Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

»edd, 1967. október 84. esZAKMAGlARORSZAO 3 Öívesi éve történi A forradalom születése 1017. október 24. A burzsoá ideiglenes kor­mánnyal és a megalkuvó Szov­jetek Központi Végrehajtó Bi­zottságával szemben Petro- grádban, Moszkvában, Minszk- ben és más nagy városokban — ahol nagy tömegekben él­tek proletárok — alakult ki a forradalom bázisa. Közülük is különös szerepe volt Petro- gródnak, úgy is mint főváros­nak. s úgy is. mint a legna­gyobb proletár és matróz tö­megeket koncentráló város­nak. Nem lebecsülendő körül­mény volt az sem, hogy itt összpontosult a bolsevik Köz­ponti Bizottság, a folytatandó forradalom vezérkara. A for­radalmi tömegek szemében Pétervárnak morális jelentő­sége is volt, hiszen a forra­dalmi törekvések megtestesí­tését jelentette. Petrográdban a bolsevikok befolyása már szeptemberben döntővé vált. A szeptemberi szovjet választáson még a belvárosban is 33 százalékot kaptak a bolsevikok, márpedig a belváros egyáltalán nem nevezhető „proletár negyed­nek.” A petrográdi szovjet el­nöke Trockij lett. Számos ke­rületben is bolsevik lett a szovjet, vagy a közigazgatás vezetője. A katona-szovjetek — főleg, a balti és kronstadti tengerészek között — a bolse­vikok kezében voltak. Így az Ideiglenes kormánnyal és a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságával szemben a pé- tervári szovjetek lettek a for­radalmi erők legális gyűjtő- medencéjévé. f'esnxcn Péiervár? Csodálható-e ezek után, ha az ideiglenes kormány (és eb­ben is támogatta a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottsá­ggá) a petrográdi forradalmi erők nyomásától igyekezett el- , sősorban szabadulni. Nyíltan hangoztatni kezdik, hogy a német támadás elől Moszkvá­ba helyezik a kormány szék­helyét, mert Petrográdot nem lehet megmenteni. Október 23-án, amikor a bolsevikok határozatot hoznak n fegyveres felkelésről, a Ri­gai-öbölben ádáz tengeri csa­ta dúlt a németekkel. Az el­lenforradalmi, burzsoá erők­nek kapóra jött a súlyos hely­idet, s konkrét tervet készíte­tlek Pétervár kiürítésére. Ügy számítottak, hogy a burzsoá­zia diktatúra megerősítése ut­cából félretolhatják a fő aka­dályt, a „vörös fővárost”. A burzsoá sajtó újongott. Itodzjanko, a burzsoázia jobb­oldalának vezére kertelés nél­kül írta az Ufcro Rosszii című újságban: »Petrograd veszélyben ran. 'Azt gondolom magamban, l>f>gy ,gondoskodjék az isten PétrográdróV Attól tartanak, ftogy ha Petrograd elvész, a fiözponti szervezetek megsem­misülnek. Erre az a vála­szom, hogy örülök, ha mind­ezeket a szervezeteket szét­rombolják, mert ezek csa k sze­rencsétlenséget hoznak Orosz- !országra ... Petrográd elestével a Balti í’’lotta is elpusztul... De ezen feines mit sajnálkoznunk; a legtöbb hadihajó legénysége teljesen demoralizálódva fjan.” Világos beszéd ez. Az ese- fcnények egyre jobban igazol­ják Lenin megállapítását, a felkelésre irányuló határozott fellépés szükségességét. A burzsoázia — felhasználva Meglevő eszközeit — mind ferőteljesebben a forradalmi prök elleni fellépésre készült. Kozákok « láthatáron Burcev, a burzsoázia másik Ismert alakja, a jobboldal leg­jelentősebb lapja, az Obscseje Gyelo szerkesztője még tovább tnent: — Oroszországnak erős kéz- te van szüksége — mondotta. Politikai kontárok bukta I- fak meg Kornytiovot, de « kontárok mögött német ügy­nökök állnak. Óh, miért is nem győzött Kornyilov. Lapjában kertelés nélkül Kornyilov — Kalegyin — Ke- renszkij diktatúrát követel. Október közepén mind töb­bet, lehet hallani a kozákokról. A Novaja Zsizny, Gorkij lapja hívta fel a figyelmet; , „A kozákok a forradalom kezdetén nem voltak hajlan­dók az emberekre lőni. Ami­kor Kornyilov Petrográd felé menetelt, nem voltak hajlan­dók követni. A forradalom iránti passzív lojalitásból a kozákok áttérnek az (ellene irányuló) aktiv offenzirára. A forradalom hátteréből hirtelen az előtérbe léptek ...” Kalegyin, a kozákok ata- mánja erősen belekeveredett a Komyiiov-féle összeeskü­vésbe, amiért az ideiglenes kormány elbocsátotta tisztsé­géből. Október elején azonban egy küldöttség kereste fel Ke- renszkijt, s kihívó hangon kö­vetelték a Kalegyin ellen emelt vádak elejtését. Nem volt nehéz a megegyezés. Amikor a kozákok küldöttsége szemére vetette Kerenszkij- nek, hogy túlságosan engedé­keny a szovjetekkel szemben, állítólag azt mondta: — A szovjet vezetők szemé­ben zsarnok, tirannus vagyok... Ami az ideiglenes kormányt illeti, nemcsak, hogy nem függ a szovjetektől, hanem sajná­latosnak tartja a szovjetek lé­tezését is... Kerenszkij természetesnek tartotta, hogy a forradalmi fegyveres erőkkel szemben a kozákokban találjon haté­kony támaszt A katonai feltételekért össze a III. vá­Október 24-én ÜH bolsevikok pétervári rosi értekezlete 50 000 parttag képviseletében. Az értekezle­ten ismertették a katonai fel­kelésre vonatkozó határozatot, amit az értekezlet egyhangú­lag megszavazott A szavazás igazolta Lenin álláspontjának helyességét s mutatta, hogy a tömegek határozott fellépést követelnek. Hasonló volt a moszkvai értekezlet és további harminc pártértekezlet ered­ménye is. Lenin azon kívül, hogy el­engedhetetlennek és fontosnak tartotta a politikai stratégia tisztázását a 23-án hozott ha­tározatból következően a fel­kelés technikai előkészítését látta a legfontosabbnak. Lenin többször is tárgyalt a bolsevikok katonai szakértői­vel a következő stratégia és a szükséges felszerelések biztosí­tásáról. Többször is tárgyalt Lenin Podvojszkijjal, a bolse­vikok fő stratégájával. Visz- szaemlékezésében Podvojszkij így ir a beszélgetésről; Lenin hangsúlyozta, hogy a „felkelés a háború legkiélezettebb faj­tája, A felkelés nehéz művé­szet ... Ás utcai harc taktiká­jához nem értő vezetők tönkre­teszik a Jelkelést!” Elsők közt járt Leninnél Antonov. Valaha cári tiszt volt, akkor Ovszejenkonak hívták. Most forradalmár volt, hosszú száműzetésben vált azzá. Civil foglalkozás szerint matematikus volt, ezenkívül sakkbajnok. Antonov, ez a hosszú hajú, keskeny arcú, mindig elmélyültséget tükröző tekintetű forradalmár volt a főváros stratégiai terveinek egyik szülőatyja. A stratégiai csoporthoz tar­tozott a mosolygós tekintetű, széles arcú, folyon beszélő, gesztikuláló Krilenko, és az óriási termetű, nyugodtságot árasztó matróz, Dibenkó. Ok voltak a pétervári fegyveres felkelés tervének előkészítői, Lenin ezért minden eshetőség­ről hosszan beszélgetett velük. Lenin a pétervári katonai ve­zetőkön kívül többször tár­gyalt Pjatnyickijjal, a moszk­vai pártbizottság tagjával is, s részletesen megbeszélte a moszkvai felkelés előkészíté­sét. Lenin következetessége, amellyel a felkelés technikai előkészítésével foglalkozott, átragadt a bolsevikok többsé­gére. fehocsky Alfréd Miskolci egyetemisták - Vietnamért mok és tankörök. Nehéz len­ne eldönteni, kik dolgoztak a legtöbbet és a legjobban — hallottuk az egyetemi KISZ- bizottság titkárának vélemé­nyét S valóban: nem lazsált ott a gyümölcsösben és kinn. a sző­lőtőkék között senki. Az egyik nap például esett az eső. Két órán áztatta a földeket A gazdaság munkavezetője már- már hazaküldte a fiatalokat De ők maradtak és várták, hogy kisüssön a nap. Amikor ismét mindenki nekiállt szüre­telni. Azon a délutánon re­kordteljesítmény született A j csúszós, nedves területen lel- | kés és ügyes munkával nem­csak a kiesést „hozták be”, ha­nem „lefőzték” az előző nap dolgozó társaikat A 2200 fiatal mintegy 55 ezer forintot, de lehet, hogy még többet keresett az öt nap alatt. Azután társadalmi mun* I kával segédkeztek az Egyetem- j varos parkosításánál Is. Ezzel I is kerestek néhány ezer forin- ! tót Szeretnének 60 ezer fo- | rintot elküldeni a vietnami j nép megsegítésére. E nemes i akció utón ez ügyben levelez- 1 nek a vietnami követséggel. Elhívjak körükbe a követség valamelyik munkatársát, s ün­nepélyesen átadják e neme* szolidaritási akció forintjait. Gy. K. Túlzásnak hat talán a jelző, de más szóval hirtelen nehéz lenne jellemezni a miskolci egyetemisták tettét: monstre akcióval fejezték ki szolidari­tásukat, segíteni akarásukat a vietnami néppel. Szavakkal tiltakoztak már nem egyszer. Szenvedélyes hangú ifjúsági demonstráció­kon, KISZ-gyúléseken adtak hangot, mennyire elítélik az USA intervenciós háborúját, a bombázásokat, az öldöklést, a pusztítást Es most tettekkel bizonyítot­ta be a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 2200 hallga­tója: mélyen együtt érez a szenvedő, hazáiét védő néppel. • — Az ötlet még a balaton­iéitól K ISZ-táborban született j Ifjúsági vezetőink vetették fel, ] ősszel szervezzünk egy vietna- i mi vasárnapot, dolgozzunk va- j lahol — emlékezett vissza az i akció tervének születésére Rn- I kusz Lajos, az egyetemi KISZ- j bizottság titkára. Tanévkezdéskor azonnal i munkaalkalmat keresett a bi- i zottság. Vasárnapra nem si-j került lehetőséget találni. S akkor jött a mentóötlet Az j egyik KISZ-alapszervezet ép- j pen hasonló ügyben tárgyalt a j Tokaj-hegyaljai Állami Gaz- j dasággal. Az ottani vezetők el- jöttek az egyetemre, s arról ‘ I tartottak. Milyen legyen a íér az Avas alatt? vasut­sánál kialakítandó térrel kap­csolatosak. Cikkünkre igen sok reagálás érkezett. Korábbi lapszámainkban már közöl­tünk is belőlük. Most két to­vábbi hozzászólást ismerte­tünk. Mocsári Mihály, Könyves Kálmán utca 23. sz. alatti la­kos örömmel üdvözli a park sol. Az egyik közel esik a Ta nácsház térhez: a Hoffmann Ottó utca elején levő, jelenleg parkolóhelynek használt terü­let. illetve az attól nyugati ipari Technikum és a Gömöri Ahlahnélküli emeletek A Bors»-*! megyei Építőipari Vállalat dolgozói a jubileumi versenyben már 1104 lakást adtak át, hetvennel többet, Tojáscsomagoló A gépsornál. Deine Dezső, Rácz Ádám u, 15. sz. alatti olvasónk is nagy örömmel üdvözli az új térsé­gen kialakítandó park gondo­latát. Javasolja, hogy megvi­lágítható szökőkút legyen a park közepén, sok színes vi­rágágyással, szép panorámát ! biztosítva az Avjas lejtőjére. A irányba húzódó, korszerűtlen, ; könyvtár elhelyezésére a Hu- földszintes, falusi jellegű ház- I nyadi utca és Hoffmann Ottó sor helye. A másik lehetőség í utca által bezárt háromszöget a levélíró szerint a Villamos- | javasolja, amely közel esik zz eredetileg tervezett helyhez. Ez szerinte alkalmasabb volna. Ismerve a könyviár terveit jobbnak látná, ha az • épület nem szorulna más építmények közé. Azt is javasolja, hogy a park megépítése gondolaténak netán! elvetése esetén építse» nek a térségre fedett uszodá­val kombinált gyógyszállót, ami itt ugyan rontaná a vá­rosképet, azonban hasznos len­ne. (Az Avas panorámája is eltűnne, holott éppen ennek biztosítása az alapvető gon­dolat. — A szerk.) Mindkét hozzászóló kifejezi azt a reményét is. hogy a tér­ség jelenlegi méretei nem vég­legesek, és mindketten mind keleti, mind pedig nyugati irányban további bontásoké,:, illetve területbővítést javasá­nak. A könyvtár haladéktalan felépítését mindketten java­solják, de más helyen. készítenek ablakokat, hanem az eladórószeket nappali fény­hez hasonló, mesterséges vilá­gítással látják el. Ezen a héten új munkába kezdtek az építők Ózdon. és Kazincbarcikán is. A két ipar­városban mintegy 17 millió fo­rintos költséggel korszerű mű­velődési házakat építenek. Ezekben 400 férőhelyes előadá­sok tartására és filmvetítésre egyaránt alkalmas színházter­meket, öltözőket, szakköri szobákat, könyvtárakat és ol­vasótermeket rendeznek be. Az előzetes tervek alapján a mis­kolci áruházat 1970-ben, a két művelődési házat pedig 1969- ben adják át rendeltetésének. Mi újság Kazincbarcikán tájékoztatták a fiatalokat, | hogy az alma- és szőlöszüret- nél naponta több száz munkás- j kézre lenne szükségük. — Az egyetemi pártbizott-: ság és a rektor messzemenő se- | gítséget adott az akció meg-1 szervezéséhez. Lehetővé tet­ték, hogy hétköznapokon is mehessünk dolgozni. Közös felhívást adott ki a párt- és a KlSZ-bizottság. Hív­tó az egyetemistákat: jöjjenek dolgozni, hogy segítséget nyújt­hassanak a vietnami népnek. Nem kellett kétszer hívni sen­kit, önként vállalta az egy nap munkát mindenki, Minden év­folyam elment Tarcalra, Az utazáshoz is segítséget! kapott a KlSZ-bizottság. Az: IBUSZ mindennap különvo- natot indított, a Miskolci Köz­lekedési Vállalat pedig külön­járatú autóbuszokkal szállítot­ta az állomáshoz és vissza az egyetemistákat. A buszvezetők szintén vietnami műszakokat tartottak. 4» Amikor tájékozódtak a mun- i kai ehetőségről, a gazdaság ve­zetőivel megállapodtak a bé­rezésről, úgy látszott, hogy mintegy 40 ezer forintot sike­rül majd keresniük. Ezt a tervet azonban túlszárnyalták. — Versengtek egymás közt a különböző karok, évfolya­mért amennyit esedékes ter­vük előirt Az építkezések meggyorsításával lehetővé vált hogy Miskolcon, Özdon és Kazincbarci kán megkezdjek a lakosság növekvő igényeit ki­elégítő, új létesítmények ala­pozását így például Miskol­con, a Széchenyi utcában hoz­záfogtak a 46 millió forintos új állami átruház földmunkái­hoz. A kétemeletes épületben 4200 négyzetméter nagyságú eladóteret raktárakat, irodá­kat és a dolgozók ellátására öltözőket fürdőket, éttermet alakítanak ki. Érdekessége lesz az épületnek, hogy az áruk minőségének megóvása céljából az emeleteken nem lentettek be. A testi sértés, a garázdaság legfőbb oka az al­kohol túlzott fogyasztása és a rendezetlen családi élet Ez utóbbit találjuk legtöbbször a fiatalkorúak bűnözésének hát­terében is. A vita során a tanácstagok több közérdekű problémát ve­tettek fel. Egyik leglényege­sebb kérdésként kapott han­got az a régi óhaj. hogy le­gyen a városnak olyan TŰZÉP- telepe, amely biztosítani tud­ja a kislakásépités szükségle­teit is. Ebben az ügyben már tárgyaltak a TÜZÉP-pel, ám a kezdeti megbeszélések meg­szakadtak. és semmi kézzel­fogható eredményre nem ju­tottak. Gyöngyi János iskola- igazgató javaslatára elhatá­roztak, hogy a pedagógusok a szülői munkaközösség tagjai­val rendszeresen ellenőrzik, tartózkodnak-e este iskolás fiatalok az utcán. Ezt a mun­ka v az if.iúgárda és a rendőr­ség ’ s segíti. Szóba került a városi futballpálya létesítésé* nek azükseftessese is. , BVK például arról is gondos­kodott, hogy ha a nála dolgo­zó népi ülnök vállalati elfog­laltsága miatt nem mehetett el a tárgyalásra, helyettesítse valaki. Kiemelkedő munkát végzett a népi ülnökök közül Fazekas József és Lukács Jó­zsef. Tevékenységüket, a ta­nácsülést vezető Csikós István­ná vb-elnök javaslatára, a ta­nács jegyzőkönyvi dicséretben részesítette. Második napirendi pontként dr. Lugos Lajos, a városi rendőrkapitányság vezetője számolt be a közbiztonsági helyzetről. A jelentésből kide­rült, hogv ha az idei év első felének adatait összevetik az ennek megfelelő tavalyi ada­tokkal. javuló tendencia mu­tatkozik. Emelkedett a szemé­lyi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma, en­nek egyik legfőbb előidézője a gondatlanság. (Sokan 6rize«W nü! hagyják holmitokat,) A feljelentések igen tekintő'> es részét teszik ki azok amelye­ket ismeretlen tettei, ellen je* A Kazincbarcikai városi Ta­nács legutóbbi ülésén dr. Farkas József, a Miskolci Já­rásbíróság elnöke értékelte a városban megválasztott 25 né­pi ülnök munkáját. Elöljáró­ban ismertette a bíróság fel­adatait, a törvényesség meg­tartásának, és a helyes politi­kai szemlélet érvényesülésé­nek fontosságát az igazság­ügyi apparátus munkájában. A jogpolitikának az élethez kell igazodnia, és ennek fel­tétlenül érvényesülnie kell az ítélkezésben. Ebben a munkában segítet­tek sokat a kazincbarcikai né­pi ülnökök, akik jól megértet­ték az igazságügyi munka fentebb felsorolt szempontjait Részt vettek az ülnöki okta­tásban, és nem egy közülük ülnökakadémiára is járt Leg­nagyobb részük tovább adja bírósági tapasztalatait vállala­tánál, vagy üzemében, ezzel hasznos jogpropagandái fejt ki. A város üzemei figv lem­be veszik dolgozóiknak ezt a fc*Hoi politikai munkáját. A osztályozza, pecsételi és cso­magolja a tojást Kezelését öt személy látja el, óránkénti ka­pacitása 12 600 tojás. A Baromfiipari Országos Vállalat debreceni üzemében nagy teljesítményű automata berendezéssel dolgoznak. A holland gyártmányú gépsor

Next

/
Oldalképek
Tartalom