Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
Taaarnap, 1P67. október 22. ESZAKMAGTARORSZAG 9 Vér Andor: Vegyes felvágott Egcssscgrédchni tanácsok; Az agyvérzés és következmésyei írta: Dr. Papp Sándor E z a szó, hogy agyvérzés — vagy népiesen gutaütés — sok idős embert nyugtalanít és keseríti meg szájában a legjobb falatokat is, eszébe juttatva a kezelőorvos által előírt, de be nem tartott étrendi és egyéb utasításokat. De aggodalommal tölt el sok — érrendszeri betegséggel bajlódó — középkorú embert is. Ez érthető, mert az érrendszer megbetegedései az átlagos életkor emelkedésével egyre „előkelőbb” helyet kapnak a halálozási statisztikában. Ezek szerint 50 év felett csaknem minden második embernek magasabb a vérnyomása, és közülük minden ötödik hal meg ennek a betegségnek szövődményeiben. Ez a sz: n a föld egész lakosságát nézve, hozzávetőlegesen évi egymillió. Ebből tekintélyes hányad jut az agyvérzésre is. Mi okozhat agyvérzést? Felléphet minden betegségnél, amely vérzékenységgel jár (heveny fehérvérűség, skorbut, haemophilia stb.), de agydaganat is bevérezhet. A felsoroltak azonban csak nagyon ritkán fordulnak elő. Az agyvérzés leggyakoribb oka a magas vérnyomás és az agyi érelmeszesedés. Mi az érelmeszesedés? Lényege, hogy az ütőerek fala degenerálódik. Benne koleszterin tartalmú, kásaszerű anyag halmozódik fel, melybe később mész is lerakódik. Az érfal emiatt elveszti rugalmasságát, keresztmetszete megszü- kül, trombózis kiindulási helye lehet, esetleg az érfal megreped és vérzés lép fel. Az érelmeszesedés, bár legtöbbször idősebbeken lép fel, nem feltétlen velejárója az öregkornak. Aggotthonokban, elhunytakon végzett boncolások szerint az öregek 20 százaléka mentes marad az érelmeszesedéstől. Egy másik érdekes adat: A koreai háborúban elesett fiatal (20—25 éves) amerikai és dél-koreai katonák boncolásakor az előbbiek szívének koszorúserein határozott meszesedést találtak, míg utóbbiakén nem. Ez megerősítette azt a feltevést, hogy a hajszolt, izgalmakkal teli életmódnak és a bőséges táplálkozásnak nagy szerepe van a betegség kifejlődésében. Ez a kérdés ma még egyáltalán nem lezárt. Talán annyit mondhatunk, hogy az- érelmeszesedés oka a zsír-fehérje (lipoprotein) anyagcsere zavara (és a szérum koleszterinszintjének fokozódása valószínűleg segíti kifejlődését), valamint azok a betegségek, amelyek ezzel járnak (cukorbaj, elhízás, köszvény). Az agyvérzés másik gyakori oka — mint már említettem — a magas vérnyomás. Néha ez is csak tünete egy másik betegségnek (pl. vesebaj. ólommérgezés), gyakran azonban maga a betegség. Ezt nevezik magasvérnyomás betegségnek. Oka a kis ütőerek szűkülete. Szovjet kutatók megállapították, hogy az agykérget ért izgalmak a vegetatív idegeken ót jutnak el a kiserekig, ezek görcsét okozva. Ismertették, hogy a II. világháborúban a németek által körülzárt Lenin- grádban járványszerűen megszaporodott a magasvérnyomásban szenvedők száma. Tehát az idegrendszert ért külső izgalmak fontos szerepet játszanak a betegség keletkezésében. A kezdeti érgörcsöt később az éríal degenerációja követi, rugalmassága elvesz, ellenállóképessége a belső nyomással szemben csökken, megreped, vagy e nélkül, csak átszivárgással a vér kilép az érpályából, és nyomja, roncsolja az agy sej leket. így jön létre az agyvérzés. A következmények attól függenek, hogy a vérzés hol keletkezett, milyen kiterjedésű, mely agyrészeket roncsolt végleg és melyeket bénított meg csak átmenetileg. Leggyakrabban a mozgató idegek sérülnek. Ha a roncsolás teljes, a bénulás az idegsejtekhez tartozó izmok területén állandósul, és az izmok, a működés hiánya miatt, lassan elsorvadnak. Ha csak néhány idegszál is megmarad, a mozgás hetek, hónapok múlva többé-kevésbé visszatér. Segíthetjük ezt gyógyszerek1968-as készt yűmodcllek As igazgató hívatta Abel főosztályvezetőt. Ö jött, kopogott és leült. Az igazgató hátba, veregette. — Kérlek szépen öregem, csak azér kérettelek, egy örömhírt szerelnék közölni veled. Hatnapos tanácskozáson szeretném, ha te képviselnéd a vállalatot, hiszen ... — örülök, hogy rám gondoltál. igazán megtisztelő, de most az év végi hajrában hat nap munkakiesés... — Nyolc, mert oda is... ^— Biztosíthatlak, hogy Grabulák osztályvezető épven úgy, mint en képes a vállalatot... — Nézd, nem bánom, de akit választottatok, küldjétek fel hozzám megbeszélésre. Pont engem? m A ’0 államba exportáló Bécsi Kesztyűgyár házi kiállításon mutatja he jövő évi ter- m-UrTl Háromszáz modell közül 120-at nc™ hl'alasos tervezők, hanem egy belső palya- Ä terveztek. A párban egyébként a terv szerint évente S mllHo par kesztyűt gyártanak- Ebből E» mUliA 143141 hárommillió dollar ériekben exportálnák. Grabulák osztályvezető jön. Kopog és leül. — Nézd öregem, bár, rám gondolt először az üreg, én azonban javasoltam, említve a képességeidet, hogy inkább te képviseld a vállalatot egy nyolcnapos tanácskozáson, addig én viszem ez ügyeket. Ugye, te éppen most fejezted be az esti egyetemet, ragyogó alkalom, hogy bizonyíts. — Igazán hálás vagyok, hogy éppen rám... —■ Ugyan, hagyd, semmi ax egész, én csak... ♦ * * * ♦ ♦ ♦ a o ♦ o ♦ ♦ ♦ t ; ♦ $ ♦ ♦ ♦ * ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ í $ ! napon át ülésezek, valami mit tudom én milyen témáról. Nem, osztályvezető kartárs. ezt az én lelkiismeretem nem engedheti meg, de biztosítom, megtalálom a legmegfelelőbb emberi. Y Rohonczi Benő gyakornok kopog be. Nincs hátbavere- getés, nincs cigaretta. Gröber szigorú, hivatalos: — Úgy döntöttünk, hogy ön képviseli a vállalatot egy nyolcnapos értekezleten. Vegye megtiszteltetésnek. Most menjen az igazgató elvtárshoz, a részleteket ott tudja meg. Rohonczi ment. „Nyolc nap ide vagy oda, tgázán mindegy.” Az igazgató szívélyes, mindent elmond. Sok sikert. Ajtó elölt Ábel, Grabulák és Gräber elégedetten somolyognak. Rohonczi fel hév üt.- ten tárja ki az ajtót. Boldog. — Köszönöm önöknek. Itt aztán igazan helyet adnak a fiataloknak- ígérem, méltó leszek ehhez a bizalomhoz. Hétfőn indulok. — Miért, hol lesz ez a nyolcnapos tanácskozás? — Csak hatnapos, mert egy nap oda, egy nap vissza az út, még repülőgéppel is elég messze van Párizs. Regős István — ...de most, amikor szorongatnak a szállítási határidők, csak nem hagyhatom magára az osztályt, amikor neked amúgy is oly sok felelősségteljes feladatod van. igazán nem kívánhatom, hogy efféle részletkérdések vegyék el az energiádat, De majd intézkedem, legyél nyugodt, Gráber csoportvezető éppen úgy megfelelő ember, mint én. ' — Nem bánom, de akit választottatok, küldjétek fel az öreghez. s Grober jön, kopog. — A, kedves Gráber kartárs. Jő, hogy visszajött a szabadságról, kipihente magát? — Természetesen osztályvezető kartárs. Csak nincs valami baj? — Baj, nevetnem kell. Éppen ellenkezőleg. A fölső vezetés, de elárulhatom■ ningának, hogy én is külön javasoltam. nyolcnapos tanácskozáson ön képviselje a vállalatot, Jóllehet, ezt a megtiszteltetést, először nekem szánták- No, őrül? — Ildiét, hogyne! Hogyne örülnék. Ezt a váratlan megtiszteltetést... Hm... Csak hát az anyagnorma listát akkor ugye ki fogja elkészíteni? És mi lesz « közös prémiummal, ha én nyolc «MC — Nagyon kedves — mosolyodon el a fiatalember —. de nem a házát, csupán az előszobáját óhajtjuk igénybe venni. mindössze két percre. Szóval kérem, az egyik szereplő becsenget az ajtón ... — Erre én kinyitom — mondtam készségesen. — Nem ön nyitja