Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-09 / 213. szám
Világ proletárjai, égyesülietekl. XXin. évfolyam, 213. szám, ÄRA: 50 FILLÉR Szombat, 1967. szeptember 9. Befejeződtek a magyar— szovjet megbeszélések Pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában befejeződtek a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió A felek megelégedéssel állapították meg, hogy’ a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján örvenmányos együttműködés kiszélesítését célzó tárgyalásaikat. A magyar és a szovjet küldöttség véleményt cserélt a jelenlegi nemzetközi helyzet, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A minden nappal formálódó magyai- történelemben fontos dátum a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének napja. A nemzetközi okmány, amelyet törvényes felhatalmazással a magyar és a szovjet vezetők Budapesten aláírtak, újabb húsz esztendőre szabja meg azokat a kereteket, amelyek között a világ első szocialista hatalma és hazánk együltmunkálkodása •még szorosabb lesz. Nem véletlen a szerződés hivatalos elnevezésében foglalt három elem sorrendje. A barátság az első. A magyar és a szovjet vezetők megnyilatkozásaikban joggal hivatkozhattak arra, hogy a két ország barátsága viilliók barátsága utalunk és a Szovjetunióban egyaránt. Az egyes emberek érzelmei adják az államközi Viszony érzelmi töltését. Antiul őszintébb és annál igazabb ez a barátság, mert az érdekek azonosak, az eszmék és a célok közösek. Az idő és az események próbáját kiállta tear ez a barátság: a fiatal teovjethatalmat megvédeni tnagyarok is felsorakoztak tnajd fél évszázada; hazánk történelmének gyászos, ellen- forradalmi korszakában is mélyen éltek a baráti érzelmek a magyar munkásban, parasztban, felvilágosult értelmiségiben a Szovjetunió iránt; s ha a nemzetvesztő politika meg is próbálta népünket a szovjet népek ellen fordítani, azok azzal válaszoltak, hogy sok, nagy, szent áldozattal szaba- tlították fel Magyarországot. A z új szerződés rögzíti az együttműködés módozatait. A kooperáció az fclet minden területén gyümölcsöző gyakorlattá vált már az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt is, amikor az első, a még 1948-ban megkötött hasonló szerződés irányozta jelő a gazdasági, kulturális, technikai-tudományos és egyéb jellegű kapcsolatokat. Aligha szorul bizonyításra, mit köszönhetett népgazdaságunk a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésnek: átvehettük a hasznos és hazánkban is megvalósítható tapasztalatokat, az ottani fejlődés eredményeit nálunk is meghonosíthattuk, mezőgazdasági és ipari termelésünk nagy részének a Szovjetunió nyújtott biztos és jó árat fizető piacot, és így tovább. Se szeri, se száma a tudományos-technikai összedolgozás eredményeinek, a Dubnái Atomkutató Intézettől kezdve a műszaki dokumentáció cseréjéig, ugyanígy hosszan sorolhatnók a kulturális kapcsolatok tényeit, amelyek kölcsönösen gazdagították a két ország művészeti éleiét, termékenyílőleg hatottak új művészi alkotások létrejöttére. Az új szerződés ezt a folyamatot továbbra is biztosítja és egyre szélesebb mederbe tereli. A kölcsönös segítség nyújtása a harmadik elem a szerződésben. A magyar— szovjet szövetségnek rendkívül fontos tényezője, hogy — amint a szerződés 6. cikke kimondja — „Ha a szerződő felek egyikét fegyveres támadás éri, a másik az egyéni vagy a kollektív önvédelem természetes jogán azonnal megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is.” Magyarán mondjuk meg: békénk egyik alapvető biztosítéka ez! Saját erőnkön kívül, néphadseregünk felkészültsége mellett támaszkodhatunk a szovjet nagyhatalom félelmetes erejére is! Korunkban, amikor az imperializmus a helyi háborúk kirobbantásával próbálja keresztezi a szocialista országok békés szándékait, megnyugtató számunkra, hogy a Szovjetuniót szövetségesünknek vallhatjuk. A magyar—szovjet szerződés a szocialista országok egységének, összefogásának megszilárdítását célozza — kitűnik ez a szerződés 4. és 5. cikkéből —, ez pedig nyilvánvaló módon megegyezik nemzeti érdekeinkkel is. Ki ne ismerné fel, hogy békénk nyugodt, alkotó munkánk az imperialista agresszivitás ellenében a szocialista világrendszer erősödését igényli. Külön érdemes aláhúzni a szerződésnek azt a jellegét, hogy a két ország jogainak egyenlőségén alapul. Márpedig a világtörténelemben a szocialista világrendszer kialakulásáig nem volt példa arra, hogy egy nagyhatalom és egy kisebb ország szerződéses viszonya a kölcsönös előnyök szerint formálódott volna. Ma is azt látjuk a tőkés világban, hogy hol a nagyhatalom diktálja a maga feltételeit, hol pedig a maga javára előnyös kompromisszumokat fogad el csupán. Nem vitás, hogy a magyar—szovjet szerződés mindkét ország javát szolgálja. A magyar—szovjet szerződés húsz esztendőre szól. Igaz, már maga a szerződés szövege megadja a lehetőséget hatályának további ötöt évre való meghosszabbítására, de erkölcsi-politikai érvénye máris megjósolható — túlnyúlik a rögzített határidőkön. Kádár János szavait idézhetjük: „Az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás hatása következtében alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik.” S ezeknek az elvi alapoknak egyik fontos eleme, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök barátsága mellett vagyunk. Ismét Kádár János szavai: „A Magyar Népköztársaság szuverenitásának, önálló szocialista és nemzeti fejlődésének legbiztosabb támasza a barátsága és együttműködése a Szovjetunióval.” Köszöntjük a népi Koreát Egy nap a kiállításon Bodrogközi sikerek Avasi lépcsők párt- és kormányküldöttségeinek szeptember 6-an megkezdett hivatalos megbeszélései. Az eszmecserék során a két párt- és kormány képviselői tájékoztatták egymást a szocialista és a kommunista társadalom hazájukban folyó építéséről. A tárgyalóasztalnál. dctcsen fejlődnek a magyar—szovjet kapcsolatok, egyben megvizsgálták e kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. A többi között megállapodtak abban. hogy még ebben az évben folytatni fogják a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudóvá világsajtó középpontjában a szovjet—magyar egyezmény MOSZKVA „A béke és a szocializmus javára,” „Éljen a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság!” — Barátság, testvériség örökre!” — A péntek reggeli moszkvai lapok ilyen szalagcímek alatt közük a Budapesten aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény szövegét, Fock Jenő és Alekszej Koszigin beszédét, a szovjet—magyar barátsági nagygyűlésről szóló beszámolót, Kádár Jánosnak és Leon jód Brezsnyev- nek a nagygyűlésen elmondott beszédeit. A Pravda kíilöntudósítója „Mindig együtt” címmel szá-, mol be a csütörtöki nap eseményeiről. VARSÓ A csütörtöki lengyel napilapok vezető helyen, bőséges beszámolót közölnek a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról, PÁRIZS Valamennyi párázsi napilap pénteken feltűnő címekkel ismerteti Leonyid Brezsnyevnek a budapesti nagygyűlésen csütörtökön elhangzott beszédét. A lapok elsősorban az SZKP főtitkárának azokat a kijelentéseit emelik ki, amelyek szerint „a kínai kulturális forradalmat inkább ellenforradalomnak kellene nevezni”. Ugyancsak idézik Kádár Jánosnak, az MSZMP első titkárának ez alkalommal elhangzott beszédéből azt a részt, amelyben síkra szállt a kommunista pártok nagy nemzetközi értekezletének megfelelő előkészületek után való megtartása mellett. gyűlésről. A lapok kiemelik, hogy a Szovjetunió és Magyarország egybehangolja külpolitikai tevékenységét, különösen európai vonatkozásban. PRÁGA A pénteki prágai lapok mind ismertetik a Szovjetunió és Magyarország között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény szövegét és a csütörtöki nagygyűlésen elhangzott beszédeket. BERLIN Az NDK lapjai feltűnő helyen és részletesen ismertetik a szovjet—magyar gazdasági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásáról szóló budapesti jelentéseket. A Neues Deutschland első oldalán az NDK— bolgár megállapodás aláírásáról szóló jelentés mellett közli a szovjet—magyar egyezmény aláírásának körülményeit és a szerződés tartalmát. RÓMA Az olasz lapok szinte kivétel nélkül nagy terjedelemben foglalkoznak a Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásával, valamint Kádár János és Leonyid Brezsnyev beszédeivel. valamint a nemzetközi kommunista és nijunkásmozgalom ^ legfontosabb kérdéseiről is. A két párt- és kormányküldöttségnek a teljes megértés, a szívélyesség és az őszinte testvéri barátság szellemében lefolytatott eszmecseréi a nézetek teljes azonosságát mutatták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége meghívta a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttségét, hogy később egyeztetendő időpontban tegyen baráti látogatást a Szovjetunióban. A magyar fél a meghívást köszönettel elfogadta. A felek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése, a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogat tása, a két párt- és kormányküldöttség elvtársi eszmecseréje a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyéi szolgálj«. Megnyílt az ózdi technikatörténeti kiállítás Gazdag tartalmú, kivitelé- művelődési házban működő Üzemek történetét, az alapí- ben is tetszetős kiállítás nyílt helytörténeti szakkör tagjai fástól napjainkig, meg Ozdon, pénteken, a Liszt .. Amint azt TemesszentandráFerenc Művelődési Házban. A ujtöttek és állították össze, sj Guidá főmérnök megnyitó kiállítás, melynek anyagát a felöleli az Ózdi Kohászati (Folytatás a 2. oldalon.) Bizottsági ülés a Parlamentben ■ Kialakították a jövő évi "állami költségvetés irányelveit, elkészítették a főbb előirányzatokra vonatkozó javaslatokat. A minisztériumok és a megyei tanácsok szeptember 15-ig nyújtják be a Pénzügyminisztériumhoz tervezeteiket. Pénteken a Parlament Gobelin-termében dr. Bognár József elnökletével kibővített ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozókon, amelyen megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, és dr Be- resztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke is. részt vettek az országgyűlés állandó bizottságainak, valamint a megyék képviselőcsoportjainak elnökei. Ott volt több meghívott szakértő is. . A képviselőket Vályi Péter pénzű gym in i szter táj ék ózta tta hazánk pénzügyi helyzetéről, valamint az 1968. évi állaim költségvetés irányelveiről. LONDON A pénteki londoni lapok közül a Times és a Daily Telegraph ismerteti Leonyid Brezsnyevnek és Kádár Jánosnak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság csütörtöki nagygyűlésén elmondott beszédét. BELGRAD A jugoszláv lapok részletes beszámolókat közölnek az új magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásáról, s az ebből az alkalomból tartott budapesti nagyLálogaiók a makettek között. Aláírás idáin Bulgária ünnepe
