Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-22 / 276. szám
túSZAKMAUYARORS£AG Szerda, 4987. novembrr IX A közel-keleti kérdésről Szovje! határozati javaslat a BT előtt A HOLNAPI TÚZOK AZ ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn folytatta a közel- keleti helyzet megvitatását. Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese felszólalásában hangsúlyozta, hogy addig, amíg izraeli csapató’ ''■’'tszállt arab területeII it r s o d i m a g a s í n ünnepség M s‘ o’ccn ( A Finn Köztársaság nem zcti függetlensége kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek november 21-én délután 2 órakor Miskolcon, a MTESZ 6zékh -7.ában. A Hazafias Népfront Borsod megyei elnöksége, . a TIT Borsod megyei elnöksége és a MTESZ Borsod megyei elnöksége rendezésében megtartandó ünnepséget dr. Csókás János tanszékvezető egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke nyitja meg, majd dr. Fekete László, a Miskolc Városi Tanács vb-el- nökc tart ünnepi megemlékezést.. A zárszót dr. Pásztor Pál MAV-igazgató. a MTESZ elnöke mondja. Az ’'nnepséget filmbemutató követi. Szoy el is városok Ezzel a címmel tart előadást a Miskolci Galériában (Déryné u. 5.) dr. Vörös vary F. Béla, a. TIT Országos Titkárságának munkatársa november 24-én délután fél 5 órakor. őz előadást diavetítés 6zinesiti. Dr. Oodgál Ferenc előadása A Magyar Néprajzi Társaság anyagi kultúra szakosztályának felolvasó ülésép ma, november 22-én, dr. Bodgál Ferenc, a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa tart előadást Budapesten az ELTE bölcsészkarán. Az előadás címe: A népi fémművesség Magyarországon. Hasznos bibliográfia ízléses kiállításban, ügyesen összeállított bibliográfiát jelentetett meg az Üttörőszövet- ség Borsod megyei elnökségének kulturális szakbizottsága és a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár. A Szovjetunió 50 éve a bibliográfia címe, és fejezetekre osztva ismerted a könyvtár gyermekolvasói számára a szovjet irodalmi és a Szovjetunióról megjelent müveket. A kis kötet előszava szerint a bibliográfia célja „feltárni a szovjet szerzők azon műveit, melyek a miskolci gyermek- könyvtárban, a járási könyvtárakban és részben az iskolai könyvtárakban is megtalálhatók”. Külön fejezetben olvashatjuk a Szovjetunió földrajzáról, történetéről, a pionír mozgalomról és a szovjet iskoláról, az orosz és szovjet művészetről, irodalomról szóló müvek címeit és külön fejezet ismerteti, milyen munkák jelentek meg a szovjet forradalmárok, tudósok és hősök életéről. Ebben a fejezetben egymás után szerepelnek a híres emberek. Közli a kötet végül a Szovjetunióval kapcsolatos diafilmek jegyzékét is. Rendkívül hasznos, hogy az egyes fejezetekhez bevezető szöveget szerkesztettek, és ezekben az illető tárgykörre vonatkozó legfontosabb adatokat ismertetik. A kötet Összeállításáért Juhász János- nét, az illusztrációkért, Vermeli Vincénét illeti dicséret ken tartózkodnak, a Közel- Keleten nem lehet béke. A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanács elé határozati javaslatot terjesztett. A szovjet határozati javaslat indítványozza, hogy a konfliktusban részt vevő felek csapataikat haladéktalanul vonják vissza az 1967. június 5-e előtti vonalakra. Javasolja, j hogy a térség valamennyi : ENSZ-tagállama számára biztosítsák azt a jogot, hogy független országként békében és biztonságban élhessen. A szovjet dokumentum szükségesnek tartja, hogy az I érintett felek közvetlen együttműködésével az ENSZ keretein belül további megbeszé- j léseket folytassanak a problé- 1 ma igazságos rendezéséről. Vegyszer leplezte le u levéltoivujt Vegyi csnpda leplezte le az ígvcdő -pos.ást. A Borsod megyei Meszes község környékéről több bejelentés érkezett az utóbbi időben: sok külföldi level nem jut el a címzetthez. Ki lehet a levéltolvaj? A nyomozók csapdát állítottak: az egyik levelet — amelyben pénzt sejtettek — megjelölték a speciális vegyszerrel, amelynek érintését egv különleges lámpa napok múlva is .jelezni tudja. Hamarosan jelentkezett is egy férfi, s közölt"’: külföldi rokonától levelet várt., ám az nem érkezett meg. F-'dror megvilágították a lámpával a bernien tést tevő körzetének postásait — a vizsgálat nem hozott eredményt. Az ellenőrzést kiterjesztették más körzetek levélkihordóira is. s ez a próba már sikerrel járt. Az, egyik kézbesítőnél — a 43 éves Bene D. Jánosnál — minden kétséget, kizáróan jelezte a műszer a különleges vegyszer jelenlétét. Kezén, sapkáján, ka; bátián, zseb-ín ts meg'-lálták a vegyszer n-emelt... Kiderült: Bzne D. János ■ évek óta dézsmálta a külföldi leveleket. Hivatalában ő végezte a beérkezett küldemények körzetenkénti szortírozását, s hogy elterjelje magáról a gyanút, a kollégái által kéz- j besíírndő leveleket lopta el. Ha i nénzt sejtett, ellopta, c levelet és a torité,'"ot pedig elégette. Ezzel a módszerrel összesen ’17 dollárt szerzett, s ért e»vík '•sch'riovákisi Ismerősének ad- *a el. A levéltolvaj pos'As lebukásával kézre került egy kiter- ; ledt hálózattal rende’k'—ő, ; külföldi árukkal üzletelő társaság. Az ügyet — amelynek Bűne D. Jánoson kívül móg hét vád- i lottja van — kedden keíd- j te tárgyalni a Pesti Központi 1 Kerületi Bíróság. J obb ma egy veréb, mint holnap egy túzok — szoktuk mondami. S ezen azt értjük, hogy fontosabb nekünk, amit megkaphatunk ma, holnap, vagy egy-két év múlva, többre értékeljük napjaink biztos jelenét a még oly szépnek is ígérkező, de csak ígérkező távoli jövőnél. Mert ami van, az van, ami meg csak lesz, ki tudja hogyan lesz. Érthető hát, ha valaki elsősorban jelenpárti, de tegyük hozzá, csak módjával, csak némi fenntartással érthető. Természetes, hogy legsúlyosabbnak mindig napi gondjaink tűnnek. A gond, hogy megvehet jük~e most azt a télikabátot, a gond, hogy kitart-e a fizetés elsejéig. De u valóságban élő, a reálisan gondolkodó ember mégsem függetlenítheti magát a holnaptól. Amikor esetleg kölcsönt kér a télikabáthoz, az is eszébe jut, hogy ezt a következő hónapokban visz- sza kell adnia, s hogy akkor is élni szeretne, mégpedig nem rosszabbul, hanem, ha lehet, jobban. Ami megint csak természetes. Mert a közmondást nem egészen szó szerint szoktuk érteni. Hanem inkább úgy, hogy igen, jobb ma egy Veréb, de azért a túzokra is igényt tartunk holnap. Ma jól s' arunk élni, de ezért tudatosan senki nem mond le a jobb holnapról. Ellentmondó kívánságok — mondhatnánk hirtelenjében. S volt is idő, amikor szívesen beszéltünk az aranytojást tojó tyúkról, amit nem szabad megenni. Ma már tudjuk." ez túlzás volt Túlzás, tehát nem valamiféle teljesen buta ötlet, csak szélsőség. Egyoldalú, nem egészen végiggondolt álláspont. Mely kissé elszakadt a valóságtól. Éppen annyira szakadt el, mint a mának élést mindenek fölé helyezők véleménye. Mindez persze nemcsak az egyes emberekre, hanem a kisebb-nagyobb közösségekre, az e*ész társadalomra is igaz. S, ezen most különösen sokat kell gondolkoznunk. Mert mint tudjuk, fordulópont előtt állunk. A jelen és a Jövő összhangját a társadalom nevében eddig kevés számú hivatott ember, ügy is mondhatjuk, az állami vezetés kísérelte meg összhangban tartani. Az állam, amely a tervek alapján központilag eldöntötte, mi jusson a mának, s mit áldozzunk a holnapnak, a holnaputánnak. Hol több, hol kevesebb sikerrel. de eldöntötte, s nekünk magunknak ezzel, salát háztartásunkat leszámítva, nem sok gondunk volt Most azonban önállóságot kapnak a közösségek, önállóságot a vállalat olt Nagyobb mozgási, cselekvési szabadságot. A döntés jogát S ezzel együtt az állam a gondok jó részét is átengedi a vállalatoknak. A felelősséget A vállalatok maguk terveznek, gazdálkodnak, jutalmuk pedig a több, vagy kevesebb nyereség. A cél tehát mindenütt, hogy jobb gazdálkodással többre tegyenek szert Tisztában van ma már ezzel az emberek többsége. Különösen azok, akik a felelősség nagyobbik részét viselik majd. S látszik is, hogy tenni akarnak. Sok-sok vállalatnál végeznek különböző vizsgálatokat, kutatják a tartalékokat, keresik, mi az, amit termelni igazán érdemes. Törekednek a munka ésszerűbb megszervezésére, a fejlesztésre. Igazán jó eredményt, s főleg tartósan jó eredményt azonban csak ott érhetnék el, ahol tovább látnak a napi nyereségnél. Ahol nem feledkeznek el a jövőről. Mert sokat keresni ma — csábító dolog, öröm a vezetőknek, és öröm minden egyes dolgozónak. De hogy milyen áron jutnak ehhez a több keresethez, as egyáltalán nem mindegy. Az önállóság azt is jelenti, hogy ezután a holnap gondja is a vállalati vezetőségek, az. üzemi kollektívák vállán nyugszik majd elsősorban. A nyereség felosztását részesedési, fejlesztési és tartalékalapokra ugyan továbbra is az állam szabályozza. De ez nem minden. Mert mint számtalanszor mondottuk, a vállalat maga tervez. Maga tervezi meg az elérendő nyereség nagyságát, elérésének módszereit. maga határozza meg fejlesztési elképzeléseit. Es hiba, ha a rövid időszakban elérhető nagyobb nvereség kedvéért feláldozza távlati fejlesztési lehetőségeit. Meg kell ezt értenie mindenkinek. Tudni kell pop do! ni a jövő érdekeire a kollektí v szerződések megkötésekor, és nagy súllyal kell figyelembe venni a jövőt a tervezéskor is. Ez néha pillanatnyi áldozatokat követel. De nem céltalan áldozatokat,. Hanem olyanokat, melyek busásan kárpótolják azokat, akik nem riadnak vissza meghozataluktól, akik képesek előrenézni. E lőrenézni. mindannyiunk érdekében. Hogy a ma megvalósítható jobb életünket holnap még jobb kövesse. Hogy a veréb után a túzokot is megkaphassuk. Flanek Tibor Ki váló lucernamagtermés — m — NEM HELYI — országos probléma volt éveken át, hogy a mezőgazdasági üzemek nem tudtak elegendő lucernát vetni, mert nem volt hozzá mag. Még Borsod megyében is — ahol régen rengeteg lucernát és kiváló lucernamagot termeltek — ötven kiló körül alakult a ho’.dankénti terméshozam, dé az ötven kiló átlag az utóbbi néhány évben aránytag jó termésnek számított. Volt úgy, hogy tíz kilót termett egy hold, vagy még annyit sem. Valósággal kínlódtak a mezőgazdasági vezetők, mert az ország más i részein se alakult sokkal jobban a lucemamagtermesztés. Hoztunk be kü’földi lucerna- magot is, Olaszországból, Franciaországból — pedig régebben Magyarország exportálta ezt a keresett vetőmagot —, de még így se tudtuk megoldani a problémát. A külföldi magvak be se váltak, rosszul keltek és kifagyták — főleg az olasz mag. Nem bírták az itteni zordabb időjárást. A lucerna viszont az egjik legfontosabb takarmány. Hiánya kihatott az állattenyész- ) tésre is. Próbálkoztak a ter- ! melők, minden évben nagy j területeken hagyták . meg magnak a lucernát, de min- ! dig kevés szerencsével. Vagy : a magkötés volt rossz az idő- ! járás miatt, vagy a rovarok | pusztították el a termést. Az idén viszont — végre! ; — sikerült. Olyan lucema- ! magtermést takarítottak be j Borsod megyében, amilyen j még régen se volt: kétszáz, i háromszáz, háromszázötven , kiló kiváló minőségű lucema- I mag termett holdanként. A ! megyei átlagtermés 250 kiló I holdanként, több mint 3000 holdról. A Vetőmagtermeltető Vállalat a gazdag termésből 45 vagonnal vásárolt fel. Ez olyan nagy mennyiség, hogy tavasszal minden igényt kielégíthetnek belőle, sőt, más megyéknek, eladásra is jut, vagy egyszerűen tartalékolnak bizonyos mennyiséget, mert. nem biztos, hogy a következő évben is sikerül sok magot fogni. A FELVÁSÁROLT mennyiségen tű! még körülbelül 10 —12 vagon lucemamagot tartottak meg a termelők saját szükségletük kielégítésére. Ezt a mennyiséget a tél folyamán majd a Vetőmagtermeltető Vállalat üzemében tisztítják meg — természetesen bérmunkában —, mert tisztí- tatlan magot nem szabad elvetni. — Mi volt az idei jó lucerna magfogás titka? — érdeklődtünk Kőrössy Kálmántól, a Vetőmagtc-rmeltető Vállalat termelési osztályvezetőjétől. — Elsősorban a kedvező Időjárás — hangzott a válasz. — De legalább ilyen mértékben múlott a siker a szakszerű védekezésen a rovarkártevők ellen. Végre megértették a termelők, hogy a rovarok ellen sokoldalúan és | aktívan kell védeni a magnak hagyott lucernát Eddig talán ja költségeket sajnálták a ve- ! gyi védekezésre, vagy nem értették meg a védekezés jelentőségét. Mindegy. Az a fon- ! tos, hogy az idén sikerült Ez egy reszt alapja annak, hogy 1 a következő évben elegendő ! lucernát telepíthessenek a termelő gazdaságok, másrészt tanulságul szolgál, hogy érdemes áldozni a vegyi védekezésre, mert az a jó magter- mésbein sokszorosan visszatérői. — A vörös h eregmag-iogás hogyan sikerült? — Sajnos, alig jobban, mint az előző években, ötven kiló körül termett holdanként A vörösherének nem kedvezett az időjárás. Vörösheremagból a gyenge termés miatt még a következő esztendőben is hiányok lesznek Országos viszonylatban ugyan jobb a termésátlag, de az igényeket még 1968-ban se tudja a Vetőmagértékesítő Vállalat kielégíteni. A KIVALÖ lucemamagfo- gásnak minden termelő gazdaságban örülnek az emberek, elsősorban a vezetők, hiszen nagy kínlódástól mentesülnek. Azonban: nagyon fontos, hogy termelőszövetkezeteink éljenek is a lehetőséggel. A takarmánybázis biztosítása, az állattenyésztés fejlesztése szinte mindenütt megkívánja, hogy növeljék a lucerna területét. Mag most van, csak megfelelő talajt kell biztosítani. S talán 1968-ban a vö- röshere-magfogás is jól sikerül. (s*. J.) A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére hangzott el a Miskolci Szimfonikus Zenekar idei 2. bérleti hangversenye hétfőn este a Miskolci Nemzett Színházban. Műsorukon Muszorgszkij, Csajkovszkij, Rachmaninov és Sosztakovics egy-egy alkotása szerepelt. A hangversenyt Sosztakovics IX. szimfóniája nyitotta meg — virtuóz temperamentumos nagyszerű előadásban. Bár nem ez a szerző legjobb szimfóniája, itt is megfigyelhettük elegáns stílusának jellemző vonásait; a ragyogó hangszerelést, a dallamosság és a groteszk zenei ábrázolás iránti igényt. A zenekar előadásában különösen a nyitó Tiszakarád ScAüojju^u eh mártírhőse CltO fdgaz. Igazán érdekes író—olvasó találkozó zajlott le a napokban a bodrogközi Tiszakará- don. A járási pártbizottság Budai Györgyöt hívta meg, aki a két háború közötti magyar munkásmozgalom történetét kutatja, hogy beszélgessen Tiszakarád lakóival kutatásának eddigi eredményeiről. A tiszakarádi író—olvasó találkozó azért vált érdekessé, mert Budai György a magyar munkásmozgalom olyan bátor harcosáról beszélt, aki Tiszakarádon született és tevékenységét, érdemeit eddig nem nagyon ismerték a földiek. Wéber Elzáról, Sóhlanger Istvánncról voltosat*5 1Ö13. július 15-én született Tiszakarádon. 1933-ban Budapesten bekapcsolódott a forradalmi munkásmozgalomba, és belépett a kommunista pártba. Tagja volt az Országos Ifjúsági Bizottságnak, Ságvári Endrével és Kulich Gyulával dolgozott együtt 1943 decemberében Schlan- gerné biztosította a párt; egyetlen nyomdájának működését Budapesten. Tevékenységét és helytállását a párt központi bizottsága, nagy elismeréssel méltatta. Schlanger- né és csoportja " nagy bátorságról és proletárhűségről tett tanulságot — állapította meg a központi bizottság —, amikor az illegális kommunista párt nyomdájának működését biztosította. Schlangernét a két kisgyermeke miatti aggodalom se tartotta vissza a cselekvéstől. Vállalta a veszélyt. hogy ezzel is támogat- j hassa a fasiszták elleni har- j cot. Schlangernét a fasiszták j 1944. április 14-én tartóztat- ! ták le. Letartóztatása közben i is eUenéllt, szembeszállt a pri- I békékkel. A túlerőtől azonban j nem tudott megmenekülni, j Auschwitzba deportálták, ahol mártírhalált halt. Szülőfalujának népe kegyelettel emlékezik a falu szülöttére. A községi tanács és a lakosság képviselői elhatározták, hogy emléktáblát készíttetnek Schlan- ger Istvánná Wéber Elza nevének megörökítésére, és róla nevezik el az egyik ti szaka- i rádi utcák Á S\ tétel tetszett, ahol könnyedén, hangulatosan röppentek a té- mák, zenei gondolatok, s a virtuóz hangszerelés virtuóz előadásmóddal találkozott A II. tétel szép klarinét-szólójával tűnt ki. A III., TV., V. tételt egy tömbnél? éreztük, melyet különösen a sok téma- és epizód váltakozás indokolt. A két utolsó tétel mintha meg akart volna győzni arról, hogy Sosztakovics nemcsak Csajkovszkij szimfónia-iskolájának továbbfejlesztője, hanem Wagner és Sztravinszkij kiváló ismerője is. A IV. tétel színpadzene: a rézfúvók adják az impozáns hátteret, a szóló-fagott panaszos énekéhez, hogy aztán az utolsó tételben saját magát ki gúnyolva a Petruska vásári forgatagába zuhanjunk. Az est szólistája; Mihail Voszkreszenszkij fiatal szovjet zongoraművész sok nemzetközi verseny díjazottja, Rachmaninov: II. (C-moll) zongoraversenyét játszotta. Már a nyitó tétel bevezető liarang- ütései sejt tették a művész szinte türelmetlen dinamizmusát, vitalitását, mely aztán a mű eljátszása során be is igazolódott. Az alapvetően uralkodó lírai motívumok széles hömpölygése nemes egységben találkozott a fiatat művész romantikus beállítottságával. Különösen a népszerű III. tétel szárnyalt magasra zenekar és szólista egymásra- találásóban. A II. részben Muszorgszkij! Hovanscsina című zenedrámájának előjátéka (Hajnal a Moszkva folyó felett) után Csajkovszkij kissé banális, de rendkívül népszerű Olasz capricciója hangzott fel. A nagyszerű hangszerelésű művet látható kedvvel Játszotta a zenekar, és a zongoraversennyel ellentétben Itt már a mélyvonósok is magukra találtak. A nagy hatású és széles skálájú orosz-szovjet estet Komor Vilmos tapasztalt segítő művészi munkája vitte sikerre, Bart» Péter j „
