Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-27 / 254. szám
A MAC,YAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY KI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 254. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Péntek, 1967. október 27. A készülődés sodrában inden vállalatnál a reform szellemében készülnek már az 1968. Évi tervek. A vállalatok most. először szabják meg saját esztendős feladataikat önállóan, központi utasítások és utólagos Jóváhagyási kötelezettség nélkül. Az önálló tervezőmunka kiinduló alapjául a népgazda- gagi igények, a felhasználó üzemek, a, bel- és külkereskedelmi vállalatok rendelései Szolgálnak. A műszaki, gazda- pági tevékenység célját — azt. bogy kinek és mit gyártsanak ■— helyileg a vállalatoknál fontosabban tudják felmérni, mint a központi tervekben. A cél eléréséhez szükséges eszkö- ízöke.t szintén hatékonyabban választhatják meg azok, akik felelősek és egyben anyagilag érdekeltek is az eredményes munkában. Az új tervezési rendszertől joggal várhatunk az eddiginél nagyobb tervszerűséget. Egyrészt nagyobb szervezettséget a vállalaton belül. (A helyileg összeállított tervek reálisabbak, megalapozottabbak lehetnek és jobban biztosíthatják a különböző termelési, munkaügyi, anyag, műszaki fejlesztési fejezetek összhangját) Másrészt a vállalattal szembeni igények gyorsabb, rugalmasabb színvonalú kielégítésére is számíthatunk. A vállalati elhatározásokat és cselekvéseket természetesen behatárolják azok a rendelkezések és közgazdasági szabályok, amelyekben tulajdonképpen a reform elvei konkretizálódtak. Mostanában sűrűn jelentek meg rendeletek, határozatok, sőt, törvények is a reform szellemében. A vállalatok már ismerik, vagy a közeli napokban "megismerik a gazdálkodásnak :mindazokat a konkrét feltételeit, szabályait, amelyeknek alapján már számolhatnak, tervezhetnek, méghozzá meglehetősen nagy biztonsággal, mert közülük a legtöbb három évig érvényben marad. (A vállalati gazdálkodás számszerűsíthető feltételei: az új órák. a jövedelemszabályozás, a részesedési és a fejlesztési alapok képzése, az adózás, az export-szubvenciók jóváhagyása, a hitelpolitika irányelvei lés módszerei.) A gazdaságirányítási rendszer reformja, bár a hivatalos premier csak 1988. január elsejével veszi kezdetét, napjainkban a határozat és jogalkotás köréből, a tanfolyamok és a szemináriumok vitafórumaiból már a gyakorlati végrehajtás színterére lépett. A készülő vállalati tervekben már nemcsak az új elvek, hanem a konkrét közgazdasági szabályok is testet öltenek. Mivel, mint minden elméletnek, a reform elveinek is a gyakorlat ez. igazi próbája, nagy érdeklődéssel figyeljük az új szellemben fogant első döntéseket és terveket. Az eddigiekhez képest sok új, érdekes, néha meghökkentő változást tapasztalhatunk. Általában alkotóbbá vált a gazdasági munka, (szakítottak a kialakult sémákkal, beidegződött nil inmegoldásokkal. Gondolkodás, elem- 'sés, sokféle összefüggést mérlegelő számolás előzi meg a terveket, a döntéseket. Jellemző például, hogy a vállalatok több variációban készítik terveiket Azért is, hogy kiválaszthassák a legkedvezőbb megoldást, és azért is, mert reálisan számolnak egy változó, minden részletében előre nem tervezhető tényezővel, a 'piaci igények alakulásával. A vállalati döntések két közös jellemzője Ismerhető fel mind erőteljesebben. .,. -i a népgazdasági érd ........ ámetkezetesebb . védelme, e- vún.vosülése, másfezt a távlatokban való gondolkodás, az előrelátás. Ezekkel a jellemvonásokkal találkozhatunk a beruházások körültekintő előkészítésekor, a. kereskedelmi kapcsolatok formálásánál, a fejlesztési koncepciók kialakításában. Vitathatatlanul okosabbak Is lettünk, hiszen a reform elvei új I összefüggéseket tártak fel a j vállalat és a népgazdaság kap- ; csőlátóban. A változások lé-1 nyeges okát mégsem ismerő- ; tőinkben, hanem gondolkodó- j sunkat; is meghatározó anyagi érdekviszonyaink újrarendező- seben találjuk. A reform köze- , lebb hozta egymáshoz a vállalati és a népgazdasági érdeket. Kár volna persze tagadni, az új mechanizmus sem teremt idilli viszonyokat, az érdekek teljes és abszolút összhangja egyébként is megvalósíthatatlan illúzió. Ha a vállalat érdeke úgy kívánja, ma is változatlanul jelentkeznek népgazdaságellenes törekvések. A szubvenció-igények, vagy a jövedelemszabályozás feltételeinek megállapításánál például több vállalat laza, könnyen teljesíthető induló feltételek kiverekedésén szorgoskodik. Már csak azért sem köszöntőnek ránk idillikus napok 1968-cal. mert ezután is lesznek, sőt, gyakoribbak lesznek az együttműködő vállalatok közötti érdekellentétek. Az ilyen összecsapások népgazdasági és társadalmi jelentőségüknél fogva, néha túlléphetik a helyi kereteket, s esetenként szükségessé válhat a központi beavatkozás. A kohászati vállalatok például 1968-ban — készülő terveik tanúsága szerint — csökkenteni kívánják kivitelüket, mivel az új árak jobban ösztönöznek a hazai igények kielégítésére, mint az exportra. Aligha kétséges, hogy ez az ösztönzés, fő irányát tekintve, helyes. Célszerűbb zavartalanul ellátni anyaggal a hazai feldolgozóipart, s a munkaigényes késztermékeket exportálni, mint közvetlenül a hengerelt árut, amelyért ráadásul még kevesebbet is kapunk a világpiacon, mint amennyibe kerül, s így az állam kénytelen szubvenciót fizetni. Az acélárukat exportáló külkereskedelmi vállalat viszont a népgazdaság fizetési mérlegére hivatkozva, minden szinten az ésszerű, új hatás ellen, az anyagexport növeléséért hadakozik. Érthető, hogy a reform által is ösztönözni kívánt strukturális és egyéb változások a termelésben, a bel- és külkereskedelemben nem mennek végbe egyik napról á másikra. Szinte a legtöbb kezdeményezés — az eltérés a megszokott régitől — nemcsak a konzervatív gondolkodásmóddal ütközik, hanem bizonyos szervek, vállalatok anyagi érdekeivel is. E setenként nyilvánvalóan szükség lesz központi utasításokra, ha például az érvényes államközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése forog kockán. 1 Sor kerülhet néhol a közgaz- j dasági szabályok egyes részle- [ tőinek módosítására is, a gya- ; korlat próbája alapján. Aligha j nézhető tétlenül például, hogy I a vállalatok közötti érdekel-1 lenlétek igaztalanul oldódja- j nak meg a népgazdaság kára- ' ra A szocialista állam, tulajdonosi helyzeténél fogva, tehát a jövőben Is utasíthatja vállalatait és egyéb más, közvetlen Irányítási eszközökkel is élhet. É lehetőségekkel azonban nem szabad visszaélni mert minden direkt beavatkozás — még lm egyébként igaz népgazdasági érdeket szolgál is —. fékezi a reform kezdeményezésre bátorító erejét Néhány szó két új r ende létrái Az alkoholizmus elleti Kirakat előtt —- esti fényben Napi postánkból A vásárlók és a dolgozók érdekében A modernség nevében A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat TMK-részlege már a télre készül. Az épületeken I átfestik a vaskoriatokat, erkélyeket, ezzel is óvják az időjárás viszontagságaitól, í Foto: S*. Gy. Feszültség a szuezi övezetben • * A Biztonsági Tanács határozata elítéli a tűzszünet megsértését A Biztonsági Tanács szerdán a késő esti órákban egyhangúlag határozatot fogadott el a Szuezi-csátorna térségében kialakult veszélyes helyzet kérdésében. A határozat elítéli a tűzszünet! megállapodás megsértését, sajnálkozását fejezi Id az ebből eredő anyagi károkkal és emberi áldozatokkal kapcsolatban, felhívja a figyelmet a tűzszüneti megállapodás betartásának szükségességére, végül pedig felszólítja az érdekelt feleket, szüntessenek be mindenfajta katonai akciót. Az elfogadott határozat kompromisszumos jellegű. Mint a TASZSZ leszögezi, a kompromisszum annak a következménye, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok a tanácsban is az ag- resszort védelmező álláspontra helyezkedtek. A Szovjetunió képviselője a tanács keddi ülésén javasolta, hogy ítéljék el Izraelt agresszió« lépéseiért és követeljék tőle az EAK-nak okozott károk megtérítését. Az izraeli támadásról Fedorenko szovjet delegátus beszédében hangoztatta, a szovjet küldöttség azért szavazott a határozat mellett, mert figyelembe vette a Biztonsági Tanács tagjainak az egyhangúságra való törekvését. Kijelentette, hogy az elfogadod dokumentum teljesen nyilvánvalóan Izrael ellen irányul, amely szembeszegül a Biztonsági Tanács korábban hozott határozataival. A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén felszólalt U Thant ENSZ-főiitká.r, aki a Szueai- esatoma övezetében működő ENSZ-megfi gyei ők szám ának növelése mellett szállt síkra. Szerdán délután dr. Hasszán Ez Zajat, az EAK tájékoztatási hivatalának elnöke, tájékoztatásügyi államtitkár a televízió székházában sajtóértekezletet tartott és beszámolt a szuezi olajfinomítók ellen intézett izraeli támadásról. Hangsúlyozta hogy amikor az ENSZ megfigyelőinek parancsnoksága felhívást intézett mindkét félhez a tüzelés abbahagyására, az EAK azonnal kész volt eleget tenni a felhívásnak. Izrael azonban folytatta a tüzelést. Nyilvánvaló, hogy szüksége volt legalább három órára ahhoz, hogy elpusztíthassa a szuezi olajfinomítók nagy részét. Addig nem volt hajlandó megszüntetni a tüzet, amíg ezt a célt el nem érte. Óriási olajkárok Az első becslések a keddi izraeli tüzérségi támadás folytán keletkezett gazdasági károkról, azt mutatják, hogy noha a kár óriási, a kőolajtartalék elegendő ahhoz, hogy a belföldi fogyasztásnál ne kelljen adagoláshoz folyamodni. A Pravda csütörtöki számában rámutat, hogy az. izraeli katonai vezetés szándékosan fokozza a feszültséget a Szuezi- csatorna térségében. Az utóbbi öt nap alatt Izrael kormánykörei két komoly incidenst provokálták az Egyesült Arab Köztársaság ellesi. A Pravda emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok felújította fegyverszállításait Izraelnek. Az Egyesült Arab Köztársaságban ezt a döntést az izraeli kalandorok nyílt bátorításaként értékelik — állapítja meg a tap. Kádár János, a Magyar Szó- : jét A találkozásnál jelen volt clalista Munkáspárt Központi Darvas! István, az MSZMP Bizottságának első titkára csü- i Központi Bizottságának osz- törtököh fogadta Hubert I tályvezetö-helyettese és Bíró Beuveméry-t, a Le Monde cí- 1 Gerő. Külügyminisztérium főmű lap igazgató főszerkesztő- í osztályvezető-helyettese. •• Ünnepségek november 7*re Budapesten i Bensőséges ünnepségek soro- j tatával köszönti Budapest né- ■ pe a Nagy Októberi Szocialis- j ta Forradalom 50. évforduló- i iát. | November 7-re ünnepi díszt | ölt a főváros. A fellobogózott épületeket üdvözlő feliratokkal, színes dekorációkkal dí- i szítik. A kettős ünnep látvá- ! nyosséga lesz az esti díszkivilágítás; Budapest 31 pontjáé több mint hétszáz nagyerejű. egymillió watt teljesítményű reflektor világítja meg a' központi épületeket, műemlékeket, dunai hidakat, valamint a felszabadulási emlékművet, és a Lenin szobrot, j November 6-án, az ünnep elő- ' estéjén felvonják az állami zászlót a parlament előtt a Kossuth téren — itt. másnap délben zenés őrségváltás lesz. Katonai tiszteletadás közepette kúszik majd fel az árbocra a nemzeti lobogó és a i nemzetközi munkásmozgalom ! vörös zászlaja a Gellert, hegyi j felszabadulási emlékműnél. A i központi díszünnepséget a - ■ Erkel Színházban rende | meg november 6-án este. j Magyar Szocialista Munta | párt Központi Bizottsága. | Népköztársaság Elnöki Tan csa. A rádió és a televíz helyszíni közvetítésben szám./ be a díszünnepségről. November Ttén. délelőtt a Szabadkái téli szovjet hősi emlékműné1 majd a Felvonulás téri Lenin | szobornál helyezik el koszorúikat a párt-, állami-, társadalmi és tömegszervezetek ve. | zetői. Az ünnep előestéjén s | kommunista fiatalok rendez- i nek fáklyás felvonulást. A megyei népi ellenőrzési bizottság ülése Tegnap, október 26-án, csütörtökön délelőtt ülést tartott ! a Borsod megyei Népi Ellen- ; őrzési Bizottság. Tagjai elő- I szőr Szűcs István elnök jelen- j tését vitatták meg a legutóbbi ülés óta végzett vizsgálatokról, j majd jóváhagytak, az intézke- j déseket. Ezután került sor két j átfogó és sokoldalú vizsgálat I összegezésének megvitatására, ! az ezekkel kapcsolatos ja vas- I latok bizonyos módosítására, j jóváhagyására. Az első vizs- ! gálati jelentést dr. Minarik György, a megyei tanács vb élehpezésügyi csoportjának vezetője terjesztette a bizottság elé. A termelőszövetkezeti veretes .problémái és * vállalat* szerű gazdálkodásra való felkészülés címmel Stéfán Mórion, a Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási osztályának vezetője, mint vizsgálatvezető A mezőgazdasági öntözőgazdálkodás hatékonysága címmel készített jelentést a Borsod megyei öntözéses gazdálkodás helyzetéről, feladatairól. A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság valamennyi vizsgálatot mélyrehatónak és kielégítőnek minősítette, és határozatot hozott, mely szerveknek, intézményeknek, üzemeknek. gazdaságoknak kell megküldeni azok teljes anya* Vüág proletárjai, egyesüljelek!. Épület-karbantartás \ Le Monde ídszerkp*/tője Kádár Jánosnál
