Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

F E J ír @ i © mmiiimimiiiiiimiiiimmiimMmmiimmiiiimiimiimmiiiimmiif Bellái Jenő Tíz évvel ezelőtt halt meg Heltai Jenő, abban az eszten­dőben, amikor írói, költői munkásságáért Kossulh-dijjal tüntették ki. Rejtvényünkben néhány alkotásáról emléke­zünk meg. VÍZSZINTES: 2. Ezzel a címmel jelent meg 1392-ben első verseskönyve. 12. Szemé­lyes névmás. 14. Heltai által alkotott szó, amit gyakran használunk. 15. Nem találom szórakoztatónak. 16. Irak egyik fele. 17. Ü. L. A. 19. Ezt teszi a vas — vég nélkül —, ha me­legítik. 21. N. L. I. 22. Nem tud beszélni. 24. Spanyol ten­gerparti település. 25. Ritka. 26. Duna mellékfolyója. 28. ... eneich, NSZK-település. 29. Jugoszláviai kisváros (+’). 30. Becézett női név, 31. Dél­amerikai ország fővárosa. 32. Részvénytársaság. 34. Fedd. 35. Sziget a Gsuzima-szoros- ban. 37. Szibériai folyó. 38. Paraguay szélei. 39. Lejegyez. 41. Csoport-nyelvben a modor- talan embereket így hívják (—’). 43. Háromatomos oxigén­módosulat. 45. Heltai 1925- ben írt színpadi darabja. 48. Japán félsziget. 49. Női bece­név. 50. Sziget a Krétai-ten­geren. 51. Hibásan — e he­lyen. 52. Hangszer. 54. Csád település. 56. Romhányi Pál. 57. Végtagom. 59. Íz, zamat. 61. A. S. U. 63. Az első vi­lágháború előtti Pest ifjúságá­ról ad képet az író ebben a 4 Á 3 7 S 6 7 $ 9 to 41 12 n A IS 46 <7 ts Á 20 r 22 23 A 4 25 26 27 Á 2* 1 “ Á 1 M Pl34 32. V 37 L is 36 17 « 35 39 *, 0 b.. m * ,2 w 73 77 75 h6 77 • ~ 78 r _ V 73 H 5| A 50 St. “ £ 1 57 SS A S”6 ■ 57 58 59 J 60 A 61 62 63 • 67 65 66 67 6 8 Á 69 70 7( 72 Á 73 77 75 76 4 1 77 ..JÉk 7 * i A könyvében, amelyből nemré­giben film készült (névelő­vel). 65. A beszéd része. 67. Ebbe a Tolna megyei köz­ségbe való. 69. „A” vonala­zott füzet részét. 70. Lekvá­rod. 71. Település Peruban. 73. Latin — én. 74. Erősen határozz el valamit. 75. Fék­telen mulatozások. 77. Néve- lős női név. 78 Heltai ezzel a művével aratta legnagyobb színpadi sikerét. FÜGGŐLEGES: 1. Az ál­szent polgári erkölcs keserű komédiája ez a műve. 3. Fé­lig álom. 4. Vég nélküli kikö­tő — rakodótér. 5. Ez ugyan­csak. 6. Bulgáriai hegységre való. 7, Rejtem. 8. Szülő, be­cézve. 9. Heltai egyik novel - láskötetének címe. 10. Lásd függőleges 3. sort. 11. Ezt a művét eszperantóra is lefor­dították. 13. Kezével megfog­hat. 16. „A” jégen vágott lyuk. 18. Névelős tésztaízesítő. 20. Ebben a művében az első világháború utáni Budapest nyomorát festi. 21. Lengyel település. 23. Munkát végző (névelővel). 25. Sokan szere­tik ezt az ételt. 27. „Az” álló­víz. 29. Híres cirkusz. 33. Ebédhez előkészíti az asztalt. 35. Romániai város. 36. Tele­pülés Kansasban. 38. Kártya­játék. 40. Pici ikerszava. 41. Kimondott mássalhangzó. 42. Kicsinyítő képző. 44. Ilyen szó is van. 46. A függ. 29. sorban közölt cirkuszba. 47. Villamos gépek forgó része. 52. Orosz igen. 53. Bánata, búja. 54. Menyasszonyt. 55. Mutatószó. 57. Folyó Kongó­ban. 58. Máma se. 59. A la­tin hajnal része. 60. Napon szárított. 62. Folyó az NSZK- ban. 64. Kiváló orosz író. 66. Fürge állat. 68. Ezen a szov­jet folyón. 70. Görögkeleti szentkép. 72. M. A. É. 74. Rá­mutatva kérdez. 76. Rövidí­tett hosszmérték. 77. Félig 3 vas. Beküldendő a vízszintes 2., 14., 45., 63., 78., valamint a füg­gőleges 1., 9., 11. és 20. számú sorok megfejtése szeptember 7-ig. A hibátlanul megfejtők között könyvet sorsolunk ki. A rejtvényben az o, ó, illetőleg az ö, ő között nem teszünk kü­lönbséget. Az elmúlt heti szám­ban közölt rejtvény megfejté­se: Csókod varázsital és am­fora az ajkad., melytől gyáva a hős és bátor a gyerek. Allegó­ria. Az álarcos. Könyvet nyertek: Kacsándi Zoltán Lillafüred, Ff. 5/ö., Csetneki László Miskolc. I., Pe­tőfi u. 20., Kozák Zoltán Tály- lya, Rákóczi u. 79. sz. • A könyveket postán küldjük el. GYERMEKEKNEK A KINCS Tícnótl ínnen> Dunán túl, I ls£(lll nem messze a Kék­hegy aljától, volt egyszer egy igen kicsi falu. Ennek a kis falunak sok egyéb híres­sége mellett az a nevezetes­sége is megvolt, hogy otthont nyújtott egy igen okos susz­ternek. Műhelye ott szerény­kedett a Kis utca és a Nagy út sarkán. Bejárt oda boldog­boldogtalan, még akkor is, ha semmi dolga sem akadt a pa­rányi suszterájban. Mert a ci­pők és csizmák derék meste­re sosem fogyott ki a szóból. Gyorsan járt a kalapácsa, fürgén öltögetett a tűvel, meg az árral, s szaporán pergett a nyelve is. Ha kellett, taná­csot adott, ha úgy hozta a sors, biztatást. Mondták is ró­la a falubeliek: olyan kincs­esei rendelkezik a mi suszte­rünk, amilyennel nagyon ke­vesen. Gazdagsága mérhetet­len, kincse számolhatatlan. Ugyanebben az időben a Kékhegy túlsó felén is élt egy csizmadia. Pontosan az ellen­téte volt a másiknak. Mesz- szire elkerülték a műhelyét, mert ott semmi jót nem ta­pasztalhattak a betérők. Nem kopogott a kalapács, nem mozgott az ár és a tű, s nem beszélt a mester sem. Ha va­laki mégis betért hozzá, úgy rámordult, hogy szegény ha­landó azonnal az ajtót keres­te. Ott volt hát a suszter egyedül, mogorván, mérgesen, s tele irigységgel. Folyton azt hallotta ugyanis, hogy a hegy túloldalán élő cipésznek mennyi temérdek a kincse. „Azokat a kincseket bizony én megszerzem” — határozta el az irigy csizmadia. S más­nap már dologhoz is látott. Összegyűjtötte a környékből a híveit, s hosszan beszélt ne­kik a másiknál található drá­gaságokról, csillogó arany­tallérokról, meg egyéb érté­kekről. A Szakállas, a hegy­vidék egyik legvadabb hara­miája elúnva a sok beszédet, ráripakodott a díszes társa­ságra : — Na, elég a fecsegésből! Szedjétek a sátorfátokat, s amikor lemegy a Hold, min­denki legyen ott- a hegy túlsó oldalán, ahol háromfelé ága­zik a patak. fciimro éjszaka volt. Az l^unya erdőben még a fákat sem lehetett egymástól megkülönböztetni, annyira sű­rű sötétség borított mindent. Jól takarva lopakodtak hát a haramiák a suszter házához. — Kelj fel, hé — zörgette meg az ablakot gorombán a másik falu mogorva csizma­diája — beszédünk van ve­led. — Várhattatok volna regge­lig — felel ki amaz —, hiszen olyan sűrű most az éjszaka sötétje, hogy még a szó is megakad benne. Nagyot csalódott azután, amikor a belépők köszönés helyett ráripakodtak: — Hova rejtetted a kincse­ket? — Nem tudom miféle kincs­re gondoltok — szabadkozott a suszter. — Ha azt akarjá­tok elvinni, amit a munkával kerestem, ám legyen. Van a padláson egy oldal szalonna, két sonka, meg három szál kolbász. — Add a kutyáknak! Ne­künk az arany, meg a tallé­rok kellenek. — Az egészen más — csil­lant fel a suszter szeme. — Miért nem mindjárt ezzel kezdtétek. Azokat ugyanis alaposan elrejtettem. Van ne­kem, tudjátok, egy nagy ver­mem. Ha abba lementek, a legbelső sarkában minden kincsemet megtalálhatjátok. TndiilinL kifelé a hara­lüdlliiait miák> majd ei. verték egymást lábról. A suszter meg szép lassan bal­lagott utánuk. Türelmesen kivárta, amíg az utolsó is le­ment a rablók közül, aztán gyorsan 1 rájuk csapta a ve­remajtót. Rákattintotta a la­katot a „kincskeresők”-re. Azok meg csak odalent jöt­tek rá, hogy a suszter tulaj- donképenni kincse az esze, amivel túljárt az övékén. Tudod-e...? ... hogy az üveggyártásnál különféle tisztító eljárásokkal a kemencében megolvadt anyagról eltávolítják a kelet, kezett salakot, majd a folyé­kony, tiszta üveganyagot 900— 800 Celsius fokra lehűtik. Eb­ben az állapotában az üveg­massza alkalmassá válik a to­vábbi feldolgozásra. Az üveg­masszából sokféle üveget ké­szítenek. Mindegyiknek meg­van a maga elnevezése. * ... hogy a textiliparnak igen sokféle anyag áll rendelke­zésére ahhoz, • hogy azokból fonalakat készítsen. A fonal­gyártás alapkérdése, hogy mi­lyen hosszú elírni szálakból álló nyersanyagot kap feldol­gozásra. A hosszú, párhuzamos szálú nyersanyag sima felü­letű, egyenletes, nagy szakító- szilérdságú és erős fonalat ad. Ezt úgynevezett fésűsfonó eljá­rással állítják elő. : i Pindurka és Fifi az iskolában Mik voltak az „üvegcsűrök“? Néhány magyar főúr a XVI. század végén „üveg- csűrt”, azaz kisebbfajta üveg­hutát épített a birtokán. Gyártottak ezekben öblös Üvegeket és ablaküveget is. A magánháztartások a XVII. században már használni kezdték az üvegedényeket. Az üvegárukat egyre nagyobb tömegben állították elő, és a hazai üvegipar kivitel tekin­tetében is kezdett jelentőseb­bé válni. Európa-szerte állítottak elő üvegtáblákat is, éspedig két­féleképpen. Az egyik eljárás az volt, hogy a henger alakú­ra fújt üveget hosszában fel­vágták és a meleg kemencé­ben simára kinyújtották. A másik módszer szerint a „ki­mártott” üveganyagot egy rúd végén addig forgatták, míg a kör alakú anyag való­ságos lepénnyé változott, ek­kor leválasztották a forgató- rúdról. Nagyobb téblaüveget azonban csak az első eljárás­sal lehetett — munkaigényes és költséges módon előállítani. I. Szép szeptember, napos reggel, ébred már az utca, piros-sárga falevelek hullanak le újra. Pindurka új táskát kapott, s megy az iskolába, Fifi kutya nagyot vakkant: — Indulok utána! II. Iskolapad — fényes, barna — s együtt ülnek ketten. — Maradj csöndben! — szól Pindurka, — mert kidobnak menten! Am a nóta vége mégis: Fifi nem maradhat. — Nem baj — vakkant — édes gazdám, én már el nem hagylak! III. Vége már a tanításnak, csengő csendül hosszan, kis Pindurka sietve jön: — Fifi kutyám hol van? Kapu előtt, lépcsők alján nézi a világot. — Vau-vau — türelmesen megvártalak, látod! 1967. pzepíeuilier 3, vasárnap A nap kelte 5.04, nyugta 18.23 órakor. A hold kelte 3.10, nyugta 18.20 órakor. Névnap: Hilda. 1967. szeptember 4, hétfő A nap kelte 5.05, nyugta 18.20 órakor. A hold kelte 4.35, nyugta 18.41 órakor. Névnap: Rozália. 60 éve, 1907. szeptember 4-én halt meg Edvard Hage- rup Crieg norvég zeneszerző, a skandináv zene legjellegze­tesebb nagy mestere. Lipcsé­ben végzett művészi tanulmá­nyai után csakhamar szakított a romantikus hatásokkal, fel­ismerte a zene nemzeti jelle­gének fontosságát és mindin­kább az északi népek dalia m­iiiimiimiur uiiiitimiiim — SZÁZ fiatal dolgozik majd mindennap Özdon,' a kultúrpark építésénél. A város ifjúsága november 7. tisztele­tére vállalta, hogy a csónaká­zó tó medrét teljesen kialakít­ja — társadalmi munkában. — ÉRTELMISÉGI Klub ala­kult Szerencsen. A Hazafias Népfront és a helyi TIT kez­deményezésére a napokban a Rákóczi várkastélyban tartotta meg alakuló ülését a szerencsi Értelmiségi Klub. Egyúttal megtárgyalták a klub célkitű­zéseit és feladatait. (Balogh József leveléből.) — ÜJJÄVARÄZSOLJAK Parasznyán a Kossuth Lajos utcát. A mintegy 700 méternyi utat több mint egymillió 200 ezer forintos beruházással bitu- menezik. — ÖSSZEJÖVETEL kéthe­tenként. Szeptemberben ismét megnyílik az érdeklődő fiata­lok előtt a BVK XIV. alap­szervezetének ifjúsági klubja. A fiatalok kéthetenként talál­koznak majd. — SAJÓKÁPOLNÁN terve­zik, hogy 1970-re új burkola­tot kap a Petőfi utca. A köz­ségfejlesztés forintjaiból már mintegy 400 ezer forintot ösz- szegyűjtöttek erre a célra. — 300 EZER forint értékű társadalmi munkát vállalt a lakosság Kisgyőrben. A vízhá­lózat hamarosan elkezdődő és a jövő évre is áthúzódó bőví­tésénél a földmunkát a lakos­ság végzi majd el, társadalmi munkában; Csehszlovákia az idén nö­veli motorkerékpár-exportját. Évente több mint 50 ezer 250 és 350 köbcentis Jawa utazik — 1970-ig szóló, hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény alap­ján — a Szovjetunióba. kincséhez, elsősorban a norvéi népi zenéhez fordult. A nép1 zenéből rengeteg üdeséget cl melodikus sajátosságot men‘ tett át a műzenébe, s olyan egyéni hangot alakított kí amely a következő nemzedé' kék zeneszerzőire is jelenté' kény hatással volt. Tizenhá­rom évig vezette az altaW 1867-ben alapított fővárosi zeneegyesületet. Sok műve kö' zül a legismertebb külföl' dön Ibsen Peer Gynt-jéhcl szerzett színpadi zenéje é> Ősszel című koncert-nyitányc- Irt, zongora- és hegedűversenyt szonátákat zongorára, hegedű' re, gordonkára, kamarazené­ket., kórusokat, szviteket, több kötetnyi dalt. ♦ ♦ ♦ I ♦ ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ t t ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ❖ ♦ ♦ ♦ I - : LOTTÓNYEREMÉNYEK A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a 35. já­tékhéten öt találatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 59 fogadó ért el, nyereményük egyenként 57 164 forint. Három találata 5686 fogadónak volt, nyereményük egyenként 297 forint. A kéttalálatos szelvé­nyek száma 158 270, amelyre egyenként 13 forintot fizetnek. A nyeremények, a nyeremény- illeték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. (■mminimi — VARRÓN húsz új hl* épül minden évben. A falukéi1 az utóbbi időszakban szint* teljesen megváltozott, mos* már a. szép, új házak vannak túlsúlyban. — JUBILEUMI fotókiállítást rendeznek majd Kazincbarci­kán, a BVK művelődési ottho­nában. A forradalom esemé­nyeit, az öt évtizedes fejlődést mulatják majd be képeken. — A SZOCIALISTA címért verseng 15 üzem a Diósgyőr' Gépgyárban. A jubileumi év­forduló tiszteletére vállalták' hogy elnyerik a megtisztel* címet. — KI AZ udvariasabb? Ver­senyt hirdet Ózdon a Kiskc reskedelmi Vállalat KISZ' szervezete. A közönség véle ménye alapján döntik majd élj melyik boltban szolgállak ki a legudvariasabban a fiatalok• Időjárás Várható időjárás ma cstií* keleten is felszakadozó felhő' zet, nappali felhőképződés, leg­feljebb szórványosan fellép* záporeső, zivatar. Megélénkül* déli, délnyugati szel. Mcleí marad az idő. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet ZJ fok körül. KÖZLEMÉNY Miskolc mj. Város Tanácsa 1967. május 31-án tartóit ülésé* hozott határozatával megalkotta * közműves vízellátásról szóló 1/196"' sz. tanácsrendeletet, amely a jele* kihirdetéssel hatályba lép. E tanácsrendelet a városi és * kerületi tanácsok vb-tltkárságai*1 valamint az építési és közlekedési szakigazgatási szerveknél áll bete­kintésre a közönség rendelkezé­sére. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsor* (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) VASÁRNAP Mindenki kedvére, zenés kíván' ságműsor. A sportrovat jelenti... HÉTFŐ A hét első napján. Tudósítóink jelentéseiből. Egy építkezésen. Énekegyüttesek műsorából. Közoktatás, népművelés. Az első tanítási hét. . . Megyei sporteredmények. Slágerkoktél. MISKOLCI GALÉRIA (Déryné u. 5.) KASS JANOS KIÁLLÍTÁSA Nyitva 11—19 óráig. Kitüntetésben részesültek illeték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. Kitüntetésbe Az 1001 1963. (II. 13.) számú kor­mányhatározat előírta az egész­ségügyi felvilágosítás továbbfej­lesztését. Az orvosokon és egész­ségügyi dolgozókon kívül, igen sokan munkálkodnak a helyes egészségügyi szokások széles kö­rű elterjesztésén. A megyei KÖ­JÁL az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is kitüntető oklevéllel fe­jezte ki köszönetét cs elismerését azoknak, akik kiemelkedő felvi­lágosító tevékenységükkel segítik ték az egészségügyi kultúra nő* vekedését. Oklevelet adtak át já' rási értekezleteken dr. Czcrőd* Sándor körzeti orvosnak (Vizsoly)* dr. Hajdú Jenő körzeti orvosnak (Bogács), dr. Gyika Lászlón^ calmctte nővérnek (vöröskereszté* aktíva, Pu(nok), Szikira Béla o*i' talyvezelőnek, az ózdi Liszt Fa" renc Művelődési Usu volt iaazga' tójának. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom