Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-24 / 251. szám
»edd, 1967. október 84. esZAKMAGlARORSZAO 3 Öívesi éve történi A forradalom születése 1017. október 24. A burzsoá ideiglenes kormánnyal és a megalkuvó Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságával szemben Petro- grádban, Moszkvában, Minszk- ben és más nagy városokban — ahol nagy tömegekben éltek proletárok — alakult ki a forradalom bázisa. Közülük is különös szerepe volt Petro- gródnak, úgy is mint fővárosnak. s úgy is. mint a legnagyobb proletár és matróz tömegeket koncentráló városnak. Nem lebecsülendő körülmény volt az sem, hogy itt összpontosult a bolsevik Központi Bizottság, a folytatandó forradalom vezérkara. A forradalmi tömegek szemében Pétervárnak morális jelentősége is volt, hiszen a forradalmi törekvések megtestesítését jelentette. Petrográdban a bolsevikok befolyása már szeptemberben döntővé vált. A szeptemberi szovjet választáson még a belvárosban is 33 százalékot kaptak a bolsevikok, márpedig a belváros egyáltalán nem nevezhető „proletár negyednek.” A petrográdi szovjet elnöke Trockij lett. Számos kerületben is bolsevik lett a szovjet, vagy a közigazgatás vezetője. A katona-szovjetek — főleg, a balti és kronstadti tengerészek között — a bolsevikok kezében voltak. Így az Ideiglenes kormánnyal és a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságával szemben a pé- tervári szovjetek lettek a forradalmi erők legális gyűjtő- medencéjévé. f'esnxcn Péiervár? Csodálható-e ezek után, ha az ideiglenes kormány (és ebben is támogatta a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottsággá) a petrográdi forradalmi erők nyomásától igyekezett el- , sősorban szabadulni. Nyíltan hangoztatni kezdik, hogy a német támadás elől Moszkvába helyezik a kormány székhelyét, mert Petrográdot nem lehet megmenteni. Október 23-án, amikor a bolsevikok határozatot hoznak n fegyveres felkelésről, a Rigai-öbölben ádáz tengeri csata dúlt a németekkel. Az ellenforradalmi, burzsoá erőknek kapóra jött a súlyos helyidet, s konkrét tervet készítetlek Pétervár kiürítésére. Ügy számítottak, hogy a burzsoázia diktatúra megerősítése utcából félretolhatják a fő akadályt, a „vörös fővárost”. A burzsoá sajtó újongott. Itodzjanko, a burzsoázia jobboldalának vezére kertelés nélkül írta az Ufcro Rosszii című újságban: »Petrograd veszélyben ran. 'Azt gondolom magamban, l>f>gy ,gondoskodjék az isten PétrográdróV Attól tartanak, ftogy ha Petrograd elvész, a fiözponti szervezetek megsemmisülnek. Erre az a válaszom, hogy örülök, ha mindezeket a szervezeteket szétrombolják, mert ezek csa k szerencsétlenséget hoznak Orosz- !országra ... Petrográd elestével a Balti í’’lotta is elpusztul... De ezen feines mit sajnálkoznunk; a legtöbb hadihajó legénysége teljesen demoralizálódva fjan.” Világos beszéd ez. Az ese- fcnények egyre jobban igazolják Lenin megállapítását, a felkelésre irányuló határozott fellépés szükségességét. A burzsoázia — felhasználva Meglevő eszközeit — mind ferőteljesebben a forradalmi prök elleni fellépésre készült. Kozákok « láthatáron Burcev, a burzsoázia másik Ismert alakja, a jobboldal legjelentősebb lapja, az Obscseje Gyelo szerkesztője még tovább tnent: — Oroszországnak erős kéz- te van szüksége — mondotta. Politikai kontárok bukta I- fak meg Kornytiovot, de « kontárok mögött német ügynökök állnak. Óh, miért is nem győzött Kornyilov. Lapjában kertelés nélkül Kornyilov — Kalegyin — Ke- renszkij diktatúrát követel. Október közepén mind többet, lehet hallani a kozákokról. A Novaja Zsizny, Gorkij lapja hívta fel a figyelmet; , „A kozákok a forradalom kezdetén nem voltak hajlandók az emberekre lőni. Amikor Kornyilov Petrográd felé menetelt, nem voltak hajlandók követni. A forradalom iránti passzív lojalitásból a kozákok áttérnek az (ellene irányuló) aktiv offenzirára. A forradalom hátteréből hirtelen az előtérbe léptek ...” Kalegyin, a kozákok ata- mánja erősen belekeveredett a Komyiiov-féle összeesküvésbe, amiért az ideiglenes kormány elbocsátotta tisztségéből. Október elején azonban egy küldöttség kereste fel Ke- renszkijt, s kihívó hangon követelték a Kalegyin ellen emelt vádak elejtését. Nem volt nehéz a megegyezés. Amikor a kozákok küldöttsége szemére vetette Kerenszkij- nek, hogy túlságosan engedékeny a szovjetekkel szemben, állítólag azt mondta: — A szovjet vezetők szemében zsarnok, tirannus vagyok... Ami az ideiglenes kormányt illeti, nemcsak, hogy nem függ a szovjetektől, hanem sajnálatosnak tartja a szovjetek létezését is... Kerenszkij természetesnek tartotta, hogy a forradalmi fegyveres erőkkel szemben a kozákokban találjon hatékony támaszt A katonai feltételekért össze a III. váOktóber 24-én ÜH bolsevikok pétervári rosi értekezlete 50 000 parttag képviseletében. Az értekezleten ismertették a katonai felkelésre vonatkozó határozatot, amit az értekezlet egyhangúlag megszavazott A szavazás igazolta Lenin álláspontjának helyességét s mutatta, hogy a tömegek határozott fellépést követelnek. Hasonló volt a moszkvai értekezlet és további harminc pártértekezlet eredménye is. Lenin azon kívül, hogy elengedhetetlennek és fontosnak tartotta a politikai stratégia tisztázását a 23-án hozott határozatból következően a felkelés technikai előkészítését látta a legfontosabbnak. Lenin többször is tárgyalt a bolsevikok katonai szakértőivel a következő stratégia és a szükséges felszerelések biztosításáról. Többször is tárgyalt Lenin Podvojszkijjal, a bolsevikok fő stratégájával. Visz- szaemlékezésében Podvojszkij így ir a beszélgetésről; Lenin hangsúlyozta, hogy a „felkelés a háború legkiélezettebb fajtája, A felkelés nehéz művészet ... Ás utcai harc taktikájához nem értő vezetők tönkreteszik a Jelkelést!” Elsők közt járt Leninnél Antonov. Valaha cári tiszt volt, akkor Ovszejenkonak hívták. Most forradalmár volt, hosszú száműzetésben vált azzá. Civil foglalkozás szerint matematikus volt, ezenkívül sakkbajnok. Antonov, ez a hosszú hajú, keskeny arcú, mindig elmélyültséget tükröző tekintetű forradalmár volt a főváros stratégiai terveinek egyik szülőatyja. A stratégiai csoporthoz tartozott a mosolygós tekintetű, széles arcú, folyon beszélő, gesztikuláló Krilenko, és az óriási termetű, nyugodtságot árasztó matróz, Dibenkó. Ok voltak a pétervári fegyveres felkelés tervének előkészítői, Lenin ezért minden eshetőségről hosszan beszélgetett velük. Lenin a pétervári katonai vezetőkön kívül többször tárgyalt Pjatnyickijjal, a moszkvai pártbizottság tagjával is, s részletesen megbeszélte a moszkvai felkelés előkészítését. Lenin következetessége, amellyel a felkelés technikai előkészítésével foglalkozott, átragadt a bolsevikok többségére. fehocsky Alfréd Miskolci egyetemisták - Vietnamért mok és tankörök. Nehéz lenne eldönteni, kik dolgoztak a legtöbbet és a legjobban — hallottuk az egyetemi KISZ- bizottság titkárának véleményét S valóban: nem lazsált ott a gyümölcsösben és kinn. a szőlőtőkék között senki. Az egyik nap például esett az eső. Két órán áztatta a földeket A gazdaság munkavezetője már- már hazaküldte a fiatalokat De ők maradtak és várták, hogy kisüssön a nap. Amikor ismét mindenki nekiállt szüretelni. Azon a délutánon rekordteljesítmény született A j csúszós, nedves területen lel- | kés és ügyes munkával nemcsak a kiesést „hozták be”, hanem „lefőzték” az előző nap dolgozó társaikat A 2200 fiatal mintegy 55 ezer forintot, de lehet, hogy még többet keresett az öt nap alatt. Azután társadalmi mun* I kával segédkeztek az Egyetem- j varos parkosításánál Is. Ezzel I is kerestek néhány ezer forin- ! tót Szeretnének 60 ezer fo- | rintot elküldeni a vietnami j nép megsegítésére. E nemes i akció utón ez ügyben levelez- 1 nek a vietnami követséggel. Elhívjak körükbe a követség valamelyik munkatársát, s ünnepélyesen átadják e neme* szolidaritási akció forintjait. Gy. K. Túlzásnak hat talán a jelző, de más szóval hirtelen nehéz lenne jellemezni a miskolci egyetemisták tettét: monstre akcióval fejezték ki