Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

Csfitóríófc, 196t. október 13. fiSÄÄSJOA GYAROBSZAG 3 Ismeretes, hogy az ország­gyűlés legutóbbi ülésszakán el­fogadtak, s a Magyar Közlöny ■ szama pedig már ismerteti _ , a Munka Töi-vénykönyvél, ^fammt a végrehajtásáról szoio kormányrendeletei. Az „{ törvénykönyv szükségessé- S\.varható kihatásáról be- Kádár Sándorral, kár?Z^T közgazdasági bizott­ságának vezetőjével. S Miért vált szüksé- ~ B©ssé az új Munka Tör- ~ venykönyve? ~ A Munka Törvényköny- meg 1951-bon készítették. ^ a centralizált, a központi ir^^°n alaPu10 Sazdaság- lanyitasr rendszerre épült. wLaJaP^° vonásai nem vál- s/oviní iobbször módosításra rlfck U- lEmiatt bizonyos vo- m^^ban ol len tmondásossá, ítészt «rUletetlcnné vált. Az ve ^aZt?asagi mechanizmus ele­veteim^egfsé teUe az új kö- vénv?- yek,n0k megfelelő tör- vény konyy kidolgozását. És az <:®es változásokat hoz. vfilí alapvető szempont a sáhr,,tok ..onáUÓ gazdáLkodá- szükséges feltételek gőzt rtéSL‘ a ™sik a dol­j.í„. Jogainak szélesítése, ér- dekemek hatékonyabb védel- ipj! a .pzakszervezetek szerepé­jük növelése. ~ ~ ® a rendszer alap- 2 elve? ^“7 A központi szabályok el- w. I Jellegűek. A részletes sza- oalyozas a vállalatok, illetve l r?eiTOetek hatáskörébe j; ' Az új kollektív szerző* teszi tehetővé a vállalati vegi-ohajtási utasítások EbbeT1- a felsőbb yok A sy elem bévé l.e ­Sff!’. a Yúllalatok sajátos kö­penyeinek megfelelően rendszerezik, szabják meg a köM ^ & a vállalat jogait, Kifejezi jelentö- ‘ 5 t, hogy a Munka Törvény*» Könyve franciát ad és bizto- lr>!:a a kollektív szerződésben . .irtott elvek, végrehajtási ásítások kikén yszeríthetősé- A garanciát a szakszerve- .1 _ megnövekedett szerepe, íogkenre biztosítja. 5 ~ Hogyan és miben biz- ~ tosít a Munka Tőrvény- S könyve az eddiginél több g jogokat a szakszervezet­nek? , . Alkotmányunk eleve biz- ja.|a a szakszervezet műkö­ve áLÍ- ^kinka Törvényköny- rr«iPed’S törvénybe iktatta a vä Zervezet érdekvédelmi te- •d^pyseEét és az állami, gaz- . Sí szervek kötelességévé W>+„i • a szakszervezettel való ^teljesebb együttműködést. A clveJat- működését szabályozó r—Jy rotézkedésék meghatá- tel t- ^"kis a szakszervezet- b-_ . pzosen, vele egyetértés­ből.^T^nhet Továbbá a szo- -*r? kulturális alapok fel- ■r^álasárói, ennek módjáról saakszerv^^ dönt (Döntés váll-iw011*'*311 ki kell kérnie a véié"; sazdaságj vezetőjének sí K pnyét is.) Ellenőrzési jo- a vsiii yabbá válik, mivel Jpmt tevékenységét ille- uf? Zf°®ásolási joggal (példá- w munkaviszon nyal kapcso- \,énv..'1??°k megsértése, tör- het W ^ esetén), vétóval él- kiterjed olyan in- •1 is, amelyek sú­VoöwIL sértik a szocialista er- ,-rn.jpk .(Például létszámcsök- *iolt*2LClrn^n felmondanak jól >iz r*0, egyedülálló anyának, étkezdét raktárrá Okítják át stb.) 5 ~ Milyen áj vonásokat ~ "Halmaz a munkavi- ** sz°nnyal kapcsolatosan? ■WibáA ^Unka Törvénykönyve s^m»uT'd1ul ki> hogy a leScél* if+1a?b olyan szabályzat, olyan saeri-n f^g biztosítása, amely íJrtTP'- a dolgozók maguk vá- :^hatják meg, hol szándék- '^^k és meddig munkavi- ■^n^,P9n úhoi, illetve, amely ■fM ?? a vállalatok a legrneg- 'iZrl°aiben tudják foglalkoz- i alkalmazottaikát. A dol­fogtál közt a tása, a nvan- :«m«küliöég felszámolása szo­cialista társadalmunk egyik leg­jelentősebb vívmánya. Ezt kormányunk a továbbiakban is mindenképpen biztosítani akarja. A különbség az, hogy a munkaerők elhelyezését, a foglalkoztatást, énnek befolyá­solását az eddigiektől eltérő, más módszerrel oldja meg. 2 — Milyen lesz ez a sza­™ badabb munkaviszony? — A Munka Törvénykönyve megszünteti azt a sok vissza­élésre lehetőséget adó mód­szert, miszerint a vállalat egy­oldalúan módosíthatta, meg­változtathatta a szerződést. Az új szabályzat szerint mind a vállalat, mind a dolgozó bár­mikor felbonthatja a munka- viszonyt. Ezzel nincs ellentét­ben az a szabályzat, miszerint a vállalat köteles megindo­kolni a felmondást. Nem ha­tároz meg ugyan felmondási okokat (minőségi csere, lét­számcsökkentés, nem megfele­lő munkavégzés stb.), viszont, ha a felmondás indoka nem felel meg a tényeknek, a fel­mondást hatályon kívül kell helyezni. A felmondásnak ma is vannak bizonyos korlátái. (Például a terhes nők, a kato­nai szolgálatot teljesítők, a négy vagy több gyermekes szülők esetében.) Ezt a kiváló dolgozók, a törzsgárda tagok védelmében tovább bővítik. Ez általános alapelv és a kol­lektív szerződésben kell rög­zíteni az üzem, a vállalat sa­játosságainak megfelelően, hogy kiket sorolnak a kiváló, illetve a törzsgárda tagok so­rába. ~ — flogyan módosul a ~ felmondási idő? — A korábbi szabályok sze­rint eddig 15 napi felmon­dási idő volt érvényben. Ez nem volt megfelelő. Sokszor kevésnek bizonyult mind az új munkahelyek megszerzésé­hez, mind az.elment, vagy el­bocsátott dolgozó utódjának beállításához. Az öj szabály­zat differenciált felmondási rendszert alkalmaz, amely 15 naptól kezdődően 6 hónapig terjedhet a munkában eltöl­tött időtől és a beosztástól füg­gően. Eddig a vállalat a fel­mondás időszaka alatt 15 napi felmentést adhatott a munka­végzés alól. Ezt most — a kol­lektív szerződésben leírtak­nak megfelelően — 30 napi időtartamig növelhetik. — — Milyen előnyökéi = biztosit még az új tör­= venykönyv a dolgozók ~ számára? — Többek között fokozott vedelmet igyekszik biztosíta­ni a nőknek, az anyáknak, a fiatalkorúalcnak. így példáid a terhes, illetve a kisgyermekes anyákat — a terhesség 6 hó­napjától a gyermek egyéves koráig — csak saját beleegye­zésével tehet éjjeli, készenléti, vagy túlmunkára beállítani. A fiatalkorú 18 éves koráig nem állítható be éjjeli munkára E — Hogyan alakul a íize­2 tett alap- cs pótszabad­• = ság? — Minden dolgozót évi 12 nap alapszabadság illeti meg. Ez eddig is így volt. Az új azonban az, hogy a különféle juttatások, pót- és jutalomsza­badságok nem függnek a mun­kaviszony folyamatosságától. A juttatások, pótszabadságok alapja az összes, munkavi­szonyban eltöltött idő. még akkor is, ha mondjuk 5 éves megszakítás van. Ez sok-sok dolgozó régi sérelmét orvosol­ja. (Sok esetben előfordult, hogy a dolgozó munkaviszonjra nem saját hibájából, hanem talán éppen törvénysértés mi­att szakadt meg.) — A rendes pótszabadságon felül külön pótszabadságot biz­tosít a törvénykönyv a több- gyermekes anyáknak. Így há­rom gyermek után a rendes, évi alap- és pótszabadság után külön 2 nap szabadság jár. És minden következő gyermek után újabb 2 nap szabadság, amely összesen 12 napig „nő­het”. A vállalatok anyagi le­hetőségeitől függően — és a kollektív szerződésben lefekte­tettek szerint — a kiválóan dolgozókat a rendes alap- és pótszabadságon, illetve a gyer­mekek után járó külön szabad­ság után 12 napig terjedő kü­lön jutalomszabadságban is ré­szesíthetik. Erről évenként döntenek, illetve arról is, kik erre a jogosultak (például ki­váló dolgozók, kitüntetettek), hány éyig és évente hány nap­pal jutalmazzák az erre érde­meseket. — Ügy érzem, és az el­mondottak is ezt tükrözik — mondotta Kádár elvtárs —, hogy az új Munka Törvény- könyvében lefektetett elvek előrelépést jelentenek mind a dolgozók, mind a vállalatok számára. Több jogot, előnyt biztosit a dolgozók, és nagyobb érdekvédelmi képviseletet a szakszervezetek számára. Csorba Barnabás ///. Veszélyben Szovjet- Oroszország 3.&&'a''&£r£ s3*c?i Kaziacbarcikai kezdeményezés i A BVK KISZ-bizottsága fel­hívással fordult a kazincbarci­kai fiatalokhoz. Ebben a többi t között a következőket írja: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 évfordulójára készülünk mi, kommunisták, dolgozó fiatalok, akik folytatói vagyunk a világtörténelem e nagy eseményének. Megmozdu­lásaink, demonstrációink is e nagy történelmi esemény je­lentőségét példázzák. Október 22-én kommunista vasárnapot tartunk, hason­lóan, bár korántsem olyan kö­ri! Imények között, mint a Moszkva—Kazány vasútvonal rendező pályaudvarának kom­munista dolgozói, akik 1919. április 12-én „Kommunista szombatjukat” tartották. Nem akarunk versenyre kel­ni a csepeli fiatalokkal, akik 8 ezren vettek részt az álta- j luk rendezett kommunista j vasárnapon, de erőnkhöz I mérten nekünk is meg kell mutatni, hogy forradalmárok­hoz méltó utódok, ifjú kom­munisták vagyunk és tettre- készségünlc abban is kifeje­zést nyer, hogy magunkénak valljuk a szocialista társa­dalom vívmányaként létrejött gyárunkat, a Borsodi Vegyi­kombinátot, Örömmel vettük tudomásul a kivitelező vállalatok fiatal­jainak felajánlásait, akik vál­lalták, bogy a jubileumi év­forduló tiszteletére társadalmi munkájukkal segítik a kivite­lezési munkák meggyorsítását Hisszük, hogy minden fiatal becsülettel eleget tesz alap- szervezeteink kezdeményezésé­nek és a párt, valamint a gazdasági vezetők segítségével a kitűzött feladatokat sikere­sen teljesítjük, s a november 6-án este fellobbanó forradal­márok lángja, a Lenin által annyira szeretett és a jövő alapjának tartott ifjúság ke­gyeletét szimbolizálja a nagy elődök, a hősök emléke előtt. Az intervenciós hadsereg parancsnokai. 7. Az idő: 1918. Színhely: Vla­gyivosztok. egy hadihajó fe­délzete. Szereplők: amerikai, angol,. japán, francia tisztek, a Szovjet-Oroszország elleni intervenciós hadsereg parancs­nokai. Egyesztendős sem volt még a szovjet hatalom, amikor a világ imperialistái — szövetségben az oroszországi burzsoá-földcsúrt klikk fehér­gárdistáival — rátámadtak a fiatal munkáshatalomra. Az amerikai, angol, japán, fran­cia burzsoák fegyverrel siettek az orosz burzsoázia és a föl­desurak segítségére, hogy visszategyék a jármot a mun­kásokra és a parasztokra. ♦ Kolcsak tábornok fehergár- distáihoz nagy reményeket fűztek. Kolcsak a forradalom győzelme után az Egyesült Ál­lamokba utazott, s onnan mint a fehérgárdista csapatok pa­rancsnoka tért vissza. Ameri­kai és angol bankházak pén­zelték, amerikai és angol fegy­vergyárosok látták el harci eszközökkel. Oroszországban a régi rend képviselői támo­gatták. Kolcsak fejvadászai kegyetlen terrort alkalmaztak * A megalakult Vörös Hadse­reg, amelynek alig volt után­pótlása, hősiesen szembeszaltt az imperialistákkal és zsoldo­saikkal. Munkások és parasz­tok százezrei , jelentkeztek, hogy megvédjék fiatal szocia­lista hazájukat. Gycmjan Bed- nij ebben az időben írta eze­ket a sorokat: „Elvtársak, minket tűzgyürű övez!” /Ránk mindenféle rablóhorda tá­mad./A martalóc szülőföldün­Munkások és parasztok százezrei jelenikeziek, kön áü. / A sors nekünk csu­pán egy választ ad:/Vágj' győzelem, vagy hősi harc s halál.” A Vörös Hadsereg hős harcosai végrehajtották a le­hetetlent Kiűzték hazájukból az intervenciósokat, vereséget mértek a fehérgárdistákra. Há­rom esztendeig tombolt a küz­delem. Az egyébként is sze­gény Oroszország újabb óriá­si károkat szenvedett Újítási hónap a Diósgyőri Gépgyárban Híven az utóbbi évek hagyo­mányaihoz, az idén is megren­dezték a Diósgyőri Gépgyár­ban az újítók hónapját. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy bár sí év más időszakában is „futnak be" újítások, ilyenkor mégis növekszik az alkotó­kedv, s nem egyszer kiemel­kedő eredmények születnek. Ebben az időszakban a nyár külön jutalmazza az olyan ja­vaslatokat, amelyek az im­portanyag megtakarítást, a normaóra csökkentését és v munkásvédelmi módszerek vitását tűzik ki célul. Hazánkban e szüret szep­tember közepén az Alföldön kezdődik az oportóval, és To- kaj-Hegyaljan végződik no­vemberben az aszú szedéssel. A hosszú, száraz nyár után ezen az őszön a nagy múltú borvidéken is korán hozzál át- tak a szőlő betakarításához. Pedig a régi mondás azt tart­ja errefelé: Akár haszon, akár kár, Simon—Juda a határ. Ez azt jelenti, hogy régen a to­lvaj i bor minőségének megóvá­sa végett október 20-nál előbb nem .kezdték meg a szüretet. Ez idén a szeptember végi és az októberi esős Időjárás azonban sürgetővé tette a szü­retel Tokaj-Hcgyalján is. A kistermelők már október első napjaiban leszedték a termést, Szüretelnek Tokaj-iieplp majd ezen a héten általános­sá lett a szüret egész Tokaj- Hegyaljan, Sátoraljaújhelytől Abaújszántóig. Az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek, hegyközségek nagyüzemi táb­láin is megkezdődött a szüret. Örülnek ennek a diákok is. hiszen szívesen részt vesznek a kétségkívül kellemes őszi mun­kában. A sárospataki Rákóczi Gimnázium tanulói már évek óta a Tokaj-hegyaljai Álla­mi Gazdasághoz „szerződnek el” szüretelni. Reggelenként különvonat jön értük Sáros­patakra, és viszi az 1000 fő­nyi diáksereget a gazdaság tá­volabbi szőlőföldjeire. Általá­ban 6—7 órát dolgozna!: na­ponta: szőlőt szednek, pullo- nyoznak, a fürge kezű lányok pedig hosszú asztaloknál aszút szemel get nek. A gazdaság ter- I mészetesen, teljesitmenyüknek megfelelően, éppúgy megadja nekik a törvényes bért, mint a felnőtteknek. A termés — a sárospataki i Megy er és Királyhegy kivéfe- j lével — általában mindenütt | jóval a várakozáson felül van A szeptemberi eső kissé meg- ! késett ugyan, de még igv is so- | kát. javított a szőlő mer.nyisé- Igén és minőségén. A szemek meghíztak, kicsattantak és • legtöbb helyen az aszúsodá.- s megkezdődött. Különösen a/ öntözött területeken, elsős ban a tolcsvai és a tárcái* dombokon szednek sok aszni, itt egyes táblákon 30—40 szá­zalékos az aszúsodás. A korai szürethez képest ó- nak mondható a cukorfok is A kistermelők 18—19, az áll: ni gazdaság és a hegyközségek 20—22 fokos mustokat mértek A nagy, teraszos táblákon még hetekig eltart, a szüret, és ha a későbbiek folyamán a Hegy­alján szokásos hosszú, meieg ősz ez idén is bekövetke?' hetenként akár két fokot u emelkedhet a mustok cukortar­talma. Hegyi József Mit híz a Marta Törvénykönyve? Beszélgetés az SZMT-ben Az A sir érái tél a <asi8lagoki& (Képekben)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom