Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-05 / 209. szám

ffedd. 1987. szeptember 5. ESZAKMAGYARORSZAü KOVÁCS PÁL jMMWBBMWTfimrririMiii niwi mn készül A számok mögött Masas, íJT,Jr fiú Ko- s fia­tal kora ellenére is — hi­szen még csak 24 éves — el­ismeréssel emlegetik nevét. — Arról a fiúról érdemes írni. A mádi őrlömü büsz­kesége. Ű képviseli fiatalja­inkat Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulóján. Ennyit tudtam Kovács Pa­liról, amikor elindultam, hogy felkeressem. — Valóban utazom Moszk­vába. Amikor tavasszal meg­tudtam az örömhírt, napokig nem hittem cl. Azután meg­érkezett a program, s már meg is tanultam kívülről. Részvétel a Vörös téren a nagy ünnepségen, látogatás a. Lomonoszov egyetemen, Tretyakov képtár, Lcnin- grádban az Ermitázs, talál­kozás komszomolislákkal. Bár elég nagy utazó vagyok, mégis izgatottan várom az utazás kezdetét. November 5-én indulunk ... Kovács Pál KISZ-litkár a mádi kaolin-őrlőből tehát Moszkvába és Lcningrádba készül. Nem véletlen, hogy éppen őt választották ki er­re a megtisztelő utazásra. Azonkívül, hogy 1964-től KlSZ-titlcár, fontos állást is tölt be. ö kezeli a több mil­lió forintot érő állóeszközö­ket. — 400 villanymotor, ezer darab gépészeti állóeszköz. Elhihetik nekem, hogy ezek felügyelete és ellenőrzése nem gyerekjáték. Nyilván­tartani, s ha hibásodás van, akkor kijavíttatni — sokszor, egy pillanat nem sok, de annyi szabad időm sincs. 1963-ban végezte cl a vil­lamosipari i technikumot, s azóta itt dolgozik. — Szüleim Pálháza közelé­ben laknak. Akkoriban oda akartam menni a perlit- bányába. Amikor befejeztem az iskolát, bőröndömmel együtt ide jöttem, s nem mennék el innen semmi pénzért. Megtalálta, amit keresett, s bár albérletben lakik, nem panaszkodik. — A család, a munlta és a KISZ teljesen betöltik az életemet, Négy szocialista brigád van, s ebből kettő KISZ-brigád. A fiúk össze­tartanak, s ha valamit tenni kell. nem kell nekik kétszer mondani, már csinálják is. Van közöltük szakmunkás, technikus és mérnök is — megértik egymást. Itt, a KISZ-ben nem az számít, hogy mi a végzettsége, ha­nem milyen ember. így a jó! Arra, hogy mennyire ösz- szekovácsolódtak ezek a fia­talok, példaként elég csak egy-két közös munkájukat megemlíteni. Erdőbcnyén el­rendezték a meddőhányót, Szögiben átrakták a. vas- parkot, kicsinosított ált az üzem területét, 200 darab fát ültettek, hogy elszívják a. kaolin-port. Nemcsak a munkában lesznek ki ma­gukért, szívesen dolgoznak kulturális területen is. A nyírségi Gcmzse község ter­melőszövetkezetének KISZ- fiataljaival szoros barátságot kötöttek: kultúrműsorral ke­resték fel őket, s utána ki­cserélték mozgalmi tapaszta­lataikat. S nincs olyan év, hogy ne szerveznének kirán­dulást az ország valamelyik szép városába. — Persze — mondja Ko­vács Pál —, nem csak ebből állunk ki. Szívesen rende­zünk klubesteket, szellemi vetélkedőket is. S járt már nálunk Nagy Aladár, a mis­kolci egyetem marxista tan­székéről, előadást tartott az ifjúság helyzetéről. Szívesen vennénk máskor is ilyen előadásokat. Qvmjp észre sem lehc­vitlllb (eít venni, hogy tért ál magáról a KISZ-re. Arról szívesebben beszélt, jobbon megoldódott a nyel­ve. Csak a beszélgetés végén derült ki, hogy nagy fába vágta a fejszéjét. . — Ha valaki megkérdez­né, hogy mit csinálnék a. legszívesebben, akkor azt vá­laszolnám: tanulnék. Most jelentkeztem a Budapesti F elsőfokú Villamosipari Technikumba. A középfokú technikusi oklevél már ke­vés, ha. valaki nem akar le­maradni a fejlődéstől. Én lépést akarok tartani! Csutorás Annamária A trösztön belül is jó neve van az Alsózsolcán néhány eve működő Betonelemgyártó Vállalatnak. A számokban ki­fejezett termelési eredmények ezt önmagukban is indokol­ják. Hiszen nem kis dolog, hogy tavaly a tervezett 180 miliió helyett 232 millió fo­rintnyi értéket állítottak elő. S az sem, hogy idei, 382 mil­lióra felemelt tervüket is tel­jesíteni fogják. Sőt, talán többre is képesek lennének, ha nem ütköznének az anyag­hiány emelte, sajnos, sokfelé megtalálható gátakba. A válasz első szava ismét csak számadat. A többletnek csaknem 80 százaléka a ter­melékenység emelkedéséből adódott. Nem bővítésből, „csak” fejlesztésből. Abból, hogy a gyár vezetősége alapo­san végigböngészte a termék­listát, s megnézte, mi korsze­rű, mire van szükség a pia­con. Az elavult, ma már nem is igen keresett termékeket felváltották újakkal. Az egyik régi üzemrészt 5 millió forin­tos költségéé! átalakították. Helyébe a födémpanel-gyár­táshoz teljesen új, szabadtéri jobb eredmények elérésében; Az átlagbérek rendszeres emelkedése mindennél többet mond erről. Tavaly a fizikai munkások átlagbére 18 száza­lékkal, az idén 10 százalékkal növekedett. Jövőre is várható vagy 8 százalék. Pedig már most 1800 forintnál tartanak. A több fizetés lassan talán hozzájárul a stabil törzsgárda kialakításához is. Ma még sok az átutazó, a vándormadár, de sokan már rájöttek, hogy ér­demes dolgozni. Tavaly 23 na­pi bérnek megfelelő nyereség Megszólaltak az erdők harsonái Külföldi vadászokat is várunk a szarvashögésre Szállításra váró betonoszlopok, Vérbeli vadászember fülé­hek nincs kedvesebb koncert, hiint a szarvasbőgés. Néhány hétig most ismét részük lehet benne. A hét közepén kezdő­dött, de még csak elvétve, itt- ott, a legsűrűbb pagonyokból hallatszik ez a fura, kissé fé­lelmetes erdei harsona. Va­dásznyelven szólva, ez még csak amolyan előbőgés, a leg- szerelmesebb bikák nászindu. lója. Hamarosan azonban már teljes hangerővel folyik a szarvasbőgés, hiszen szepteni-* her 1-től hivatalosan is kez-í detét vette a szarvasbika va­dászat. A legszebb trófeájú, az úgynevezett golyóérett bikákra szomorú napok várnak. A Bükk, a Zempléni hegység ósí a Gömör-Szepesi Érchegység? Szelcepuszta környéki erdei-í ben a vadőrök már kinézték a? legszebb bikákat, amelyek? fertékes valutát is jelentenek? I MÉRFÖLDEK ■ ■ -!— eg i 16. Amerikai lányok M ár Taskenfben megismer­kedtünk, fenn, a szál­loda teraszán, a bárban. Három orosz szót ismertek, azokat is érthetetlenül ejtet­ték ki. „Paszíiba” — köszö­nöm; „Da” — igen s „Nyel” — nem. Ennyi volt minden tudományuk. Sokra persze nem mentek vele. Még sze­rencse, hogy nem feledkeztek el kézzel-íábbal mutogatni. Aztán a konyakot bárhol meg­értik, kis eltéréssel ugyanúgy mondják majdnem minden­hol ... Bnbby és Gilda San Francis- cóbói jöttek turistaként a Szovjetunióba. Jártak Lenin- grádban, Moszkvában, Alma- Atában, Taskent után Sza- markandba utaztak, innen to­vább Odesszába. Babby hosz- szú, szeplős lány, a német nyelvben jártas, Gilda szép, formás, kitűnően beszél fran­ciául; egy légitársaságnál dol­goznak, mint stewardesses Gilda tulajdonképpen nem amerikai. Londonban szüle­tett, de aztán átment a tenge­ren túlra, úgy látszik, itt ta­lálta meg a számítását. Babby született San Franciscó-i. Taskentben kötöttünk isme­retséget, és egy hét múlva, lamikor Buharából átrepül­jünk a 2000 éves Szumurkand­dásztársaságok területén töb mint 30 szarvasbika kiselejte zésére, azaz kilövésére adna ki engedélyt. Hogy hol lórik majd a leg szebb trófeájú szarvasbikát? i szakemberek szerint a Szelce puszta környéki erdőrengeteg ben, ahol sok 14-es, 16-os, se 18-as agancskoronát viselő va dat figyeltek meg. (p. s.) hazánknak. Vonulásukat is alaposan megfigyelik, hogy a külföldi vendégvadászokat rá­vezethessék a legszebb trófeát viselő szarvasbikák nyomára. Az idei szarvasbőgés során 12 kapitális trófeát viselő bikát szántak a külföldi vadászok­nak, akik igen nagy pénzt fizetnek a nagy vadászél­ményért. Jut persze trófea a borsodi vadászoknak is. A va­(igdnygy ülés Lakon (Levelezőnktől.) 1 Lak község lakosainak csak. hem ötödrésze cigány. Az ő Problémáikról esett szó a na­pokban megtartott gyűlésen. A község vezetői tájékoztatták a mintegy száz részvevőt az ak­tuális kérdésekről. Adorján Bertalan községi párttitkár a Politikai eseményekről. Gazda Károly vb-elnök a község éle. •érői, fejlesztéséről, Kőszegi József rendőr a közrendről és H közbiztonságról beszélt, a fez főagronómusa pedig a kö­dösben adódó munkaalkalma­kat ismertette. Bök hozzászólás hangzott el. Beszéltek a cigányok a telep Wóvíz-ellátásának és egészség­ügyi helyzetének problémáiról, kérték a villanyhálózat bőví­tésé*. A cigánybiró pedig meg­ígérte: becsülettel fognak dol­gozni, s a község előtt álló feladatokból ők is magukra Vállalnak. ... Juhász Sándor ba, a szálloda hall,iában Gil­da köszönt rám, harsányan, jókedvűién. — Helló! 1 I — Helló! Csodálatosan vidám lányok. A magyarokról annyit tud­nak, hogy van borunk, még­hozzá tokaji. Ezzel aztán ki­fogyott a tudományuk. Gilda, aki európai, alig tud valamit az öreg kontinensről. Kivéve a Szovjetuniót. Az oroszokat szeretik és tisztelik, s amikor megkockáztattam egy miért-et, elcsodálkoztak. — Együtt nyertük meg a háborút... Szamarkand, 1967. május 9- ét írtunk. A győzelem évfor­dulója. Kétnapos ünnep. Mi is ünnepiünk. Babby cs Gil­da bort akarnak inni, magyar bort. Ilyet nem találunk az ősi városban. Rusztám grúz bort hoz, a lányok szendvi­cseket készítenek. Babby leg­alább akkora áhítattal mond pohárköszöntőt az évforduló tiszteletére, mint egy komszo- molka ... Aztán megyünk a népkertbe. Ringlispil. csónak, hinta, céllövölde, repülő és ki győzné sorolni, mi minden van a szamarkandi népkert­ben, amely alig nagyobb vá­ros, mint Miskolc. Az embe­rek elözönlik a tereket és a sétányokat. Egy rögtönzött szabadtéri színpadon katonák kultúrműsort adnak. Az ér­deklődés élénk, kat.onatöriéne- leiten derül a közönség. Egy kiskatona hosszú verset sza­val, szisszenés nélkül hallgat­ja mindenki. A vers a győze­lem áráról szól; arról, meny­nyien pusztultak el a gyilkos harcok során, s mennyi ár­va maradt közöttünk, éppen a háború miatt. Sokan köny- nyeznek. A szavaiét taps­orkán köszönti. Rusztám táviratot szeretne feladni, érdeklődünk, merre találjuk meg a postát. Meg­mutatják az utat, s megyünk. Az egyik uteafordulóban, kö­zel a postához, félkarú részeg magyaráz valamit két kiskato- nának. Időnként nótába kez­denek, majd újabb beszéd kö­vetkezik. Míg Rusztám elinté­zi a táviratot, a lányokkal a három nóláskedvűn derülünk. Derülünk is, csodálkozunk is, meg is értjük. Alapos gya­núm van rá. hogy az idősebb, aki már többet ivott a kelle­ténél, a háborúban vesztette el a fél karját. Innen, Közép- Ázsia szívéből indult cl, Úr­ién egészen Berlinig jutott, s közben kevesebb lett egy karral... De mennyivel lett több? Nem egy fél kar árát tapasztalt az az ember. A há­ború és a béke összevetésében neki tapasztalata van. még­hozzá súlyos... A győzelemért ő is fizetett, tudja hát, meny­nyit ér. Nötázva a két fiatal kato­nával, elindulnak az ellenke­ző irányba. Még látom, meg­állnák. s az idősebb magya­ráz. Szeretném tudni, miről beszélnek: talán háborús tör­téneteket mesél a félkarú. Bi­zonyára száz meg száz törté­nete van, megannyi iszonyatos és felemelő, lelkesedésre és bátorságra buzdító. Ezekből hallanak most a fiatal kiska- tonák. \ | jra a népkert követke­lj zik. Babby puskát vesz és célba lő. Háromból két tízest talál. A kibicelök és a várakozók hurráznak és gratulálnak, sőt prémiumként újabb töltényeket kap. Meg­ismétli az előbbi sikeréi Most eztán ő a sztár, és ez tetszik Babbynak. Érdeklődnek, ki­csoda, honnan jött. Mondom, hogy Babby amerikai. Szoron­gatják a kezét, meghívnak bennünket egy saslikra. — Te is amerikai vagy? — kérdezi tőlem egy fiatal üzbég fiú. — Magyar vagyok — mon­dom. — Magyar? — néz rám. Ol­dalt von, kigombolja ingét Hatalmas forradás van a vál­lán. — Nálatok kaptam . .. öt­venhatban ... — s mert lát­ja megdöbbenésem, megölel, int a pincérnek, kérdezi, mit iszom, s hogy meglátogatnám. e otthonában. Babbyt etetik, itatják. Még egyszer be kell bizonyítania a hosszú amerikainak, mennyire kiváló céllövö. Ezt az újon­nan jöttek kedvéért kérik, akik nem hiszik el a négy tí­zes kört. Babby most sem hi­bázik. Iszunk a győzelemre. Oro­szok, amerikaiak, tadzsikok, üzbégek, kirgizek — és én, a magyar... Vajon, van-e jo­gom poharat emelni? — jut eszembe. A magyar utolsó csatlósa volt Hitlernek. Csak az nyugtat meg. hogy amikor ez a nép maga dönthetett, amikor józanak és korszerűek voltak a politikusai, államíér- fiai, hadvezéreink, mindig a haladás mellett álltunk. Dó­zsától Kun Béláig sorolhat­nám ... Minek? S azok ott nem kértek magyarázatot, részt vehettem a menyegzőn, bár szégyenemet nem mond­hattam ünnepi felöltőnek ... Nem kellett elmondanom, hogy Horthy sem azonosította magát, még a magyarságon belül sem, napszámos ivadé­kommal ... Miért azonosíta­nám hát magam a magyarul alig tudó magyarirtóval? Bevetjük magunkat egy ut­cabálba. Már este van. Hirte­len, minden átmenet nélkül a tájra zuhant a sötét s az ün­nepi világításnak köszönhető, hogy ezt észre sem vettük. Mindenhonnan nevetés hallat­szik. A sétány szélére sodró­dunk. a kert azon túl is foly­tatódik. Legalább húsz aszta­lon pingpongoznak fiatalok. Távolabb biliárdoznak, és egy fabikán erejüket mérik a fia­talabb fiúk. — Jól érzed magad? — fag­gatom Babbyt. — Nem látod? — csodálko­zik. — A Szovjetunióról nálatok néni sok jót mondanak.., Nem féltei átjönni? — Nem! Apám is kapott sebesülést a második világhá­borúban ... Oroszokkal is volt együtt. Ö csak jót mondott róluk. És apám igazat mon­dott. Május 9-e volt, a győzelem évfordulója. Másnap, ha fá­radtan is, folytattuk az ün­nepséget. M ennyire tiszta és szép örömökkel tud szolgálni a béke! Ezt csak ifyen- kor tudni meg, mikor vissza­emlékezünk a háborúra. Baralh Lajo# Beszédesek hát ezek a szá­mok, sokat mondanak. Tizen- kétféle gyártmánycsoport ké­szül az alsózsolcai üzemben. Vasúti alj, távvezeték-oszlop, födémgerenda, szőlőoszlop, ipari csarnokszerkezet és még sok egyéb van, amit az egész országban egyedül itt gyárta­nak. Az eredménynél is érdeke­sebb azonban, ami a szürke felsorolás, a számok mögött van. Hogyan tudja egy gyár ilyen rövid idő alatt ennyivel megnövelni termelését? munkahelyet képeztek Id. A födémpanel-gyártás termelé­kenysége háromszorosa a ré­ginek. Máshol újítottak. A viszony­lag olcsón, mindössze 140 ezer forintos költséggel meg­változtatott technológia 50 százalékos kapacitás-növeke­dést eredményezett. Ezek és az egyéb, kisebb-nagyobb ész- szerűsítések, a jobb szervezés együttesen mutatkoznak meg a végső számadatokban. Persze, a dolgozók anyagi­lag is erősen érdekeltek a részesedést kaptak, az idén több is lehet. A Betonelemgyártó Vállalat tehát felkészülten várja az új gazdasági mechanizmust. Hamarosan sor kerülhet a csökkentett munkaidő beveze­tésére. És ha így megy tovább, biztosítottnak látszik, hogy a jövőbeni prémiumoknak nem az elért nyereség, hanem a maximálisan megengedett ösz- szeg fog határt szabni. Ez is gond. de a kelleme­sebbek közül való. Flanck Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom