Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-21 / 249. szám
ŐBZAKMAGYARORSZ.AG Szombat. 1967. október 21November 3-án ünnepi ülés Moszkvában A Nagy Októberi Szocialista | Forradalom 50. évfordulója al- tcalmából az SZKP Központi Bizottsága a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa együttes ünnepi ülést tart november 3-án Moszkvában, a Krém) kongresszusi palotájában. Mint hivatalosan közük, az erre \ .natkozó határozatot az fiZKf’ Központi Bizottsága és a ké* T-'-'tífelxöbb Tanács el- Röksége hozta. Budapesten tartja 21. ülésszakát a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa lista országok gazdasági együttműködésének jelentőségét. Beszédében a többi között bejelentette, hogy néhány hét múlva Budapesten tartja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 21. ülésszakát. Az ülésszak előkészületei során megállapítottuk, hogy a jövőben meg kell gyorsítani az együttműködést, s erre új ; szervezeti formákat is kere- | sünk — mondotta Apró Antal. Az ünnepi megnyitó után a bizottság megkezdte munkáját. Ismerkedjünk as ú j törvényekkel Jogok és hölclesscgek a Isz-ben A Venus-4 sikeréről Az NDK csütörtöki lapjai nagy figyelmet szentelnek a j szovjet tudomány legújabb, | világraszóló eredményének. A í Neues Deutschland vastagbe- | tűs, vörössel nyomott szalag- ! címe megállapítja: „Az első j földi eredetű jelzésok egy má- ! sik bolygóról”. A Berliner , Zeitung címfeliratában a ! „pontosság mesterművének” nevezi a Venus-—4 úrlaboratóriumot. Az Evening Star azt írja, hogy az emberek most Jóval többet tudnak, mint kedden tudtak. Ismereteik szaporodtak egyrészt a Venusról, másrészt arról, hogy a Szovjetunió konzervatív becslés szerint is hat évvel megelőzte az Egyesült Államokat az űrkutatásban. 3. A termelőszövetkezeti törvény egyik alapvető megállapítása az. hogy a tagok kollektív tulajdonosok, egyben dolgozoi is szövetkezetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szövetkezet működésének, gazdálkodásának úgyszólván valamennyi területén. A törvény lényeges változást és korszerűsítést hozott számos vonatkozásban, így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehangolásában is. Az eddiginél határozottabb megfogalmazást kapott az, hogy a lapoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Jogra csak azok a szö- vetkezeti tagok tarthatnak igényt, akik előirásszerűen teljesítik kötelességüket.. A kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem arra Is, hogy a tag rendszeresen vegyen részt a szövetkezet életében. Mindenekelőtt a közgyűlésen, de a többi, olyan szerv munkájában is, amelyben tisztséget vállalt. Kiterjed a kötelesség a' közös vagyon védelmére és a szövetkezet tevékenységéért való felelősségre is. A torvény — tételes felsorolás helyett — a tagsági jogok és kötelességek utalás jellegű felsorolását adja. A konkrét jogoknak és kötelességeknek ugyanis valamennyi termelő- szövetkezet saját alapszabályában kell szerepelniük. Vannak azonban a törvénynek olyan előírásai, amelyek minden tagsági jogra cs kötelezettségre érvényesek. Az egyik ilyen — a már említett alapelven kívül —, hogyha valaki másik termelőszövetkezetbe lép át tagnak, akkor tagsági viszonya érintetlen marad. A termelő- szövetkezet minden olyan esetben köteles megadni az átlépés lehetőségét, amikor ez nem sérti a tsz érdekét. Kimondja a törvény azt. is. milyen esetekben nem tagadhatja meg a közgyűlés a hozzájárulást a tag kilépéséhez. Itt az. az elv érvényesül, hogy a formális kapcsolatok erőszakolt fenntartása állandó súrlódási felület a termelőszövetkezet és az érintett tag között, de a rendszeresen dolgozó tagok számára is nyomasztó. A tagsági viszony megszüntetésének Fülöp László házigazda, a Bartók Béla Művelődési Ház igazgatója elmondotta, hogy a feliepések után gazdag program várta a csoportok tagjait. Pénteken Miskolccal ismerkedtek a lengyel kulturális delegáció tagjai, majd délután a Bartók Béla Művelődési Házban népművelőkkel találkoztak. Eger nevezetességeinek megtekintése zárja az egyhetes, eseményekben nem szűkölködő programot. Párkány László új formájaként vezeti lie a törvény a törlés intézményét Aki csak formálisan tag, de ténylegesen már huzamosabb idő óta nem tesz eleget munkavégzési kötelezettségének, azt a vezetőség törölheti a tagnévsorból. A termelőszövetkezet Jogi személyiségéből fakad, hogy tartozásaiért vagyonával felel, de a tagot nem lehet saját vagyonával felelőssé tenni. Tőle csupán azt lehet követelni, hogy tegyen eleget az alapszabály Szerint a tagokat terhelő kötelességeknek, tehát vigye be előírt vagyontárgyait, járuljon hozzá az alapokhoz, fizesse meg a kellő térítést a* igénybe vett szolgáltatásokért; térítse meg a tsz-nek okozoii kárt. A termelőszövetkezeti demokrácia egyik legle- nyegesebb biztosítéka, hogy a tagok közvetlenül dönt» beinek a tsz legfontosabb ügyeiben. Ezt a jogát a tagság a közgyűlésén gyakorolja. A törvény a korábbi szabályozással szemben szűkeb b . körben állapítja meg a közgyűlés kizárólagos hatáskörét, viszont kimondja, hogy az ilyen ügyekben más szerv csak a törvény- —. ben meghatározott kivételei 1 esetekben dönthet. Tartalmazza a törvény, azt is, hogy a közgyűlés határozatképességéhez az összes tagok legalább kétharmadának jelenléte szűke séges, ám a közgyűlések feladatát — ritka kivételtől eltekintve — a rész-közgyűlések iá betölthetlk. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. A törvény tételesen felsorolja azokat a kivételeket, ’ amikor úgynevezett minősített tehát kétharmadai többségi döntés szükséges. Bevezeti a törvény a titkos szavazást is. Előírja, hogy a vezetőség, az ellenőrző bizottság, az elnök, az elnökhelyettes, valamint a területi szövetség „küldöttének megválasztasa es elmozdítása, továbbá a termelő- szövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése felől csak titkos szavazással lehet határozni. A termelőszövetkezet önállóságából következik, hogy működését és gazdálkodását elsősorban maga a tagság jogo* sült ellenőrizni, külső szervek csalt a jogszabályokban megállapított hatáskörükön belül ellenőrizhetnek. A tagság a saját köréből választott bizottság útján ellenőrzi a tsz egész tevékenységét. A tagok szempontjából alapvető jog, egyben kötelezettség a részvétel a közös munkában. Az a tag, aki ennek a kötelességének nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti, csak akkor mentesülhet magatartásának hátrányos következményeitől, ha nem vétkes a mulasztásban. A jogok és a kötelességek pontos, félreérthetetlen rögzítése céljából a tsz-ek egy részében -már korábban különmegállapodást is kötöttek a tagokkal a közös munkában való részvételre. Ezt a kezdeményezést — mint lehetőséget — magában foglalja most a tsz-tör vény is. Igen fontos az a rendelkezés, amely szerint a termelőszövetkezetben meg kell állapítani a munkaidőt. A törvény nem Írja elő a napi munkaidő tartamát, de kimondja, hogy férfiak évente legalább 150, nők pedig legalább 100 tízórás munkanapot kötelesek teljesíteni. Közóhajnak tesz eleget a törvény azzal, hogy a tsz-gaz- dák számára fizetett szabadság bevezetését írja elő. A termelőszövetkezeti tag elsősorban a közös gazdaságban köteles dolgozni. Másutt csak a vezetőség utasítására, vagy engedélyével végezhet díjazott munkát. A tsz-tag csak ideiglenes jelleg- gél létesíthet munkaviszonyt. A munkaviszony alapján természetesen munkabér illeti meg a tsz-lagot, s azt közvetlenül neki kell kifizetni. A termelőszövetkezet nem kötelezheti a tagot arra, hogy munkás bérét, vagy a munkabér egy részét a tsz javára átengedje. (Folytajjukj / Bácsikám A boltban tenyérnyi kalapcsomagoló papírost adtak a fél kiló kenyérhez. A pénztárosnőtől nagyobb papírost kértem, hogy a kenyeret az irattáskámba be- tehessem. Adott egy kis zácskót, de láttam, hogy a pénztár alatt íves, vékony papíros is van. Abból kértem. — Ja, bácsikám, az huszonötfilléres papír — mondotta és már a következő vásárló kosarából rakta asztalin az árut. Soha nem tévedőn, boszorkányos gyorsasággal mérve fel, hogy a konzerv rendes árú áru-e, vagy leszállított árú; hogy három kifli van-e a százhúsz fillérrel megjelölt ta- sakban, vagy több?... és így tovább. Mint ahogyan egy pillanat alatt állapította meg a korom, a nemem, a párthoz való viszonyom, a pénztárcám tartalmát, hogy áldoznék-e pénzt a kenyér tisztaságáért. Es már mondta is az elutasítást: — BÁCSIKÁM! — az huszonöt fillér! • BÁCSIKÁM Nem csúnya szó, nem is szokatlan. Jó ütemű és dallamos. Aki nem tudja, hogy Pali bácsi vagyok, így szólít. Tehát a busz kalauznője, a kofa, a papírüzleti eladó, a kórházi ápolónő és még száznyolcvanezer miskolci. Szép szó a „bácsikám”. Valami bizalmas viszonyt is jelez. (Nemcsak az „m”- rag miatt.) Mégis felkaptam rá a fejem Pedig, aki mondta, nem sérteni akart, csak , éppen megszólított Egy másik vásárló meg is jegyezte, hogy őt meg NÉNIKÉM-nek szólították. (A mellettem álló harminc év körüli nő volt, aki meg mondta neki, jóval túl volt az ötvenen.) Felháborító — mondaná a társalgási KRESZ tudója — ha voina ilyen szabálygyűjtemény. De még csak szabály sincs. Olyan általánosan elfogadott társadalmi konvenció, mely tájékoztatna, hogy ki a bácsika?, kinek vagyok a bácsi- kája?, ki az ér. bácsikám?, mikor és hol vagyok én valakinek bácsika? — és így tovább. Meg ha nem vagyok „bácsika”, akkor mi vagyok? Uram? Polgártárs? Elvtárs? És ha nem vagyok párttag, lehetek-e „elvtárs”? A tv két éven át tanította, hogyan illik enni az osztrigát, és már négy éve tanítja az autóvezetést. Ebben az országban tízen ettek valaha Is osztrigát és százezer ember vezet autót, de tízmillióan Írunk levelet A levél pedig megszólítással kezdődik, s a megszólítás illik-je, legalább annyira „illik”, mint az osztrigaevésé. Miért nem tanítják. A tánc koreográfusait akadémiákon nevelik, de senki se gondol arra, hogy a társadalmi élet koreográfiáját is meg kellene már írni. Megvallom: azért ragadtam pennát, hogy felháborodottan tiltakozzam az ilyen „bácsikám” és „nénikém” megszólítások ellen, de közben kiírtam a dühömet. Meg rájöttem, hogy a pénztérosnő nem szólíthatott „URAM”-nak, mert az már (és még) nem illik; a POLGÁRTÁRS megszólítás a történelem folyamán min* dig csak hetekig volt divatban; ELVTÁIlS-nak meg csak eívtarsat szólíthat, és azt honnan tudhatná? Nem maradt hát a részére és a részünkre csak a BÁCS1- KÁM, meg a NÉNIKÉM. Vagy.:. És emögé a „vagy” mőgé bújtatott ötletért nagyon hálás vagyok a kedves pénztárosnőnek. Tehát: Napok óta fogalmazgatok egy levelet. A társadalmi megítélés szempontjai szerint fontosabbat, mint a kenyérbori tó papiros. Tudom az .okot, tudom, a mondanivalót, megfogalmaztam a végső álláspontomat —- csak éppen elkezdeni nem kezdtem: nem tudom, hogy szólítsam a címzettet. írjam: Uram, Asszonyom? — de hátha elvtárs? írjam „elvtárs’-nak, de hátha nem az? — vagy írjam a nevét, rangját, címét lakhelyét —, mint valami hivatalos levélre?, amíg ezen töprengtem, mondta a kedves pénztárosnő a BÄCSI- KÁM-at. Postára szaladtam és írtam egy táviratot. A távirati KRESZ nem követel se megszólítást, se az aláírást megelőző protokolláris mondatot (ez sokszor még a megszólításnál is nehezebb). A hagyományos tíz szó elé és alá mégis mindenki a neki járó megszólítást és befejezést gondolja. Talán a pénztárosnő is feleslegesen szólított? Küldött volna táviratot? Elég lett volna, ha szólí- tás nélkül ideadja a nagyobb papírost Szabó Pál, Miskolc. Tiío a Szovjetunióba látogat ] Belgrádban hivatalosan kö- ! Söltek, hogy Tito vezeti a j Nsyy Októberi Szocialista For- j radalom 50. évfordulójának ünnepségein résztvevő jugo- J szláv küldöttséget. Az erre vo- ! natkozó határozatot a JKSZ [ Központi Bizottsága elnöksé- ! gének és végrehajtó bizottságának együttes ülése hozta. j epizódok színesen, hangulatosan vallottak a lengyel nép gazdag folklórjáról, népi hagyományairól. Sok dal, még több hangulatos muzsika festette alá a kitűnően megkomponált életképeket. A műsor második részében szintén öthat perces epizódokat mutattak be a báb művészei. E rész markánsan vázolta az ifjú nézők előtt a lengyelek szabad- ságszeretetét, a betyárok harcait az urak ellen. Az előadás előtt Zygmund Smandzik, a bábszínház fiatal, Igen rokonszenves igazgató ki azt mondotta, hogy a báb művészei ujjaik hegyével is gotv- dolkodnak. Nos, mindez Igazolást nyert. Kitűnő díszletmegoldások, harmonikus bábmozgatások, tömegjelenetek, nem utolsósorban kifogástalan színészi teljesítmények jellemezték a játékot. Az esti előadáson a cinkko- hászafci művek öntevékeny művészegyüttese lépett pódiumra. Józef Jesionck, üzemi kul- túrotthon-igazgató köszöntötte a jelenvoltakat. Ezt követően 16 számot mutattak be a nagyszerű szólisták, zenészek, táncosok és a harmonika-trió tagjai. Különösen megnyerte tetszésünket a két szólista, Bozsena Ditberner és Norber Drobiec. Utóbbi énekest nyomban elnevezték a karcsaiak Aradszky Lászlónak. (Meg kell jegyeznünk, e népszerűségre mind ő, mind pedig szólista társa kedves, tört magyarsággal tolmácsolt táncdalszámok- kal szolgált rá.) A harmonikatrió Chopin Esz-dúr Nocturne- jével tüntette ki magát, a táncosok pedig Janina Oajda «egyszerű koreográfiájára készült Táncimpressziók című müvével nyerték el a közönség tetszését. A modern elemekből álló tánc azért is kellett nagy figyelmet, mert ugyanaz a csoport táncolta (különösen a leánykar jeleskedett), amelyik korábban kecses mazurkát és más. jellegzetes lengyel, népi eredetű táncokat mutatott be. A táncművészetnek ez a széles skálája példamutatással szolgál a csak folklorisztikus művek bemutatásával foglalkozó honi csoportjaink számára. A zenekar I,ehár Vilja dalának érdekes hangszerelésű tolmácsolásával hívta fel magára a figyelmet. Mindkét együttes csütörtökön délután és este ugyanezt a műsorát bemutatta a cigándi művelődési otthonban is. A közönség hasonló ünneplésen részesítette mind a művészeket. mind pedig az öntevékeny csoport tagjait. A katowicei Atoneum bábszínház és a szopiencei cinkkohászati üzemek esztrád- egyiUte.se a Bartók Béla Művelődési Házban bemutatott nagy sikerű műsora után, szerdán megkezdte bodrogközi vendégszereplését. A zempléni kulturális hetek gazdag programsorozatában szerepelt a két lengyel vendégegyüttes bemutatkozása. Mielőtt a több mint 50 tagú vendégsereg Karcsúra utazott volna, a Sátoraljaújhelyi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága fogadást adott lengvel barátaink tiszteletére. Jaskó Sándor, a járási tanács vb-el- nökhel.vettese az elnöki fogadóban tisztelettel köszöntötte Kazimícrz Kulesinskit, a\kafo- wicei városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, Lucián Fudalát, a kerületi pártbizottság propaganda titkárát, Miroxlaw Wrzesient. a einkkohászati üzemek párttitkárát’ Francisek Kutkát, a cinkkohászati üzemek szb-tit- kárát és Zygmund Smandzikot, a katowicei hivatásos bábszínház igazgatóját. A köszöntő szavak után Kazimierz Kn- lesinski, a művészeti delegáció vezetője mondott beszédet. Az együttes tagjai megismerkedtek Sátoraljaújhely nevezetességeivel. ellátogattak a lengyel—magyar kapcsolatok dokumentumaiban bővelkedő levéltárba. Karcsán Váradi János, a községi tanács vb-elnöke köszöntötte az együttes tagjait. A rövid, hivatalos beszédek után kedves hangulatú barát- kozás kezdődött a művelődési otthon tágas udvarán. Az előadás előtt a község orvosa „különfogadást, adott”, ahol a vendegeken kívül jelen voltak- pedagógusok és tanácsi vezetők. É néhány jel is azt bizonyítja, hogy a lengyelek megérkezése pezsgésbe hozta a falu népét, egybesereglettek az értelmiségiek is (a pácini állatorvos és más községek pedagógusai szintén eljöttek a lengyelek előadásaira). Délután 3-kor kezdte meg műsorát az Atenaum bábszínház Műsoruk lényegét tábla- feliratokkal közölték a legifjabb hallgatókkal. Ezenkívül az egvlk pedagógus elmondta a műsor tartalmát. Szerencsés konstrukciójú összeállítással jöttek a katowicei bábozók Karcára. Olvan rövid életképeket mutattak be, amelyek szinte Önmagukért beszéltek. A szegénv' kecske és a bíró, A s7„c • nyulacska és az urasági v; -zok. a Lányka vágyódik a kedvese után, Az udvarlás -és jegyesség című bábForró siker Karcsán Pénteken Budapesten megkezdődött a KGST közlekedési állandó bizottságának 31. ülésszaka. A tanácskozást a Gellert szállóban P. Lewinski, az állandó bizottság elnöke, lengyel közlekedésügyi miniszter nyitotta meg. Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács ílnökhelyettase köszöntötte a magyar forradalmi munkásparaszt kormány nevében az lies részvevőit. Méltatta a KGST munkájának, a szociaértekezlet összehívását abból a célból, hogy közösen tanulmányozzák az új problémákat és egyesítsék erőfeszítéseiket az Imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcukban. A kommunista mozgalom egysége annál is inkább parancsolóan szükséges, mivel az amerikai imperializmus agresszív magatartása súlyosan fenyegeti a világ békéjét. Egy új nemzetközi kommunista értekezlet összehívásának és előkészítésének kérdéseivel foglalkozott W aldecik Rochet, az FKP főtitkára abban a beszámolóban, amelyet a Francia KP Központi Bizottságának e héten Vitryben tartott illésén mondott el. Wal- deck Rochet rámutatott, hogy a Francia KP-hoz hasonlóan számos más kommunista párt is szükségesnek tartja egy nagy nemzetközi kommunista II nemzetközi kommnnista értekezlet Qsszehívásárát
