sorrendet? Nem lehetne-e elejét venni a kellemetlen szituációknak7 V alóban — merül fel a kérdés újra és újra a tanulságos példa nyo­mán — nem lehetne-e mind­ennek elejét venni? És nem kellene-e megfordítani a „mentő akciók” sorrendjét? Elsősorban azoknak tehet­jük fel a kérdést akik — néha visszaélve társadalmunk elő­legezett bizalmával — meg­gondolatlanul elkótyavetyélik a bizalmat, akiket „megrésze­gít” a munkakörükkel eleve együtt járó jogkör, s egy idő után „részegségük” mértéké­vel arányosan vesztik el fe­lelősségérzetüket, nagy lábon kezdenek élni, s a költséges életmód fedezéséhez becstelen eszközökhöz folyamodriak. De feltehetjük azoknak is, akik egyszerűen „csak” öitző, ha­rácsoló hajlamuk miatt „nyúl­nak” a közös vagyonhoz, akik munka nélkül, különböző 1\7 em a jólértesültségre, a kávéházi konrádok pletykál- l\ kodasára gondolunk. Bár megszoktuk őket, — mit is ’ tehetnénk?'. — mégse tekintjük ölcet a közvélemény hangadóinak és formálóinak. Az, persze, biztos, hogy mindenüvé behatolnak, ahol légüres teret tapasztalnak. Ha nincs kellően megalapozott informálás, helyettesítik azt né­mely jól értesültek hazugsággal és rágalommal. Fontos feladat tehát, hogy dolgozóink mindig tájékozottak legyenek a munkájukat, s helyzetüket közvetlenül, vagy köz­vetve érintő kérdésekről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága ezért is fogadott el két évvel ezelőtt kü­lön határozatot a tájékoztatás megjavításáról, amelyet első­rendű politikai feladatnak ítélt meg. A demokrácia elenged­hetetlen tartozéka a tájékoztatás nyíltsága, őszintesége és teljessége. A szocialista tudatformálásnak, a tömegek köz­életi aktivitásának, a part és a tömegek közötti bizalomteli kapcsolat erősítésének fontos feltétele. Nem tekinthetjük rossznak, indokolatlannak, kispolgári kíváncsiságnak a párt­tagság és a közvélemény jobb tájékoztatása iránt az egész társadalomban megnyilvánuló igényt. Aligha szorul bizonyításra, hogy a Politikai Bizottság em­lékezetes határozata lendületessé avatta tájékoztató tevé­kenységünket. Nem csupán arról van szó, hogy a tájélcoz- tatás hivatalos fórumai, mint a sajtó, a rádió, a televízió erőteljesebben rákapcsoltak, hanem arról, hogy újszerű, ügyes, okos formái alakultak, ki a gyors informálásnak. A hangsúlyt egy kicsit arra tesszük, hogy gyors. Etetünk rit­musa, a nemzetközi helyzet alakulása, szocialista épitőmun- kánk lüktetése, egcsz korunk jellege követeli. A tájékoztatás, persze, csak úgy találhat telibe, ha megvan a. készség az információk befogadására, az eleven, mozgal­mas, gyors tájékozódásra. Aki nem akar kihullni az idő ros­táján. aki igényt formál a lépéstartásra, az egyszerűen nem élhet meg a napi tájékozódás nélkül. Az események s a je­lenségek olyan gyorsan követik egymást, hogy akár egy­napos kihagyás is zavart, dcsinformáltságot támaszthat. A tájékozottság jog is. kötelesség is. Mint jog. rendszerünk demokratizmusában gyökerezik. Szerveink társadalmunk ellenőrzése mellett működnek és dolgoznak. Mint kötelesség pedig a hivatás betöltésével, cselekvésünk társadalmi erejé- vel és súlyával függ össze. Hogy is lehetne másképp tisztá­ban valaki munkájának hasznával, értékével, személyiségé­nek szerepével. Még egy fontos mozzanatot kell hangsúlyoznunk: a tájé­koztatásnak nemcsak frissnek:, hanem, közérthetőnek, kor­rektnek is kell lennie; egyenesnek, konkrétnek, céltudatos­nak. Így fejtheti ki jellemformáló és társadalomnevelő sze­repét. Az elmúlt időszakban még inkább bebizonyosodott, hogy a széles körű, változatos, gazdag informálás szocialista ren­dünk gyarapitásának egészséges forrása. Sárközi Andor Készülődés sí télre Társadalmi összefogással kell bislosítani a közutak xavartalan forgalmát A KPM Közúti Igazgatósá­ban az. érdekeltek bevonásá­val értekezleten tá rgyalták meg az 1967—1968. évi téli út­fenntartási és forgalomé i ztosí- tásd munkákat A megbeszélé- óen nyomatékosan aláhúzták, bogy a közutakon a téli for­galom biztosítása népgazdasá­gi érdek, és minden, szervnek ezt szem előtt tartva kell dol­goznia. Ha a járművek el­akadnak a jeges, síkos, vagy hóval befújt utakon, az zavart bkozhat az áruszállításban, egyes községek áruellátásában, ha a munkásjáratok nem ér­keznek be időre, tervszerűtlen­né válik a gyárak, a bányák iermelése. A közúti Igazgatóság az él­múlt évek tapasztalatai alap­ián az idén is kidolgozta mű­szaki intézkedési tervét. A te­hető legnagyobb, leghidegebb télre készültek fel. Ebben az esetben nem érheti őket meg­lepetés, hiszen ha a vártnál gyengébb lesz a tél, az csak azt jelentheti, hogy a megy-e minden útvonalán zavartala­nul biztosítják a forgalmat. Természetesen a legnagyobb forgalom az egy- és két­jegyű számmal ellátott orszá­gos útvonalakon zajlik te, ezért itt mindenütt gondos­kodnak az utak érdesítéséről, sózásáról. A homok- és só­szórógépek a tehetőség szerint a megye minden útvonalán közlekednek majd, de a vas­úti kereszteződéseknél, éles kanyarok mellett külön depó- niákat képeznek ki ipari sóval kevert homokból, hogy a meg­csúszott gépjárművek vezetői Ünnepségek Zemplénben az Októberi Forradalom tiszteletére Hosszú hetek előkészületei után Zemplénben már meg- j kezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél— : évszázados jubileuma tisztele- , téré rendezett -ünnepi program \ gazdag eseménysorozata. A ; sátoraljaújhelyi, a sárospataki, ! a szerencsi üzemekben és a í Hegyköz, Hegyalja, Bodrog- i köz, Taktaköz, Harangod tór- i melőszövetkezeteiben befeje­Megfiatalodik a budai vár A világ nagy múzeumai is megkapják ■Rudafoányán, a Vilmos kül­színi bányaimező egyes részein vékony lignittelepek takarjak a vasérctöm zseket. Ezek a barnakőszén-rétegek értékes őskori leleteket őriztek meg a tudomány számára. A vasérc- tiőmzsek letakarítása során a föld mélyéből előkerült egy ősállat állkapcsa, s 130 centi­méter hosszú agyara. Néhány héttel ezelőtt Hernyák Gábor, az üzem főgeológusa emberé­hez hasonló állkapocs-csontot talált négy zápfoggal, majd ugyanerről a helyről később őskori ló lábszárcsontját. szál­lították be a helyi múze­umba. Közben kiderült, hogy m emberéhez hasonló állkapocs, amelyet Rudapithecus Hunga- ricus-nak neveztek el, világra­szóló tudományos érték. Dr. Kretzói Miklós, a föld- és ás­ványtani tudományok dokto­ra az agnoszkálás után arra következtetett, hogy a 8—10 millió éves telet az ember­szabású majmok és az ember Ifözcs ősének közvetlenül • szétválasztás utáni leszárma­zottját képviseli. Ez a lény már nem volt majom, de még ember sem. Ez pedig azt je­lenti. hogy az emberré válás folyamata nemcsak a trópusi és a szubtrópusi területeken, hanem a mérsékelt övezetben is lejátszódott. A Magyar Nemzeti Múzeum őslénytani osztályának restau­rátorai a közeli napokban tíz másolatot és fényképet készí­tenek a világviszonylatban is egyedülálló, ritka értékű lelet­ről, ezeket a taláiási hely le­írásával megküldik a világ nagy tudományos gyűjtemé­nyei számára, többek között a londoni, a párizsi és a moszkvai múzeumoknak. Ru- dabánya Vilmos bányamezejé­ben pedig, ahol az őskori le­letekre bukkantak, nagy gon­dossággal. és az elkövetkező napokban már ősrégész irányí­tásával takarítják majd te a földet, nehogy kárt tegyenek az esetleg még előforduló lé­tetekben. 4 önmaguk is hozzáláthassanak a szükséges mentési munkák­hoz. Igen fontos pontja az intéz­kedési tervnek, hogy az uta­kat közvetlenül a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időszak előtt kell felszórni, de ha hó esik, vagy az utak tovább je­gesednek, a só és homok ki­szórását napközben is meg kell ismételni. A KPM Közúti Igazgatósága kijelölte azokat az első- és másodrendű hó­ügyeleti központokat, ahová a jelentő és tájékoztató szolgálat köteles rendszeres jelentést adni az utak állapotáról. Ezek a központok aztán megteszik a szükséges intézkedéseket a hóakadály elhárítására. Az út- mesterek és szakasztechniku­sok feladatai közé tartozik, hogy gondoskodjanak az autó­sok és az utazóközönség rend­szeres tájékoztatásáról. Ezért a megye különböző, nagy for­galmú pontjain tájékoztató táblákat állítanak fel, amelye­ken mindennap feltüntetik, mely útvonalak járhatók, il­letve, hol van pillanatnyilag hóakadály. A tavaly is jól be­vált módszei-t az idén is meg­ismétlik: ha egy útvonalon hó­akadály keletkezik, s azt rö­vid időn belül nem tudják el­hárítani, a tájékoztató szolgá­lat az országúton értesíti a járművek vezetőit, hogy cél­jukat milyen kerülő úton, mennyi idő alatt érhetik el. A közúti igazgatóság meg­növekedőit gépparkkal, telje­sen feltöltött depóniákkal. az utak szórásához szükséges ipa­ri sóval és homokkal várja az idei telet. Elhatározott szándé­kuk, hogy a hóakadályokat mindenütt a legrövidebb idő alatt leküzdik. E szándék megvalósítása azonban nem­csak az igazgatóság dolgozói­tól. hanem a társadalmi szer­vektől, a falvak lakosságától és vezetőitől is függ. Közös összefogással kell harcolnunk az esetleges kemény tél viszon­tagságai ellen, mert a zavar­talan forgalom biztosítása mindannyiunk érdeke, ©. M. zödtek. vagy’ a végéhez köze­lednek a nagy’ évforduló al­kalmából hónapok óta tartó mun ka versenyek. Az általános és középiskolás fiatalok ezek­ben a napokban mérik össze képességeiket és adnak számot róla, ki lúd közülük legtöbbet a Szovjetunió történelméről, gazdasági,, technikai és kultu­rális eredményeiről. Sárospatakon a Nagy Októ­bertől napjainkig címmel fotó­kiállítás nyalt a művelődési otthonban, amelyet Tóth Jó­zsef. a tanács vb-elnöke mu­tatott be a szép számú érdek­lődő közönségnek. Ugyancsak a nagy ünnep előtti napokban Mikóházán, Tiszakarádon, Kc- nézlőn. Bodrogolasziban, Ki­esén filmvetítéssel kísért elő­adásokat. élménybeszámolókat tartottak a járási pártbizottság és a TIT munkatársai. Sátoraljaújhelyen november 5- én, este 6 órai kezdettel ke­rül sor a jubileumi ünnepély­re a Béke Filmszínházban. Tóth József, a járási pártbi­zottság első titkára mond ün- népi beszédet, a színvonalas kultúrműsort pedig a városi kórus, a művelődési ház iro­dalmi színpadi együttese és Ujj Viktor Gézáné művészta­nár adja. Sárospatakon no­vember 4-én este az ifjúság lampionos felvonulást rendez a Nagy’ Október tiszteletére, s ezt követi az ünnepi nagy­gyűlés a gimnázium díszter­mében. Tolcsván november 6- án. Cigándon ugyancsak no­vember 6-án a járási pártbi­zottság munkatársai tartanak ünnepi előadást. November 7-én délelőtt, a zempléni községekben minde­nütt koszorú zási ünnepséget rendeznek a hazán k felszaba­dításáért vívott harcokban el­esett szovjet hősök emlékmű­veinél. Ez a külsőségeiben is fényes ünnepi tisztelgés Sátor- aljaújhelyen 9, Sárospatakod fél 10 órakor kezdődik. Jól illeszkedik az ősi várba a modern megoldató a Tárnok riíca 3. szám alatt. „ügyeskedésekkel" akarnak meggazdagodni, házat, villát építeni, vagy mondjuk gépko­csit vásárolni... Vajon nem lenne-e célszerűbb a „botlás’’ eíőít gondolni például a be­csületes múltra — amit, saj­nos, el lehet veszíteni —, a családra, a szükebb baráti körre — amelyre, ha nem is illik, sajnos, szégyent „lehet” hozni — és nem lenne-e oko­sabb dolog botlás elölt res­pektálni a közvélemény érték­ítéletét. és a lelkiismerctfur- dalást is. De feltehetjük — s fel is kell tennünk — a kérdést — az alkalmi „mentőangyalok­nak'’ is, akiknek olykor hely­telen elképzelésük van a ba­rátságról és a humanizmus­ról, nem keilene-e „okosab­ban", clörclálóbban szerel­ni személyes barátainkat, is­merőseinket, néha egy-egy elv- társunkat is? Mondjuk akkor, amikor a társadalmi tévely- gésnek még halványabb jeleit tapasztaljuk — ha tapasztal­juk. Amikor még csak „ártat­lan”, könnyen helyrehozható botlást-bicegést tapasztalunk valakinél. Valószínű, hogy né­ha csak a következetes baráti figyelmeztetésre, előre tekintő bíráló szóra lenne szükség, vagy — ha netán kommunis­táról lévén szó — enyhébb pártbüntetéssel elejét lehetne venni a nagyobb bajnak, a kellemetlenebb szituációiénak, A z Elnöki Tanács titkárá­nak alkalmi intelmein tapasztalataink szerint ií érdemes elgondolkodni. Mert ! a társadalom érdekei és az 1 egymás iránt érzett nagyobb ] felelősség egyaránt megköve­teli. hogy a hibás szemlélet logikai sorrendjét megfordít­suk! Éspedig ne csak azok akiket szemléletük torzulása | végső somon közvetlenebbül és ; fájdalmasabban érinthet. Ha- ! nem — és ez nem kevésbé fontos — közgondolkozásunk minden ízeben. Mórt alkalma­sint Babitsnak is igaza lehet: vétkesek közt cinkos, aki néma! Csépányi Lajos adják a vámegyed egyik leg­modernebb épületét. Nemrégi­ben ért véget a Mátyás temp­lom külső restaurálása. Nem­sokára befejezik a Halász- bástya felújítását is. Az utóbbi időben jelentősen .meggyorsult a budai vár új­jáépítése. Egymás után ké­szülnek el az új, modern lakó­házak, amelyek jól illeszked­nek a több száz éves épületek környezetébe. Hamarosan át­\ Qlaftlé | Tájékozódás és tájékoztatás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom