Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-05 / 235. szám

^törtök. 1987. október 5. fiSZ AK MAGVA KORSZAG 3 forradalmi negyedév a rimáinál tek eddigi vállalásaikból, és elsősorban a munkafegyelem javításában, a balesetek csök­kentésében mik a további ten­nivalók. Eszerint tovább kell javítani a vonatok menetrend- szerűségét, ami elsősorban a posta és árukezelés meggyor­sításával fokozható. A forradalmi időszak eddi­gi műszakjaiban máris kima­gasló teljesítmények születtek. A Tiszai pályaudvar szakszer­vezeti bizottsága elismerését fejezte ki Adám János szocia­lista brigádjának a gondos, kö­rültekintő, balesetmentes mun­káért. Ugyancsak dicséretet kapott Kosa János kocsi mes­ter, Orbán József térfelvigyázó és szocialista brigádja. Az agrár hét eseményei A zempléni kulturális hetek során megrendezett agrár hét már eddig is sok érdekes ese­ménnyel szolgált. Október el­sején Páterhomokon rendeztek tapasztalatcserét és találkozót a járás termelőszövetkezetei­nek állattenyésztő szakemberei részére. A ricsed művelődési otthon udvarán a földművesszövetke­zet rendezésében bemutatót rendeztek a növényvédőszerek és mezőgazdasági kisgépek al­kalmazásáról, ma pedig Pá­cinban szakíró és olvasó talál­kozón a baromfitenyésztés jö­vedelmezőségének kérdéseivel foglalkoznak. Holnap Olasz- lisakán lesz szőlőtermesztési bemutató, amelyen a környe­ző községek szakcsoportjai vesznek részt Hogyan élünk, mit és mennyit vásárolunk ? Érdekes elemzést készített a ®.*B Borsod megyei bizottsá- t^nak új szerve, az árcsoport, melynek működése az új gaz- oasági^ mechanizmussal, a fo- asztok fokozottabb érdekvé- oelmével függ össze. A csoport a lakosság megfigyelésére, Javaslatára támaszkodva — ér­zékeny műszerként óhajtja fi- Syelni életszínvonalunk, az élet különböző területein dol­gozók jövedelmének, az áruel­látás, az igények kielégítésének “fakulását Munkájukból, ta­pasztaltaikból érdemes néhány Mozzanatot kiragadni. Eltolódás ® jövedelmek alakulásában jA kimutatások azt tükrözik, r°Sy a megye lakosságának jö- Y®delme emelkedő tendendá- |u‘ Az év első negyedében a Okosság elkölthető pénzössze- ?e 17,33 százalékkal volt na­gyobb, mint az előző év ha- időszakában. A nagy emelkedés a második negyed- megtört. Ügy hisszük, « fő okát hamar felfedezhet- ?uk. Az elmúlt évben megyénk J?*i. közlekedési üzemei, mc- J^Sazdasági és kisipari torme- _ószüvetkezetei általában igen ,0 eredményeket értek ed. S jutalom, prémium, nyere- ' sgrészesedés formájában ez ,;v első negyedében jutott a ««ossághoz. ^Szembetűnő, hogy a paraszt­os jövedelmének növekedése O'tszoresc a bérből és a fize- ^hől^ élőkének. Ez a tenden- *0 Már az elmúlt évbein is ta- •yssdalható volt. Az elemzés szerint a paraszti jövedelmek Juiamikus növekedése mögött ? Piaci árutermelés (tej, yyMvasmarha, baromfi, zöld­es, gyümölcs, stb.) és az ár- “Zjnvonal emelkedése álL A elvasárlás alakulásában — fó- az idén végrehajtott fielvá- “~™asi ár rendezésének hatá- eara — jelentős szerkezei! vál­tozások következtek be. Ezek hemcsak a parasztság jövedel­mét növelték, hanem bizonyos Mértékben befolyásolták a la­kosság áruellátását is. Kihat a Júvedelemeltolódásra az egyes Pkikek szabadpiaci árának ‘Mielkedésc is. Az elemzések ^rint, a miskolci piacon az Mák — sajnos — jóval maga­sabbak, mint például a fővá­réiban. vtiint cl“ millió forint? i A parasztság jövedelmének fogyóbb, a bérből élők jöve­delmének kisebb arányú növe- «fdése összefügg más ténye­zőkkel is. Ismeretes, hogy hökkentették a szénbányák termelését, ezzel együtt a dol- Sossők számát is. A bányászok éfy része elkerült más megyé- a mezőgazdaságba, illetve azt Az adatok hogy eltolódás mutatkozik a lakosságnak kifizetett pénzek felhasználásában is. Az elmúlt évinél 7,13 százalékkal több pénz az áruvásárlásban 6,67, a szolgálta.tások igénybevételénél, 10,72 százalékos növekedésben realizálódott. További eltoló­dásra mutat, hogy amíg az ál­lami kiskereskedelem árbevé­tele 4,32, a szövetkezeti kiske­reskedelem forgalma 8,64, az étkeztetés és egyéb áruké 19,70 százalékkal nőtt. A szövetke­zeti kiskereskedelem árufor­galmának nagyobb növekedése összefügg a parasztság jöve­delmének növekedésével. Egy­úttal azt is jelzi, hogy a szö­vetkezeti kereskedelem nem­csak a falvakban, hanem a városokban is bátran vállalja a kockázatot, rugalmasan al­kalmazkodik az igényekhez. Az elmúlt évben 59,3, ez év első felében viszont mar 92 millió forint maradt a lakos­ságnál felhasználatlanul. Az OTP adatai szerint a betétál­lomány viszont nem érte el az elmúlt évi ütemet. A megfi­gyelések szerint, ez összefüg­gésben van a nagy autóvásár­lási és építkezési lázzal. Áruellátás, nyílt és hurkolt árdrágítás be. tasebb jövedelmet biztosító Munkahelyekre. Növekedett, a d°lgozók száma a kisipari sze­rkezetekben, s a tanácsi Val­isnál is. Á megállapítás szerint, bár jelentősen nőtt az élelmiszerek forgalma, a nagykereskedelem készleteiben különösebb vál­tozás nem történt. A forgalom- növekedés elsősorban a jobb áruellátásnak tudható be. A ruházati cikkeknél indokoltan növekedtek a nagykereskedel­mi készletek, elsősorban olyan cikkekből, amelyek a lakosság áruellátása szempontjából in­dokoltak. Sok vonatkozásban jobb a felkészülés az elmúlt évinél. A méteráruknál azon­ban egyes minőségi szövetből nem kielégítő az ellátás. Nem kielégítő a készlet áru-összeté­tele a vas-műszaki és vegyes cikkeknél. Kevés például a hengerelt áru, a fonat, a tűz­hely, a gáztűzhely, s nem ki­elégítő az ellátás a járművek­ből sem. Nőtt a rádió, a tele­víziók forgalma, nőtt a tüzelő­anyag-, de csökkent az építő­anyag-készlet Esetenként nagy eltérés mu­tatkozik egyik-másik hazai és importcikk árában. Gyakori, hogy ugyanabban az üzletben ugyanaz a külföldi áru jobb és olcsóbb, mint a hazai gyárt­mány. Feltételezhető, hogy az új ármegállapításnál jobban figyelembe veszik a nemzetkö­zi munkaráfordításokat is. Elő­előfordul, hogy valamely árun esztétikai, vagy luxus szem­pontból valamit módosítanak. Sok esetben mind a módosí­tás, mind az ár elfogadható. Am a NEB-jelentések több tu­cat példát sorolnak fel, hogy indokolatlanul „ugratják” az árakat. Van olyan is, hogy amint valamiből forgalomba hoznak egy új és drágább típuatj I mutatják, gyorsan eltűnik a szerényebb kivitelű, de jó minőségű, 'régi árufajta. És ez elsősorban a kis fizetésű embereknek okoz bosszúságot Előfordul, hogy egyes cikkek árát leszállítják. Az áru hamarosan el is tűnik az üzletekből, helyét hasonló minőségű, de más fazonú, for­májú és mindenképpen drá­gább termék foglalja el. Van kereskedelmi szerv — például a Ml5K —, amely több esetben indokolatlanul magas szinten tartja a fogyasztói árakat. És esetenként erősen kifogásolha­tó az általa forgalomba hozott áru minősége. Gyakori, hogy az üzletekben „véletlenül” ösz- saekeverik a gyengébb minő­ségű árut — például citromnál —, a jobb minőségűvel és va­lamennyit a jó minőségű áron hozzák forgalomba. Egyes ter­mékeknél — például a kenyér­nél — engedélyezett a plusz— mínusz eltérés. De az ipar en­nek kizárólag a mínusz oldalá­val él. Állandóan fogynak, zsu­gorodnak egyes péküzemek zisemléi. A példatár, amelyet a NEB a felsőbb szervek elé terjesz­tett, igen gazdag. Ügy véljük, ez a jelzés önmagában kevés. Szeretnénk információt kapni róla, hogy a rossz minőségű áru termelésével, forgalomba hozásával a nyílt és a burkolt árdrágítókkal szemben milyen intézkedéseket, szankciókat al­kalmaznak. Csorba Barna Kezünkben a sorsunk A napokban lezajlott országgyűlés tovább fokozta azt az általános érdeklődést, amely megelőzi és hosszú hónapok óta figyelemmel kíséri az új gazdaságirányítási rendszert. Gondos előkészületek észlelhetők a népgazdaság valamennyi területén, hogy fel­oldódjék a megszokottság merevsége, és len­dületes lehessen a start. Ez a körültekintés természetesen nem jelentheti azt, hogy vala­mennyi — előre még nem is látható — aka­dályt elhárítsunk a gyorsabb ütemű fejlődés ütjábóL Ismerve azonban a szocialista gazda­sági rendszer törvényszerűségeit, és leszűrve a korábbi tapasztalatokat, még a kezdet előtt számba vehetünk több Olyan megtörtént és a jövőben is előfordulható esetet, amelyek a ha­ladás kerékkötői lesznek —, ha ügyeimen kívül hagyjuk. Ez az intelem elhangzott az országgyűlésen, valamint a szakszervezeti kongresszusokon is. A törvények, rendelkezé­sek csak a helyes utat jelölik jrieg. Az alkal­mazás, a törvények és rendelkezések szerinti cselekvés a dolgozó emberek egyöntetű igye­kezetén múlik. Az egyöntetűség hangsúlyozott igény. Mond­hatjuk úgy is: társadalmi követelmény. A cse­lekvés és az akarat összefonódottsága nélkül nincs szervezettség, márpedig a gazdaságirá­nyítás megújhodó rendszere föltételezi a szer­vezettséget. A szocialista termelési viszony és a termelőerők egybehangoltságát, ugyanezt a termelési ágak között és egy-egy termelési ágon belül is. Mindenütt és mindennek pon­tos szerkezetként kell működnie — de nem mechanikusan és lélektelenül. Az ember neon gép, hanem érző lény. S ezt figyelembe véve nem lényegtelen, hogy a munkahelyeken mi­lyen munkaviszony kerekedik, formálódik em­ber és ember között Ha azt mondjuk: az új, okosabb gazdálkodás megkezdése előtt számba keli vennünk bizonyos gátló tényezőket, ame­lyek kerékkötői lehetnek a fejlődésnek, akkor ezek közül az egyik legfontosabbat ragadjuk ki, amelyre az országgyűlés is nyomatékosan figyelmeztetett. Ember és ember között akkor fejlődhet a társadalmi és gazdasági életre ezernyi tonnában ható jói munkaviszony, ha jó a légkör is, amely körülveszi őket, s ame­lyet végeredményben maguk teremtenek meg. gazdaságirányítás új rendszerét megelő­ző viták közben, még inkább meghitt beszélgetések során, meglehetősen gya­kori az olyan fejtegetés, amely — fogalmaz­zunk óvatosan — kétkedő színezetű. A gazda­ságirányítás megváltoztatásáról van szó, mondják egyesek, tehát arról, hogy szabad kezet kapnak a vezetők, és szigorítják a be­osztottak kötelmeit. „Szélesedő jogkör fönt — kiszolgáltatottság lent. Az igazgató például a jövőben azt tehet a dolgozóval, amit akar.” Nem tételezzük fel. hogy az efféle kétkedé­sekben rosszindulatúság volna. Van benne egy kis adag „félsz”, ami természetes, de még inkább tájékozatlanság. A szigorúság és szi­gorítás mindenkire vonatkozik, beosztásra va­ló tekintet nélkül. Szükség van rá, nagyon nagy szükség — egyrészt a tapasztalatok alap­ján, másrészt azért, mert ma még beláthatat­lan mértékben megnő a kollektív felelősség a gazdasági élet fellendítéséért. Kezünkben a sorsunk. Mindannyian szabadabb kezet ka­punk a magunk és a társadalom életének for­málásához. De nem olyan formában, hogy mindenki azt tesz, amit akar. Valamennyien jobban akarunk élni, és ennek semmi akadá­lya, ha kiaknázzuk a lehetőségeket. Valljuk be őszintén: erőforrásaink sokkal gazdagab­bak, mint. amilyennek jelenlegi gazdasági helyzetünkben tűnik. Az a baj. hogy a leg­több esetben igazságtalanul differenciált az erőkifejtés. A munka után járó anyagiak vi­A M szont nem a munkavégzés arányában differen­ciálódtak. Az' anyagi érdekeltség nem ösztön­zött olyan mértékben, hogy a szükségest plusszal tetézzék a dolgozók. A termelés fel­tételei végeredményben változatlanok lesznek a jövőben is. Növeljük a munka termelékeny­ségét — s hogy miként, ez köztudott —, job­ban használjuk ki a termelőeszközökéit, éssze­rűen, takarékosan, szervezetten gazdálkod­junk, önképzéssel, új fogásokkal növeljük az intenzitást, jószántunkból és a magunk érde­kében vállalt fegyelemmel dolgozzunk, lazsá­lás nélkül. I i ebben az új? A jogok és kötelességek korszerűsítése. A módszer, a korábbitól eltérő gyakorlat, az erők koncentrálá­sának meghatározása, az érdekeltség igazságo­sabbá tétele — a munka alapján. Nem új, mégis új. A szorgalmas maga látja hasznát, a lusta maga vallja kárát. Erről van szó. A gaz­dasági élet irányításénak szigorítása ezzel függ össze. A szigor lényege többek között, de első­sorban abban lesz, hogy nem tűri el, ha vala­ki a mások rovására, az ország kárára tudato- san, vágj" nemtörődöm módra, rosszul dolgo­zik. Az ilyesmit nem nézheti tétlenül sem az igazgató, sem az a dolgozó, aki jobban akar keresni. A termelő kollektívák viszonya a mély értelmű munkakapcsolatokon múlik. S e kapcsola tok bon tokozásának nemcsak erkölcsi vonatkozásai lesznek, hanem olyan személyi és nemzeti anyagi éredekeltség, amely egyfor­mán felelősséget követel a gazdasági élet irá­nyítóitól és a produktív termelőktől. Szélese­dik a jogkör és a kötelezettség „fönt" is, „lent” is. Ha meggondoljuk, a vezetők és a termelő dolgozók együttműködésére, tehát az üzemi demokrácia eleven gyakorlására soha nem volt olyan szükség, mint a következő években lesz. A termelés irányítói hatalmas kockázatot vállalnak döntéseikkel. A siker, vagy a siker­telenség nyilvánvalóan közvetlenül érinti a dolgozókat. Még nyilvánvalóbb, hogy ez az érdekeltség arra készteti a termelő kollektí­vák valamennyi tagját, hogy megadja a tőid telhető maximális segítséget Nem az igazga­tónak tesz vele szívességet — a maga helyze­tét: erősíti. De fordítva is áll a tétel. „A mi rendszerünkben a vezető nem szívességet tesz azzal, hogy odafigyel a munkás szavaira — ez elemi kötelessége.” Kölcsönös megértésről, a legtökéletesebb együttműködésről van tehát szó, s nem arról, hogy a gazdasági elet szer-' vezöi és irányítói kényük-kedvük szerint ke-’ zelhetik a rájuk bízott nemzeti értéket* s ugyanígy járhatnának el eme értékek növe­lőivel. z új Munka Törvénykönyv! amelynek szövege törvényerőre emelkedett, sok- olyan módosítást tartalmaz, amely a va­rét és és a konkrét termelés összhangját hiva­tott szolgálni — törvényileg is. Hanem, mi­ként e fejtegetés elején említettük* a dolgozó emberek gondolatvilágában, cselekvési akara­tában és nem utolsósorban öntudatában is íratlan törvényeknek — szilárd elhatározások­nak kell születniük: megalapozottabbá tenni az egymás iránti bizalmat, nagyobb tökélyre vinni a megbecsülést, végleg megszüntetni azt a hibás szemléletet, amely másokra hárítja a felelősséget, miközben a maga követeléseit kerekíti. Nem kimondottan a gazdasági élet irányítóin múlik, hogy a mechanizmus sikeres lesz-e a gyakorlatban, vagy sem. Mindany- nyiunktól függ, akik részesei vagyunk korunk formálásának, népünk felemelkedésének. Nem személyeiéről, hanem nemzedékünkről mond majd ítéletet az utókor — és mi magunk is, néhány év múltán, amikor maid módunk lesz a visszatekintésre és a számvetésre. Csala László A Új ßßp a Miskolci Pan A Miskolci Pamuffonóban a közelmúltban 5 millió forint költséggel új automata, szinte tikus tisztító gépsort helyeztek üzembe. Külön kell szólni róla, hogy rekordidő alatt b> szereltek. Az új gép révén jelentősen megnő a szintetikus szál gyártása. Foto: Balogh Gc-za Fantázia Igazán szép csomagolású cigaretták jelennek meg a trafikokban manapság. Még talán a nemdohányzónak is kedve támad, hogy kézbe ve­gye, kibontsa, megszagolja, esetleg füstöljön is belőle. Csak a nevek, a nevek! Va­lami baj van a nevekkel! Valószínű, hogy a gyártó cé­gek nem tűztek ki célpré­miumot a nevekre, vagy csak keveset. Mert a nevek nem valami nagy fantáziára val­lanak. Például az egyik ci­garettafajta neve egysze­rűen: MD. A másiké: 100 éves a Magyar Dohányipar. Valahogy jobban esik az em­bernek egy doboz Savariát kérnie, és mivel ezt úgysem kap, rögtön utána egy Fecs­két, mint például ezt. monda­ni: Kérek szépen egy doboz 600 éves a magyar felsőok­tatás. Mert most már ilyen cigaretta is van. Ez kapha­tó is. Talán azért, mert a ne­ve miatt nem merjük kérni Igaz, még mindig jobb. mintha Kossuth apánkat szívnánk, vagy az ötéves ter- "t. Mégis: nem lehetne va- mivel több fantázia a ciga­retta. nevekbe«? te»t) A Tiszai pályaudvar dolgo- , és szocialista brigádjai a cgnagyobb kitüntetések, a OTítiiíca vörös zászló éjtdem- » a kongresszusi oklevél, ahunint a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajá- . birtokosai. Eredményes, emeny munkával érdemelték e Magas kitüntetéseket. Az eiuzprn szinten dolgozó állomás <í0lriab*ta brigádjai annak i-i n> amikor a kongresszusi oklevelet átvették, megígérték, álversenyt a Nagy Októ- Szocialista Forradalom e. évfordulójának tiszteletére fovabb folytatják. Most, az évforduló közcled- fevel forradalmi negyedévet kezdtek. Ebből az alkalomból Megvizsgálták, mit teljesítet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom