Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1557, október 1S< Kíisiis mj.ilatkozat a Magyar JSépköziáir saság párt- és kormányküldöttségének a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának veze­tésével 1967. október 10—14 között hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A magyar küldöttség cseh­szlovákiai tartózkodása során megismerkedett a csehszlovák népeknek hazája fejlesztésében elért eredményeivel. A kül­döttség Prágán kívül elláto­gatott Mlada Boleslavba és Kassára, ipari, mezőgazdasági üzemeket, tudományos és kul­turális intézményeket tekintett meg. A két párt- és kormány- küldöttségnek eszmecseréje, a csehszlovák népnek a magyár nép képviselői irányában ta­núsított szívélyes magatartása a két ország népeinek barát­ságát és szoros együttműködé­sét példázta. A látogatás során a két kül­döttség tárgyalásokat folyta­tott, amelyeken részt vett: ma­gyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke; Er­délyi Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszterhelyettes; Hetényi István, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese; Kovács Imre, a Magyar Népköztársa* ság csehszlovákiai nagykö­vete. Csehszlovák részről Antonin Novotny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke; Jozef tanárt, csehszlovákig Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Wladi­mir Koucky, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára; Jan Pudlák, a külügyminiszter első helyettese; Vitezslav Vinklá- rek, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese; Frantisek Ma­rcs külkereskedelmi miniszter- helyettes; Josef Pucik, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe. A küldöttségek tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunka mene­téről, áttekintették a ma* gyár—csehszlovák kapcsolatok további elmélyítésének lehe­tőségeit, egyben véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet, a nemzetközi kommunis­ta- és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. A szívélyes, baráti légkörű tanácskozások a megtárgyalt kérdésekben a nézetek teljes azonosságát igazolták. más kölcsönös megismerésé­ben. A küldöttségek egyszersmind azon a véleményen vannak, hogy további lehetőségek áll­nak fenn a két ország politi­kai és gazdasági együttműkö­désének fejlesztésére. Ügy vélik, hogy tovább kell fejlesz­teni az [együttműködést a fő területeken, elsősorban a nép- gazdasági tervek távlati egyez­tetése, a gépipar és más ipar­ágak termelési kooperációjá­nak és speciali zációjának fej­lesztése, az árucsereforgalom terén. Ezért támogatják az ipari vállalatok és egyesülé­sek közvetlen együttműködé­sét. A küldöttségek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a népgazdaság új irányítási és tervezési rendszerének mind­két országban történő beveze­tése további lehetőségeket te­remt az együttműködés új, ha­tékonyabb formáinak kialakí­tására. Eredményesen alakulnak a két ország tudományos, köz­oktatási és kulturális kapcso­latai. Ezek további fejleszté­sét szolgálja az 1964-ben létre­hozott magyar—csehszlovák kulturális bizottság tevékeny­sége. A küldöttségek egyet­értőén megállapították, hogy a fenti területeken a sokoldalú együttműködés távlati fejlesz­tésének további kedvező lehe­tőségei vannak. Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy a KGST tag­országok két- és többoldalú gazdasági együttműködés tar­talmának és formáinak tökéle­tesítése gazdasági fejlődésünk objektív és rendkívül jelentős feltételévé válik. Kifejezték elhatározásukat, hogy ilyen ér­telemben minden téren tovább szélesítik együttműködésüket a szocialista országokkal. II. I. A küldöttségek megelégedés­sel állapították meg, hogy a magyar—csehszlovák kapcso­latok a barátság, a kölcsönös megértés és a szoros együtt­működés szellemében minden területen fejlődnek. A két or­szág párt-, állami- és társa­dalmi szerveit szívélyes kap­csolatok fűzik egybe, együtt­működésük hatékony és azt a széles körű vélemény- és tapasztalatcsere jellemzi A küldöttségek megállapí­tották, hogy országaik kölcsö­nösen előnyös gazdasági együtt­működése a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek 1964. évi októberi tárgyalásain el­fogadott alapelvek szellemé­ben fejlődik. Kedvezően ala­kul a műszaki-tudományos együttműködés. Jelentős ered­mények születtek a két ország gépeinek érintkezésében, egy­A küldöttségek a legfonto­sabb nemzetközi kérdések át­tekintése során egyöntetűen megállapították, hogy a nem­zetközi helyzet az utóbbi idő­ben az imperialista körök azon törekvése következtében, hogy megállítsák és visszafordítsák a világ haladó erőinek fejlő­dését, feszültebbé vált. Az imperializmus erői fokozzák agresszivitásukat, a politikai és gazdasági nyomást, a fegy­veres erőszak legdurvább for­máit alkalmazzák Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika sza­badságszerető országaival szemben, veszélyes konfliktus- és feszültséggócokat hoztak létre a világ egyes térségei­ben. Az Amerikai Egyesült Álla­mok brutális vietnami agresz- sziójával veszélyezteti a világ­békét, durván megsérti az ENSZ alapokmányát, valamint a nemzetközi jog alapvető normáit Az Amerikai Egye­sült Államok kormánya több mint 13 éve akadályozza az Indokínára vonatkozó genfi megállapodások végrehajtá­sát. A vietnami nép elleni agresszió fokozásával az Ame­rikai Egyesült Államok kor­mánya ismételt tanújelél adta annak, hogy állítólagos békés szándékainak hangoztatásával a közvélemény félrevezetésé­re, á népek becsapására, a vietnami háború további ki- szélesítésére törekszik. A Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányai követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok vessen véget viet* nami agressziójának, szüntesse be a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, s vonja ki saját és szövetsége­seinek katonai egységeit Dél- Vletnamból, ismerje el a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Frontot és tartsa tiszte­letben a dél-vietnami nép azon jogát, hogy idegen be­avatkozás nélkül, az 1954. évi genfi egyezmények alapján maga rendezze saját sorsát A felek támogatják a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front új programját, amely megjelöli Dél-Vietnam népe szabaddá válásának és nem­zeti felemelkedésének útját. Az imperializmus fokozódó agresszivitását mutatja a je­lenlegi közel- és közép-keleti helyzet is. Ebben a térség­ben az imperializmus politi­kai, katonai és gazdasági ér­dekei ütköznek össze az arab országok népeinek igazságos törekvéseivel. Az izraeli ural­kodó körök országukat az im­perialista politika szolgálatába állították, fegyveres agresszió­val megkísérelték az imperia­listaellenes erők megdöntését, a társadalmi haladás ügyének visszavetését az arab orszá­gokban. A felek határozottan elítélik Izrael agresszióját, uralkodó köreinek azon törek­vését,' hogy bekebelezzék a megszállt területeket és az agresszió következményeit az arab országokra gyakorolt nyo­másra használják fel. Az euró­pai szocialista országok kom­munista- és munkáspártjai, valamint kormányai képvise­lőinek moszkvai és budapesti tanácskozásain elfogadott do­kumentumok szellemében a felek teljes támogatásukról biztosítják az arab országokat. Az izraeli agresszió következ­tében keletkezett helyzet po­litikai megoldásának alapvető feltétele: az izraeli csapa­tok visszavonása az elfoglalt arab területekről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szolidaritást vál­lal a nemzeti felszabadulásuk­ért és függetlenségük megszi­lárdításáért harcoló ázsiai, af­rikai és latin-amerikai népek­kel, s hathatósan támogatja jogos, ügyükért folytatott küz. delmüket. A felek nagy jelentőséget tu­lajdonítanák a békeszerető erők tevékenységének az euró­pai helyzet rendezése érdeké­ben. A' küldöttségek hangsú­lyozták, hogy az 1966. évi bukaresti tanácskozáson, vala­mint az európai kommunista- és munkáspártok 1967. ápri­lisi Karlovy-Vary-i konferen­ciáján elfogadott javaslatok reális lehetőséget nyújtanak az európai biztonság és a köl­csönös együttműködés kérdé­seinek megoldására. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság mindent megtesz az említett tanácskozásokon meghatáro­zott célok megvalósítására. Támogatnak minden olyan pozitív lépést és javaslatot, amely hozzájárul a vitás kér­dések békés rendezéséhez, az európai helyzet konszolidálásá­hoz. Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy az európai viszonyok normalizálása, a kontinens békéje és biztonsága csak a második világháború eredményeként alakult hely­zet tudomásul vétele és tisz­teletben tartása alapján ren­dezhető. Az európai béke és biztonság érdekei megkövete­lik, hogy minden ország is­merje el az Európában meg­levő határokat, beleértve az Odera—Neisse határt, e két német állam közötti határt, to­vábbá normalizáija kapcsola­tait a nemet munkások és pa­rasztok első államával, a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal. Szükséges, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el a müncheni diktátum ér­vénytelenségét, annak kezde­tétől fogva. Az európai béke és biztonság kulcskérdése: annak megakadályozása, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság bármilyen formában atom­fegyverekhez jusson. Mindkét fél üdvözli és tá­mogatja a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának a két német állam közötti kap­csolatok rendezése érdeké­ben tett javaslatait. Realizá­lásuk jelentős hozzájárulás lenne a konstruktív légkör ki­alakításához Európában, egy­ben elősegítené a Német Szö­vetségi Köztársaság és a szo­cialista országok viszonyának rendezését A felek törekszenek arra, hogy belátható időn belül egyetértés jöjjön létre az össz­európai konferencia összehí­vásáról a biztonság és együtt­működés .kérdéseinek megtár­gyalására. A valamennyi euró­pai állam részvételével ren­dezendő tanácskozás elősegí­tené a hatékony kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­sét és fontos határköve lenne földrészünk háború utáni törté­netének. A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a világbéke meg­védése érdekében továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenni az általános és teljes le­szerelés kérdésének előbbre- viteléért. A küldöttségek ál­lást foglaltak az atomsorompó- egyezmény mielőbbi megköté­se mellett és teljes mértékben támogatják az atomfegyverek alkalmazásának betiltására irányuló egyezmény megköté­sét. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tevékenységével kapcsolatban a felek kifejez­ték azon véleményüket, hogy el kell távolítani minden akadályt, amely gátolja a világszervezetet küldetésének sz alapokmány céljaival és alapelveivel összhangban tör­ténő következetes teljesítésé­ben. A két ország erőfeszíté­sei továbbra is arra irányul­nak, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete érvényesítse a haladás, a béke, a biztonság, a nemzetek közötti termékeny együttműködés szellemét. E feladatok sikeres teljesítése a szervezet egyetemességének megvalósítását teszi szüksé­gessé. Ülést t a SZOT elnöksége III. A küldöttségek megáliapftofc- I ták, hogy a Magyar Szocialista j Munkáspárt á& Csehszlovák ! kJa Kommunista Pártja kö­zött az internacionalizmus és a barátság elvei alapján ál­landóan mélyülnek az elv­társi, baráti kapcsolatok. E kapcsolatok fejlesztése a szo­cializmusnak a két országban történő építését szolgálja, egy­ben hozzájárul a szocialista közösség egységének megszi­lárdításához, a világbéke és a haladás erőinek tömörítéséhez. A küldöttségek megelégedés­sel állapították meg, hogy pártjaikat és országaik népeit a testvéri barátság, a szilárd szövetség és a sokoldalú együttműködés szálai fűzik a győztes szocializmus első or­szágához, a születésének fél­évszázados évfordulóját ün­neplő Szovjetunióhoz. Ezt a dicsőséges évfordulót Ma­gyarország és Csehszlovákia népei a szovjet néppel, annak kommunista pártjával, az egész haladó világgal együtt ünnepük meg. A tárgyalások Ismételten igazolták a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a nmzet- közi kommunista- és munkás- mozgalom valamennyi alap­vető kérdésében. A küldöttségek aláhúzták az európai kommunista- és mun­káspártok Karlovy-Vary-ban megtartott konferenciájának jelentőségét, amely elemezte az európai helyzetet és útmu­tatást adott a különböző poli­tikai és társadalmi feltételek között működő testvérpártok­nak és haladó erőknek. A Karlovy-Vary-l konferencia elősegítette az előfeltételek kedvező kialakítását a kom­munista. pártok további talál­kozói számára. A küldöttségek megállapítot­ták, hogy a Kínát Kommu­nista Párt és a Kínai Népköz- társaság vezetőinek szakadár és kalandorpolitlkája súlyo­san zavarja a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom, valamint a szocialista országok egységét, gyengíti az Imperializmus elleni közös harc frontját. A két küldöttség kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kínai kommunisták, A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége leg­utóbbi ülésén megvizsgálta a dolgozók keresetének alakulá­sát, az életszínvonalra különö­sen kiható árak helyzetét. Az áruk minőségének alakulását és az áruellátást Megállapí­totta, hogy 1967-ben a dolgo­zók keresetének színvonal­emelkedése egészében a terve­zettnél valamivel nagyobb, a kiskereskedelem forgalma a tervezettnél magasabb volt, számos árufajtánál bővült a választék. A SZOT elnöksége azonban megállapította azt is, hogy je­lenleg még mindig tapasztal­hatók fogyatékosságok, olyan tendenciák, amelyek károsan hatnak a fogyasztókra. — Nem kapható az üzletek­ben számos olyan közszükség­leti cikk, amelynek árát ré­gebben hatóságilag leszállítot­ták és az alacsony keresetű, nagycsaládos dolgozók részé­ről keresettek. — Előfordul, hogy kisebb formai, vagy minőségi válto­zásokat aránytalanul nagy ár­emelés követ Nem ritka, hogy az alacsonyabb osztályú árut indokolatlanul maga­sabb osztályba sorolják. Ru­házati idénycikkekből az ellá­tás nem kielégítő. Egyes fo­gyasztási cikkek minősége romlott. Gyakori a panasz egyes élelmiszercikkekre, láb­belikre, elsősorban a gyermek­cipőkre. A munkások, a dolgozók megértik, hogy a népgazdaság továbbfejlődése elengedhetet­lenül igényli az értékarányos árak kialakulását. Az egyes árak módosítására a múltban is szükség volt, és a jövőben is szükség lesz. A dolgozók tudják, hogy a központilag el­határozott árintézkedések n párt és a kormány politikájá­nak megfelelően az életszín­vonalat nem csökkentik. A szakszervezetek nem tart­ják megengedhetőnek az önké­nyes és indokolatlan áremelé­seket, a minőségromlást, a súlycsökkentést. A tisztességte­len eszközök alkalmazásának >a mi társadalmunkban nincs helye. A közlemény joggal kifogá­solja, hogy az illetékes állami és gazdasági szervek az áru­terítésnél még lehetőségeiken belül sem veszik kellően fi­gyelembe a külterületeken és az ipari gócpontokon az egyes rétegek anyagi lehetőségeit és a növekvő igényeket, A SZOT elnöksége hangsú­lyozza, hogy a gazdasági ve­zetők felelősek a területükön történtekért, beosztottaik cse­lekedeteiért is. Munkájuk, anyagi és erkölcsi felelősségük megítélésénél a jövőben foko­zottabban figyelembe kell venni, hogy Irányításuk alatt a termelési egységek miijén minőségű árut, illetve szolgál­tatást adtak és milyen áron, s hogy fellépnek-e következete­sen a visszásságok megszünte­téséért. Ugyanakkor a káros jelenségek ellen nemcsak az állami és gazdasági szervek­nek kell fellépniük, hanem a szakszervezeteknek és a dol­gozóknak is. Az áruk minőse­gének javulása, vagy romlása ugyanis nagymértékben az azokat előállító munkások lel­kiismeretességén, fegyelmén, hozzáértésén múlik. Minden dolgozó egyben fogyasztó is, s- fontos, hogy úgy dolgozzék, hogy a kezéből kikerült ter­mék mindenben megfeleljen a fogyasztók igényeinek. Ennek a szolgálatába állítsák a szo­cialista munkaversenyt is. A SZOT elnöksége felhívja a gazdasági vezetőket, felkéri a szakszervezeti szerveket, a kereskedelmi, társadalmi el­lenőröket. a dolgozókat, hogy segítsék elő az indokolatlan áremelések és a visszaélések megakadályozását, az áruk mi­nőségének javulását, választé­kának bővülését. A SZOT elnöksége elhatá­rozta. hogy kedvezőtlen ten­denciák ellen fellép,* és a szük­séges intézkedések megtétele érdekében az illetékes szervek tudomására hozza a szakszer­vezetek tapasztalatait, állás­pontját. Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége Megjutalmazták a pártbizottság aktíváit Tegnap, október 14-én, szom­baton meleg hangú kis ün­nepségre került sor Miskolcon, az MSZMP Borsod megyei Pártbizottságának székházá­ban. Deme László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára jutalmat nyújtott át a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztály legak­tívabb és legáldozatkészebb aktíváinak. Ez alkalommal a szervezett pértoktatás megyei vezető-propagandistáit, a me­chanizmus-tanfolyamok társa­dalmi munkásait, illetőleg a legjobb pártnapi előadókat jutalmazták meg. A megjutalmazott elv társak — megyénk valamennyi pro­pagandistái nevében — ígé­retet tettek, hogy az 1987— 68-as pártoktatási év célkitű­zéseit a legjobb tudásuk sze­rint igyekeznek megvalósítani. Kína munkásosztálya és dol­gozó népe leküzdve jelenlegi nehézségeit, ismét elfoglalja helyét az Imperializmus elleni közös harc frontján. A két küldöttség kifejezte azt az álláspontját, hogy ösz- sze kell hívni a kommunista- és munkáspártok világkonfe­renciáját, amely megtárgyalná valamennyi forradalmi, anti- imperialista erő további közös tevékenységének alapvető kér­déseit. A küldöttségek megállapod­tak abban, hogy a két ország között 1949. április 16-án megkötött, 20 évre szóló ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés lejária előtt, új szerző­dést kötnek. Prága, 1967. október 12, KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnök* A látogatás befejeztével a Magyar Szocialista Munka­párt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mvr - kás-paraszt kormány b ráti látogatásra hívta n Csehszlovákia Kommuni: Pártja és a Csehszlovák £ cialislá Köztársaság körív . nyának küldöttségét. A cseh­szlovák fél a meghívást kö­szönettel elfogadta. A Magyar Népköztárse1 párt- és kormányküldötts :■ nek a testvéri Csehszlov Szocialista Köztársaságban te , baráti látogatása a két szót: ' - lista ország kapcsolatainak t- - vábbi fejlődését, a szociali a közösség egységének erősödé­sét, a szocializmus és a világ- béke ügyét szolgálta. ANTONIN NOVOTNY. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke JOZEF LENA RT, s Csehszlovák " ’óéi-.lista Köztársaság kői Hiányának elnök*

Next

/
Oldalképek
Tartalom