Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

ESZ ARM AG T A RORSZAG Szerda, 1967. október 11. VmCZE OSZKÁR Emlékkönyvemből Azt hiszem történeti anvm----—--------- adalók­S z.?r^k.ent minden koppon cél- h tr.' . eőz elmondanom amit közv«!nS nyiIas hullarablóiról éSLe", taP«**«*Uitkém em- PeiSf,teníbcn hordozgatok. eltetlenül helyet kell szoríta­jábanSOi'°knak naPÍa*nk sajtó- mi ■ h°Sy ,c néhány oldal- tomr. r’,d,anlvaI6 örök elret- jövö n pelcia,u-nt lebegjen a ' *ímzedckei előtt. Ebből kenn ‘Va lüssa- érezze, ml. cev ncm szabad sáfárkodni Vcí orszag> vagy város életé­kórKmr^U1 vagyok, melyik kouMnejevel, vagy „portréja­ISfÄS" SS& ÄEÄ‘“Mr ™“ * len kereskedősegéd taki r a ol emlékszem, a Pa- üzletben talált alkal­ölkalm ^,. fekiki-eég másik Volt mazoUja alapitó tagja a szavülókórusnak, és EK óVÜVan valami sére- to] hétté. Kegyetlen bosszú- ai'.nt n'c’. nieg tori fisként bc- t-ií 1!,^ hozzánk Kóródi Pis- riem so Pillanattól izgága, Vo!t '^’ . modortalan figura vnH* T^r,ií müsorszám sem rii-»v e radikális neki. Min­únszouTnCletlen v;°"' ógalh riji.h°gy papnkasabb. ra- nrntÍabu műsort tűzzünk an^ba. Emlékszem rá, javaslattal is előállt e^szer, hogy ne érjük be csak Kzp,.»M'-a,8atással- tanulással, lünk aUn,'í-fegyvert. ^ kezdi kai- 01?a o forradalmi akció- Ti a hatalom megszerzésére, ilyen ember volt ez a Kóró- 01 testver. A-é. gyerekek is csakhamar W .Ve«éK hogy nem egészen heszam,1;haló Eluralkodott rtini .,a7- ePe és állandóan Jipkedtek, szúrkálták. Én hoév Zet^*on azonna! láttam, Van a , sűlyos pszichopatával /“^dolgom. De miután olyan Volt U,ieg>’ben Uszító jelenség '•es1’ ,°-,ya-n szánalmas, bélve- külsőt hordozott, hogy ro] , .f,Pri várták sehol tárt ka- WWi™0-?20“ türelemmel lírmnnU ot "águnkhoz sze- bd'ta"1-, megjuhászílani. A gyerekek egyik része hajlott Is e humánusabb pedagógiai tív gyakorlására, de nafvobh kaTeresw’t? é-,esebb fullánko- eresztett, úgy, hogy a Pis­m’omást16^ b[rLa az erősödő oldott c u'S , 'lam<ir kereket fériáiirS°ha tobbé még peri- m 1 m a, -Sem jött a forradal­_ munkásmozgalomnak. *ágos;lnny i5Ve- at még barát­ibból kosz°mött az utcán. heztetru í;“ brÓbáltam követ- tányolta’ K,°gJ T'égiscsak mél- tásómat humanista mngatar­r.ebbrénri,^ 0gy azonb;ln a ki­déi mek fii? , n,yi,*'>s gerje- és a kri-/zt S|^fbadultak benne tolt’' V ifiis szóhoz ju- han í 01'ódi Pista egyre iob- líolyenkéClrIte skroflis nyakát. ledkÄ meg meg-megfe- hiccenteH n;’sysa8áról, és meg- vel mt l bobakiat- he idő- *em az Pp, húzott el mellet­tem is' mintha soha már azt is w,VOlna- Kés5bb hogy o ís ^olvastam képéről, cán agyonfnZÍVesebben az u,‘ mi kárt.u b)posna, mint vála­sz időben?01pjs, °Vai-1 Ebben testvén- n. PlSVi ,mar> Korodi két knnrvu agvsa8ábant szószé- ^ híngShiv , n3'jh>spártban. Szemere ute', ma- az egész betöltötte ^ 8yCpu légterét hltííetU0^ftlenÜ1 a Népkert fí nyilasok i volt usyanLs Pista n . • ,so betyártíinyá ja. gye mére már annyi fi­mnennyfre • f™ , méltatott’ Rőben te, ember a leve­féri teWntae‘£velÖdEzr0nVaHt ^ oroszlánná ftfvoVlőÍT kÖf1let1 ban élet-halál „rá jVh Urak” . letk akivel lár2vaíiak JW komolyan 2Z',akl beleszólt olyan pzdaság] és politikai kérdé- fekb^ , megérTést ez sem értelmi adottságai Äkmur^-e,cmH p^’ nyilas- i- A néhány hónapos 1 y temuralom alatt ig.yo­hwm l?lind®T,ért kompenzá­lj- •j P'vtí ot n>'omorúságos á tái a f>ran a természet é-s társadalom megrövidítette. Habzsolta a hatalmat, a ra­bolt vagyont, a szép, sudá.r- növésű nőket, és amennyire korcs élete, a hatalom bunda- pálinkájától elködösödött agya lehetővé tette, mindent elkö- veteti, hazája, szülővárosa sír­ba tételéért. Kóródi testvér 1941. decem­ber elején végül Is a többi patkánnyal együtt diszkóit a süllyedő hajóról, és azóta va­lahol Nyugat gyepűin gondol vissza álmodozva véres pün­kösdi királyságára. A nyilas világ másik ilyen jellegzetesen klinikai figurája Markovics Pelár volt, Petár mellékutcai szatócsüzletében, a Kazinczy utcában kezdlc or- száglásáL Miután a magyar nyelvet soha sem sikerült megtanulnia és Papanek Da­li i-s kiejtésével még a legegy­szerűbb háztartási alkalma­zott kuncsaftját is megmosó- lyogtatta, hosszú évr©ken át boltocskájának hátterében hú­zódott meg, és a reprezentá­ciót a nála sokkal értelme­sebb, józanabb feleségére bíz­ta. Petárról soha senki sem tud­ta, hogy a négy-öt délszláv nyelvvidék melyikéről sikerült ot nyernünk. Csak azt tudták roLa — kiejtése után —, hogy valamely délszláv nyelvvidék elfajult gyümölcseként hullott Miskolcra. Ezenkívül csak a mély pszichológia beszemtelt papjai sejtették, hogy Petár a szatócsüzlet pókhálójának mé­lyén meghúzódva nagyra törő politikai ambíciókat hizlal magában. Ennek azonban álta- laban senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget és bolondériáját még családjában is annak számlájára írták, hogy Petárt viszonylag fiatal korban kezdte látogatni az a gyérgörcs, amit annak idején még agyszélhúdés néven emle­gettek azok, akik nem ismer­ték a baj latin nevét, az apoplexiát. Minél több attakot vészelt át, annál jobban elha­talmasodott rajta megalómá- niája, ezzel természetesen po­litikai karrierjének hagymázas vagyképe. megfigyelhető volt ez egész magatartásán. Első gesztiója volt a karrier útján, hogy fel­fedezte magában: bezzeg ó _ M arkovics Petár névvel _ n em délszláv nemzetiség sar­ja, hanem népi német. E fel­fedezés után nyomban be is lépett a Volksbundba, ahol kisvártatva vezetővé ütötték. E dicsőséggel Petár akkora dózis lucernát nyelt, amelytől menten közéleti hatalmasság­gá fúvódott. E perctől kezdve teljesen hatalmába kapta a nagyzási hóbort. Nap mint nap úgy vonult végig a váro­son, mint valami Néró Cali­gula, vagy egy szuper bor- bélymacki istenség. Volks- bund-tisztségén kívül közéleti, vagy közigazgatási állása még nem volt. Mégsem volt olyan fórum a városban, amelynek munkájába séta közben, üzen­getve, vagy telefonon bele ne kotyogott volna. Így például 1941-ben, amikor a Huszár­laktanya udvarán végigvo­nult. úgy adta ki intézkedéseit, mint valami parancsnokoló tábornok, vagy éppen egy el­mebeteg, aki tábornoknak hallucinálja magát, és igazán csak katonája válogatta, hogy ődes anyanyelvűnk kerékbe- törésójjfel kiadott parancsait végreha j tot ták-e ? Volksbundista karrierjének következő állomásaként jó pénzen eladta mellékutcai sza­tócsboltját, új, nagy üzletét pedig a Széchenyi utca leg­forgalmasabb szakaszán nyi­totta meg. Egyidejűleg ele­gáns faii.szekrényt is készítte­tett, amelyben a győzedelmes hitleri ármádia híreit és a he­lyi volksbundista mozgalom közleményeit aggatta ki köz­szemlére. így lett Petár új üz­lete a város fő utcáján közpon­ti tényező, amely állandó cso­portosulás színhelyévé vált. E napokban, hónapokban Petár már nem kereskedett, hanem megtisztelte QZ embereket. Megtisztelfetés volt., ha valalri bem ehe tett boltjába és isme­rőseinek soka tmond óan oda­súghatta, hogy a portékát pe­dig Petár etablizmanjában vár Pontosan sárolla. Petár tehát valami első polgár-féléje lett a város­nak, aki naponta meghatáro­zott időben végighordozta ma­gát a város bizonyos útvoaia- lai.», fogadta az emberek kö­szöntését, de csak olyan ki- mérten viszonozta, amiként a pápa áldását osztja, vagy ahogy a hűbérúr ereszkedik le jobbágyaihoz, esetleg vámke­zelőjéhez és a község pénz­váltójához. Ebben az időben megna­gyobbított és a fő utcára kite­lepített boltján kívül Felárnak nem volt hivatali stalluma. Mégis ő lett a város első és legrettegettebb polgára. Vele most már minden tényezőnek számolnia kellett, és akitől még a főispán, a katonai pa­rancsnok is rettegett. Minden­ki tudta, hogy, mint a helyi Volksbund vezetője, elsősor­ban ő élvezett teljes zöld utat a rangidős német katonai pa­rancsnokhoz, vagy a Gestapo helyi megbízottjához, sőt a Volksbundon, mint nagy re­lén keresztül a német követ­séghez és a Pesten székelő legfelsőbb katonai parancs­nokhoz is. Peturban olyan mélyen re- zonált a népi német öntudat hogy leányát is SS-tiszthez adta feleségül, és ezzel szabad folyást engedett a fajtiszta árja vérnek családja zsenge hajtásába is. így dagadt Mar­kovics Petár politikai nagy­sággá és szinte iskolát terem­tett, hogyan válhat valaki ha­talommá anélkül, hogy ehhez bármilyen hivatali pozíciója lett volna. Egyszerűen ő volt leplezetlenül a vicinális Quis- líng. Hitler szer-e n csécsi 11 a gá n a k letűnésével Petár is felszedte gazdagra dagadt bátyúját, és mint puritán népi német, Nyu­gatra távozott. íme, ezek voltak ők, a ve­zetők, a kiválasztottak. Ilye­nek voltak Miskolcon, Szege­den, Győrött, Sopronban, a legkisebb madárlátta faluban és az ország „legfelsőbb” vei zetésének kupaktanácsában. Ilyen lelldképlet volt Horthy, Hubay, Szalasi, Kun páter Hain Péter, Baky, Endre LászI ló és kivétel nélkül valameny- nyi. Ha pedig a pszichiáter sz®mével, tollával valameny- nyiökről kórismét készítené­nek, szinte refrénszerúen is­métlődne: örökletes terheltség, degeneráció, alkoholizmus, vagy valami nagy kudarc okozta lelki sérülés, súlyos lel­ki el ferdülés. Igen. ezek voltak Ők, a ve­zérek fent és lent. • November 4-én érkeztünk Miskolcra. A városban már tombolt a nyilasterror. Két­szer is a fejem fölött lógott a nyilasoktól való elhurcol tatás veszélyének Damoklész kard­ja. Merő véletlen volt, hogy si­került megmenekülnöm. Felmentünk dr. Kósa Géza pincéjébe, ahol valamennyiünk számára minden rendben elő volt készítve. Mindez természetesen mű­fajilag minden mozzanatával nem memoireba, hanem re­génybe kívánkozna. Egy ilyen gesztiónak minden kis film­kockája millió varációban sor­sot, halált, vagy életet jelen­tett. Es hány billió ilyen film­kockát produkált az élet, amíg 22 napi ászkarák-élet után a Mélyvölgy utcai romos pincé­ből előjöhettünk. Dr. Kosa Géza bátor, áldo­zatos cselekedetéről csak az örök hala hangján emlékez­hetem meg. öt idegen ember gondját, élete és családja lété­nek kockáztatása árán. vette vállára. Teljes 22 napot töltöt­tem el e vakmerő ember véd­nöksége alatt az avast pince mélyén. Velem együtt mind a négy társam mindennap meg­kapta a szükséges kalória­mennyiséget. amit pedig oly­kor ágyú- és géppuskatűz kö­zepette cipelt fel az Avas de­rekára. j Levél Kari Marx Stadtból Az égj’kori népszerű bon- viván, Szabady József, aki U esztendeig énekelt a Miskolci Nemzeti Színház színpadán, levélben és gondolatban több­ször visszatér Miskolcra. A pécsi operatársulatnál eltöltött eredményes esztendeje után a Kaid Marx Stadt-i operához szerződött. Erről levélben ér­tesített bennünket. Az első örülünk a népszerű énekes NDK-beli sikerének, mert úgy érezzük, zenei, énekesi műveléséhez, fejlődéséhez a Miskolci Nemzett Színházban töltött évek is hozzájárultak. Szabady József két évre szerződött a négyszázezer la­kosú ipari városba. Az elkö­premlerje november 5-én lesz vetkező esztendőben a Faust, Glinka Iron Szuszanyin című a Don Carlos és a Kigolettó zenedrámájában. főszerepei várnak rá. talmi tevékenysége. A tanács­kozás során világossá Vált mindenki előtt, hogy a tanuló­ifjúság közösségi élete nem­csak az. iskolában zajlik, ha­nem a lakóterületen is. Tulaj­donképpen ott kerülnek köz­vetlen kapcsolatba a környe­zel lakóival, tanácsi és társa­dalmi vezetőivel. Ott kell al­kalmazkodniuk a felnőtt tár­sadalom életviszonyaihoz (fi­gyelembe venni a munkások pihenő idejét), ügyelniük kell a közvagyonra, gondozni a parkok, játszóterek, a lépcső­házak rendjét és segíteni * Umulótársak, vagy még isko­lába nem járó gyermekek he­lyes magatartásának alakítá­sát, kulturált viselkedésre ne­velését. A tanácskozás sorén Pálvöl- gyi Sándor kiváló tanár nagy* sikerrel ismertette és mutatta be azokat a házilag előállított kísérleti eszközöket, amelyek­kel minden tanuló a tanárral egyidöben kísérletezhet. A hasznos és sok irányú ta­pasztalatcsere kapcsán a ven­dégek ellátogattak a szomszéd 2. számú Általános Iskolába is, ahol a fizikai előadó éá a földrajzi-csillagás zab szer­tár kellette fel legjobban ér­deklődésüket. Délután a Bor- sodnádasdi Kcniezgyár' általá­nos iskoláját keresték fel, ahol különösen a Kiss Tibor tanár által vezetett biológiai szakkör tevékenysége ragadta meg figyelmüket. A tanácskozások hatására az a gondolat érlelődött meg a tapasztalatcsere részvevői­ben, bogy a két város, illetve megve tanulóifjúságát is he- lyes lenne kölcsönös tapaszta­latcserében részesíteni. Ezzel kapcsolatban elsősorban a nyári úttörőtáborok kölcsönös; esetleg egyúttes megrendezé­sére gondoltak a csoportok ve­zetői. | A tanulók közösségi életó- ! nek, az önkormányzás helyze­tének tanulmányozása végett az is felejthetetlen élmény! jelentene a tanulók számára* ha az iskola önkormányzati szervének vezetői közül 8— 10-en egy héten keresztül a szolnoki iskolában tartózkod­nának, azon a héten ott jár­nának iskolába. Ezek még csak gondolatok és tervek, de a tapasztalatcse- i re nyomán esetleg valóra vál­hatnak. Gaál Gynla ped. felücvelő latlátogatások szerepelnek még a programokban, sőt, van olyan szerv is, amely kirándu­lást szervez ebben az időben a Szovjetunióba. Érdekességként megemlíten­dő, hogy a KPVDSZ kulturális hetek szervezői nem a nagy­szabású központi ünnepségek­re törekedtek, hanem decent­ralizáltan, az egyes vállala­toknál és munkahelyeken szer­vezik meg a különféle előadá­sokat, ünnepségeket. beké: December 3-án hajnal­ban Géza berohant a pincébe, és a nyakamba borulva közötte: „Oszkár, megmenekültünk, szabadok vagyunk”. (VcgcJ MOZIMŰSOR TÁNCSICS: 12—14: Az első kudarc. Magyarul 12—IS: Mefisztó doktor találmá­beszélő szovjet. Széles! K: na- nya. Román. Széles. 14: Mindenre ponta fé-1 4 és háromnegyed 6 óra. emlékszem, Richárd. Szovjet. Szé- 12—14* Hűtlenség olasz módra. Ma- les. 15: Szekérrel Bécsbe. Csehszlo- gyarul beszélő, színes olasz. Szé- vák. Széles. 16: csak du. fél 5í les. K: csak este 8 órakor. 15—18: Vadállatok a fedélzeten. Színes Ünnepnapok. Magyar. Széjes. K: szovjet. 16: csak este fél 7: Jég­fél 4 és háromnegyed 6 óra. M. 15. mezők lovagja. Szovjet^ 17: Max fél 10: Don Juan legutolsó kaland­ja, fél 12: Ordasok között. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: 12, 13, 15: Hűtlenség olasz módra. ' ‘ "" színes olasz. első kudarc. Ma­gyarul beszélő szovjet. Széles. 16: Ünnepnapok. Magyar. Széles. 17— 18: Teenager party. Magyar. K: délelőtt fél ll órakor, vasárnap de. fel 10 és fél 12 órakor. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: 12—18: Hűtlenség olasz módra. Magyarul beszélő, színes olasz! Széles. K: délután 4 és fél 7 óra. M. 15. fél 10: Jégmezők lovagja, fél 12: Hűtlenség olasz módra. Rendes helyarral. nyol—olasz. Széles. K: 5 és 7. vasárnap fél 4, fél 6 óra. M. 15. fél 10: Ordasok között, fel 12: Jégmezők lovagja. Linder társaságában. Francia, % ..NAGY FILMEK” sorozatában. K: fél 5 es fél 7. M. 15. 10 órai Egyiptomi történet. SZIKRA: 12: A kétéltű ember. Színes szovjet. 13: Hamida. NDK. 14—15: Érdekházasság. Lengyel. Csak 16 éven felülieknek! Széles! 16—17: Egy magyar nabob és Kórpáthy Zoltán. Színes magyar. Széles. Dupla helyárral. K: naponta hn; 5 és 7. M. 15. í. li-kor: Szélvihar; SAGVARI: 12—13: A múmia közbeszól. Ma­gyar. Széles. 14: Robbantsunk bankot! Francia. Széles. 15: M&- ftsztó doktor találmánya. Román. Széles. 16: A fáraó T—II. Színe« lengyel. Széles. Dupla helyárraj! 17: Érdekházasság. Színes lengyeL Csak 16 éven felülieknek. Széles! K: naponta f. 5 6s hn. 7-kor. PETŐFI: 12: Vékony jégen. Szovjet. Sze­les. 13: Jégmezők lovagja. Szovjet. 14—15: A múmia közbeszól. Ma­gyar. Széles. 16—17: Mefisztó dok­tor találmánya. Román. Széles! K*; hétfó. csütörtök, vasárnap f. 5 és‘ hn. 7, kedd. péntek, szombat hn.' 7 óra. M. 15. 10-kor: Déryné. ADY - TAPOLCA: 14—15: Sivatagi 13-ak. Szovjet. 18: Bátrak bátrai. Szovjet. Szeles. K: szerda, szombat és vasáma# este t, 7-kor. Hetedszer rendezik meg a KPVDSZ kulturális napokat kolaigazgató részletesen is­mertette a nevelömunka hely­zetét, az iskolai elet alakulá­sának, fejlődésének körülmé­nyeit. A vita sorén a vendég igazgatók több olyan jellegű kérdést tettek fel, amely azt mutatja, hogy a két város is­koláinak igazgalöi hasonló módon látják a közösségi ne­velés problémáit, s felelősség­gel törekednek a legmegfele­lőbb módszerek kialakítására. Számukra szokatlanul új vo­nás volt a tanulók lakótelepi közösségi élete, egy-egy ház­tömbben élő, különböző osztá­lyokban tanuló gyerekek he­terogén közösségeinek társa­Néhány nappal ezelőtt 14 szolnoki iskolaigazgató tapasz­talatcsere-látogatáson vett részt megyénkben. A vendé­gek sokat hallottak, olvastak az ózdi Béke-telepi Iskolában alkalmazott közösségi nevelés­ről, a tanulók lakótelepi mun­kájáról, s általában a tanuló­ifjúság önkormányzó tevé­kenységéről. Az Ózdi városi, valamint az Ózdi járási Tanács Művelődés­ügyi Osztályának vezetői, a meglátogatott iskolák igazga­tói, nevelőtestületei szíves sze­retettel fogadták a pedagógus- küldöttséget. A tapasztalat- csere során Erdössi Ferenc is­Szolnoki iskolaigazgatók Marsodban A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipart Dolgozók Szakszervezetének Borsod me­gyei bizottsága immár heted­szer rendezi meg a kulturális napokat. A rendezvénysorozat hivatalos megnyitása október 11-én, szerdán este 7 órakor lesz a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának klubhe­lyiségében. A megnyitó ünnep­séghez irodalmi műsor kap­csolódik, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház tagjai mutat­nak be, majd a színészek és a szakszervezethez tartozó dol­gozók baráti beszélgetése sze­repel a programban. A KPVDSZ kulturális napok rendezvénysorozata október 22-ig tart. A sokféle rendez­vény két alapgondolat köré csoportosul. Az egyik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójára való emlékezés, a másik pedig a szakszervezeti művelődési évad munkájának elindítása a KPVDSZ-hez tartozó külön­böző munkahelyeken. Nehéz volna felsorolni a sokféle rendezvényt, amely ezeken a napokon egymást éri Borsod megye és Miskolc kereskedelmi vállalatainál, in­tézményeinél. Többek között ebben az időszakban kezdi meg munkáját a megyében 160 szakszervezeti politikai Is­kola. amelyren mintegy 3200 kereskedelmi dolgozó vesz részt. Ugyancsak ekkor kez­dődnek meg a belkereskedel­mi és szövetkezeti akadémiák előadássorozatai, amelyek dön­tő többségben a közgazdasági továbbképzést szolgálják. A nyári szünet után ez alkalom­mal jelentkeznek először újra az egyes vállalati művészeti csoportok, és a klubmunká­ban is most kezdik ‘az évadot. Sok élménybeszámoló, vers­mondó-verseny, vetélkedő szolgálja a Szovjetunió jobb megismerését, kiállítások hoz­zák közelebb a szovjet nép életét, azonkívül ugyancsak ki­állításokon ismerkednek az érdeklődők a szakszervezethez tartozó szakmai ágazatok mun­kájával. Hangverseny- és tár­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom