Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-06 / 236. szám

•> eSZAKMAGTAROftóZAO Péntek, 1367. október 8. Napi postánkból Szükség ven a telefonra A kíuai eseméuyekről Külföldi hírügynökségek je­lentik u Kuangszhi-Csuan autonóm területről érkezett menekültek beszámolóira hi­vatkozva, hogy e tartomány­ban folytatódnak u fegyveres összetűzések. A menekültektől nyert hírek szerint mintegy 7000 maoista kénytelen volt elhagyni Nanklngot, a tol*tö­mény fővárosét és v Issza vo- '"Inl a hegyekbe. Más jelentések szerint Kan­tonban is újubb fegyveres összecsapások zajlottak le a kí­nul nemzeti ünnep előestéjén. Mao Ce-tung ellenfelei az ut­cákon letépték Mao ki ragasz­tott portréit és uz őt dicsőítő leiszavakat. Az összecsapások következtében számosán meg­holtak és megsebesültek, A Fucslan Itlbao jelenti, hogv a „kulturális forrudalom” ellenfeleinek tevékenysége Fu- esian tartomány több vidékén megbénította a posta munká­ját, akadályozta u táviróösz- szekütletést, valamint a vasúti, az autó- és légiforgulmul. Űj rendelkezések a szocialista aiuakaverseayriil Hu,mos, sokan nem törődnek vele, hogy a nyilvános telefon megrongálásával mennyi em­bernek okoznak felesleges bosszúságot, problémát. Az Ütlörőpark nyilvános telefon­állomása nemcsak sürgős üze- nelek átadásához, ügyek gyors intézéséhéz nyújt segítséget, hanem a mentőállomást, a túzoltóságot vagy a rendőrsé­get is innen tudjuk sürgős esetekben azonnal értesíteni. Lelkiismeretlenségre vall te­hát, ha az Ilyen nyilvános te­lefont megrongálják, használ­hatatlanná leszik. Sajnos, mind gyakrabban „süket” a készü­lék, vagy csak a tantuszt nyeli el, kapcsolni már nem tud. Legutóbb például abba a kel­lemetlen helyzetbe kerültem, hogy miután itt nem tudtam telefonálni, autóbuszra kellett Ülnöm, és bemenni a Szemere utcára az ottani nyilvános te­lefont igénybe venni. Az már különösön pech volt, hogy ez a készülék is csak a tantuszt nyelte cl, de beszélni nem le­hetett. VéRül is az I. számú postáról kellett elintéznem ügyemet. Felhívtam a hibabe­jelentőt is, ahol csak azt ígérhették, hogy amint tudják, kijavítják a készülékeket. Kálvária így a telefonálás, mert amit az ember kél perc alatt elintézhetne, két órát vesz Igénybe. Panaszommal nem állok egyedül, hiszen a környéken mások, is szeretné­nek élni a technika e vívmá­nyéval. Kérjük az Illetékese­ket, ellenőrizzék sűrűbben a nyilvános telefon-állomásokat és ha üzemképtelenek, a le­hető leggyorsabban javítsák meg. A rongálókat pedig ré­szesítsék olyan büntetésben, ami elveszi kedvüket az ilyen szórakozástól! Hirnen Margit Miskolc A préba előkészületeiről A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára való megemlékezés a célja annak az országos mozgalomnak, amelyet a KISZ hirdetőit meg ifjúságunk számára. A közép­iskolák KISZ-szervezeteinek az volt az egyik legfontosabb feladatuk, hogy kidolgozzák, megszervezzék, előkészítsék azt az egész tanévet átfogó prog­ramot. amely a KISZ-munka egcsz évi belső tartalmát, hiva­tott megadni. E feladat megoldása céljából tartott kibővített vb-ülóst a Zrínyi Ilona Gimnázium KISZ-vezetősége is az elmúlt hetekben. Szolga Ibolya — a gimnázium ifjúsági szervezeté­nek titkára — azokról n cél­kitűzésekről szólt, amelyek a gimnázium ezer tanulójának szervezeti életét, kulturális cs »porttevékenységét fogják majd irányítani. A gyűlés részvevői közül többen hasz­nos javaslatokkal, ötletekkel járultak hozzá az ötven évvel kapcsolatos próba sikeres tel­jesítéséhez. A gyűlés első fel­adatként jelölte meg a gim­názium 1. éves tanulóinak fel­vételét a KISZ-be, zökkenő­mentes átmenetet biztosítva ezáltal az úttörő- és KJSZ- Időszak közölt. A kibővített vb-ülés részletes akcióprogra­mot Vitatott meg. illetve ha­gyott, jóvá. A gondos előkészí­tés utón bizonyára a siker sem marad el. BArczy Klóra III. C. o. tanuló Az cncsi járási művelődési otthonban — mint arról T. J. levélírónk beszámol — járási ifjúgárda alakuló századgyű­lést tartottak. Megalakították a szakaszokat., rajokat és ki­jelölték a vezetőket. Tájékoz­tál ást. kaptak a kiképzésről, és a mintegy száz részvevő meg­ismerkedett a nagyon tetszetős egyenruhával is. A Sajóvölgye Termelőszövet­kezet Jó eredményeiről számol be levelében Murányi Tibor Bánrévéről. A kalászosokon kívül jól fizetett a dinnye, a paradicsom és a paprika is -a írja —. melyeket eddig itt még nem termeltek. A mindinkább erősödő tsz tavaly 50 forint munkaegységgel zárt. Remél­jük, hogy az új ágak meg­honosításával ez az összeg emelkedni fog. A magyar külügyminiszter ENSZ-felszóiaiásának visszhangja A világ hírügynökségei szer-) dán az ENSZ-közgyűlés vitá­járól szóló tudósításaikban előkelő helyet biztosítottak Pé­ter János magyar külügymi­niszter felszólalásának, részle­tesen idézik a magyar diplo­máciai vezetőnek szavait a vi­etnami kérdésről, az amerikai rakétaelhárító ernyőről és a közép-keleti konfliktusról. A TASZSZ hírügynökség kill ön tudósítóinak részletes be­számolóját közli, kiemelve Péter János szavait arról, hogy a vietnami háború esz­kalációja és ír közel-keleti ag­resszió folytatódása miatt sú­lyosbodott a nemzetközi hely­zet. A UPI és a többi nyugati hírügynökség is szó szerint beszámol a magyar külügymi­niszternek arról a megállapí­tásáról, hogy az amerikai ra­kétaernyő a háború további eszkalációját szolgálja Dél- kelet-Ázsiában. A UPI idézi Péter János megállapítását ar­ról, hogy Észak-Vletnam és a DNFF mindeddig egyetlen ér­vényes békeajánlatot sem ka­pott az Egyesült' Államoktól. Az AP ugyancsak citálja a magyar külügyminiszter sza­valt, amelyek szerint az Egye­sen Államok vietnami hábo­rúja kiszámíthatatlan méretű nemzetközi fegyveres összetű­zésre is vezethet. A gerenda-iigy kellemes folytatása Lapunk tegnapi, csütörtöki számában lein ellik jelent, meg Gerenda-ügy címen. Fogor­vosi és orvosi rendelőt, la- .ícó«í építenek Megyaszón, de akadályozza a munka befeje­zését, hogy sehol sem tudnak beszerezni tizennyolc darab gerendát. A cikk megjelenésének napján csörgött a telefon szerkesztőségünkben: — Halló, ül dr. Piros Ist­ván, a budapesti ÉVM Beton- elemgyártó Vállalat vezér­igazgatója beszél. Éppen itt tartózkodom. Miskolcon, a kéthetes vezető-továbbképző tanfolyamon, s olvastam a megyaszóiak kérését. — Segítségre számítha­tunk? — Igen. a mi vállalatunk tud. gerendát biztosítani. Ké­rem, közöljék a megyaszólak- kal, hogy a jövő héten már otthon leszek, keressenek meg, s mind a tizennyolc ge­rendát átvehetik. — Kérjük a címet. — Dr. Piros István. ÉVM Be/onelemgyártó Vállalat, Budapest, XI., Budafoki út 78. szám. Telefon: 266-210. — Nagyon köszönjük a megyaszói tanács nevében. — Kérem, nincs mit, ter­mészetes, hogy segítünk. Rosszindulatú gebines A kurucok királya írta: Pamlényi Ervin, a történettudományok kandidátusa élén betört Erdélybe és ZorJ nyestnél megverte a császárt csapatokat. Elfoglalta Erdély fejedelmi szókét is, de a ren-; dek ellenállása és I. Lipót csa­patai állandóan veszélyezteti ték hatalmát. Végül is a csá-i száriak kiszorították Erdély­ből. Thököly helye történél minikben ThSköüyt ezután már csak a török oldalán találjuk. Mint a lovasság vezetője részt vett a zalánkeménl ütközetben, itt elesett a nagyvezér és mint­egy 20 000 török, a küzdelem végleg eldőlt a császár javéira. Ott volt a zentai csatában, és együtt menekült a szultánnak Sorsát a karlócai béke pecsé­telte meg végleg, amely ki­mondta Thököly száműzetését. A török porta a kis-ázsiai par­ton jelölt ki számára, és a ve­le maradt másfélezer magyar felkelő számára tartózkodási helyet. Még megérte, hogy mostohafia, II. Rákóczi Ferenc ismét kibontotta Magyarorszá­gon a felkelés zászlaját, de elhatalmasodó betegsége meg­akadályozta, hogy részt vegy en az újabb küzdelemben, Thököly Imre alakját a ré­gi, úgynevezett „kuruc” tör­ténetírás kritika nélkül ma­gasztalta, a Habsburg-párti historikusok pedig, mint ka­landort ábrázolták, és erősen kárhoztatták a törökkel kötött szövetségért. A marxista tör­ténetírás elutasította magától mindkét végletet: elismeri Thököly hadvezér!, államszer­vezői képességét., de nem hall- fial. tevékenységének árnyolda­lairól sein. Érdeklődése közép­pontjában inkább a korszak társadalmi-gazdasági fejlődés« áll: mindenekelőtt, a „vitézi# rend” kialakulása, erre ustyas* is még nagy' szerep várt a függetlenségi harcok kővetke­ző fázisában, TT. Rákóczi F<*j rene szabadságharca idején, j jobbágyok egyaránt bekerül­hettek katonai érdemeik, vi­tézségük alapján. Az összeomlás krónikája Nem sokkal később Thököly hatalma mégis lehanyatlott, a kurucok kis állama összeom­lott. Thököly mindent elkö­vetett ennek megakadályozá­sára, elsősorban franciaorszá­gi kapcsolatainak megerősíté­sével, de végül is csak a tö­rökre tudott támaszkodni, mert XIV. Lajos 1684-ben húsz évi békességre szerződött Ll- póttal. A vármegyék már a kassal, majd a tállyai gyűlé­sen is elégedetlenkedtek Thö­köly uralmával, vonakodtak a kiadásokat fedezni, s a ka­tolikusok is fellépték a pro­testánsok túlkapásai ellen. A legnagyobb veszedelmet azon­ban a törökök veresége hozta ThökÖlyre 1683 szeptember elején. Kara Musztafa nagy­vezér ostrom alá vette Bécset, az ostrom kudarcba fulladt, és a törtty sereget a birodalmi hadak, Sobieski János lengyel király segítségével szétverték. A hadjáratban részvevő Thö- kölyt Pozsonynál győzték le. F,kkor egyezkedni próbált Lt- póttal, mire a váradl pasa el­fogatta. Hamarosan kiszaba­dult ugyan, de a törők bukása magával rántotta a felső-ma­gyarországi fejedelemséget ír. Ilivel átallották a törököt Ma­gyarországról kiverő császári csapatokhoz, várait megszál­lották. Thököly ceilings még egy­szer felragyogott. 1689-ben. egy időben a meginduló, nagy tö­rök támadással, na©" sereg vonatkozásban jelentős en­gedményeket tett számukra. Thökölyt és híveit azonban nem vezették félre ezek az engedmények, folytatták a harcot. Céljuk az ország teljes felszabadítása volt , Az elkövetkező két év a nagy sikerek ideje. 1681-ben, mikor már kiterjedt területek ura volt, felvette a Felső-Ma- gyarország fejedelme címet. 1682-ben feleségül vette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc er­délyi fejedelem özvegyét, s ez­után a hatalmas Rákóczi-bir- tokok Jövedelmét Is a függet­lenségi harc céljaira fordíthat­ta. Még ugyanebben az évben követeket küldött a Portára is, hogy szövetségre lépjen a szultánnal a Habsburgok el­len. Utolsó nagyobb hadjára­tát is elekor vezette. Felső- Mngyarorszógon a kurucok be­vették Kassát, felszabadították Lőcsét, Eperjest, Tokajt és még sok más, fontos helységet. A szultán most megajándé­kozta a királyi címmel is, de ő továbbra Is csak a fejedelmit használta. Ekkor állt hatalma tetőpontján. Az újabb történeti kutatá­sok sokat foglalkoztak Thö­köly hadjárataival, hadseregé­nek összetételével; államának berendezkedésével. Hangsú­lyozták Thököly kitűnő had­vezért kvalitásait, de rámu­tattak fegyelmezetlenségére, meggondolatlan vakmerőségé­re is. Hadseregében és ennek irányításában — a források szerint — nagy szerep jutott az úgynevezett, „vitézlő rend­nek*. aiftfelybe németek és 1672 nyarának végén arról futottak be jelentések a bécsi kormányhoz, hogy az erdélyi határokról mintegy 800 főnyi sereg tört be Felsö-Magyaror- szágra. Számuk, erejük napon­ta növekszik. Hamarosan szét­verték a felső-magyarországi főkapitány seregét, és egészen Kassáig elfoglalták az orszá­got. A felkelők — jellemző módon, Dózsa kereszteseinek példájára — kurucoknak ne­vezték magukat. Noha a felkelés egyre szé­lesebben bontakozott ki, na­gyobb eredményeket csak ak­kor tudott felmutatni, mikor vezetői a 70-es évek végén szerződést köthettek XIV. La­jos francia király követeivel. XIV. Lajos nyugatról támadta a Habsburg-blrodalmat, így megkönnyítette helyzetét az egyidejű, keletről jövő tárna - i dás. Az 1678-ban megindított hadjárat egyik seregét, amely győztes csatákat vívott, egy fiatal felvidéki nemes. Thököly i Imre vezényelte. Céljuk: az ország felszabadítása Még alig múlt 21 éves — 1657. szeptember 25-én szüle­tett —. amikor az 1878-as tá­madás során bebizonyította kitűnő hadvezérl képességeit: elfoglalta a Garam vidéki bá­nyavárosokat. megverte a csá­szári csapatokat. A hadiesemények politikájá­nak megváltoztatására kény- szeritettéi a bécsi udvart. I. Ltpót hosszas tanácskozások után 1681-ben Országgyűlést hívott, össze Sopronba, ame­lyen. ha nem Is teljesítette a perietek kívántjait; de bők az „élüzem”, Illetve a „kiváló vállalat” kitüntetést A szoclulistu brigádok több fokozatú (bronz, ezüst, arany) ki tűn telesén ok a do má ny ozásá t az új határozat vállalati ha­táskörbe utalja. A kormány és a SZOT el­nöksége felkéri a KISZ Köz­ponti Bizottságát, hogy a fel­adatok megoldásában működ­jék közre. A gazdasági és szakszervezeti szervek köteles­ségévé teszi a határozat, hogy n KISZ szerveivel és szerve­zeteivel együtt végezzék a munkaversennyel kapcsolatos tevékenységüket, A határozat rendelkezéseit; 1968. január 1-től kell alkal-, mázni. ! együttesen adományozza, 11- j letve állapítja meg. A tanács irányítása alá tar­tozó vállalatok számára a 1 „kiváló vállalut” kitüntetést 1 és jutalmat a megyei (főváro- ; si) tanács végrehajtó bízott- i sága a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsával együt- i tesen adományozza. A mJnisz- i tér Irányítása alá tartozó vál- i lalatoknak. intézeteknek a j „kiváló vállalat”, illetve „ki- 5 váló intézet” kitüntetést és í jutalmat változatlanul a mi- i niszter és a szakszervezet el- ? nöksége együttesen adoma- i nyozza. A „Minisztertanács és t a SZOT elnöksége vörös ván­dorzászlóját” a jövőben azok 1 a vállalatok kaphatják, ante- r lyek az adományozás évét megelőző 10 esztendőben leg­alább öt alkalommal elnyerték (Folytatás az 1. oldalról.) A határozat rendezi az egyének, vállalaton belüli kol­lektívák és a vállalok erköl­csi elismerésének, kitüntetésé­nek és jutalmazásának rend­szerét. Módosító rendelkezé­seket tartalmaz a „kiváló dol­gozó” kitüntetés, az „élüzem” cím, a „kiváló vállalat”, „kivá­ló intézet” és a „Miniszterta­nács és a SZOT elnöksége vörös vándorzúszlajának” adományozása tekintetében. A „kiváló dolgozó” kitüntetések­kel a jövőben legalább, félha­vi átlagkeresőinek megfelelő jutalmat kell adni. A nagy- vállalaton belüli termelőegy­ségeknek az „élüzem” címet és a jutalom összegét is a vá'lalat igazgatója és a válla­lat szakszervezeti szerve Bizottságának üd vözl étét, majd a .szénbányászat helyze­téről és perspektívájáról be­szélt. Ezután méltutta uz új Munka Törvénykönyve jelen­tőségét, majd így folytatta. A reform célját ma már ér­tik és támogatják a munká­sok, van azonban némi féle­lem az árak jövőbeli alakulá­sával kapcsolatban. A párt. u SZOT és a kormány azon lesz, hogy az árak indokolatlan emelkedését megakadályozza, s ehhez minden eszköz rendel­kezésre áll. Vannak bizonyos tenden­ciák, amelyek ellen fel kell tépni. Ilyen például a burkolt áremelés. Ezért a közeljövő­ben a szaktanács titkársága tárgyalni fog a belkereskedel­mi, a könnyűipari, vulamlnt a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterrel. I Csütörtökön az ÉDOSZ székházában megkezdődött a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének XIX, kongresz- szusa. A tanácskozáson meg­jelent Gáspár Sándor, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Bla- ha Béla, a SZOT elnöke. A kongresszust Zgyerka Já­nos, a szakszervezet alelnöke nyitotta meg, majd Simon , Antal főtitkár terjesztette elő a szakszervezet központi veze­tőségének beszámolóját.. A délutáni tanácskozáson felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szakszervezetek i Országos Tanácsának főtitká- | ra is. , Tolmácsolta a Magyar Szó- i Ciálista Munkáspárt Központi Tanácskozik a bányász szakszervezet XIX. kongresszusa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom