Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

Vi# V'-.i Világ proletárjai, egyesülietek! Szovjet vezetők a Páriám elitben A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXin. évfolyam, 212. szám. ARA: 50 FILLER Péntek, 1007. szeptember 8. Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Budapesten Aláírták az új államközi szerződést A szovjet párt- és kormányküldöttség csütörtökön délután barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók kép­viselőivel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlést, a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bi­zottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A teremben feliratok hirdették: Testvéri üdvözlet a szocia­lista forradalom 50. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak! Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága! A megjelentek hosszan tartó, lelkes ünneplése köszöntöt­te a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet fog­laltak kedves szovjet vendégeink: Leonyid l. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB Köz­ponti Revíziós Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszkaja, a Központi Revíziós Bizottság tagja, a Közoktatási és Tudományos Dol­gozók Szakszervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Foclc Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszltu Béla. Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ár. Ajtói Miklós. Czinegc Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a. Politikai Bizottság póttag­jai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, dr. Münnich Ferenc nyugalmazott államminiszter. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Csetcrkl I.aios. az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Ko­rom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter. Ugyancsak az elnökség tagja volt a többi között dr. Bartha Tibor, református püspök, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Blaha Béla, a SZOT elnö­ke, Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, Dóra Mihály, a XV. kerületi Béke Tsz elnöke, Ducza Anikó, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes sportolója, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, Gobbi Hilda Kossuth-dijas kiváló művész, dr. Gosztonyi János, a Népszabadság főszer­kesztője, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyag ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Uunya István, a mun­kásmozgalom régi harcosa, Jánossy Lajos Kossuth-díjas aka­démikus, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök. Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-dijas, kiváló művész, Kristóf Ist­ván, az MSZBT főtitkára, Kun Béláné, a munkásmozgalom regi harcosa, Lukács Miklós, a Magyar Állami Operaház igazgatója, Mező Imrcné, a munkásmozgalom régi harcosa, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára, Nógrádi Sándor, az MSZMP KB tagja, Orosz Adél Kossuth-díjas baXetimilvész, Papp Árpád, a munkás­őrség országos parancsnoka, Révész Géza. az MSZMP KB tagja, Sarlós István, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Szabó Imre római katolikus püs­pök. Szabó Pál Kossuth-dijas író. Szipka. József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Tóth Ferenc, a Ganz-MÁVAG dolgozója. Úszta Gyula altá­bornagy, az MHSZ elnöke. Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke és Veres Péter Kossuth-díjas író'. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János mondott beszédet. ' L. I. Brezsnyev és Alekszej Koszigiu Kádár János társasa­gában a Parlamentben. (MTI foto) Kádár János elvtárs beszéde Tiszteli nagygyűlés! Kedves elvtársak! Szívből üdvözlöm a magyar •—szovjet barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk elnöksé­gét, minden részvevőjét. Tisz­telettel és szeretettel köszön­tőm kedves vendégeinket. Sze­mélyükben és általuk egyben köszöntjük a magyar nép leg­nagyobb és leghűbb szövetsé­gesét, a nagy szovjet népet. Ez a mostani alkalom, ami­kor ismét magas szovjet ven­dégeket üdvözölhetünk kö­rünkben, kiemelkedő jelentő­ségű, valóban mérföldkő kap­csolataink történetében. A mai napon, törvényes meghatalma­zással, újabb húsz esztendőre szó­ló magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést irtunk alá. Ezzel a szerződéssel ismét szentesítettük népeink élő, évről évre erősödő, megbont­hatatlan, örök barátságát. A nemzetközi jogi érvény­nyél bíró szerződésünk két ál­lam jövendő kapcsolatait sza­bályozza, de olyan két álla­mét, a Szovjetunióét és a Ma­gyar Népköztársaságét, ame­lyek a szocializmust, a kom­munizmust építik. Barátságunk és együttműködésünk az érde­kek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár in­ternacionalista egységét, test­vériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hősök vérével meg­szentelt múltja, és biztos jö­vője is van. Lenin tanításai, a szovjet- forradalom 50 évvel ezelőtti győzelme nyomán alakult meg 1918-ban a magyar munkás- osztály kommunista pártja, és vívta ki népünk 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságot, A polgárháború időszakában tízezrével léplek az öntudatos magyarok az alakuló szovjet vörös hadsereg soraiba és har­coltak a szovjethatalomért, sa­ját népük szabadságáért hazá­juktól sok ezer kilométerre. A második világháború meneté­ben pedig a szovjet hadsereg katonái verték le a magyar nép kezéről a Hitler-fasiszták, a rabság bilincseit, és felsza­badítva hazánkat, megnyitot­ták népünk előtt az önálló nemzeti fejlődés és társadalmi haladás útját. Népünk élt a történelmi al­kalommal: a hatalom birtokában a magyar munkás kezébe vette a gyárat, a magyar paraszt birtokába vette a földet, az értelmiség a nép szolgálatába állította tudá­sát. A proletárdiktatúra győzel­me. a népi Magyarország meg­születése után jöttek létre azok a feltételek, amelyek a Szovjetunió és Magyarország között, a testvéri együttműkö­dést megvalósító, csak szocia­lista országok között lehetsé­ges új típusú kapcsolatok meg­teremtését lehetővé telték. Az azóta eltelt időszak távlatából nézve teljes bizonysággal ál­lapíthatjuk meg, hogy 1948. február 18-a, az első barátsági szerződésünk aláírásának nap­ja, nemzeti történelmünk je­lentős dátumai közé tartozik. A Szovjetunió akkor, ezzel a szerződéssel az elvesztett há­ború után, elsőként elismerve az egyenlő, szuverén nem­zetek sorába emelte a ro­mok helyen született új, független, szabad, demok­ratikus Magyarországot. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat — a magyar történelemben először — egyenlő ' félnek te­kintette, s kész volt az egyen­jogúság alapján tartós szövet­séget kölni vele. Az 1948 februárjában aláírt barátsági, együttműködési és segélynyújtási szerződés nem maradt írott papír, a Magyar Népköztársaság népe igyeke­zett híven eleget tenni a szer­ződésben vállalt minden köte­lezettségének. A Szovjetunió sokoldalúan segítette és segíti ma is hazánk fejlődését, né­pünk munkáját. Áruforgal­munk 1947-től csaknem negy­venszeresére aövekedetL Magyarország, amely közis­merten nyersanyagszegény or­szág, létfontosságú segítségét kap a Szovjetuniótól többek között azáltal, hogy a kohó­koksz, a réz, a gyapot import­jának több mint felét, a kén-, az ólom-import 70—80 száza­lékát, a vasérc, a nyersvas, a nikkel, a faanyagok behozata­lának csaknem egészét a Szov­jetunió biztosítja. Nyersvaster- melésünk kétötödét, acélter­melésünk egyötödét adó üze­meink szovjet közreműködés­sel épültek, mezőgazdaságunk legjobb gépei, legjobban ter­mő búzafajtaink szovjet erede­tűek. Azzal a szovjet tudo­mánnyal létesült és bővült együttműködésünk, amely a döntő területeken a világ élvo­nalában halad. Mindezeken túlmenően, a Szovjetunió., amely több mint 22 évvel ezelőtt felszabadítot­ta népünket, kérésünkre, szer­ződésünk alapján, önzetlen és áldozatkész, igaz barátként, interna­cionalista segítséget nyúj­tott népünknek 1956-ban, amikor belső és külső el­lenségei szorongatták » Magyar Népköztársaságot. Ma is hathatósan segít orszá­gunk szuverenitásának, nem­zetünk függetlenségének, né­pünk békéjének védelmében. A magyar nép el nem múló hálával és tisztelettel gondol a szovjet hősökie, akik két ízben is vérüket hullatták szabad­ságáért, és köszönetét mond minden szovjet embernek, akik mindén módon és min­den léién segítették, és ma is segítik harcában, a szocialista társadalom felépítésének nagy munkájában. (Nagy taps.) A szocialista társadalom teljes felépítéséért Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Népköztársaság belső és nemzetközi helyzete ma szilárd, népünk eredmé­nyesen és bizakodva építi a szocialista társadalmat, saját szebb jövőjét, és kiveszi részét a társadalmi haladásért, a né­pek szabadságáért, a békéért folyó nemzetközi küzdelemből is. A közelmúlt években nagy harcot vívtunk a munkásosz­tály hatalmának, államunk­nak, rendszerünknek védelmé­ért, majd megerősítéséért. Ez a harc teljes győzelemmel zá­rult A kommunisták sorai szi­lárdak, szövetségi politi­kánk összefog minden alko­tó erőt, a munkásosztály, a nép, a párt politikáját kö­veti, a szocializmus. a rendszer ellenségeit szét­szórtuk, számuk megfogyatkozott és elszigcielődtek. Ennek a harc­nak eredményeire támaszkod­va, a munkás-paraszt szövet­séget megerősítve sikerre# megoldottuk a magyar mező­gazdaság szocialista átszerve­zését. A nagyüzemi, szocialista alapra helyezett mezőgazdaság kezdeti, de számottevő ered­ményeit és törekvéseit mutatja a mostani mezőgazdasági kiál­lítás Budapesten. A szocialista társadalom alapjainak leraká­sát befejezve népünk most a pártkongresszus határozatát követte, harmadik ötéves tervünk megvalósításán dolgozik eredményesen, és összes erőfeszítései a szocialista társadalom teljes felépíté­sére irányulnak. Mindezt nem dicsekvő szán­dékból mondom, nehézségeink, komoly, még megoldásra váró feladataink is vannak szép számban, de fontos' annak számbavétele is, hogy népünk harca, munkája, és szovjet ba­rátaink áldozata és segítsége nem volt hiábavaló. (Folytatás a 2, oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom