Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
Vi# V'-.i Világ proletárjai, egyesülietek! Szovjet vezetők a Páriám elitben A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXin. évfolyam, 212. szám. ARA: 50 FILLER Péntek, 1007. szeptember 8. Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Budapesten Aláírták az új államközi szerződést A szovjet párt- és kormányküldöttség csütörtökön délután barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlést, a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A teremben feliratok hirdették: Testvéri üdvözlet a szocialista forradalom 50. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak! Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága! A megjelentek hosszan tartó, lelkes ünneplése köszöntötte a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglaltak kedves szovjet vendégeink: Leonyid l. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszkaja, a Központi Revíziós Bizottság tagja, a Közoktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Foclc Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszltu Béla. Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ár. Ajtói Miklós. Czinegc Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a. Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, dr. Münnich Ferenc nyugalmazott államminiszter. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Csetcrkl I.aios. az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter. Ugyancsak az elnökség tagja volt a többi között dr. Bartha Tibor, református püspök, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Blaha Béla, a SZOT elnöke, Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, Dóra Mihály, a XV. kerületi Béke Tsz elnöke, Ducza Anikó, a Magyar Népköztársaság érdemes sportolója, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, Gobbi Hilda Kossuth-dijas kiváló művész, dr. Gosztonyi János, a Népszabadság főszerkesztője, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyag ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Uunya István, a munkásmozgalom régi harcosa, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök. Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-dijas, kiváló művész, Kristóf István, az MSZBT főtitkára, Kun Béláné, a munkásmozgalom regi harcosa, Lukács Miklós, a Magyar Állami Operaház igazgatója, Mező Imrcné, a munkásmozgalom régi harcosa, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára, Nógrádi Sándor, az MSZMP KB tagja, Orosz Adél Kossuth-díjas baXetimilvész, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, Révész Géza. az MSZMP KB tagja, Sarlós István, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Szabó Imre római katolikus püspök. Szabó Pál Kossuth-dijas író. Szipka. József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Tóth Ferenc, a Ganz-MÁVAG dolgozója. Úszta Gyula altábornagy, az MHSZ elnöke. Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke és Veres Péter Kossuth-díjas író'. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János mondott beszédet. ' L. I. Brezsnyev és Alekszej Koszigiu Kádár János társasagában a Parlamentben. (MTI foto) Kádár János elvtárs beszéde Tiszteli nagygyűlés! Kedves elvtársak! Szívből üdvözlöm a magyar •—szovjet barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk elnökségét, minden részvevőjét. Tisztelettel és szeretettel köszöntőm kedves vendégeinket. Személyükben és általuk egyben köszöntjük a magyar nép legnagyobb és leghűbb szövetségesét, a nagy szovjet népet. Ez a mostani alkalom, amikor ismét magas szovjet vendégeket üdvözölhetünk körünkben, kiemelkedő jelentőségű, valóban mérföldkő kapcsolataink történetében. A mai napon, törvényes meghatalmazással, újabb húsz esztendőre szóló magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést irtunk alá. Ezzel a szerződéssel ismét szentesítettük népeink élő, évről évre erősödő, megbonthatatlan, örök barátságát. A nemzetközi jogi érvénynyél bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Barátságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár internacionalista egységét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hősök vérével megszentelt múltja, és biztos jövője is van. Lenin tanításai, a szovjet- forradalom 50 évvel ezelőtti győzelme nyomán alakult meg 1918-ban a magyar munkás- osztály kommunista pártja, és vívta ki népünk 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságot, A polgárháború időszakában tízezrével léplek az öntudatos magyarok az alakuló szovjet vörös hadsereg soraiba és harcoltak a szovjethatalomért, saját népük szabadságáért hazájuktól sok ezer kilométerre. A második világháború menetében pedig a szovjet hadsereg katonái verték le a magyar nép kezéről a Hitler-fasiszták, a rabság bilincseit, és felszabadítva hazánkat, megnyitották népünk előtt az önálló nemzeti fejlődés és társadalmi haladás útját. Népünk élt a történelmi alkalommal: a hatalom birtokában a magyar munkás kezébe vette a gyárat, a magyar paraszt birtokába vette a földet, az értelmiség a nép szolgálatába állította tudását. A proletárdiktatúra győzelme. a népi Magyarország megszületése után jöttek létre azok a feltételek, amelyek a Szovjetunió és Magyarország között, a testvéri együttműködést megvalósító, csak szocialista országok között lehetséges új típusú kapcsolatok megteremtését lehetővé telték. Az azóta eltelt időszak távlatából nézve teljes bizonysággal állapíthatjuk meg, hogy 1948. február 18-a, az első barátsági szerződésünk aláírásának napja, nemzeti történelmünk jelentős dátumai közé tartozik. A Szovjetunió akkor, ezzel a szerződéssel az elvesztett háború után, elsőként elismerve az egyenlő, szuverén nemzetek sorába emelte a romok helyen született új, független, szabad, demokratikus Magyarországot. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat — a magyar történelemben először — egyenlő ' félnek tekintette, s kész volt az egyenjogúság alapján tartós szövetséget kölni vele. Az 1948 februárjában aláírt barátsági, együttműködési és segélynyújtási szerződés nem maradt írott papír, a Magyar Népköztársaság népe igyekezett híven eleget tenni a szerződésben vállalt minden kötelezettségének. A Szovjetunió sokoldalúan segítette és segíti ma is hazánk fejlődését, népünk munkáját. Áruforgalmunk 1947-től csaknem negyvenszeresére aövekedetL Magyarország, amely közismerten nyersanyagszegény ország, létfontosságú segítségét kap a Szovjetuniótól többek között azáltal, hogy a kohókoksz, a réz, a gyapot importjának több mint felét, a kén-, az ólom-import 70—80 százalékát, a vasérc, a nyersvas, a nikkel, a faanyagok behozatalának csaknem egészét a Szovjetunió biztosítja. Nyersvaster- melésünk kétötödét, acéltermelésünk egyötödét adó üzemeink szovjet közreműködéssel épültek, mezőgazdaságunk legjobb gépei, legjobban termő búzafajtaink szovjet eredetűek. Azzal a szovjet tudománnyal létesült és bővült együttműködésünk, amely a döntő területeken a világ élvonalában halad. Mindezeken túlmenően, a Szovjetunió., amely több mint 22 évvel ezelőtt felszabadította népünket, kérésünkre, szerződésünk alapján, önzetlen és áldozatkész, igaz barátként, internacionalista segítséget nyújtott népünknek 1956-ban, amikor belső és külső ellenségei szorongatták » Magyar Népköztársaságot. Ma is hathatósan segít országunk szuverenitásának, nemzetünk függetlenségének, népünk békéjének védelmében. A magyar nép el nem múló hálával és tisztelettel gondol a szovjet hősökie, akik két ízben is vérüket hullatták szabadságáért, és köszönetét mond minden szovjet embernek, akik mindén módon és minden léién segítették, és ma is segítik harcában, a szocialista társadalom felépítésének nagy munkájában. (Nagy taps.) A szocialista társadalom teljes felépítéséért Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Népköztársaság belső és nemzetközi helyzete ma szilárd, népünk eredményesen és bizakodva építi a szocialista társadalmat, saját szebb jövőjét, és kiveszi részét a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a békéért folyó nemzetközi küzdelemből is. A közelmúlt években nagy harcot vívtunk a munkásosztály hatalmának, államunknak, rendszerünknek védelméért, majd megerősítéséért. Ez a harc teljes győzelemmel zárult A kommunisták sorai szilárdak, szövetségi politikánk összefog minden alkotó erőt, a munkásosztály, a nép, a párt politikáját követi, a szocializmus. a rendszer ellenségeit szétszórtuk, számuk megfogyatkozott és elszigcielődtek. Ennek a harcnak eredményeire támaszkodva, a munkás-paraszt szövetséget megerősítve sikerre# megoldottuk a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezését. A nagyüzemi, szocialista alapra helyezett mezőgazdaság kezdeti, de számottevő eredményeit és törekvéseit mutatja a mostani mezőgazdasági kiállítás Budapesten. A szocialista társadalom alapjainak lerakását befejezve népünk most a pártkongresszus határozatát követte, harmadik ötéves tervünk megvalósításán dolgozik eredményesen, és összes erőfeszítései a szocialista társadalom teljes felépítésére irányulnak. Mindezt nem dicsekvő szándékból mondom, nehézségeink, komoly, még megoldásra váró feladataink is vannak szép számban, de fontos' annak számbavétele is, hogy népünk harca, munkája, és szovjet barátaink áldozata és segítsége nem volt hiábavaló. (Folytatás a 2, oldalonj