ki. — Hogyhogy nem én nyitom ki? — kérdeztem megrökönyödve. — Négy éve, mióta itt lakom, mindenkinek, aki becsenget, én nyitok ajtót. Higgye el. óriási gyakorlatom van az ajtónyitásban. — Elhiszem, de ha megengedi, ezt a műveletet most a mi emberünk fogja elvégezni. — Rendben van — feleltem kimérten, s leplezni igyekeztem mélységes csalódásomat afelett, hogy még ajtónyitogaté sem lehetek egy tévé-filmben. Visszaléptem az előszobába az ajtónyitó szerepet játszó fiúval együtt. Mialatt kint előkészítették a jelenetet, megkérdeztem tőle, milyen filmet forgatnak. — Tabi László Kutya szerencse című vígjátékát — No akkor a jelenet humoros lesz — jegyeztem meg. — A darab humoros, de ez a jelenet, tétszik tudni, olyan rövid ... — Értem. És ki fog becsengetni? — A főszereplő, Rajz János. Már szólt is a csengő. A fiú kinyitotta az ajtót. (Távolról sem olyan rutinnal, ahogyan én szoktam.) Aztán, amikor világosbarna sapkával a kezében belépett Rajz, nyomban be is csukta. De minek jött Rajz? Egy mukk, annyit se szólt. Sapkáját bádogarccal a konyhaajtó kilincsére akasztotta, s már ment is. De alig tette ki a lábát, tüstént megzörgette az ajtót. Ahá — gondol- tam —, itt felejtette sapkáját Tényleg azért jött. De nem mondta. Fogta sapkáját, s szó nélkül kiment. Az egész jelenet, ha sokat mondok, húsz másodpercig tartott. Megismételték a jelenetet reflektorral, azzal el is vonult a társaság. Mikor egyedül maradtam, nagyot sóhajtottam. Itt lett volna az alkalom, hogy pályát változtassak, ne írjak, hanem játsszam, ne a magamét mondjam, hanem a más szövegét, ami lényegesen egyszerűbb és könnyebb, de hát nem sikerült. Ránéztem az ajtóra. — Kutya szerencséd van — mondtam neki irigykedve —, te benne leszel a filmben, míg' én... Bementem a szobába, és< bánatomban megettem a jona-1 tánalmát. < József Attila közszájon Petőfi, Arany és Ady versei, illetve egyes verssorai közszájon forognak, ez köztudomású. Ki nem jegyezte meg szeptember végén, hogy „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”? Hányán mondták esténként Aranyra nem is gondolva, hogy „Este van, este van, ki-ki nyugalomba”, nem is szólva azokról a hímekről, akik így sóhajtanak fel: „Mennyi asszony van, s mind a másé”. József Attila egyik verssorával nem is olyan régen a Széchenyi randon találkoztam először. Ott álltam a medence szélén. Egy fiú fejest ugrott, utána forgott és bukfencezett a vízben. Egy hosszú hajú sü- völvény, aki mellettem állt, s nyilván a barátja volt, rászólt: „Mit forgolódsz, te nyamvadt?” — Én nem — kiáltott az vizet prüszkölve és fújtatva —, te is tudod, hogy „forgolódnak a tőkés birodalmak”. — Jó, ne vágj fel — szólt a hosszú hajú, s fejest ugrott a vízbe. Ennyi az egész. Lehet, hogy más József Attila-verssorok is annyira közkinccsé váltak, hogy útón-útfélen felhangza- nak vitázó és évődő ifjak ajkán. Én csak ezt az egyet hallottam. S bevallom, nagyon örültem, hogy hallottam. Ajtóm a Kutya szerencsében Éppen meghámoztam egy jonatanalmát, s már bele is akartam harapni, amikor éles hangon megszólalt a csengő. Tizenegy óra lehet, a postás már itt volt, vajon ki lehet? Letettem az almát az asztalra, s ajtót nyitottam. Szemközt filmfelvevő gép meredt rám fenyegetően, mint egy ágyúcső. Körülötte a lépcsőháziján tizenöt-húsz, jobbára fiatal férfi zsibongott (valószínűleg filmszínészek), köztük egyetlen nő, aki viszont — mint villámgyorsan megállapítottam — karcsú volt. fiatal és szerfelett, csinos. Nyilvánvaló, hogy filmfelvétel készül, de — nálam? Igen, nálam. Egy fiatalember (gondolom, a rendező) hozzám lépett, bemutatkozott, közölte velem, hogy tévé-filmet forgatnak, s arra kért, hogy engedjem meg... — Az én házam az ön háza — vágtam közbe lelkesen s azzal a kifogástalan spanyol udvariassággal. amelyet huszonöt éves argentínai tartózkodásom alatt igazán módomban volt elsajátítani. A tollas ember „Magad uram, ha szolgád nincs’ -alapon mindennap bemegyek a csarnokba reggelire és vacsorára valót vásárolni. Az ácsorgó, árut nézegető és vevő, főleg nőnemű közönség között mindennap látok egy jól megtermett, dundi arcú, dús, fekete hajú fiatalembert, aki fel-alá jár, s szünet nélkül ezt a szöveget ismétli monoton hangon: tollat vennék, házhoz mennék. Időnként a változatosság kedvéért megfordítja a szöveget: házhoz mennék, tollat vennék. Le- súnyt fejjel ballag, nem emeli fel a hangját, kisebb gondja is nagyobb annál, hogy felhívja magára a közfigyelmet, s persze nem is törődik vele senki. Tollat venne, de valójában nem vesz. Legalábbis nem láttam senkit, aki hozzá lépne, s teljes határozottsággal felajánlana neki megvételre tíz, vagy akár csak egy fél kiló libatollat. Miből él ez a szegény, egyébként jól táplált ifjú? Elhatároztam, hogy megpróbálok segíteni rajta. Egy nap megszólítottam. — Idehallgasson elvtárs — mondtam neki —, úgy látom, nem megy valami jói ez a tollüzlet. Senki sem kínál fel magának tollat. — Azért mendegél — felelte flegmatikusán a dundi arcú. — Jó, de mehetne sokkal jobban is. Maga nem elég határozott S bocsásson meg, a versike is, amit mond, meglehetősen egyhangú, s egyáltalán nem hatásos. Felajánlok magának, természetesen minden ellenszolgáltatás nélkül egy-két reklámversikét, amely meggyőződésem szerint fel fogja lendíteni az üzletét. Vegyen elő papírt és ceruzát, lediittó- lom. — Tessék talán előbb elmondani, majd aztán meglátom. — Ez a bizalmatlanság kissé bosszantott, de "rőt vettem magamon, s némi fejtörés után kapásból kivágtam három klapanciát: Szóljon nekem, akárhol lát / megveszem a libatollat.-----Tolla ha van, m egveszem / érte megyek szívesen. ------ Sokat ér a liba t olla / nem eladni, hiba volna. Ránéztem. Vajon mit szól a versikékhez? — Nagyon köszönöm, hogy elmondta — szólt szerényen az ifjú —, de ha megengedi, megmaradok a magaménál, öt éve használom, elég jól bevált, minek változtassak rajta? Megbuktam. kel, fürdő-, fizikotherápiával, masszírozással, tornáztatással. A kifejlődött agyvérzés következményein. bizony, eleg keveset tudunk segíteni, ezért fontos lenne megelőzni. Tekintve, hogy a vérzés kél fő okozója az érelmeszesedés és a magas vérnyomás, a megelőzésnek is ezek ellen kell irányulnia. Az érelmeszesedés megelőzésében igen fontos az életmód szabályozása. Kerüljük a pihenés nélküli tartós, megerőltető szellemi munkát, az éjszakázásokat a túlzott alkohol- és níkotir.íogvaszlást. Korán feküdjünk és keljünk. Ha egyéb okok nem tiltják, szabad időnkben turisztikád* zunk. Ügyeljünk a táplálkozásra. Hazánkban minden ötödik ember túltáplált! Kerüljük az állati zsiradékokat (szalonna, zsíros húsok, belsőségek), ahol lehet, növényi olajat használjunk. Csökkentsük a tej és származékainak, főleg a vajnak fogyasztását. Sovány húsok, zöldfőzelékek, szénhidrát, dús ételek, gyümölcsök képezzék étrendünket A magas vérnyomás — ha nem is előzhető meg —, de megfelelő gyógyszerekkel „kézben tartható”. Az étrendi előírások csaknem azonosak, de a dohányzást teljesen el kell hagyni. Városunkban 3 év óta szervezetten gondozzák a magas vérnyomásban szenvedőket. A körzeti orvosok a náluk megforduló betegek közül kiszűrik a hypertoníásakat, és kivizsgálás utón gondozásba veszik. Ez azt jelenti, hogy legalább havonta egyszer berendelik vizsgálatra, ellátják gyógyszerrel, tanácsokkal. Az elmaradókat felkutatják, hogy tisztázzák elmaradásuk okát Hisszük, hogy ez is hozzájárul a szövődmények csökkentéséhez, végső fokon a jobb betegellátáshoz.
