Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-07 / 211. szám

4

eSZAKHAGTAEOESZAO

Csütörtök, 1967. szeptember 1

ff óricz-vígjiííík

ahogy a r’eiielező Isiíja

gozásra való törekvéseimet, akkor, azt hiszem, fáradozásom nem volt hiábavaló.

— Kiket láthatunk a főbb szerepekben?

— Balázs életrekeltője Pa- láncz Ferenc lesz. Pólikát Káldy Nóra játssza. A három öregasszony megjelenítői: Koós Olga, Hamvay Lucy és Vargha Irén.

(párkány)

Leltár miatt sárra tOÜ Völt

Kérem a panasz. könyvet.

— Sajnos, már teljesen meglelt.

— Akkor kérnek egy panasz-levelezölapol.

— Sajnos, az egész hónapra rendelt mennyiség két nap alatt elfogyott.

— Akkor küldje ide a főnököt.

— Kérem, már elvitték... Leltár miatt zárva.

(P. s.)

Kyelvi laboratórium Kazincbarcikán

Megyénk legfiatalabb városa sok mindenben nem rendelkezik ma még hagyományokkal. Társadalmi életünk egyik vissza-visszatérő nemes akciója, az önkéntes véradás — melynek falun és városon, üzemekben és vállalatoknál már szép múltja van — Tiszaszederkény- ben most volt másodszor. Az esemény után elmondhatjuk: a vártnál jobb eredmény született, s ez biztató jelenség.

Augusztus végén három napon át mentek véradásra a Tiszai Vegyikombinát, az erőmű és a város más vállalatainak. intézményeinek dolgozói. A tavalyihoz viszonyítva most négyszer annyi ember feiezte ki e szép cselekedettel: igyekszik segíteni egészségügyi ellátásunkat.

Jó néhány embernek köszönhető az akció lelkes szervezése. pontos és lelkiismeretes lebonvolftása. példamutató helytállása a véradáson. Hosszú listáról sorolhatnánk nevűket, mindanv- nyian megérdemelnék a dicsérő, elismerő szavakat. A TVK telepfenntartási üzemének párttitkára, Benőcs József például elérte, hogy vele együtt az üzem dolgozóinak hetven százaléka jelentkezett véradásra. Érdemes megemlíteni Molnár Bertalant, az erőmű szb-tátkárát is, akinek ötlete nyomán ■ a gazdasági vezetők segítségével — mind a kilencven- három véradó egy-egy doboz bonbont is kapott a Vöröskereszt uzsonnájához. Sütő Sándornak, a városi Vöröskereszt titkárának tevékenységén is sok múlott, s emlegethetnénk még sokáig * neveket

Eljöttek a véradásra nemcsak a szolgálatban lévő, hanem a szabadnapos rendőrök is, a város kereskedelmi dolgozói közül sokan, a Városgazdálkodási Vállalattól és még sokfelől az emberek —, hogy e szép emberi tettükkel segítsék társadalmunkat.

Köszönet érte.

Gy. K.

4 városfejlesztés tervszerűsége a Kazincbarcikai Városi Tanács

elolt

A kisiparosok is segítik

Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Miskolc harmadik kerületében, az Erdőalján társadalmi összefogással napközit építenek a cigánylakoo- ság gyerekei részére. Többek között az LKM szállítógépeket, ajtókat, ablakokat, a Borsodi Állami Építőipari Vállalat betonkeverőgépet adott, a 114. sz. Szakmunkásképző Intézet most végzett, fiatal kőműveseket küldött az építkezéshez.

Most a kerület kisiparosai 14 felajánlották segítségüket. Fii- kő Dezső, Viszlai István és Vízi László kőműves az épület külső és belső vakolását vállalta, Bartl Frigyes bádogos » tetőszerkezet elkészítésében. Bányai Zoltán a vízvezeték szerelésénél, Krausz Rudolf. Nagyváradi Zoltán és Danavár István pedig a villanyhálózat felszerelésénél segít. Az ország első cigánynapközijén, mely 90 gyereknek ad majd I második otthont, valamennyi ' kisiparos ingyen dolgozik.

$

A mozik bekapcsolódtak a községek életébe

Korábban szinte általános jelentős előrelépésről adta% volt a panasz, hogy a küzsé- számot. A községi moziüze- gekben működő mozik — no- mek vezetői már bekapcsolódta a népművelés elengedhe- tak a helyi népművelési terv tétlen tartozékai, nagy tömé- elkészítésébe, konkrét segítségekre ható művelődési ténye- get nyújtanak az ismeretter- zők —, valójában idegenül él- jesztő tevékenységben az linók a községekben, az üzem- lusztrációul szolgáló filmek vezetők nem vesznek részt a vetítésével, általában egészen közösség népművelési jellegű rövid idő alatt a járás műve- tanácskozásain, szerepük szán- lődési életének szerves kiégető kizárólagosan a filmveti- szítői. aktív támogatói leltek, lésre szorítkozik. Ennek oka mindjobban megközelítik azt, részben a mozik vezetőiben, 3 munkaszintet, amelv a fáidé legalább olyan részben a vak e fontos népművelési lé- helvi szervekben volt kere- tesftményedtól elvárható, sendő.

A Borsod Megyei Mozi üzemi Vállalat most. szisztematikusan felméri az egyes járásokban és községekben a moziüzemek helyzetét, az üzemvezetők és a helyi szervek kapcsolatát.

A mezőcsáti járásban máris

Feledékeny mosdott yvezető

A Magyar Rádió

miskold stúdiójának műeori (A ISI méteres ballámhosszoa U-19 Aráig)

A riportereké * srA,

Őszi csúcsforgalom.

Határszemle.

Népi hangszerszólók«

F.lrnondjuk, bemutatjuk:.,,

Kgy nagy Jelen tósógO ILTSZ-fccs« tfcményezésről.

Fiatalok zenés találkozója.

— Van valakinek véletlenül egy szál gyulája?

\

KOZLEMÉNK

Augusztus 30-án tartott Ülését) Miskolc m.l. város III. kcr. Tanácsának végrehajtó bizottsága Jóváhagyta a III. kertitől üj. Ideiglenes lakásjuttatási névsorát. A Jegyzék szeptember 30-ig megtcklnthetd a Ilerczeg Ferenc u. t. szára alatti (anácsbaz liirdctó tábláján.

111. kcr. Tanács v> ------- lg. oszt.

V

ilágos, elegáns épületekkel csinos parkokkal, jó utakkal új üzletekkel gazdagodik évről évre Kazincbarcika. Csi- nosodik, terebélyesedik, váro- siasodik. A napokban a helyi tanács ülése éppen a város- fejlesztési munka tervszerűségéről tárgyalt.

Az ötvenes években született városrendezési terv, mely hosszabb időre természetesen csak elveket határozhatott meg, nagyjából most is helytálló, legfeljebb a konkrét feladatok végrehajtásának kérdésében mutatkozik eltérés. A módosítások, a szükséges változtatások elkészítése folyamatban van.

A fia'a'ok városa

A gyorsan fejlődő, most már 30 ezer embernél többet számláló Kazincbarcikát gyakran emlegetik a fiatalok városaként. Joggal. Érdemes megemlíteni, hogy a lakók 53,2 százaléka 18 éven aluli! Siókat mondanak a köyctkező adatok is. Az ezer lakosra jutó természetes szaporulat aránya 14.9. Az ország városai között Kazincbarcika e tekintetben az első helyen áll. összehasonlításképpen: a mpgyei átlag 7,7, az országos pedig 3,1.

Érthető, hogy a gyorsan fejlődő városban sok a gond is, a tennivaló is. Kevés például az általános Iskolai tantermek száma. Főként a belváros sűrűn lakott területein. Kazincbarcikán egy tanteremben jóval több gyermek tanul, mint átlagosan az ország tantermeiben. Igaz, a tervek szerint 1970-ig újabb 12 tanteremmel gazdagodik a város, a 12 tanterem azonban nem eredményezhet lényeges javulást. Az óvodákban, a bölcsődékben sem sokkal jobb a helyzet, az egészségügyi ellátottság sejn teljesen megnyugtató, de ez:k javulására több a remény. Az elkövetkező években a kereskedelmet Is fejlesztik. Az újvárosban 350 négyzetméter és 550 négyzetméter alapterületű élelmiszerboltot létesítenek. A

tervek között szerepel az üzletek szakosítása, halászcsárda, kisvendéglő, zöldségbolt, valamint tejtermékeket árusító üzlet elkészítése is.

Kía'akul a központ

A szolgáltató egységeket is fejlesztik. Részben a már meglévők bővítésével, részben pedig új egységek létesítésével. 1970-ig az új városrészben 897 négyzetméter alapterületen kívánnak több, különböző szolgáltatást biztosító részleget átadni rendeltetésének.

Alaposan előkészített, szép tervek születtek már a város központjának kiépítésére is. Ezek szerint a főteret 1070-ig alakítják ki. Úgy számítják, hogy a közeljövőben már megkezdhetik a 400 személyt befogadó művelődési otthon, az 50 ezer kötetes könyvtár, valamint egy ruházati áruház építését Később a pártház, a tanácshoz, valamint a posta épületének elkészítése következik. A központban szeretnének egy lakberendezési kis- áruhazat is elhelyezni.

Lakág, út

A lakások száma az elmúlt években is szépen gyarapodott, az igényeket azonban Kazincbarcikán sem tudják maradéktalanul kielégíteni. Jelenleg a városi tanácson, valamint a nagyüzemeknél kétezernél több, jogos igényt tartanak nyilván.

Az elkövetkező három évben a tervek szerint ezernél több lakást építenek fel a városban. A lakásgondok enyhítése érdekeben a kislakás és 'k társasház építőket is segítik, támoeatiák. A városi tanács

Mindennapos életünk ritmusát ecsetelő szavaink tárházában nehány esztendeje új kifejezés nyert létjogosultságot. Ma már mindannyian ismerjük jelentését, nem csodálkozunk egy pillanatig sem, ha olvasunk róla, vagy halljuk: társadalmi munkában dolgoztak szabad idejükben itt, vagy amott az emberek.

keltünkben"'

X 4 gyakran lát♦ ff/t #• « X juk, hogy lapá#4 ÓZM&BJV f tot, ásót fognak

Í * 4 a lakók, segi, « tenek az utca,

: fogatom í vsn;.ék?„á,r

% 4 csinosításában a 1 SpoÍ, á.S- nak az uj iskolához, vagy éppen a község egészségházának építéséhez járulnak hozzá két kezük munkájával. Hányszor számolnak be tudósítóink rövid, mégis sokat mondó hírben róla, hogy esztergályosok és marósok munka után virágot és fát ültetnek, hogy szebb legyen a gyár.,.

Vetélkednek a községek és a járások egymás között: hol dolgoznak, alkotnak, lesznek többet a közért.

Bólogatunk, ha a dicsérő szót halljuk, gratulálunk, amint a legtöbbet munkálkodók mellére kitüntetés kerül.

A társadalmi munka — ma már szinte elkoptatott kifejezés, gyakran használt szókapcsolat.. S hiába van mögötte százezreket érő munka, s számokkal ki sem fejezhető érték . ma már nem szenzáció.

Pedig nincsenek még több évtizedes hagyományai e szép Szokásnak. Talán már nem is tudjuk, hol áldoztak pihenő idejükből először önként az .emberek. S valljuk be: nem mindenütt ment egv-egy ilyen akció azonnal, toborzás nélkül. Szép szóval kellett megmagyaráznunk: mindannviunk érdeke. hoev egv-két órára téglát adogassunk az építők keze alá. hoev kertet ássunk, vagy szekérre lapátoljuk az útépítéshez szükséges kavicsot. _ _

De amikor láttuk, hogv rügv fakad, virágba borul és terhiére fordul a két kezünkkel ültetett gyümölcsfa — vigyáztunk rá. s eltöltött bennünket az egyik legszebb, s mindig hőn áhított érzés: a jól végzett munka öröme

Gyárfás Katalin

Nem ismerjük részleteiben az edelényi járás úttörőinek tanulmányi eredményeit, de azt tudjuk róluk, hogy — szabad idejük hasznosításával — tavaly több mint 32 ezer kilogramm papírt, csaknem 230 ezer kilogramm vasat, több mint 20 ezer kilogramm textil- hulladékot, 3823 kilogramm gyógynövényt gyűjtöttek és értékesítettek. A fentieken kívül iskolájuk, községük csinosításához. valamint a leaelők

gyomtalanításához is csaknem 70 ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá. A népgazdaság és saját maguk számára egyaránt hasznos társadalmi. tevékenységükért feltétlenül dicséretei érdemelnek. Kíváncsian várjuk idei tanulmányi eredményeiket, és azt is, hogy az új iskolai évben miként hasznosítják majd okos, céltudatos gyűjlöszenvefJp.luii.Jc.pt?

Az Idén is ?

építési osztálya már megtette a szükséges intézkedéseket az új telkek kialakítására. A családi házakat elsősorban a Kertváros területén építik fel.

A peremrészek útjainak korszerűsítését, javítását, az ivóvízellátás bővítését a tanács továbbra is szorgalmazza. Az elkövetkező három évben például kilencmillió forintot fordítanak az itteni utak korszerűsítésére.

A tanács felhívására a város lakói, az üzemek dolgozói eddig is rendszeresen jelentkeztek társadalmi munkára. A lakók nagyérlékű munkákkal segítik Kazincbarcika fejlesztését, szépítését. Erre a segítségre a tanács a következő evekben is számít.

(pt)

A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium és Szakközépiskola hamarosan újabb létesítménnyel gazdagodik: az intézetben nyelvi laboratóriumot rendeznek be. A laboratórium elkészítéséhez eddig már 8200 méter kábelt fektettek le a tanteremben. A szerelésben a berentei bányagépjavító üzem dolgozói is sokat segítenek társadalmi munkában. A Borsodi Hőerőmű egy 94 négyzetméteres, 1,5 centiméter vastag gumiszőnyeget ad a padló beborításá- hoz. A tervek szerint már októberben szeretnék megkezdeni az oktatást a laboratóriumban.

A Miskolci Nemzeti Színház művészei a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz- vígjátékot már az elmúlt évad végén próbaterembe vitték. Bőséges idő jutott az elemzésre, a szokásos műhelymunkára, ugyanis Nyilassy Judit rendező nagy gondot fordított a több évtizedes színpadi sikert elérő vígjáték mind teljesebb kimunkálására.

Az idei évadnyitás első napján színpadot kapott a darab, s folytatódhattak a próbák. Így lehetővé vált, hogy mielőtt premierre kerülne 'sor, tájelőadásokat tartanak Öz- don, Sátoraljaújhelyen, Poroszlón és Mezőkövesden. Tulajdonképpen Kövesdet kellett volna elsőnek említenünk, hiszen a darab a kitűnően felszerelt járási művelődési ház színháztermében találkozott először a közönséggel.

— Milyen volt a fogadtatás?

— Majdnem telt ház várt bennünket. Tetszést aratott ez e hangulatos Móricz-vígiáték. A művelődési ház igazgatója elmondotta, hogy kissé gondban voltak a színházlátogatók tdborzását illetően, mert egy esztendővel ezelőtt ugyancsak e Muzsikaszóval tájolt Mezőkövesden a Szolnoki Szigligeti Színház.

— A színház idei első premierje — tudjuk — szeptember 22-én lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. Milyen elgondolás alapján esett a választás erre a Móricz- vigjátékra?

— A Muzsikaszó Móricz egyik favorizált vígjátéka. A szerző is nagyon szerette, akkoriban s azóta is sok helyen játszották az ország színpadain. Sőt. tudunk róla, hogy az öntevékeny színjátszó csoportok is gyakran tűzték mű- torra ezt a jó hangvételű játékot. Egyik riportjában Mc ricz Zsigmond beszámol rólt hogy például a monoriak mi lyen nagy sikerrel adták cl darabját. Arr^ vonatkozóm miként került az idei műsor tervbe, több okot tudok fel sorakoztatni. Az egyik legfon tosabb: a magyar nép ebbe a hónapban emlékezett me az író halálának 25. évforduló járói. A másik: hat kitűnő ne szerep található a vígjátékbar s ez nagyon fontos dolog. Tud juk jól, a drámaírók többség „férfipárti”. A színházvezetés nek gondolnia kell arra 1: hogy a társulat női tagjai i feladatokat kapjanak. Móric kitűnő ismerője a női lélek nek, ez tükröződik a kitűnőé megrajzolt Pólika és a háror öregasszony — Zsana, Pepi é Mina néni — figurájában.

— Hogy sikerült a szín

padi megfogalmazás?

— Nehéz kérdés. Ugyanis kritikailag erősebben kihegye zett kisregényhez viszonyítv Móricz Zsigmond kissé ellő gyította a színpadi változató Nekem az volt a feladatorr hogy hűséges maradjak Móric Zsigmondhoz; vidám, jókedv játékot teremtsek. A színdara' középpontjában derűs embe rek állnak, s arra törekedterr hogy az író jellembeli árnya lásait a színpadon megvalósít sam. A vígjátékoknak abba van a vonzóerejük, hogy adót szituációkon belül kacagásr érdemes helyzeteket hoznál létre. Én arra törekedtem hogy ez az előadás ne csal egyes szituációiban legyen ka cagtató, hanem a közönsé mindvégig mosolyogni tudjor Mint mondottam, a regény na gyobb társadalmi hátteret raj zol, a színdarab viszont plasz tikusabb jellemeket ad. Ha ; miskolci közönség a szeptem bér 22-én sorra kerülő premie ren észreveszi a jellemkidol