Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-21 / 223. szám
ffkiXBí'Usk, IS®?« síepteasber 21« 6SZAKMAGYASORSZAG Építkezés a föld alatt és a föld felet! Ifás* van, de még kevés A putnoki asszonyok elhelyezkedési gondjairól Népgazdaságunk életében »endkívül nagy jelentősége van a Miskolci Vasúti Csomópontnak, amelyre a borsodi ipari üzemek kiszolgálásának nehéz, sokszor bonyolult feladata hárul. De a megye mezőgazdasága is évről évre nagyobb szállítási igényekkel jelentkezik, mindezeken túl részt kell vállalnia a csomópontnak az országos és nemzetközi kooperációból is. Feladatának, jelentőségének megfelelően halad a csomópont korszerűsítése, az automatizálás, a berendezések felújítása, és természetesen a gyorsabb, gazdaságosabb áru- és személyszállítást biztosító villamosítás. Amidőn a csomópontról beszélünk, feltétlenül ide kell Számítanunk a MÁV Járóműjavító Üzemi Vállalatot is, hiszen igen szerves része a vasútnak, sokszor végez nagy értékű munkákat, felújításokat. A vállalat gazdasági eredményei, termelési sikerei közismertek, azonban az is közismert gond, hogy mind ez ideig felavultnak, korszerűtlennek nevezhető körülmények között dolgoztak. A Tiszai pályaudvarral szemben lévő, és annak idején a háború által súlyosan megrongált Járóműjavító Vállalat kapacitása már nem tudta kielégíteni az igényeket, ezért elérkezett a teljes rekonstrukció ideje. A nagy értékű munka a Borsod Megyei Mélyépítő Vállalatra vár. Egyik építésvezetősége már januárban „kitelepült”, azóta folyamatosan építenek a föld alatt és a föld felett, s — mint azt Kalmár László építésvezetőtől megtudtuk —, az egyes határidőkhöz képest előnyre tettek szert. A Mélyépítő Vállalat megyénk sok ipari építkezésén bebizonyította már, hogy helyt tud állni a legbonyolultabb helyzetekben, a járóműjavító rekonstrukciója azonban talán egyike a legizgalmasabb munkáknak, hiszen közben a termelés zavartalanságát is biztosítani kell. Mindezen túl nem kaptak az építkezéshez ideális, tiszta terepet, hanem, mint már említettük: háborús romokból összetákolt épületeket kell szétbontani k. vagy azokra építeniük. A jó szervezés eredményeként a két munkáscsoport, az építők és a já- róműiavító dolgozói jól megférnek egymás mellett, ennek szép példája az egyik, ma már üzemelő, készen álló épület, amelyet nemcsak az építők mutogatnak büszkén, hanem építéstörténeti kuriózumként is lejegyezhetjük. Időszerűvé vált egy régi kompresszorház teljes felújítása, megna- gyobbítása. Az értékes gépek egy düledező épületbei. működtek, amelynek már csak annyi szerepe volt, hogy az esőtől védte a berendezéseket. A rekonstrukció egyik fázisa volt az új kompresszorház megépítése pontosan a régi helyén, de úgy. hogv közben a termelés se álljon le. A leleményes ötletek találkoztak: a mélyépítők a kis ház felett megépítettek egy nagyobb, másik épületet, és airikor elkészültek, a kis házat szépen lebontották, kihordták alóla. Mi itt, Borsodban, ha valamilyen építkezésbe kezdünk, a csarnokok nagyságát nemigen adjuk százezer légköbméteren alul. Elegendő csak az Alsó- zsolcai Házgyár, a December 4. Drótművek, az LKM, a BÉM hatalmas csarnokaira utalnunk, amelyek mellé most a járóműjavító is felsorakozik. Kereken százezer légköbméteres csarnokot építenek, amelyben a vasúti kocsikat javítják majd. Az építőknek azonban itt is a régi épületeket, vagy azok maradványait kellett szanálni, eltüntetni a háborús romokat,-hogy helyükre megépítsék a modern nagycsarnokot. A leleményesség, a jó ötletek megvalósítása itt is sikert eredményezett. Az eredeti terv szei'int a csarnok oszlopait a földön kellett volna legyártani, majd hosszadalmas, s balesetveszélyes munkával felállítani. Az építők újításával, monolitikus eljárással a helyszínre építették be és már-már kibontakoznak a hatalmas csarnok körvonalai. Bonyolult, szép munka az építőké. A befejezés végső határideje még messze van, de a százmilliós beruházás eddig megvalósított eredményei máris mutatják, hogy hamarosan korszerű járóműjavítót kap a Miskolci Vasúti Csomópont. Önodvári Miklós K eearwűt oszlopait monolitikus eljárással építették be. Szép hamvas, pasztell színű fonalak tömege omlik szét, a polcokon. Halványzöldek, tü- dőszfnüek, világoskékek, fehérek és sárgák. Ügyes kezű asszonyokra várnak. Tohol Adolfné, a Budapesti Kötő Htsz putnoki bedolgozó részlegének vezetője elmondotta, hogy a szövetkezet 140 putnoki és szomszédos falubeli asszonynak nyújtott kényelmes munkalehetőséget. — Az elmúlt másfél óra alatt 18 gyermekkardigánt hoztak be. A pamutot lemérve adjuk ki, s a munkadarabot ismét lemérve vesszük át. Egy. kis kardigánért 96 forintot fizetünk, de -'an olyan minta, aminek" 108 'forint a munkadija. A kirendeltség ez év januárjától működik, s a nyári hónapokban is 28—30 ezer fo~. rintot fizettek ki az asszonyoknak. Sapkácskákból külföldi út Tohol Adolfné éppen ott- járttunkkor adott ki egy nagy nylon zsacskó pamutot egy gyermeksapkával együtt. — Mennyi idő alatt készül el egy ilyen sapka? — kérdeztük a pamutot átvevő asszonytól. — Még nem tudom, a kislányom hogyan halad majd vele. A putnoki gimnáziumba jár, s szabad idejében horgolni akar. Megengedtem, mert kitűnő tanuló, remélem, ez se megy a tanulás rovására. Megtudtuk, hogy Farkas Ilonka a jövő nyáron az NDK- ba szeretne utazni német levelező-barátnőjéhez, aki az idén az ő vendégük volt. Ehhez kell a sapkácskákért várható munkadíj. Édesanyja c-t is elmondotta: szó van róla, hogy az iskolában a politechnikai foglalkozásokon a lányok megtanulnák a szövetkezet kötésmintait. Egerszegi Sándomé tanárnőnek jutott eszébe, s a putnoki szülők nagy örömmel fogadnák a kezdeményezést. A szülői munkaközösség tagjai, akik közül többen dolgoznak a htsz-nek, szívesen vállalnék a gyerekek betanítását Az iskola elvégzése után ez mindjárt keresetet biztosítana a lányoknak. Érdemes lenne megvalósuláshoz segíteni az elképzelést. Kik a legügyesebbek? A részleg évi terve 2000 gyermekkardigán. Az ügyes kezű asszonyok már most, a napokban teljesítették a tervet. Nyári sapkákból 1000 darabot készítettek. A Budapesti Kötő Htsz Közép-Európa legnagyobb háziipari szövetkezete. Ezek a gyermekholmik kifejezetten exportra készülnek. Tehát nagyon nagy gondot kell fordítani a szép munkára. Az eltelt fél év alatt már itt is kialakult az úgynevezett törzsgárda, akik rendszeresen visznek anyagot. A részleg- vezető példaként említette Kovács Károlyné putnoki asz-, szonyt, aki három kis gyerme-' ke mellett átlagosan havi 600 forintot keres kötéssel. Balázs Miklósáé ózdi háziasszony szintén megkeresi ezt az összeget. Két bánrévei asszony munkájával különösen elégedettek. Horváth Béláné 2000, Ba- ranyi Béláné 3000 forintot keresett eddig. A bánrévei asz- szonvok körében igen kedvelt lett a kézimunka. Az érdeklődés felkeltéséhez nagyban hozzájárult a helyi nőtanács is, amely sokat segített az asszonyoknak a készségek elsajátításában. A tanács gondja A községi tanács vb-elnöke — akit szintén felkerestünk — a bedolgozó részleggel kapcsolatban elmondotta, hogy nagyon örülnek neki, de csupán töredékét oldja meg a gondoknak. Putnokon 1000 nő szeretne elhelyezkedni, s ehhez viszonyítva 140 bedolgozó elég kevés. Különösen, ha. meggondoljuk, hogy jó részük nem is putnoki, hanem a szomszédos községek lakóiból tevődik össze. — Várható-e valamilyen újabb munkalehetőség? — Igen, a jövő év elején. A Vegyesipari Ktsz is tervez Putnokon egy konfekció részleget. Az üzemet a MÁV munkásszállás épületében helyezzük cl. Itt ötvenen dolgozhatnak, továbbá száz bedolgozót foglalkoztathatnak. — Ez minden? — Egyelőre. Távlati tervünkben szerepel egy samoO- téglagyár. Főleg női munkaerőre lesz majd szükség, legalább 800-ra. Ez már nagyobb beruházás, s 1969-ben kezdenek a kivitelezéshez. Á távlati elképzelések teliét azzal biztatnak, hogy 1970 után bőven lesz munkaielv tőségük a putnoki asszonyo' nak is. Hogy ez nagyon sokára lesz? Szerencsére a nő’ többségének nem kifejezetten kenyérkérdés az elhelyezi"- dés, esetleg életszínvonal:-' emelkedése függ tőle. A cs-- ládfenntartó nők azért munkához jutnak így is. Egy ily- n nagy beruházás megvalósítása, mint a samott-téglagyár, bizony, nem megy egyik nao- ról a másikra. Már maga az is jó dolog, hogy Putnokot jelölték ki erre a célra. Adamovics Két bánya munkája sok sikerrel A Borsodi Szénbányák üzemeiben, aknáiban a tonnális szemlélet, a mennyiségre való törekvés helyett a gazdaságosság, a minőség javítása, az igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás lépett előíérbe. Ez az új szemlélet és gyakorlat jellemzi a szép eredményt hozó jubileumi versenyt: is. A Miskolci Bányaüzem lyu- kóbányai egysége egész évben jól, egyenletes ütemben termel. Másfél százalékkal több szenet adnak a tervezettnél, növelték a kalória-értéket, s ami lényegesebb: 1,23 forinttal csökkentették a szén tonnánkénti önköltségét. Ebben jelentős szerepe van a maró- hengeres frontfejtésnek is. A gép azonban önmaga nem sokat érne. Van itt egy 120 tagú frontbrigád. Orosz Lajos, Rónyai Lajos, Paulás László a műszakonkénli brigádvezető. Jól összedolgozó kollektíva. Ez adja a bánya termel vényeinek zömét. Az ő munkájuk döntően befolyásolja az egész banya „menetét”. Hasonlóképpen jól dolgozik a Szamosfalvi Géza, valamint a Szuromi András vezette elővájási brigád is. Említettük, hogy Lyuköba- nyán egy forin: 23 fillérrel csökkentették tonnánként a szén önköltségét. Ez is jó eredmény, hiszen minden tized- fillémyi csökkentésért meg kell dolgozni. Forintértékben (az adottságokat, a különféle tényezőket most nem elemezzük) igen kiugró eredményt ért el a Bükkaljai Bányaüzemhez tartozó Tervtáró. TaEgy okos kiadvány Eseménynaptárt jelentetett meg a városi tanács \ S BRsfeolel Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya hasznos kiadvánnyal lepte meg a művelődési intézményeket. Hété Jrón összeállításában poksr* került egy olyan eseménynaptár, amely fontos és nélkülözhetetlen dátumokat, születési évfordulókat rögzít. ‘A munka érdekessége, hogy *967—1971 között, tehát öt esztendő alatt lepergő fontos évfordulókat ajánl az érdeklőid figyelmébe. v A nagy precízségre és kuta- %munkára valló összeállítás tgea gazdag, csaknem, kétezer ‘ndat található az 52 oldalas ‘eseménynaptárban. A különböző évfordulók igen változassak. Walt Whitman amerikai költő halálának évfordulójától k Napjaink című irodai- haj folyóirat megszületésének időDont.ián át a Kommunista Kiáltvány megjelenésének dátumáig igen széles a 'skála. Máté Iván nagy alapossággal. a politika, az iro~ a képzőművészet, a zeneművészet, a külpolitika, a történelem stb. nagy eseményeit s művelőinek fontos adatait rögzíti. A szerző körültekintésére jellemző, hogy nem pusztán adatokat közöl, hanem bizonyos ismereteket és értékelő megjegyzéseket is ad. Például Boleszlaw Prus, lengyel író születésének dátumához odajegyzi leghíresebb regényének. A Fáraónak címét. John Reed amerikai újságíró halálának időpontja mellett nemcsak híres könyvéről, a Tíz nap, amely megrengette a világot című munkájáról olvashatunk, hanem arról is, hogy Lenin nagyra értékelte ezt a művet, s hogy a kitűnő újságírót a Kreml falába temették el. A városi tanács művelődés- ügyi osztályának igen célszerű kiadványa mintegy ö* éven át, nélkülözhetetlen gyűíte- mény-tár lesz. Kár. boev mind össze 200 példányban készült. . . Íp— I) Munkában a vasbetonszerelők. Foto: Szabados György valy egy tonna szén termelési költsége még 313 forint volt, az idén ezt 230 forintra szorították le. AZ önköltséget csökkentő tényezők között szerepel a gépesítés (itt is maró- hengeres frontfejtést szerveztek), s az emberek elismerésre méltó szorgoskodása is. A tervezettnél 6, a tavalyinál. 18 százalékkal több szenet adnak, 76 kalóriával növelték a szén minőségét, 3 százalékkal a darabos szén termelését. A Lovas Bertalan vezetésével működő 54, a Dienes Miklós, s a Pintér Árpád vezette 6— 8 tagú brigádról, a brigádok tevékenységéről sokat elmond, hogy átlagosan 151, 154, 142 százalékos állageredményeket érnek el. A két bánya életéből kiragadott néhány példa azt mutatja, hogy sok belső „rejtett” tartalék áll rendelkezésre a szén minőségének további javításához, a még gazdaságosabb termeléshez. Az adatok azt is mutatják, hogy a dolgozók és a vezetők igyekeznek kihasználni — és szép sikerrel — ezeket a lehetőségeket,'
