Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

% * Szombat, Í98t. BBTMate *S„ fiSZAKMAGYAKORSZAG Ajándék > i’ j 1957-ben mintegy 15 ezer 'MO—1 típusú, HIM márkájú mosógépet gyártottak a Haj- 'áúsági Iporművékben. Ezek- 'nek a gépeknek sorszámai kö- ■zül sorsolt ki a vállalat ket- J őt, azzal a célkitűzéssel, , iogy a két gépet bekéri labo- £ atóriumi megvizsgálásra. A vállalat több napilapban ■á 'ette a két.. 10 évvel ez- ■Hőtt gyártott mosógép számát. A,-- egyiknek tulajdonosa bu­dapesti, zuglói lakos, aki a meghirdetés szerint, szabad jválasztás alapján, 1900 forin­tos Hajdú Super mosógépet (kapott régi mosógépéért. A másik mosógép tulajdo­nosa Zakár Miklós. Miskolc, íSágvári utca 28. szám alatti lakos, a posta műszaki főfel­ügyelője. A Hajdúsági Iparművek 'megbízottai a napokban a ' miskolci 135-ös műszaki bolt­iban adták át Zakár Miklós­nak a régi gépért cserébe vá­lasztolt 203 típusú, lengőlapá­tos mosógépet. Ez jelenleg a vállalat legmodernebb gyárt­mánya. Finomabb textíliákat és csipkeárukat is koptatás- mentesen mos. A. gép cső­fűtőtesttel van felszerelve, ami lehetővé teszi a mosólúg- nak a kívánt hőfokon tartását. Zakár Miklós és felesége a 203-as gép átvételekor elmon­dotta, hogy elégedettek vol­tak az MO—1-es típusú régi géppel. Tíz,év alatt nem kel­lett javíttatni. Most már a mosógép és a centrifuga , nem hiánycikk. Évente mintegy félmilliót gyárt ereikből a gépekből a Hajdúsági Iparművek. Orosz András As 50 éven Finn Köztársaság wn egű n fi ep lése Mis ko Ica n A Finn Köztársaság nem­zeti függetlensége kikiáltásá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból ünnepi megemlékezést tartottak november 24-én, pénteken Miskolcon, a MTESZ det. Az ünnepségen megje­lent dr. Jukka Navakivi, a finn nagykövetség attaséja, Deme László, a megyei párt- bizottság titkára, Varga Zol­tán, a Miskolci városi Párt­Or. Fekete László ünnepi megemlékezését mondja. székházában. A Hazafias Nép­front Borsod megyei elnök­sége, a TIT Borsod megyei elnöksége és a MTESZ Bor­sod megyei elnöksége együt­tes rendezésében megtartott ünnepségen dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb- elnöke tartott ünnepi beszé­bizottság titkára. dr. Sályi István, az Elnöki Tanács tag­ja, Ladányi József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, dr. Pásztor Pál, a MTESZ elnöke, valamint Miskolc politikai és társadalmi életének számos kiválósága. Megnyitó beszédében dr. Csókás János tanszékvezető Sajtótájékoztató a helyiipari kiállításon í" A Rónai Sándor Művelődé­it. si Ház előcsarnokában rep- dezett tanácsi helyiipari kiál- flitás híre, jelentősége túlnőtt I. ..a megye közigazgatási hatá­lyain. Nap mint nap érkeznek “‘más megyéiéből, fővárosunk­éból érdeklődő vendégek, ter- ’ meszelésen elsősorban ipari és kereskedelmi szakemberok, és jkötnek igen jelentős üzlete­iket. Csakúgy, mint . a helyi látogatók, a vendégek is el­ismerően nyilatkoznak a mis­kolci és a megyei tanácsi he- a yiipari vállalatok munkájá­ból. a kiállított termékekről, a Es az elismerés nem a kötele- dő udvariasságból ered, hi­szen a megnyilatkozások, a - közvélemény-kutatás sokféle ''tapasztalatai azt igazolják, íi hogy a kiállítás a látogatók "tündén rétegének megnyerte ^tetszését. A kiállítás elsősor- '•ban azokról a sikerekről ad (képet, amelyeket tanácsi vál­lalataink" a lakosság, a fo­gyasztók igényeinek kielégíté­siében elértek. Ezt húzta alá a tegnapi saj­tótájékoztató is, amelyet a 1VDSZ megyei bizottsága irtott az illetékes tanácsi . szervekkel és a kiállító vál- alatok vezetőivel karöltve, i Vlolnár János megyei titkár ! megnyitó szavai után a vál- alatok vezetői, és képviselői •sorra elmondták, milyen ered- $ menyeket hozott számukra i eddig a kiállítás. Ezek között i> is kiemelkedőnek tartjuk a J, miskolci Bútoripari Vállalat, Jj "»ikerét, amely, mint ismere- i) -es, első díjat nyert, kiállított t tárgyaival, és most, a kiállt­at ‘ás ideje alatt már megkötöt.- i c a Bútorértékesítő Vállalat- ij tál az 1968. évi első félévi A -izerzódést, amely mintegy 15 millió forintos termelési er- lj tőket jelent. f Tapaszíafaf szerzés* * ) kooperáció A kiállítás sokféle tanuisa- • gan kívül nagy jelentősege < Van, hogy az itt szerzett ta- | pasztalatok meghatározzák a j műszaki fejlesztés irányai, ; ugyanakkor lehetőség van ra, ’ hogy a kiállítók találkozhat- j nak a testvérvállalatok vez?" tőivel, jobban megisnier(K i egymás tevékenységét, leheto- ség nyílik az egymással való kooperációra. Erre már a ki­állítás is nagyszerű példával szolgált: a miskolci Bútoripari Vállalat a miskolci Finom- mechanikai Javító Vállalattal közösen készített el égy szo­bai hűtőszekrényt, amelynek nagy sikere van, ét? rendkívül nagy érdeklődést váltott ki (Képünkön látható.) Értékes beszámolót hallbat­tunk a sajtótájékoztatón a miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat munkájáról, amely szintén bekapcsolódik a más vállalatokkal való kooperá­ciós tevékenységbe, ugyanak­kor jelentősen növeli export- tevékenységét is. A ma már 500 személyt foglalkoztató vállalat termelése a korábbi évekhez képest megsokszoro­zódott, túlnyomórészt ez az üzem gyártja a háztartási gé­pek műanyag alkatrészeit. Növelni kell .** választékod Megyénk egyik legfiatalabb tanácsi vállalata a Borsod megyei Kézműipari Vállalat, amely azonban a viszonylag rövid működési múlt ellené­re is jelentős mértékben hoz­zájárul az igények kielégítésé­hez. Termékei az országban mindenütt megtalálhatók, de — s ez a sajtótájékoztatón is hangot kapott •— itthon, Bor­sod megyében már kevésbé. Nemcsak' a tegnapi sajtótájé­koztató, hanem a korábbi szakmai napok tapasztalatai is arra mutatnak, hogy a fenti példa kapcsán is feltét­lenül változtatni kell a keres­kedelmi vállalatok tevékeny­ségén, és arra kell töreked- ni, hogy tanácsi vállalataink rendkívül hasznos, értékes termékei mielőbb és minél nagyobb számban bekerülje­nek a forgalomba. A szakmai nap alkalmával már szóltunk a miskolci Vasipari és Gyer­mekkocsigyártó Vállalat te­vékenységéről, amelynek ter­mékei szintén nagy sikert aratnak a kiállításon A köz­vélemény-kutatáson elhang­zott észrevételekre és az új­ságírók kérdéseire válaszolva elmondták a vállalat vezetői, hogy minden megvalósítható javaslatot hasznosítanak* to­vább növelik a választékot. Ugyanezt ígérte a mezőköves­di Vastömegcikkgyártö Válla­lat igazgatója és, mint az nemcsak a sajtótájékoztatón, hanem az azt követő szakmai találkozón, a miskolci Finom­mechanikai és Javító Válla­latnál is elhangzott: fokozot­tabban törekednek a lakosság és a közületek javítási igé­nyeinek kielégítésére. A mis­kolci Építőanyagipari, a ka­zincbarcikai Városgazdálkodá­si Vállalat vezetői szintén a fejlődésről, eredményes mun­káról adhattak számot, hiszen a kiállításon tapasztalt sok­féle elismerés tevékenységük sikerét jelenti. A hírközlő szervek képvise­lői többek között arra voltak kíváncsiak, hogy vállalataink az új termékek előállításán kívül milyen lépéseket tesz­nek a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére. A kapott válaszokból kiderült, hogy ezt a nagyon fontos szempontot nem tévesztették szem elől, és fokozatosan tö­rekednek rá, hogy a tapasz­talható bosszantó hibák meg­szűnjenek. Végezetül elhangzott a teg­napi sajtótájékoztatón, hogy a nagy sikerű kiállítást — te­kintettel a rendkívül nagy ér­deklődésre — egy nappal meghosszabbítják* . O M. dr. Fekete László emlékezte­tett rá, hogy nemrégiben finn vendégek jártak Miskolcon, és most örömmel üdvözölheti ezen az ünnepségen a finn nagykövetség képviselőjét. A magyar és a finn nemzet tör­ténelmének számos hasonló vonása kapcsolja össze né­pünket. ötven esztendeje, 1917. december 6-án vívta ki függetlenségét a velünk ro­kon finn nép. A finn nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhette, hogy elnyerte függetlenségét, és ezt a függetlenséget 1917. december 31-én a szovjet kormány Lenin aláírásával elismerte. Ezt méltatja az az emléktábla Lenin egykori dol­gozószobájában, a Szmolnij- ban, amelyet legutóbbi, Szov­jetunióban tett látogatásakor Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke helyezett ott eL Finnország külpolitikája a jó szomszédságot hirdeti a szomszédos Szovjetunióval, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élését, az észak-euró­pai atommentes övezel; szük­ségességét vallja, és elítéli a vietnami háborút. Ez a pozi­tív semlegesség, a független­ség biztosításával a békét szolgálja. Kekkonen elnök ott volt ez idén Moszkvában, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján, és mi, miskolciak a közelgő, december 4-i felszabadulási ünnepünkre készülve szeretet­tel emlékezünk meg a finn nép nagy ünnepéről. A finn nép éppúgy a szovjethatalom létrejöttének köszönhette sza­badságát, mint mi, magya­rok. Dr. Jukka Navakivi üdvöz­lő szavai után az ünnepség! dr. Csókás János zárszavával j ért véget Az ünnepség után j filmbemutató következett [ fiz új mechanizmus lexikona 10, A szociálissá vállalatról. Ä kapitalista gazdasági rend­szer horizontális vizsgálatánál azt látjuk, hogy az egész gazdaság egymás mellett és egymástól tulajdon- viszonyítás is elkülönült mikroökonómiai (kisgazdasá­gi) egységekből, vállalatokból áll. Ezek a magántőke« tulajdont képező vállalatok is részei a kapitalista gaz­dasági rendszernek, ezeket is összekapcsolja a válla­latközi. a társadalmi és nemzetközi munkamegosztás. Működésüket és fejlődésük irányát azonban az uralko­dó termelőmódnak megfelelően a magántulajdonosi ér­dek, a magántőke gyarapítása, a féktelen értéktöbblet- lermelés és az elosztás tőkés módszereinek realizálásá­ra való könyörtelen törekvés határozzák meg. A tőkés termelőmód szocialista termelőmóddal tör­tént felváltása után — a termelési viszonyok társa­dalmi tulajdonformáinak kialakítása nyomán — me­rőben. új tartalmi jegyeket kapnak az úgynevezett mikroökonómiai egységek, a vállalatok is. Termelési kapcsolataik, fejlődésük iránya és működésük ered­ménye egyaránt szocialista jellegűvé lesz, a szocialista társadalom" érdekeit és céljait fejezik kL Ezek a vállalatok — mármint a szocialista vállala­tok is — népgazdasági rendszerünk önállóan működő mikroökonómiai egységei. Szemben azonban a kapi­talista vállalatokkal, ezeknek önállóságát nem a terme­lőeszközök tőkés magántulajdona, hanem a szocialista: állam tulajdonát képező, és a. szocialista tartalmú munkaszervezetünkben elfoglalt helyzetük, illetve az áru- és pénzviszonyok meglétéből adódó árvgazdálko- dásl folytató szerepük határozza meg. Ezért a szocia­lista gazdaság üzemei, mikroökonómiai alapegységed is vállalati format öltenek, a termelés technikai-müsza- ki tagoltságának megfelelő munkamegosztás követel­ményeivel összhangban különálló és önálló gazdálko­dást kell, hogy folytassanak. A lényeg, a fő hangsúly azonban azon van, hogy «8 állam a tulajdonos, hogy az önállóan gazdálkodó vál­lalatok az össztársadalmi tulajdon részei, egységed. Ebből adódóan a vállalatok a szocialista állam által meghatározott feltételek között és az állami törvé­nyek, rendeletiek által körülírt szabályok szerint mű­ködnek. Ezek azonban „csak” keretei a vállalati mű­ködésnek. A konkrét elemzés és döntés a vállalat jo­ga és hatóköre. (Erre vonatkozóan lásd a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány május 13-án kelt 11/1967. számú rendeletét.) Az új gazdasági mechanizmusban nz állam, mimt tulajdonos, a vállalat működését, tevékenysé­gét mindenekelőtt azok hatékonysága, gazdaságossága alapján ítéli meg. Azt vizsgálja, miként hasz­nálja fel a társadalom tulajdonát képező, de a válla­lat rendelkezésére bocsátott álló- és forgóalapokat; mi- Íven mértékben veszi Id részét a vállalat a társadalom szükségletednek kielégítéséből; biztosítja-« az adott vállalat tevékenysége a népgazdaság igényeivel való összhangot; milyen intézkedéseket tett a mind korsze­rűbb követelményeknek megfelelő műszaki fejlesztés­re; lépést tart-e szocialista társadalmunk igényeivel, a változó követelményekkel, Mindezeket a követelmé­nyeket sűrítve kifejezi és- tartalmazza a vállalat) nye­reség. Mindebből az is látható, hogy ilyen követelmé­nyeknek csakis az önállóan gazdálkodó, a speciális adottságaikra, körülményeikre támaszkodna, önálló gazdasági és gazdaságszervezési döntési joggal rendel­kező vállalatok felelhetnek meg. Következésképpen most már azt is megfogalmazhatjuk, hogy „vállalat­nak csakis olyan gazdasági egység tekinthető, amelyik a gazdasági döntések meghozatalának reális lehetősé­gével rendelkezik, tehát nem központilag írják elő számára az összes termelési feladatokat és cselekvési aktusokat”. Csak ilyen közgazdasági környezetben tud úgy gazdálkodni a vállalat, hogy tevékenységével — küldetésének, szerepének megfelelően — a társadalmi gazdagságot gyarapítsa, serre aktivizálja a vállalat dol­gozóit, az „államosított termelési eszközök rájuk bízott részének gazdáit”. Elkészült az encsi vízmű Megyénk legnagyobb járásá­nak székhelyén, Encsem meg­szűnnek az ivóvíz-gondok. Csaknem ötmillió forintos be­ruházással megépült az encsi vízmű. November 23-án, csü­törtökön került sor az új víz­mű műszaki átadására, s en­nek során a szakemberek di­csérő«; nyilatkoztak mind s tervezők, mind a kivitelezők munkájáról. A Borsod megyei Vízművek dolgozói építették meg az en­csi vízmű létesítményeit. A 3. sz. műút és a vasútvonal kö­zötti területen fúrt kút bősé­gesen biztosítani tudja a je­lenlegi vízigényeket. Innen a •vizet a közeli, deveoseri dóm* «.bon létesített tárolóba vezetik, •ahonnan gravitációs úton jut Jel a nyolc és fél kilométernyi • csővezetéken a község minden J részébe. J A vízmű jelenleg nap! 280 •köbméternyi vízigényt tud ki- J elégíteni, de további kutak • fúrásával a jövőben ez öt- J szőrösére is bővíthető. A de­• vecseri dombon levő 150 köb- 2méteres tárolót is úgy tervez­eték, hogy ahhoz idővel újabb J tárolót csatlakoztathassanak. • Encs lakossága nagy öröm- 2 ni el fogadta az új vízművel. «amelynek egészséges ivóvíz ■ • például az úgynevezett zu. 2 részbe is eljut, ahol, biz« • kólis vizet ivott eddig a 1«- 2kosság. A község utcáin szá­• mos közkifolyót létesítette1.;. 2 Lehetőség van azonban arra • is, hogy az utcákat behálózó 2 vezetékekre a magánházak is • rácsatlakozzanak, s a vizet •bevezessék » lakásokba. , egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke utalt: Miskolc és Tam­pere, finn város testvéri kap­csolatára, majd átadta a szót dr. Fekete Lászlónak. Ünnepi megemlékezésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom