Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-05 / 235. szám

>uä£r Világ proletárjai, egyesüljetek!. A MAGTAB SZOCIALISTA MDNKASPAK'I BORSOD MEGT EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXItl. évfolyam, 235. szám ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1067. október 5. Üzbegisztán :iSf?| w r ■ •»’ I céltuialos cselekvés szándékával P ártunknak most, — kép­letesen szólva — mind­két keze tele van mun­kával. Elvtársaink — me­gyénkben több mint 40 ezren ’— az élet minden területén gondolkodnak, töprengenek: miként valósítsuk meg jól a szocialista építőmunka soron íeuő feladatait; hogyan oldjuk ^>eg a harmadik 5 éves terv idei célkitűzéseit; mi módon készítsük elő a jövő esztendő gazdálkodási rendjének sok te­kintetben új anyagi és sze­mélyi feltételeit? A kérdések kérdése: fel tudjuk-e tárni, ki tudjuk-e aknázni a szocialista Gazdaság intenzívebb növeke­désének, végső soron az élet- színvonal emelésének parlagon heverő tartalékait; meg tud­juk-e szüntetni az egyéni kez­deményezést és felelősségei Gátló bürokratikus kötöttsége­ket; kedvezőbb feltételeket tudimk-e teremteni a szocia­lista demokrácia további fej­lődéséhez? E vaskos gondok­hoz sorakoznak további prob­lémáink. Olyanok, amelyek Végeredményben összefüggnek és kölcsönhatásban vannak a Szocialista építőmunka alap­vető és időszerű feladataival: Mennyiben sikerül például Megszilárdítanunk népünk szo­cialista erkölcsi és világnézeti egységét — leküzdve a velünk szembenálló polgári és kispol­gári nézetek, erkölcs és ízlés maradványait? A gondjainkról, tennivaló­inkról vázolt kép, bár nem tel­jes, de árnyaltabb, ha figye­lembe vesszük a pártszerveze­teit „belső" problémáit is, a- tegkönyvcsere előkészítésétől és lebonyolításától kezdve a legkülönbözőbb mindennapi ».apró munkáig”. Hogyan birkózzunk meg a tengernyi feladattal? Miként feleljenek meg pártszerveze­teink a növekvő és lényeges Vonatkozásaiban — gazdaság- szervező, irányító, ellenőrző szerepében — módosuló fel­adatoknak? Mi módon hajtsuk vegre maradéktalanul a IX. kongresszus határozatait? — V egső soron így merül fel a kérdés. Es ha az egymással össze- mggő kérdéskomplexumra vá­laszolnunk kell, azt mondjuk: * legbiztosabb „iránytű" segít­ségével! ... Töprengve a feladatok nagy­ságán, sokrétűségén és bonyo­lultságán, mostanában gyakran eszembe jut életem első sze- Mináriumainak emléke és mindmáig megőrzött tanulsága. Sgykori propagandistám emlí­tette Diósgyőrben alapfokú Szemináriumon egy, a mainál ^ppet sem könnyebb idő­szakban, még a munkáshata- l°rn kivívása előtt: ha torlód­lak a feladatok, ha úgy tű- hogy a mindennapi „apró Munka" hullámai már-már összecsapnak a fejünk felett *" egy dologra feltétlenül időt hell szakítanunk! Ez az „egy dolog” pedig a tanulás. A va­lóság tényei nek, ezzel össze­függésben pártunk világnéze­tének és politikájának mély­reható tanulmányozása. Csak­is ez óvhat meg bennünket a Pániktól és a kétségbeeséstől fckkor is, amikor torlódnak a feladatok.. i Emlékszem, külsejére nézve »•szegényes” brosúrákból, al­kalmi kiadványokból tanulmá­nyoztuk annak idején a mar kizmus—leninizmus alapvető Ismereteit Rudas- és Schön- tein-füzetckböl ismerkedtünk a legfontosabb közgazdasági, kategóriákkal: áru, érték, pénz, piac, értéktöbblet, profit, kizsákmányolás .. Osztály- harc ... a kisajátítók kisajátí­tása stb., stb. Klasszikus iro­dalom — Marx, Engels, Lenin művei — még alig-alig álltak rendelkezésre. Marxista közép­iskola? Esti egyetem? Egész tanévre előre biztosított tema­tikus irodalom? — Hol voltak még ezek a lehetőségek? De a feladatokat az élet, az osztály­harc konkrét követelményei nem kevésbé lázasabb tempó­ban „diktálták”, mint manap­ság! Bár a „tempó” történel­mileg relatív fogalom, s ami igaz, az igaz: tennivalóink tempója ma sem lassú. Jelen­legi helyzetünk, sokrétű gon- dunk-tennivalónk is bizony­sága ennek. De ma lényegesen jobb kö­rülmények közt élünk, dolgo­zunk és tanulunk! Lényegesen jobb feltételek közt ismerked­hetünk.meg cselekvésünk „ve­zérfonalával” — pártunk vi­lágnézetével és politikájával, mint korábban bármikor. Ma azt mondhatjuk — hála a két évtized nagy vívmányainak! —, hogy szinte ideális körül­mények közt juthatunk ama bizonyos „iránytű”, az elmélet birtokába, amely eligazít a torlódó feladatok között. Most, ezekben a napokban — a felsőbb pártszervek út­mutatásainak megfelelően — gondos előkészületek alapján láthat hozzá párttagságunk döntő többsége — munkájával párhuzamosan — a tanuláshoz. Elkezdődött az 1967/68-as párt­oktatási év. Ki-ki a maga vá­lasztolla lanfolyam-lípusokon, kitűnő tankönyvek, gazdag könyvtárak, jól felkészült pro­pagandisták segítségével, ké­nyelmes, kulturált körülmé­nyek közt juthat a tenni­valóinkhoz szükséges ismere­tek birtokába. És pártunk nem keveset áldoz azért — ha úgy tetszik, forintokban ki­fejezve sem —, hogy tagjait, s a világnézetünk és politi­kánk iránt érdeklődő, velünk rokonszenvező, velünk együtt tenni, cselekedni akaró párton- kívüliek ezreit is — hozzáse­gítse a marxizmus—leninizmus alapjaihoz. Nagyfokú politikai érettség­re és pártszervezeteink alap­vetően jó szervező, felvilágo­sító, előkészítő munkájára vall. hogy megyénkben ezekben a napokban mintegy 70 ezren — többségében kommunisták — látnak hozzá szervezett ke­retek között a rendszeres ta­nuláshoz a pártoktatás külön­böző tanfolyamain. És bizo­nyára a céltudatos cselekvés szándékával hajol a könyvek fölé, hallgatja az előadásokat, vesz részt a szemináriumok, az osztályfoglalkozások vitáiban az 1967/68-as pártoktatási év népes borsodi tábora. Ez min­denesetre jó, megnyugtató, biz­tonságot kölcsönző érzés. Egy­ben feltétele is, hogy sikeresen oldjuk mag a szocialista épi- tőmunka soron levő feladatait. N em. könnyű, de szép és hálás feladatra vállal- ' koztak a. párloktatás hallgatói. Megtisztelő megbíza­tásnak tesznek eleget az el­következendő hónapokban a pártszervezetek propagandis­tái. Tiszta szívből kívánjuk, hogy fáradozásuk necsak a tu­dás örömében, hanem a szo­cialista. építőmunka újabb gyümölcseiben is mihamarább megtérüljön. Cbcpányi Lajos Naponta két maratoni Kezű ükbett a sorsunk Üzbegisztán — az „aranyos szág4í TASKENT. Az üzbeg minisztertanács és az Ozbcg SZSZK Legfelsőbb Tanácsának épülete. Ebből a szovjet köztársaságból érkeznek ma Miskolcra kedves vendégeink. Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén Pclcr János, hazánk külügyminisztere október 4-én szólalt fel az ENSZ-közgyülés 22. ülésszakának általános vitájában. A bevezetőben arról szólt, hogy a mostani ENSZ-közgyülés ülésszakát fokozódó veszélyek árnyékol­ják be, amelyek a vietnami háború, a közel-keleti ag- ressziós helyzet elhúzódásából fakadnak. A mai nemzet­közi helyzet számos problémája körül elmélyülő ellen­tétek miatt feszültség, sőt, zűrzavar nehezedik az általá­nos vita légkörére. Ezt követően a magyar külügyminisz­ter szívélyes jókívánságait fejezte ki Manescunak, az ENSZ-közgyülés elnökévé való megválasztása miatt. A továbbiakban Péter János a vietnami kérdéssel fog­lalkozott. Kijelentette: Az Egyesült Államok inter­venciója és agressziója által elindított vietnami háború .nemcsak ; egymagába n végte­lenül embertelen vandaliz­mus, amely egy nemzet léte ellen irányul, hanem egyrészt még nagyobb, kiszámítha­tatlan méretű nemzetközi fegyveres összeütközéshez is vezethet, és másrészt máris beárnyékolja az egész világot. A Vietnam elleni agresszió megállítása éppen ezért érde­kében áll a világ összes or­szágainak, az Egyesült Álla­moknak is. Sajnos, az USA- tól a VDK kormánya, és a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front eddig még semmiféle érvényes békeja­vaslatot nem kapott. Az Egye­sült Államok magatartásában semmi új nem fedezhető fel e kérdést illetően. Péter János emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok újonnan be­jelentett rakétaelhárító rend­szerét ismertető nyilatkozatá­ban McNamara amerikai had­ügyminiszter leszögezte: ennek a rendszernek egyik célja meggyőzni egyes ázsiai orszá­gokat arról, hogy az USA nem rettenne vissza olyan lé­pésektől, amelyek egy kínai támadás kockázatával járnak. Másszóval: előkészületek tör­téntek most az Egyesült Ál­lamokban rakétaelháritó er­nyők kiépítésére, hogy fedez­zék az Egyesült Államok had­műveleteinek tovább: eszka­lációját Délkelet-Ázsiában. Az USA vietnami háborújá­val semmit sem fog megnyer­ni. A VDK kormányának ja­vaslata és a DNl'F prog­ramja megadta az USA- nak a lehetőséget a tisz­tességes visszavonulásra ebből a tragikus konf­liktusból. Pétér János ezután a közel- keleti agresszióval foglalko­zott. Ha a délkelet-ázsiai el­lenségeskedések fokozása nem rontotta volna meg általában a nemzetközi légkört, akkor elképzelhetetlen lett volna az izraeli haderők támadása a szomszédos országok ellen Az izraeli háborúskodás­nak máris megvan a rom­boló befolyása, mert az izraeli villámhábo­rú hatására bizonyos körök Nyugat-Németországban arról kezdtek álmodozni, milyen kö­vetkezményei lehettek volna a hitleri Németország nagy vil- iámháborújának, ha az is oJyan sikeres lett volna, mint Izraelé és már elmélkedni kezdtek egy nyugatnémet tá­madás esélyeiről Kelet-Berlin, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia ellen. Péter János ezután európai pi'ob lámákról beszélt. Kije­lentette, hogy a vietnami és a közel-ke­leti háború lelassította a pozitív európai fejlemé­nyeket, mert Európára is átvitte a nemzetközi bi­zalmatlanságot. (Folytatás a 2. oldalon.) A BVK ajándéka (Tudósítónktól.) A 66. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár alkal­mából a Borsodi Vegyikom­binát tíz tonna nitrogénműtrá­gyát ajánlott fel annak a ter­melőszövetkezetnek, amely ez évben országosan a legjobb búzatermést érte el. Az ér­tékes jutalomra a szabadszál­lási Lenin Tsz bizonyult óidé­in esnek: ez a közös gazdaság ugyanis az idén 32,89 mázsás átlagtermést takarított be 540 holdas búzatáblájáról, s ezzel az eredménnyel az első lett az ország termelőszövetkezetei között. A BVK ajándékát kedden adta át a vállalatvezetőség ne­vében dr. Szántó István igaz­gató Szabadszálláson a Lenin Tsz-nek. Báli Ferenc tsz-elnök mondott köszönetét a kitüntető jutalomért, amelyet a magyar nitrogénipar által a szocialista mezőgazdaságnak nyújtott se­gítség jelképeként vett át. Ezt követően baráti beszélgetésre került sor a kombinát és a tsz vezetői között, majd meg­tekintették a vendégek a tsz gazdasági központját. Megkezdődött az előadói tájkonfereneia A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom tiszteletére az idei múzeumi hónap rendez­vényeként háromnapos előadói táj konferencia kezdődött Mis­kolcon. Az október 4-én, szer­dán megnyílt tájkonferenciára, Heves és Nógrád tudományos kutatói is eljöttek, hogy be­számoljanak a szovjet forrada­lom hatásáról megyéjükben. A miskolci Kazinczy Ferenc Értelmiségi Klubban megtar­tott ünnepélyes megnyitón dr. Csókás János egyetemi tanár, a TIT megyei szervezetének elnöke üdvözölte a megjelent vendégeket, köztük Kovalcsik Józsefet, a TIT országos szer­vezetének tudományos titkárát, a más megyéből érkezett ven­dégeket, valamint a párt-, ál­lami- és tudományos szervek képviselőit Megnyitó beszédet dr. Heré­nyi György, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője tartott, utána Kováts György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális bi­Ankét a gépi adatfeldolgozásról Tegnap, október 4-én, szer­dán kétnapos ankét kezdődött a MTESZ miskolci székhazá­ban. Az ankét a korszerű in­formáció-feldolgozással és an­nak gazdasági jelentőségével foglalkozott. Az első napon két beszámoló hangzott cl. Elsőként Rabár Ferenc, a KSH információ­feldolgozási laboratóriumának igazgatója tartott előadást A vezetés és a gépi adatfeldolgo­zás címmel. Bevezetőben meg­emlékezett a tudományok hal­latlanul gyors fejlődéséről, és az egyes tudományágak mind erősebb specializálódásáról, majd utalt a napjainkban le- , játszódó folyamatra, am4|pr aa egyes ágazatok határai össze­olvadnak és kialakulnak az új, komplex tudományágak. Is­mertette a kibernetika, a kü­lönböző szabályozási rendsze­rek alapelveit, ezek szerepét a gazdaságirányítás új rendsze­rében. Ezután a gazdasági ve­zetés problémáival, a dönté­sek rendszerével foglalkozott. Röviden vázolta az elektroni­kus számítógépek működési el­vét és programozási módsze­reit. Végül a döntések előké­szítéséről, a különböző variá­ciók matematikai megfogal- mazhatóságáról beszélt. A második előadást dr. Ho- monnay Hugó. a Belkereske­delmi Ügyvitelszervezés: és In- formáctóíeldolaoaó Intézet osztályvezetője tartotta A vezetés feladatai a gépi adat- feldolgozás szervezésében cím­mel. Utalt az elektronikus szá­mítógépek óriási teljesítményé­re, melynek gazdaságos ki­használása világszerte sok gon­dot okoz a szakembereknek. Ezzel kapcsolatban a komplex szervezés szükségességéről be­szélt. Felhívta a figyelmet a feladatok helyes megosztására, az ipar és a kereskedelem problémáinak különbözőségére. Végül ismertette az adatfeldol­gozás célszerűen kialakítandó rendszerét, és vetített képek­ben mutatta be a legkorsze­rűbb berendezéseket. Az ankét ma további lsét eióad ássál folytatja munkáját zottságának vezetője kiosztot­ta a legújabb kori munkás- mozgalmi történeti pályázatta beérkezett munkák pályadíjait A pályázatra 16 mű érkezett többek között Budapestről. Ki­emelt első díjjal jutalmazták Ambrus Éva dokumentum- gyűjteményét. A gyűjtemény összesen 524 legújabb kori mú- zeológiai tárgykörbe tartozó dokumentumot tartalmaz. Első díjat kapóit visszaemlékezésé­ért Nemesik Pál. Munkájában 25 munkás-életrajz szer-epei. Második díjat nem adtak ki, a harmadik díjat pedig megosz­tották Szabó Pál, Kovács La­jos és dr. Szatmári Antal kö­zött. Ezenkívül jutalmat ka­pott munkájáért Balogh Gyu- I la. Mészáros Bálint, Bényeí I János, Soltész J. Ödön es I Ungvárszki Pál. j Ezután az elnöklő Gál Imre, I a TIT megyei szervezetének titkára felkérte Honfi Józsefet, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem docensét, hogy tartsa meg Vjabb eredmények a Nagy Októberi Szocialista For­radalom történetének kutatá­sában című előadását. Honfi József a legújabb szovjet ku­tatások tükrében emelt ki még nem ismeri, részleteket a szov­jet forradalom történetéből. Rendkívül érdekes és lebilin­cselő előadásának ismertetésé­re visszatérünk. Honfi József előadása után dokumentumfilmet vetítettek a szovjet fcmuteJoraráL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom