Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

Kedd, 1961. szeptember 1 ÉSTAKMAGYAROKSZAG 3 m ŐK BAT AN Kisáruházat kapott Gesztely Új «Sí r A kétszer kettő négy igaz­ságát könnyű megérteni. Az emberi lélek, az emberi ér­zések kutatásánál, boncolgatá- Bánál sokkal bonyolultabb, Vagy ha úgy tetszik, sokkal könnyebb a helyzet. Csupán az a kérdés, ki hogyan akar bepillantani titkukba. Dalolni is tudnak'" — Azt kérdezni, hogy élünk ini, asszonyok? Dolgozunk, családot nevelünk, bizony sokszor egyedül. Gond, prob­léma mindig van elég. — Így kezdeti, el beszélni Gáncsos Istvánná, a Lenin Kohászati ki u vek tűzálló téglagyárának egyik brigádvezetője. Hat asszony dolgozik együtt. Szellőzetlen teremben, a melegítő- és szárító csövek sugarában emelgetik, pakol­ják a nehéz, sokszor 15 kilo­grammos csöveket Bizony, belefárad a kéz, a derék, mire Véget ér a műszak, s gyakran kel] letörölni az izzadtságcsep- Peket. a homlokról. Nehéz munka, asszonyok végzik. Pa­nasz, kifogás sohasem volt munkájuk ellen. A brigád íratlan törvényei szerint min­dig segíteni kell egymást. — Tizenkét évvel ezelőtt jöttem először dolgozni a gyárba. Az első napokat át­sírtam. Nem tudtam úgy helytállni, mint a régiek. Ve­szekedtek, káromkodtak rám, hogy miattam lemaradnak, kevesebbet keresnek Nem Volt kegyelem ... Lassan, tagolva mondja el mindezt, mind aki szégyelli, s elhessegeti magától a rossz emlékeket — Nehezen verődtünk össze. Kezdetben is voltak intrikák, Veszekedések, de lassan-lassan oda is eljutottunk, hogy da­lolni tudunk munka közben. Ne nevessen ki érte, de jól­esik vidámnak lenni. Ha valaki elnézi őket, el­gondolkodik. Ilyen nehéz munka közben vidámnak ma­radni, énekelni csak akkor lehet, ha valóban szíwel- lélekkel együtt vannak. S hogy látja csodálkozásomat, megjegyzi: Még sohasem maradtunk le 0 munkában. Ezt akárkitől megkérdezhetik. A dalolás, a jókedv csak segít bennünket.' Amikor a lányom itt dolgo­zott, az 6 kocsijából is kido­báltam a selejtet. A munká­nak menni kell, hiba nélkül. Ngyenlőek vagyunk, nincs ki­vétel. De nemcsak itt, hanem a munka után is össze kell irtanunk. Asszonyok, akik a napi ne­héz, fárasztó munka után a család gondjait is vállukon hordozzák. Mindegyiküknek Vannak gyermekei, s minden­ki tudja, milyen nehéz, fá­rasztó, állandó gond a család. Ni égi s alkottak maguknak egy másikat, is, itt a munkahe­lyen. És nemcsak a hagyo­mányos érleiemben érzik má­sodik otthonuknak munkahe­lyüket. Férjhez adják Erzsikét . Két évvel ezelőtt ismerked­őink meg Magyar Erzsikével. Illőbb édesapját, azután pedig édesanyját is elveszítette. Pe­dig a szeretetre, az otthon •melegére mindenkinek szük­sége van. Magunkhoz hívtuk Ünnepekre, nyári szünidőre, a mieink mellett neki is jutott 0 gondoskodásból, a szeretet­től. jó kislány, megérdemli, irodalmi színpad terve 4 X Borsodi Hőerőmű Radnóti Miklós Művelődési Otthona •rodalmi színpad megalakítá­sát tervezi. A színpad meg­alakításának gondolatát külö­nösen a laktam üzem, vala­mint .a 105. számú Szakmun­kásképző Intézet fiataljai tá­mogatják, akik már régebben töretnének ilyen színpadot létrehozni. A mezők minden termése érett. Száz napig tartó nyári hőség — kukorica, sorvasztó aszály — után dü­börgő égzengéssel jönnek az elkésett esők, záporoznak még, mert eredetileg nyáriak, és jó is, hogy jöttek, mert ismét új vetés elé tárulkozik a mindig teremni vágyó föld. Láttam a határban a trak­torokat, meg az ekéket.. Szinte jókedvvel mennek ezek az emberkímélő vasparipák, az ekék mohón harapnak, lágyan omlanak szét a- rögök, puha már a szántás, az új vetés alá finom, porhanyós magágyat lehel készíteni. Mert nincs itt megállás. Az aratás és az ősz közötti rövid szusszanó után megint teljes ütemet követel a munka. Az érett kapások betakarítása, a burgonyatáblák, a kukoricások, a cukorrépa-ültetvények idé­zik magukhoz a szorgalmat, és mindennél feszesebb tempót, a szervező szellem és az erők mozgósítását kéri a vetőmag. Már vetettek néhány helyen, és láttam frissen ásott cukor­répát. De oly közel még az idei aratás élménye, hogy gyakran felidézik. Nagyon jó gabonatermésünk volt. Egy termelőszövetkezeti elnök, aki húsz mázsás átlagot aratott búzából, így idézte fel a nya­rat: „Megértettem, hogy 25 mázsát is lehet termelni egy holdon. Jó talaj kell hozzá, elegendő műtrágya, elegendő vetőmag és a lehető legko­rábbi vetés. Arra a meggyő­ződésre jutottam, hogy az in­tenzív búzákat lehetőleg már szeptemberben el kell vetni.” Azt is elmondotta ez az elnök, hogy „ha szeptemberben si­kerül befejezni a vetéseket, októberben az őszi mélyszán­tást is maradéktalanul el lehet végezni.” A korán elkezdett és a lehető leggyorsabban befeje­zett vetés tehát nemcsak a nagyobb gabonatermés egyik fontos feltétele, hanem az őszi munkák további szervezését, biztonságos, hiánytalan elvég­zését is lehetővé teszi. L esz munka bőven az őszi hónapokban. A vetések előkészítése — a szántás és a magágy-készítés és ter­mészetesen maga a vetés min­dennél fontosabb, izgalmasabb feladat, a legfontosabb mun­ka a sok között. Még kint van a kukoricánk. A nyári aszály miatt aligha adják meg kukoricaföldje­ink a tervezett termést. De talán éppen ezért Is két­szeresen fontos, hogy ez a megcsökkent termés mind tá­rolóhelyre kerüljön, hogy a betakarítási késlekedés ne ronthassa tovább az átlagokat. Ez természetesen valamennyi termelőszövetkezet közvetlen anyagi érdeke. Cukorrépa se terem annyi, mint máskor, az aszály miatt gyenge a termés, de betakarításának ideje odáz- hatatlanul elérkezett. A cukor, répa az egyik legfontosabb élelmiszerünk — a cukor — alapanyaga. És van még bur­gonya is, meg más is ... A jól szervezett, összehan­golt vetési és betakarítási munkák egyben lehetővé te­szik, hogy még a tél beállta előtt végezhessenek gazdasá­gaink a döntően fontos őszi mélyszántással is. Ma már nem kell bizonygatni, melyek az őszi mélyszántás előnyei, hiszen minden mezőgazdasági dolgozó tudja. Azonban az előző esztendők tapasztalatai még mindig arra intenek, hogy többet kell tenni e munka biztosításáért. 36 lenne már úgy fogadni a telet, hogy no, eshet a hó, hiszen mindent fel- szántottunk, tavasszal nem lesz gondunk ekére, szántásra. Nagyon ideális és örvendetes lenne, ha termelőszövetkeze, teink ezt á problémát is meg­oldanák. Ez azonban csakis akkor válik lehetségessé, ha az összes erőket mozgósítva és jól szervezve, jól irányítva vetik be a kulcsfontosságú őszi ve­tési munkákba és az ezzel párhuzamos betakarítási fel­adatok elvégzésére. Azt ugyanis vitatni sem le­het, hogy az új vetés elvég­zése — szakszerűen, ideálisan — minden munkák közt a leg. fontosabb. Hangsúlyozni csu­pán csak annyit szükséges, hogy minél előbb, minél ko­rábban, annál jobb. Ezt az idei gazdag aratás bizonyítja. Azokon a táblákon termett a legtöbb búza, ahol legkorábban végeztek a vetés­sel. Az összefüggéseket vizs­gáló, dialektikusán gondolko­dó termelőszövetkezeti veze­tők nagyon jól tudják ezt. Ez évben különösen sokszor elmondtuk, leírtuk, lépten- nyomon hangsúlyoztuk, hogy termelőszövetkezeteink felnőt. tek, megerősödtek, nagykorú, ak, érettek a teljes önállóság­ra és valamennyi munka gyors, szakszerű ellátására. Több nagyszerű siker, ered­mény bizonyítja ezt, többek közt éppen az az imponáló önállóság, amelyet termelő­szövetkezeteink tagjai, vezető testületéi és felelős vezetői az elmúlt esztendő során tanúsí­tottak. Az ma már természe­tes, hogy a termelőszövetke­zetek „fölötti bábáskodás” megszűnt, hogy végered­ményben senki se szól bele munkájukba, intézkedéseikbe, sőt, éppen az a kívánság, hogy a termelőszövetkezetek külső beavatkozás nélkül, sa­ját maguk szervezzék meg és végezzék el mindenkori fel­adataikat Való igaz: termelő- szövetkezeteink túlnyomó többsége képes, érett rá. Ahol mégis segítség kellene, vagy problémák keletkeznének, ott — mi sem természetesebb en. nél — az állami és a pártszer. vek továbbra is minden tőlük telhető segítséget megadnak, szükség esetén a szakmai se­gítséget is. A z idei őszi vetés, vala­mint a vele párhuzamos betakarítási munkák olyan időszakra esnek, amelyet joggal nevezhetünk történel­mien ünnepélyesnek. Novem­ber 7-én ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját, a világ- történelem talán minden eddi. ginéi szebb, nagyobb jubileu­mát. Termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozóink tudják ezt, pontosan ismerik az évforduló és az ünnep je­lentőségét, hiszen végered­ményben már tavasz óta ké­szülnek rá, mégpedig az egész mezőgazdasági termelést átfo­gó szocialista munkaverseny- nyel. Az őszi vetési és betaka­rítási munkák ennek a ver­senynek a finisét jelentik. Aligha lehetne szebben, nagy­szerűbben köszönteni, ünne­pelni ezt a világtörténelmi év. fordulót, mint azzal, hogy me. zögazdaságunk dolgozói no­vember 7-ig minden elképzel, hető őszi munkát befejeznek. Nemcsak a vetést és a beta­karítást. hanem az őszi mély­szántást is, maradéktalanul. Szendrci József Színes szokökniat építenek A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium és Szakkö­zépiskola csinosítására, kör­nyékének szépítésére a diákok az idén is nagy gondot fordí­tanak. Az érdekes tervek kö­zött szerepel többek között egy szökőkutas park kialakí­tása is. A diákok a parkot, a színes égőkkel megvilágított szökőkutat az iskolával szem­ben lévő, elhanyagolt terüle­ten szeretnék megépíteni. A I városi tanács mar rendelt is rózsatöveket számukra. Az iskolában az idén elő­ször 5 plusz 1-es oktatásban virágkertészeti tagozatot is szervezlek egy kertészmérnök vezetésével. A fiatalok ugyan­csak ebben az évben nyár­fákkal akarják körülültetni az iskola udvarát Körülbelül 500 kanadai nyárfát ültetnek majd el társadalmi munkában. hogy törődjünk vele. Az idén érettségizett a közgazdasági technikumban. Ajándékul 300 forintot kapott tölünk, hogy arra költse, amire leginkább szüksége van. Míg iskolába járt a lányunk, havonta tá­mogattuk 10—10 forinttal. Nem sok, de ezt tiszta szív­vel adtuk. Adták. Pedig nekik is szű­kösen van. Az 1500 forint, amit keresnek, millió helyre kell. És nem is csak az anya­gi a fontos, hanem a szere­tet, az erkölcsi támogatás is. Az apró dolgok éppúgy, vagy meg jobban örömet szereznek, mint a nagyok. Nézem őket, kezük, asszonykezük — ame­lyet sokan olyan féltve őriz­nek — eldurvult a munkában. De szívük nem. — Lassan férjhez megy a lányunk, ősszel lesz az eskü­vője. Elmentünk megnézni a családot, a fiú szüleit, mert hát érdekel, hova viszik Er­zsikét? Felelősséggel tarto­zunk érte. Jó, rendes csa­ládba kerül. Mindezt egyszerűen mondja el, természetes tényként. S még hozzáteszi: — Most, hogy Erzsikének nem lesz ránk szüksége, szeretnénk egy öreg, magányos házaspárt segíteni. Rossz az egyedüllét. Kell, hogy érezzük, hogy érez­zék, törődnek velük, nem fe­lesleges emberek. .Messze tűnt már az az idő, amikor közönyösen mentek el egymás mellett. Ma már saját gondjukon kívül másokét is vállukra veszik. Pedig igé­nyeik nőttek. Rendszeresen olvasnak, könyveket gyűjte­nek, s gyakran járnak szín­házba is. — Az elmúlt évadban a Tiszaeszlár című drámát néz­tem meg legszívesebbein. — S kicsit restelkedve magya­rázza: — Tudja, szeretem a drámát olvasni is, nézni is. Évek megannyi gondja, fá­radalma nem törte meg őket A nehéz, kétkezi munkát végző' asszonyok emberiesség­ből jelesre vizsgáztak. Csutorás Annamária Tegnap, szeptember 11-én, hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek között adták át Gesztely lakosságának a Mis­kolc és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet új kisáruházát. Több érdekessége is van en­nek az új falusi kisáruháznak. Régi épületek csaknem fél­milliós átalakításával hozták létre. A szövetkezet saját építőbrigádja volt a kivitele­ző. A jól szervezett házi kivi­telezés eredménye, hogy bár az építkezéshez csak július 20- án tudtak hozzákezdeni, teg­nap már .sor kerülhetett az új létesítmény megnyitására. A kisáruház berendezése és árukészlete eltér az eddig épített, úgynevezett ABC-áru- házakélól. Az eddigi kisáruhá- zaknál korszerűbb üzletben szinte mindent megtalál a köz­ség lakossága. Helyet kapott az épületben az élelmiszer és cse­A bodrogkeresztúri Kerámia Ktsz az idén is jelentős ex­portot bonyolít le. A legtöbb díszműárut, ajándéktárgyat Jugoszláviába, a Német Szö­vetségi Köztársaságba és Ang­liába szállítják. Jelenleg is tárgyalásokat folytatnak nyu­gatnémet megrendelőkkel na­gyobb mennyiségű, hagyomá­nyos, fonott kerámia szállítá­sáról. A hazai vásárlók igényei­nek megfelelően a hagyomá­nyos kerámiákon kívül mind több színes-mázas technoló­giával készített díszműárut készítenek. A ktsz saját ter­vezői számos új mintadara­bot készítettek cl. A toka j-hegyaljai szüreti napok alkalmával két kiállí­táson is bemutatják a leg­szebb bodrogkeresztúri kerá­miákat. Bodrogkeresztúron az emeletes sportházban látha­rnege, valamint a húsárú rész­leg mellett a konfekció, a mű­szaki áruk, háztartási cikkek és a papíráru is. A gesztelyiek nagy örömmel fogadták a gazdag árukészlete szövetkezeti kisáruházat, amelynek havi forgalmát mint­egy félmillió forintra tervezik. A több, mint két és fél ezer lakosú község valóban min­dent megtalál ebben az üzlet­ben. A szép. új létesítményt Csa­pé Géza, a MÉSZÖV elnöke adta át a község lakóinak. Ha­marosan két újabb, a geszte- lyinél kisebb, de hasonlóan gazdag árukészlettel rendelke­ző 'kisáruházat nyit meg a Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. Az egyik ilyen kis­áruház Sajóvámoson, a másik Sajókápolnán javítja meg lé­nyegesen a falusi lakosság áruellátását. tök termékeik. Tokajban is lesz kiállítása a ktsz-nek, ahol a díszműárukon és ajándéktár­gyakon kívül a Bodrogkeresz- túrban gyártott, hordozható cserépkályhák miniatűr mo­delljeit is bemutatják. Tarcali orom Tarcalon a közeljövőben egy sportház építését tervezik. A sportház nagyobb része helyi anyagból és társadalmi mun­kában készülne el. Az elkép­zelések szerint az új létesít­ményben a fürdőt nemcsak a sportolók használhatnák, ha­nem a község lakói is. A mun­kákat néhány nap múlva el­kezdik. Szeretnék, ha az épü­letet még az idén, a rossz idő beállta előtt tetővel láthatnák el. Bodrogkeresztúri nevezetesség Szüreti előkészületek Foto: Szabados György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom