Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

2 SSZ AKM AG V AKORSZAG Péntek. 1967. október 48». A katowicei vendégek és Miskolc vezetőinek baráti találkozói Ismerkedjünk as új törvényekkel Mit jelent a tsz-ek önállósága? •• Illést tartott a Minisztertanács Odaítélték az irodalmi Nobel-díjat A Svéd Tudományos Aka­démia irodalmi Nobel-dtj bizottsága az 1967-es irodal­mi Nobel-dijat Miguel Angel Asturias, gua tenia la i költő­nek, regény- és drámaírónak ítélte oda. Asturias ez idő sze­rint Guatemala párizsi nagy­követe. A díjat „A nemzeti sajátosságokban és az indián hagyományokban gyökerező színpompás műveiért” kapta. Regényeiben Asturias a latin, amerikai indiánok és más szíj riesbörűek társadalmi prob, lémáival foglalkozik. Gyászünnepség Havannában Szerdán este Havannában a ForradalÖ'm terén félmillió ember gyűlt össze, hogy utol­só búcsút vegyen a Bolíviában elesett Emesto Che Guevara- tóL A búcsúbeszédet Fjdel Cast­ro miniszterelnök tartotta. Ez* után 21 ágyúlövés dördült el, búcsúztatta az elesett forra­dalmárt Magasabb követelmények KISZ feladatai as új gazdasági mechanizmusban Húszéves a totó Fennállásának 20. évforduló» íát ünnepelte október 19»én, csütörtökön H magyar sport­fogadás népszerű formája, a totó. 1947-ben merült fel be­vezetésének a gondolata. Rét évtized alatt tízmillió szelvényre fizettek ki nyere­ményt, több mint egymiüiárd forint összegben. A mai napig 667 milliónál is több totó- szelvényt adtak eb Még egy előadást tart a Pécsi Balett Korábban bír ti 1 adtuk, hogy • világhírű Pécsi Balett újabb borsodi vendégszereplésre ké» »éül. Október 26-án, szomba­ton Özdonr. 29-én, vasárnap pedig Miskolcon, a Megyei •ítllfvelódésl Házban lép kö- »öngég elé. Műsorán három balettra <J szerepel: Purcell szimfonikus balettje, az Ftii- dök, valamint Hidas Frigye* egyfelvonáso* balettje, a Concerto a szivárvány színei­be Kefe Imre koreográfiájával, Valamint Kincses Józsej b*» lettszatírája, 4 Mit takar 9 ka­lapod? Tóth Sándor koreog­ráfiájával. Az együttes ven­dégszereplése méltán váltott ki már jó előre érdeklődést, ennek eredményeként közkí­vánatra született meg az elha­tározás: * Pécsi Balett még egy előadást tart Miskolcon a tervezett 29-1, vasárnap es­tin kívül. A terven felüli elő­adást október 29-én, vasárnap délután tartják meg, Ugyan­csak a Megyei Művelődési Házban. Természetes, hogy az új gazdasági mechanizmus maga­sabb követelményeket állít a K hSZ-szer vezetek ben dolgozó fiatulok elé ti. Napirendre ke­rült tehát a KISZ termelést se­gítő tevékenységének vizsgála­ta, a Jövő feladatainak megha­tározása. Az ifjúsági szövetség különböző fórumain megkezd­ték az előkészítő munkát Meg­vitatják, milyen szerepe lehet a fiatalságnak a gazdasági re­form célkitűzéseinek megvaló­sításában. A KISZ Borsod megyei Bi­zottságának ifjúmunkás osztá­lya először az üzemekben tá­jékozódott. Véleményt kértek a gazdasági vezetőktől és a helyi KISZ-veze tőségek tői. Ás Ö (tize gyűjtött elképzelések alapján megkísérelték néhány alapelv meghatározását, kiala­kult az előzetes kép a KISZ jövőbeni tevékenységéről. Az anyagot megvitatta a végrehaj­tó bizottság, maid a KISZ me­gyei Bizottsága is. Jobb feltételek A megyei bizottság jelentése megállapítja, hogy a gazdasá­gi reform sikeres megvalósítá­sa társadalmunk, ezen belül ifjúságunk érdeke is. A KISZ alapvető hivatása tehát, hogy a gazdasági feladatok megol­dásában vállalt tudatos aktivi­tásra, öntevékenységre, s fe­gyelemre naval ja a magyar if­júságot. Mivel a vállalati önállóság növekedése az eddiginél jobb feltételeket biztosít az üzemi demokrácia . fejlesztésére, a KISZ-szervozeteknek a szak- szervesetekkel én a gazdasági v*jetókW együtt n»agó»í tó­műk keli a fiatalokat az üze­mi, a vállalati fórumokon va­ló aktív részvételre. Küzde­niük kell a visszahúzó, mara­di nézetek ellen, segíteniük a fiatalok közgazdasági szemlé­letének kialakításai. Harcol- niok kell az, előretekintő, gyor­sabb ütemű fejlesztésért, a termelési eszközökkel való ta­karékosságért. Ugyanakkor fontos, hogy a KISZ megfele­lően képviselje a fiatalok ér­dekeit is. Az ifjúsági szövetség terme­lési mozgalmainak célja töb­bek között segíteni a fiatalokat abban, hogy megtalálják élet­céljukat a munkában, felis­merjék a közösségi és az egyé­ni érdekek összhangját. Feltét­lenül meg kell szüntetni a munkaversenyek szervezésénél gyakori formalizmust, töre­kedni kell rá, hogy a KISZ versenymozgalmal a fiatalok öntevékenységének kifejezői legyenek. Sok elképzelés születik az. ifjúságot érintő kérdéseknek az elkészítendő kollektív szer­ződésekben való rögzítésére is. Külön figyelmet érdemelnek na ifjúsági brigádok, melyek­ben a fiatalok munkaszerete­te, közösségi szemlélete igen sokat fejlődött. A különböző védnökségvállalá-sok nagy múltra tekinthetnek vissza, és jelentős sikerekkel büszkélked­hetnek. A sikeres mozgalmak határára sokat növekedett az Üzemi KISZ-szervezetek te­kintélye, a fiatalok megbecsü­lése. Magasabb fokon Most, a fejlődés magasabb fokán mérlegelni kell, hogy a termelést segítő munka hagyó*. mányos elemei közül melyek alkalmasak az új, bonyolul­tabb feladatok megoldására és hol kell újakat bevezetni. Nagy szükség van a KISZ- szervezetek bátor kezdemé­nyezéseire, javaslataira, hogy a fiatalok termelési mozgal­mai azonosulhassanak * nép­gazdaság érdekeivel. Az ifjú­sági termelési mozgalmak szá­mára is alapvető követelmény- nyé válik a vállalati nyereség növeléséhez való hozzájáru­lás. A termelési mozgalmak­nak segíteniök kell a minő­ségi mutatók javítását, a mű­szaki fejlesztést. Célszerű, ha tevékenységük a munka- és üzemszervezés fejlesztésére is kiterjed. Általában helyes, ha a KISZ segítő tevékenysége nem fog át komplex témákat, hanem elsősorban a kritikus pontok­ra irányul. Az új viszonyok között szükség van a KISZ se­gítségére a tartalékok feltárá­sában és hasznosításában is. A fiatalok javaslatokat tehet­nek a belső szállítás, az anyag- mozgatás tökéletesebb megol­dására, • műveletek célsze­rűbb sorrendjének kialakítá­sára. Javaslat született, hogy a termelési mozgalmak egészül­jenek ki a politikai tovább­képzés követelményeivel. Az általános politikai képzésen kívül azonban jelentős szere­pet kell kapniok az alapvető közgazdasági Ismereteknek Is. A Borsod megyei KISZ-bi- zottség jelentése hamarosan a KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága elé ktrüi rendelet, kormányrendelet, kormányhatározat és miniszte­ri rendelet, valamint megha­tározott kőiben tanácsrendelet állapíthat meg, továbbá ter­mészetesen a tsz vezető szer­veinek határozata és az általa kötött szerződés. A mezőgazdaság szocialista átszervezése idején és közvet­lenül utána, igen nagy felada­tot jelentett még a szűkén ér­telmezett mezőgazdasági ter­melés megszervezése is. A legutóbbi évek során azonban a termelőszövetkezetek nagy többsége megszilárdult, s egy­idejűleg új igények keletkez­tek velük szemben. Ebből és a tsz-ek önálló, vállalati gazdál­kodásának megvalósításából következik, hogy ma már ide­jét múlta a tsz-ek gazdasági tevékenységének régebbi sza­bályozása. Ezért a törvény ki­terjesztette a tsz-ek tevékeny­ségi körét, annak az elvnek megfelelően, hogy mindazt, omit a termelőszövetkezett ke­reteken belül társadalmilag, gazdaságilag célszerű elvégez­ni, s lehetőség is van rá, a nagyüzemi társas gazdaság ön­állóan csinálhassa. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás mérete és jel­lege, valamint a szolgál­tató ipar és az építőipar jelen­legi helyzete szükségessé te­szi, hogy a tsz berendezkedjék olyan feladatok elvégzésére is, amelyek szerves kiegészítői a mezőgazdasági termelésnek. Ebbe a körbe tartozik például a gépjavítás, n karbantartás, az építőanyag-készítés, a fa- feldolgozás, növényvédelmi, kertészeti és parkosítási mun­kák. Közvetlenül csatlakozik a mezőgazdasági termeléshez az élelmiszeripari feldolgozó te­vékenység hagyományos és na­gyobb technikai felkészültsé­get nem igénylő formája. Fő­ként a gyümölcs-, a szőlő-, vagy a zöldségtermelésre sza­kosodott nagyobb tsz-ekben gyakran sok csökkent értékű, vagy egyéb módon gazdaságo­san nem értékesíthető termény van, amelyet helyben lehet a legelőnyösebben feldolgozni. De beletartozik a tsz-ek üze- ! mi tevékenységének körébe a i törvény értelmében a beszer­zés és az értékesítés is. A gaz- | dasági mechanizmus-reform j célkitűzéseinek megfelelően — j az állami monopolcikkek kivé­telével — helyet kell adni a tsz-ek és az állami vállalatok, I Intézmények közötti közvetlen árukapcsolatoknak. Az eddigi­nél nagyobb szerepet kapnak a tsz-ek a helyi ellátásban és » piaci árusító helyeken kívül a bolthálózatban is árusíthatnak. A beszerzés és az értékesítés megnövekedett lehetőségei nemcsak a közös, hanem a háztáji gazdaságok igényeire is vonatkoznak. A tsz-ek önállósága mutat­kozik meg abban is, hogy a termelőszövetkezetek saját ér­dekeik. lehetőségeik, es a kü­lönböző gazdasági ösztönzők együttes figyelembevételével, a kockázatvállalás mérlegelé­se alapján, teljesen önállóan állami jóváhagyás nélkül ké­szítik el üzemi terveiket A tervkészítéshez hasonlóan nem tartalmaz a törvény rendelke­zést a zárszámadás hatósági felülvizsgálatára és megerősí­tésére sem. A tsz-ek önállósá­gából fakad a törvénynek az a rendelkezése is, amely szerint a különféle alapok képzésének mértékét és arányait a terme- lószövetkezet állapítja meg. észletesen rendelkezik ä törvény egyebek között arról, hogy a termelő­szövetkezetek társulhatnak egymással különféle gazdasági célok megvalósítására. Ezek a társulások azonban nem ve­szélyeztetik az önállóságot mint ahogyan nem gyengítik, hanem Inkább erősítik a ter­melőszövetkezeti önállóság el­vét és gyakorlatát a tsz-szö- vetségek. Ezek a területi ala­pon szervezett társadalmi kép­viseleti szervek a termelőszö­vetkezetek önigazgatásának '■műszerét teszik teljessé. R (FolutaUtikJ I csonyabb termés miatt az őszi hónapokban és a jövő év els<3 negyedében egyes cikkek — a káposzta- és gyökérfélék, vala­mint a fokhagyma — fogyasz­tói ára az előző évinél maga­sabb lesz. A burgonya és a vö­röshagyma fogyasztói ára nem változik, a téli alnr' 1 pedig a tavalyinál alacsonyabb lesz. Mivel a lakosság szükségle­teinek nagyobb részét a tárolt készletekből elégítheti ki, s szóban forgó élelmicikkek együttes árszintjénél lényeges változással nem kell számolni. egyéb feltót eleknek megfelel — a teljesített munkanapok számára tekintet nélkül jogo­sult családi pótlékra. Ameny- nyibén augusztus 31-e után lépett be, — ha az egyéb feltételeknek megfelel — a belépését követő év június 30. napjáig jár számára a családi pótlék, tekintet nélkül a tel­jesített munkanapokra, A nyugdíjrendelkezésekJcel összhangban az új szabályozás azt is tartalmazza, hogy a munkában töltött napokon fe­lül milyen Időket kell a munkanapok számának megál­lapításánál figyelembe venni, ha a tag önhibáján kívül nem tudott a közös munkában részt venni. (Például: kereső- képtelenség, katonai szolgálat stb. ideje.) Az új rendelkezéseket 1968. január 1-től kell alkalmazni, tehát ettől az Időponttól már az 1967-ben teljesített munka­napok figyelembevételével kell a családi pótlékra való Jogosultságot megállapítani. A lakosság téli ellátására történt felkészülésről szóló Je­lentés megállapítja, hogy bur­gonyából, gyümölcs» ós züldr ségfélékből elegendő készlet áll rendelkezésre. Burgonya» bői, vöröshagymából és almá­ból lényegesen nagyobb meny» nyiséget tárolnak, mint az elő­ző években. A hosszan tartó szárazság ég ennek folytán a vártnál ala­(Folytatás az l. oldalról.) pótlékra, ahányszor 10 (nők 7) napot az előző évben közös munkában töltöttek, (Például: ha a férfi termelőszövetkezeti tag 1967-ben 100 munkanapot Szerzett, 1968-ban 10 hónapon át kaphat családi pótlékot,) Ez idő szerint az új terme­lőszövetkezeti tag — egyes ki­vételektől eltekintve — belé­pésének naptári évében a 120 (nő 80) munkaegység megszer­zését követő hónap első napjá­tól jogosult családi pótlékra. * F.z a rendelkezés •— a mun- Éan^pokhoz igazodó számítás szerjnt —■ továbbra is érvény­ben marad. Kiegészül azon­ban a következővel; az a ter­melőszövetkezeti tag, alfi ja­nuár 1 és június 30 között lép be a termelőszövetkezetbe és ez idő alatt 120 (nő 80) nap­pal kevesebb munkanapon át dolgozott, már az, év hátra­levő részében is jogosult csa­ládi pótlékra, mégpedig július 1-étől számítva annyi hónapon átí ahányszor 10 (nő 7) mun­kanapot dolgozott július 1 előtt a közös munkában. Az a • termelőszövetkezeti tag, aki belépésének napját közvetlenül megelőző 6 nap­tári hónapon át családi pót­lékra igényt adó munkavi­szonyban állt, belépésétől a naptári év végéig — ha az legű egyéb intézkedéseken kí­vül azonban szükséges volt az is, hogy törvény mondja ki a termelőszövetkezetek önállósá­gát. A termelőszövetkezet jogi személy — szögezi le a tör­vény. A jogi személyiség ki­mondásával kifejezésre jut a tsz-nek az állam által elismert, a szocialista társadalom és népgazdaság törvényes érdekei által megszabott keretek kö­zött érvényesülő önállósága, önálló a termelőszövetkezet annyiban, hogy vagyoni jogo­kat szerezhet, valamint kötele­zettségeket vállalhat és részt vehet a vagyoni forgalomban. Megmutatkozik az önállóság — a termelőszövetkezeti demok­ráciának megfelelően — abban is, hogy egyrészt a\ termelő- szövetkezet gazdái a tagok, akik maguk intézik a tsz ügyeit, másrészt pedig az álla­mi felügyelet a termelőszövet­kezetekkel szemben a műkö­dés törvényességének ellenőr­zésére korlátozódik. Termelő­szövetkezetre kötelezettséget csak törvény, törvényerejű 2. A termelőszövetkezeti tör­vényben következetesen kifejezésre jut az az elv, hogy az állam" ezentúl elsősor­ban az anyagi érdekeltségen alapuló gazdaságpolitikai esz­közökkel befolyásolja a tsz-ek működését. Egyenesen követ­kezik ez abból a követelmény­ből, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően a termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytassanak, a társadalom ér­dekével összhangban lássák el feladataikat. Köztudomású, hogy a kormány a felvásárlási áraknak két lépcsőben végre­hajtott, illetve végrehajtandó, összesen mintegy 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hi­telrendezéssel. a tsz-ek jövede­lemszabályozásáról, adózásáról és az állami támogatás rend­szerének megreformálásáról hozott határozatával megte­remtette az önálló gazdálko­dás legfontosajib gazdasági feltételeit a tsz-ek nagyobb ré­szében. Ezeken, s az ilyen jel­Katowice város vezetőinek és lakosságának üdvözletét tol­mácsolta, s elmondta, hogy fel­lépéseik során Borsodban és Miskolcon mindig a legna­gyobb szeretettel találkoztak. Elmondta, hogy a katowicei vajdasági pártbizottság Igen sokat segített kapcsolataink megteremtésében. Minden tö­rekvésük az, hogy az együtt* működést szélesítsék, tovább­fejlesszék. Emlékül néhány ajándéktárgyat adott át a vá­ros vezetőinek. A két város vezetői megbe­szélték a kapcsolatok építésé­nek tovább) terveit, illetve a szerződés-tervezetet. A kap­csolatok további bővítésének első láncszemeként könyvtáro. sí és zenekari csere került szó­ba. , A katowicei együttes mis* kolci (fi borsodi vendégszerep­lése, illetve a két város képvi­selőinek baráti találkozói, úgy érezzük, igen hasznosan hozzá­járultak a két nép barátságá­nak erősítéséhez. mint a városi tanács elnökének személyes képviselője vezette. Helyet foglalt a küldöttségben többek között Lucian Fudala, a kerületi pártbizottság osz­tályvezetője. Miskolc vezetői közül jelen voltak Varga Zol­tán és Moldován Gyula, a vá­rosi pártbizottság titkárai, dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke, Tok Miklós, a vb elnökhelyettese. Részt vett a találkozón Kováts György, az SEMT kullúrbizotlsága veze­tője, Kosztl Lajos, a Lenin Ko­hászati Művek szakszervezeti bizottságának titkára. A katowicei küldötteket és általuk a művészeti csoporto­kat dr. Fekete László üdvö­zölte. Beszélt a két város kö­zött fennálló korábbi kapcso­latról, kiemelve, hogy éppen a kulturális együttműködésben volt ez a kapcsolat a leggyü­mölcsözőbb. Annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a Miskolcon- szövődő baráti szá­lak is jelentős mértékben hoz­zájárulnak ennek a gyümöl­csöző barátságnak az erősíté­séhez. Kazimíerz Kulesinski A Diósgyőri Vasas Művész­együttes korábbi katowicei lá­togatását és vendégszereplését viszonzó katowicei Ateneum bábszínház és a szopíencei ginkfcohászati üzemek esztrád- rgyüttese, mint ismeretes, több előadást tartott már Miskolcon és Borsod megyében, A műsorok bemutatásán kívül elsődleges célja volt a látogatásnak Mis­kolc és Katowice baráti kap­csolatainak további erősítése, egymás életének jobb megis­merése. A lengyel együttes vezetőit kedden, október 17-én a Mis­kolci városi Pártbizottság ve­zetői fogadták, s a baráti ta­lálkozón Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára adott részletes tájékoztatót Vendégeinknek • Miskolc életér lói, gondjairól, terveiről. . A városi tanács vezetői ok­tóber 19-én délelőtt fogadáson látták vendégül a lengyel ven­dégcsoport- vezetőit. A fogadá­son részt vett küldöttséget Kazimierz Kulesinki, a Kato­wicéi városi Tanács művelő­désügyi osztályának vezetője,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom