Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

2 «SZAKMAGYAROBSZAG S/onibat, 1967. november 4­Ünnepi ülés a Kreml Kongress&usi Palotájában (Fotytatás az 1. oldalról.) tunk hozzá. Nem volt kitől ta­nulnunk. Azokról a magaslatokról, ahova most eljutottunk, nem is olyan nehéz észrevennünk a. múltbeli melléfogásokat és hibákat Nem vitatjuk, hogy egyet s mást gyorsabban, job- ■ ban, kisebb erőfeszítésekkel is megtehettünk volna. Ahhoz azonban, hogy objektiven ér­tékelhessük a megtett utat mindenkor szem előtt kell tartanunk: minden egyes lépés útkeresés volt számunkra. A párt, amikor hozzálátott az ország szocialista átszerve- .zéséhez, tudatában volt, hogy a szocializmus felépítéséhez létre kell hozni a modern nagyipart. Történelmileg a legrövidebb idő alatt. Más választásunk nem volt. A párt a szocialista rend­szer hatalmas előnyeire támaszkodva alig három évtized alatt meg tudta oldani az ország iparosí­tásának alapvető problé­máit. . .Még 1920-ban, a polgárhábo- tu kellős közepén Lenin kez­deményezésére jóváhagyták országunk és az egész világ gyakorlatának első egységes állami gazdaságfejlesztési ter­vét. Ezzel kezdetét vette a gazdaság tudományosan meg­alapozott tervszerű és kom- ölex fejlesztésének története. Lenin kidolgozta a szocialis­ta gazdálkodás elveit, ame­lyek mind a mai napig meg­őrizték jelentőségüket. A szocializmus felépítéséhez nemcsak hatalmas ipart kellett teremteni, hanem a falu szo­cialista átszervezését is végre kellett hajtani. Az iparosítás és az ország kollektivizálásának lenini vo­nala győzelmének óriási tár­sadalmi-politikai jelentősége volt Országunk szocialista átala­kulása elképzelhetetlen lett volna, ha a párt október első napjaitól kezdve, nem látott volna hozzá minden energiájával és céltudatos­ságával a kulturális forra­dalom megvalósításához. A szocialista forradalom nyitoita meg az utat a nemzetiségi kérdés megol­dásához. Október teljes felszabadulást hozott az országot benépesítő , valamennyi nemzetiségnek. A párt már az 1939-ben megtartott XVIII. kongresszu­sán megkezdte a következő sza­kaszhoz, a kommunizmus épí­téséhez való átmenet első kör­vonalainak a felvázolását. Mi­előtt azonban e szakasz fel­adatait megvalósítottuk volna, országunknak és népünknek történelme legnagyobb meg­próbáltatását kellett átélnie. Nekünk nem volt szüksé­günk háborúra. A szovjet kormány min­dent elkövetett, hogy meg­akadályozza a háború ki­törését. Ez azonban nem sikerült. 1941- ben 'a fasiszta Németország hitszegő támadása megszakí­totta a szovjet nép békés munkáját. A háború éveiben teljes ere­jével kifejezésre jutott a Kommunista Párt irányító ' szerepe. A párt vezetésével kovácsolódott ki a győzelem. Négy' esztendőn át tartott a példátlan népi hőstett. Hosszú és nehéz megpróbáltatásokon át — amilyenek még senkinek sem jutottak osztályrészül — . hallatlan méretű ütközetek tü- zén és kiontott véren keresztül jutott el a szovjet nép nagy győzelméig. Kommunista párt­jának vezetése alatt e nép megvédte október vívmányait, szétzúzta az agresszorokat és megtisztította földjét a hódí­tóktól. A hitlerista Németország és szövetségeseinek szétzúzása ' Európában és Ázsiában, amelyben hazánk a döntő sze- , repet. játszotta, világtörténelmi jelentőségű volt: sok nép és ország előtt megnyitotta a sza­badsághoz, a függetlenség­hez és a társadalmi hala­dáshoz vezető utat. Azok a veszteségek és pusz­títások, amelyeket nekünk a háború okozott, semmivel sem hasonlíthatók össze. De semmi sem törhette le a szovjet em­ber akaratát, a szocializmus győzelmes előretörését. Az utóbbi években gyors ütemben fejlődött iparunk. Az idén a népgazdaságnak ez az ága 73-szor annyi terméket ad, mint 1913-ban. Az elmúlt öt­ven év alatt a mezőgazdaság termelése csaknem meghárom­szorozódott. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkozta­tott munkaerő részaránya a felénél kevesebbre csökkent. Iparunk, technikánk és tu­dományunk fejlettségének ma­gas fokát tanúsítják a Szov­jetuniónak a világűrkutatás­ban elért sikerei. A világot épp a közelmúltban ámulatba ejtette a szovjet automata űr­állomás leszállása a Venusra. Ezek az újabb űrsikerek — nagyszerű ajándékok a Nagy Október 50. évfordulójára. Ma, amikor már rég nincse­nek nálunk kizsákmányoló osztályok, amikor a szocializ­mus győzelme elvezetett tár­sadalmunk megbonthatatlan eszmei-politikai egységéhez, a proletariátus diktatúrájának államaként létrejött szovjet állam már össznépi állammá, az egész nép politikai szerve­zetévé vált, amelyben a mun­kásosztályé a vezető szerep. A párt igen nagy munkát végzett a szocialista demokrá­cia fejlesztése, a szocialista törvényesség szilárd biztosíté­kai megteremtésének érdeké­ben. Jelentős szerepet játszott ebben az SZKP XX. kongresz- szusa, amely fontos határoza­tokat fogadott el a lenini nor­mák és elvek tántoríthatatlan, következetes érvényesítésire életünk minden területén. Tovább erősödnek a dolgo­zók küldötteinek szovjetjei, amelyek társadalmunk politi­kai alapját jelentik. A tömegek bevonását a tár­sadalmi ügyek különböző for­májú irányításába, aktívan se­gítik a több mint 80 millió dolgozót tömörítő szakszerve­zetek. A soraiban 23 millió fiatalt egyesítő lenini Komszomol aktív segítséget nyújt a párt­nak a fiatalok kommunista nevelésében, bevonja az ifjú­ságot a kommunista építés konkrét feladatainak a megol­dásába. A szocializmus megadta né- pünknek^a tőkés elnyomás alól való felszabadulást Elvtársak! A szovjet embe­rek számára az elért eredmé­nyek nemcsak a végzett mun­kát mérik. Ugyanakkor olyan határvonalat is jelentenek, amelynek magaslatáról a jö­vőbe tekintünk, meghatároz­zuk feladatainkat és perspek­tíváinkat. Ma nemcsak méreteik, ha­nem jellegük tekintetében is új feladatok állnak előttünk. Arról Van szó, hogy a lehető legteljesebb mértékben ki kell használnunk a fej­lett szocialista társadalom által nyújtott lehetősége­ket. A szovjet nép részéről a kommunizmus győzelméért ví­vott küzdelem fő színtere a gazdasági élet, a kommuniz­mus anyagi, és műszaki bázi­sának megteremtése. Az élet fontos feladatokat vetett fel a gazdasági módsze­rek, a gazdasági irányítás tö­kéletesítésének, a termelési rendszer és a gazdasági ösz­tönzés javításának területén. E feladatok megoldása céljá­ból a párt és a kormány meg­kezdte egy széles körű gazda­sági reform megvalósítását. Jobban ki kell használni a gazdasági ösztönzőket, ügye­sen meg kell teremteni a har­móniát a terv, a központi irá­nyítás és az ipari vállalatok, szovhozok, kolhozok dolgozói­nak kezdeméryezései között A szovjet emberek nem tudják, mi a kizsákmányo­lás, mi a munkanélküliség és ezt sohasem fogják megismerui. A párt és az állam szünte­lenül gondoskodik a munka­körülmények javításáról, a munkanap csökkentéséről. A szovjethatalom évei alatt a munkahét az iparban 18 órá­val csökkent. Az idén meg­valósul, az ötnapos munkahét­re való átállás, heti két sza­badnappal. A szovjethatalom évei alatt hat és félszeresére nőtt a munkások reáljövedelme, nyolc és félszeresére emelke­dett a parasztság jövedelme. Csupán az utóbbi években mintegy 25 millió munkás és alkalmazott fizetését emelték, bevezették a kolhoztagok szá­mára a garantált rendszeres havi munkabért és nyugdíjat, emelték a rokkantsági nyugdi­jakat. Jelenleg több mint 34 millió ember kap a Szovjet­unióban az állami és kolhoz­forrásokból nyugdíjat. Az ez év szeptemberében ho­zott határozatok az életszínvo­nal emeléséről több mint 50 millió szovjet embert érinte­nek. Nagy megelégedéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy álla­munk történelmében még soha nem fordítottak egyszerre Ilyen hatalmas összegeket a dolgozók jó­létének emelésére. Nagymértékben nőtt az alapvető ipari és élelmiszer cikkek fogyasztása. A Szovjetunió az első olyan ország, amelyben az állam vállalta a nép egészségéről való gondoskodást, azzal minden állampolgárnak in­gyenes orvosi segítséget biz­tosít. A Szovjetunióban dolgo­zik a világ orvosainak egyne­gyede. A nép életkörülményeinek javulását legjobban mutatja az emberek átlagéletkora. A régi Oroszországban mindössze32 év volt az emberek átlagéletkora, ma viszont elérte a 70 évet. A szovjethatalom évei alatt a gyermekhalandóság a régi­nek egytizede lett! Most, amikor a Nagy Októ­ber 50 éves jubileumát ünne­peljük, nagy meghatottsággal gondolunk azokra is, akik nem lehetnek köztünk, azok­ra, akik az osztályellenség ke­zétől vesztették életüket a forradalmat védelmezve. Fel­idézzük azok emlékét is, akik úgy távoztak körünkből, hogy valósággal elégtek a munká­ban, minden erejüket a nép szolgálatába állítva. Az első eredmények máris azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Megvan mindenünk, ami szükséges hozzá, hogy világvi­szonylatban a leghatalmasabb iparunk legyen. Társadalmi rendszerünk lehetővé teszi a tervgazdálkodás minden elő­nyének kihasználását. A szovjet ipar újabb fellen­dülése lehetővé teszi nagy or­szágunk védelmi képességének további növelését, a szocializ­mus állásainak erősítését. A szovjet nép érdekei, a kommunizmus építésének ér­dekei megkövetelik, hogy ne csak hatalmas iparunk, hanem magasan fejlett mezőgazdasá­gi termelésünk is legyen. Joggal beszélünk sikereink­ről, de látjuk, hogy vannak megoldatlan kérdéseink is. Tudjuk, hogy nem minden szovjet ember, nem minden család él úgy, ahogyan sze­retnénk. Ezért a párt egész tevékenységében, minden ter­vében különös figyelmet for­dít a nép jólétének emelésére. A nemzeti jövedelem növe­kedésének arányában emelke­dik majd tovább a dolgozók munkabére, növekszik a fo­gyasztási cikkek termelése. Elvtársak! A marxisták min­dig abból indultak ki, hogy a társadalmi haladás alapja a társadalmi termelés fejlesztése. lenti azt, hogy háttérbe le­het szorítani más fontos tár­sadalmi és politikai problémák megoldását. A kommunista építés minden oldala szorosan összefügg egymással. A jelenlegi szakaszban folyamatban van a mun­kásosztály, a kolhozpa­rasztság és az értelmiség közötti lényeges különbsé­gek megszüntetése. Ma világosabban és határozot­tabban látjuk, milyen úton oldhatók meg ezek a problé­mák, jobban tudjuk, mit kell tennünk ennek érdekében. A jövőre vonatkozó tervein­ket tudatosan olyan elemekkel gazdagítjuk, amelyek elvezet­nek a termelési folyamatok automatizálásához, gépesítésé­hez. Elvtársak! Október vihara hatalmas lánggá változtatta a forradalom szikráját. Az Ok­tóberi Forradalom óla eltelt fél évszázad meggyőzően szemléltette e forradalom óriási nemzetközi jelentősé­gét. A szovjet állam megszületé­sevei a munkásosztály és az imperialista burzsoázia egy­más ellen vívott, harca új jel­leget öltött, fő területe a két szembenálló társadalmi-gaz­dasági rendszer közötti harc lett. A félévszázados harc folya­mán alapvetően megváltoztak a világ erőviszonyai. Már az emberiség egvharmada a szo­cializmus útjára lépett. Befe­jezéshez közeledik a gyarmati rabság rendszerének összeom­lása. Már nem az imperializ­mus, hanem a szocializmus, az imperialistaellenes erők ha­tározzák meg a társadalmi fejlődés fő tartalmát és új irányát. A szocializmus sikerei még világosabbá teszik, hogy a ka­pitalizmus nem tudja megol­dani az emberiség előtt álló alapvető problémákat. Az imperializmus a hibás azért, hogy a két világháború­ban az emberek tízmilliói vesztették életüket. Az impe­rializmus az oka annak, hogy hatalmas összegeket fordíta­nak a tömegpusztító fegyve­rek létrehozására. Az impe­rializmus akadályozza, hogy már most felhasználjuk a tu­domány és a technika által feltárt óriási lehetőségeket és segítségükkel likvidáljuk az éhséget, a nyomort és a be­tegségeket. Az a fél évszázad, amely Októbertől bennünket elvá­laszt, a kapitalizmus egyre mé­lyülő általános válságá­nak, a népek szemében az. imperializmus lelepleződé­sének. befolyása aláak- názásának fél évszázada. Az imperializmus azonban nem teszi le a fegyvert, erős és ravasz ellenfél. A szocialista és a haladói eszmék világméretű diadalá­hoz még sok kemény harcra és türelmes munkára van szülésé g. A szocialista országok több­ségében húsz év aíatt igen nagy eredményeket mutatott fel a gazdasági és kulturális építőmunka, nagyot fejlődtek a társadalmi viszonyok és a szocialista demokrácia. A szo­cialista világrendszer elvi si­kere — amit különösen alá kell húzni — az új típusú vi­szony kialakulása azon álla­mok között, amelyekben győ­zött a szocialista rend. A szocialista országok testvéri kapcsolatai a né­pek növekvő kölcsönös bizalmára és tiszteletére támaszkodnak, s alapjuk a szocialista internaciona­lizmus. A szocialista közösségről, és az annak fejlődésével kapcso­latos problémákról szólva, nem hallgathatjuk el azt, ami va­lamennyiünket mélyen ag­gaszt. A Kínai Népköztársa­ságban kialakult helyzetről van szó. A forradalom győzel­me Kínában rendkívül nagy lajdonít az egyéniség sokol­dalú fejlődését leginkább biz­tosító feltételek kialakításá­nak. E területen nagy jelen­tőségűnek mutatkozik a dol­gozók szabad idejének a növe­lése. Minél tovább haladunk elő­re, annál tovább növekszik az irodalom és a művészetek szerepe. Ma már a dolgozók legszélesebb tömegei járul­hatnák a világkultúra kincses­tárához. Elv társak! A szovjet nép nagy tetteket és hősi cseleke­deteket vitt véghez ötven év alatt. A fél évszázad határán még nagyobb távlatok nyílnak meg előttünk. Meggyőződé­sünk, hogy országunknak kö­vetkező második ötvenéves időszakát Is világtörténelmi jelentőségű új vívmányok te­szik emlékezetessé. lyást gyakorolt Ázsia és Af­rika valamennyi országában a nemzeti felszabadító, vala­mint a forradalmi mozgalom fejlődésére. Sajnos, Mao Ce-tung cso­portjának bt utóbbi években foly­tatott soviniszta, nagyha­talmi Irányvonala jelentős károkat okoz a szocializ­mus ügyének Kínában. Ez az irányvonal, amely a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista moz­galom egységének az aláakná- zására irányul, ellentétes a népek forradalmi harcának érdekeivel. A kínai események végleg feltárták a KKP egyes veze­tőinek eszmei-politikai csőd­jét. Ugyanakkor ezek az ese­mények azt is megmutatták, hogy a szocializmus igen rö­vid idő alatt és a legbonyolul­tabb körülmények között gyö­keret tudott ereszteni ebben az országban, meg tudta nyer­ni a széles tömegeket. Ponto­san ez a magyarázata annak az állhatatos harcnak, ame­lyet a Kínai Kommunista Párt legjobbjai, a kínai nép élenjáró erői folytatnak a szocializmus vívmányainak megőrzéséért. A kínai kommunistáknak, a kínai népnek van mit megvé­denie, van miért harcolnia. A kínai kommunisták fő irányvonala, amelyet a KKP 1956-ban tartott VIII. kong­resszusa dolgozott ki, a szoci­alizmus felépítésének irány­vonala. A tervszerű gazdasági fejlesztésnek és a „nép anyagi és kulturális szük­ségletei maximális kielégíté­sének” irányvonala ez. Mint a kongresszus határozatai hang­súlyozták: irányvonal „a de­mokratikus élet fejlesztésére” a „nagy Szovjetunióval és az összes népi demokratikus or­szágokkal való örök és meg­bonthatatlan testvéri barát­ságra”. Hisszük, hogy a jelenlegi kínai események történel­mileg átmeneti szakaszt jelentenek az ország fej­lődésében. Elvtársak! Az az út, ame­lyen a szociálisul országok ha­ladnak, a megfeszített munka és a tevékeny harc útja. Tud­juk, hogy sok a tennivaló, "nagyok a feladatok, amelyek­nek megoldása megköveteli a Elvtársak 1 Nagy alkotómunkánkban, a szocializmus és a kommuniz­mus építése számára kedvező feltételek létrehozásában nagy szerepet játszik külpoliti­kánk. A Nagy Október győzelme valóban forradalmi változások kezdetét jelentette a nemzet­közi viszonyokban. A szovjet állam lenini kül­politikájának jellege, legfonto­sabb ismérvei a szocialista társadalmi rendszer egész jel­legéből származnak. A forra­dalom vívmányait kell védel­mezni — ezt a feladatot tűz­te Lenin nyomban Október győzelme után a szovjet kül­politika elé. testvérpártok és népek fcóz?&! erőfeszítéseit. A Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép erejét nem kímélve tevékenykedik a szo­cialista világrendszer megerő­sítésén, e világrendszer új győzelmei érdekében. Engedjék meg, hogy a* egész szovjet nép nevében forrón üdvözöljem az új éle­tet építő testvérnépeket! Első üdvözlő szavaink a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság hős népét illetik, amely fegyverrel védelmezi szabad­ságát és függetlenségét, *a»-. cialista vívmányait Forrón üdvözöljük Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongó­lia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia né­peit, amelyek bizton halad­nak előre a szocializmus zász­laja alatt Üdvözöljük a kínai és az át­kán népet, amely azért har­col, hogy országában megma­rad járták a szocialista vívmá­nyok. Valamennyi szocialista ál­lam népének a legnagyobb sí- kereket kívánjuk nemes munkájúikban! Az Októberi Forradalom óta. eltelt ötven év egyik fő sajá­tossága a nemzeti felszabadító mozgalom egyesülése a mun­kásosztály harcával egy egy­séges forradalmi áradatban. A volt gyarmatok másfél milliárd lakosa függetlenné vált, és a politikai élet szín­terére lépett. Ez kibővítette a világot átfogó forradalmi moz­galom kereteit A forradalmi erők élcsapata, a forradalmi folyamat egység- gondolatának zászlóvivője: a nemzetközi kommunista moz­galom. A kommunista pártok az ideológiai munkában látják annak elengedhetet­len feltételét, hogy sikere­sen küzdjenek a tömegek megnyeréséért, az antl- imperialista front erősí­téséért. Az osztályharc eddigi ""'ta­pasztalataiból minden ország kommunistái azt a következ­tetést vonják le, hogy az előttünk álló nehéz feladatok megoldásának igen fontos fel­tétele a világ összes testvér­pártjai harcos együttműködé­sének, összefogásának és köl­csönös akcióinak a fokozása. A világkommunfzmus csak akkor érheti el nagy céljait, ha egységes nem­zetközi mozgalomként lép fel. Ma már teljesen világos, hogy a testvérpártok többsé­ge szükségesnek tartja egy új nemzetközi tanácskozás össze­hívását. Pártunk teljes mértékben támogatja ezt a gondola­tot, és kész mindent meg­tenni a kommunisták újabb világtalálkozójának sikeréért. Az SZKP a maga tevékeny­ségét, tapasztalatait mindig a kommunista vilógmozgalom tevékenységének és tapasztala­tainak szerves részeként fogta fel és fogja fel ma is. Engedjék meg, elvtársak, hogy pártunk nevében a leg- őszintébben köszönetét mond­jak a testvérpártoknak, min­den kommunistának a szov­jet nép iránti barátságukért; a kommunizmus felépítéséért vívott harcunk támogatásáért: A szovjet állam külpoli­tikája változatlanul ezen a lenini útmutatáson ala­pul. Külpolitikánk internaciona­lista jellegű, mert a szovjet nép érdekei egybeesnek vala­mennyi ország dolgozóinak ér­dekeivel. Államunk félévszázados tőr-; ténelmének lapjaira a forra­dalmi internacionalizmus sok nagyszerű példáját írtuk, ti lapokon láthatjuk, milyen ékes formában mutatkozott meg a fiatal Szovjet-Orosz-: ország szolidaritása Németor­szág és Magyarország felkelt proletariátusával, sok tóoí tanúsítja a hosszú éveken Át {Folytatás a 3. oldalonj A kommunizmusért folyó harc új sikerei felé Ez azonban egyáltalán nem je-, jelentőségű volt Mély befő­A párt nagy jelentőséget tu­A Nagy Október és a világ forradalmi mozgalom A Szovjetunió lenini külpolitikája

Next

/
Oldalképek
Tartalom