szolidaritásukat, segíteni akarásukat a vietnami néppel. Szavakkal tiltakoztak már nem egyszer. Szenvedélyes hangú ifjúsági demonstrációkon, KISZ-gyúléseken adtak hangot, mennyire elítélik az USA intervenciós háborúját, a bombázásokat, az öldöklést, a pusztítást Es most tettekkel bizonyította be a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 2200 hallgatója: mélyen együtt érez a szenvedő, hazáiét védő néppel. • — Az ötlet még a balatoniéitól K ISZ-táborban született j Ifjúsági vezetőink vetették fel, ] ősszel szervezzünk egy vietna- i mi vasárnapot, dolgozzunk va- j lahol — emlékezett vissza az i akció tervének születésére Rn- I kusz Lajos, az egyetemi KISZ- j bizottság titkára. Tanévkezdéskor azonnal i munkaalkalmat keresett a bi- i zottság. Vasárnapra nem si-j került lehetőséget találni. S akkor jött a mentóötlet Az j egyik KISZ-alapszervezet ép- j pen hasonló ügyben tárgyalt a j Tokaj-hegyaljai Állami Gaz- j dasággal. Az ottani vezetők el- jöttek az egyetemre, s arról ‘ I tartottak. Milyen legyen a íér az Avas alatt? vasutsánál kialakítandó térrel kapcsolatosak. Cikkünkre igen sok reagálás érkezett. Korábbi lapszámainkban már közöltünk is belőlük. Most két további hozzászólást ismertetünk. Mocsári Mihály, Könyves Kálmán utca 23. sz. alatti lakos örömmel üdvözli a park sol. Az egyik közel esik a Ta nácsház térhez: a Hoffmann Ottó utca elején levő, jelenleg parkolóhelynek használt terület. illetve az attól nyugati ipari Technikum és a Gömöri Ahlahnélküli emeletek A Bors»-*! megyei Építőipari Vállalat dolgozói a jubileumi versenyben már 1104 lakást adtak át, hetvennel többet, Tojáscsomagoló A gépsornál. Deine Dezső, Rácz Ádám u, 15. sz. alatti olvasónk is nagy örömmel üdvözli az új térségen kialakítandó park gondolatát. Javasolja, hogy megvilágítható szökőkút legyen a park közepén, sok színes virágágyással, szép panorámát ! biztosítva az Avjas lejtőjére. A irányba húzódó, korszerűtlen, ; könyvtár elhelyezésére a Hu- földszintes, falusi jellegű ház- I nyadi utca és Hoffmann Ottó sor helye. A másik lehetőség í utca által bezárt háromszöget a levélíró szerint a Villamos- | javasolja, amely közel esik zz eredetileg tervezett helyhez. Ez szerinte alkalmasabb volna. Ismerve a könyviár terveit jobbnak látná, ha az • épület nem szorulna más építmények közé. Azt is javasolja, hogy a park megépítése gondolaténak netán! elvetése esetén építse» nek a térségre fedett uszodával kombinált gyógyszállót, ami itt ugyan rontaná a városképet, azonban hasznos lenne. (Az Avas panorámája is eltűnne, holott éppen ennek biztosítása az alapvető gondolat. — A szerk.) Mindkét hozzászóló kifejezi azt a reményét is. hogy a térség jelenlegi méretei nem véglegesek, és mindketten mind keleti, mind pedig nyugati irányban további bontásoké,:, illetve területbővítést javasának. A könyvtár haladéktalan felépítését mindketten javasolják, de más helyen. készítenek ablakokat, hanem az eladórószeket nappali fényhez hasonló, mesterséges világítással látják el. Ezen a héten új munkába kezdtek az építők Ózdon. és Kazincbarcikán is. A két iparvárosban mintegy 17 millió forintos költséggel korszerű művelődési házakat építenek. Ezekben 400 férőhelyes előadások tartására és filmvetítésre egyaránt alkalmas színháztermeket, öltözőket, szakköri szobákat, könyvtárakat és olvasótermeket rendeznek be. Az előzetes tervek alapján a miskolci áruházat 1970-ben, a két művelődési házat pedig 1969- ben adják át rendeltetésének. Mi újság Kazincbarcikán tájékoztatták a fiatalokat, | hogy az alma- és szőlöszüret- nél naponta több száz munkás- j kézre lenne szükségük. — Az egyetemi pártbizott-: ság és a rektor messzemenő se- | gítséget adott az akció meg-1 szervezéséhez. Lehetővé tették, hogy hétköznapokon is mehessünk dolgozni. Közös felhívást adott ki a párt- és a KlSZ-bizottság. Hívtó az egyetemistákat: jöjjenek dolgozni, hogy segítséget nyújthassanak a vietnami népnek. Nem kellett kétszer hívni senkit, önként vállalta az egy nap munkát mindenki, Minden évfolyam elment Tarcalra, Az utazáshoz is segítséget! kapott a KlSZ-bizottság. Az: IBUSZ mindennap különvo- natot indított, a Miskolci Közlekedési Vállalat pedig különjáratú autóbuszokkal szállította az állomáshoz és vissza az egyetemistákat. A buszvezetők szintén vietnami műszakokat tartottak. 4» Amikor tájékozódtak a mun- i kai ehetőségről, a gazdaság vezetőivel megállapodtak a bérezésről, úgy látszott, hogy mintegy 40 ezer forintot sikerül majd keresniük. Ezt a tervet azonban túlszárnyalták. — Versengtek egymás közt a különböző karok, évfolyamért amennyit esedékes tervük előirt Az építkezések meggyorsításával lehetővé vált hogy Miskolcon, Özdon és Kazincbarci kán megkezdjek a lakosság növekvő igényeit kielégítő, új létesítmények alapozását így például Miskolcon, a Széchenyi utcában hozzáfogtak a 46 millió forintos új állami átruház földmunkáihoz. A kétemeletes épületben 4200 négyzetméter nagyságú eladóteret raktárakat, irodákat és a dolgozók ellátására öltözőket fürdőket, éttermet alakítanak ki. Érdekessége lesz az épületnek, hogy az áruk minőségének megóvása céljából az emeleteken nem lentettek be. A testi sértés, a garázdaság legfőbb oka az alkohol túlzott fogyasztása és a rendezetlen családi élet Ez utóbbit találjuk legtöbbször a fiatalkorúak bűnözésének hátterében is. A vita során a tanácstagok több közérdekű problémát vetettek fel. Egyik leglényegesebb kérdésként kapott hangot az a régi óhaj. hogy legyen a városnak olyan TŰZÉP- telepe, amely biztosítani tudja a kislakásépités szükségleteit is. Ebben az ügyben már tárgyaltak a TÜZÉP-pel, ám a kezdeti megbeszélések megszakadtak. és semmi kézzelfogható eredményre nem jutottak. Gyöngyi János iskola- igazgató javaslatára elhatároztak, hogy a pedagógusok a szülői munkaközösség tagjaival rendszeresen ellenőrzik, tartózkodnak-e este iskolás fiatalok az utcán. Ezt a munka v az if.iúgárda és a rendőrség ’ s segíti. Szóba került a városi futballpálya létesítésé* nek azükseftessese is. , BVK például arról is gondoskodott, hogy ha a nála dolgozó népi ülnök vállalati elfoglaltsága miatt nem mehetett el a tárgyalásra, helyettesítse valaki. Kiemelkedő munkát végzett a népi ülnökök közül Fazekas József és Lukács József. Tevékenységüket, a tanácsülést vezető Csikós Istvánná vb-elnök javaslatára, a tanács jegyzőkönyvi dicséretben részesítette. Második napirendi pontként dr. Lugos Lajos, a városi rendőrkapitányság vezetője számolt be a közbiztonsági helyzetről. A jelentésből kiderült, hogv ha az idei év első felének adatait összevetik az ennek megfelelő tavalyi adatokkal. javuló tendencia mutatkozik. Emelkedett a személyi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma, ennek egyik legfőbb előidézője a gondatlanság. (Sokan 6rize«W nü! hagyják holmitokat,) A feljelentések igen tekintő'> es részét teszik ki azok amelyeket ismeretlen tettei, ellen je* A Kazincbarcikai városi Tanács legutóbbi ülésén dr. Farkas József, a Miskolci Járásbíróság elnöke értékelte a városban megválasztott 25 népi ülnök munkáját. Elöljáróban ismertette a bíróság feladatait, a törvényesség megtartásának, és a helyes politikai szemlélet érvényesülésének fontosságát az igazságügyi apparátus munkájában. A jogpolitikának az élethez kell igazodnia, és ennek feltétlenül érvényesülnie kell az ítélkezésben. Ebben a munkában segítettek sokat a kazincbarcikai népi ülnökök, akik jól megértették az igazságügyi munka fentebb felsorolt szempontjait Részt vettek az ülnöki oktatásban, és nem egy közülük ülnökakadémiára is járt Legnagyobb részük tovább adja bírósági tapasztalatait vállalatánál, vagy üzemében, ezzel hasznos jogpropagandái fejt ki. A város üzemei figv lembe veszik dolgozóiknak ezt a fc*Hoi politikai munkáját. A osztályozza, pecsételi és csomagolja a tojást Kezelését öt személy látja el, óránkénti kapacitása 12 600 tojás. A Baromfiipari Országos Vállalat debreceni üzemében nagy teljesítményű automata berendezéssel dolgoznak. A holland gyártmányú gépsor
