Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-19 / 221. szám
Redő. 1967. szeptember 19. ESZ ARMAGY ARORSZAG 3 Kitűnően sikerült a borsodi polgári védelmi nagygyakorlat Eredményes harc a feltételeseit atomcsapás ellen •.Sebesült” mentése. ^adóznak: alomcsapás érte Miskolcot! . Csak nagygyakorlat, csak ‘^tételezés. A kirándulókkal {fii kisvonat vígan zakatol a “ükk felé, Miskolc felett nem tornyosul atomfelhő, de né- hány ezer ember, polgári vé- foltni erőink egy része naismeretekből vizsgáztak szeptember 17-én, vasárnap. Percek alatt egész kis polgári védelmi hadsereg jött mozgásba. Csaknem hétezer főnyi polgári védelmi erő és az érintett területek tízezer lakosa vett részt a nagygyakorlaton. Munkájuk olyan volt, hogy a szemlélő, bizony, néha megfeledkezett. róla, hogy csak gyakorlatról van szó. A nagygyakorlatban részvevő falvak szolgáltatták a legnagyobb, a legkellemesebb meglepetést. A feltételezés szerint a nukleáris felhő SajópetAz egyik sugárellenőrzö állomáson. K?on komolyan veszi a parancsot. Hiszen abból vizsgáznak, ~fgyan készültek fel életeink értékeink megóvására, megmentésére. Ezt kellett és még {fokozottabb mértékben ezt ®ell tenniök, és ez a köteles- ®égünk valamennyiünknek, foert imperialista körökben *Jem mondtak le egy háború kirobbantásának lehetőségeiül. „ »Emberi kötelességünk minden olyan ismeretet megsze- amely nélkülözhetetlen «fckor, amikor magunkon, csaÁ nagy gyakorlat leglátványosabb része a feltételezett támadás központjában, Miskolc peremén, a Szentpéteri- kapui városrész környékén zajlott le. Itt elsősorban az egészségügyi, a műszaki, a vegyvédelmi, a szállító és a tűzvédelmi alakulatok tettek tanúbizonyságot alapos felkészültségükről. Néhány rövidke óra alatt kétezer „sebesültet” mentettek ki, részesítettek elsősegélyben, mentesítettek sugárszenny eződéslől. Négyszáz súlyos sebesültet az edelényi rí, Sajólád, B6cs irányába sodródott Sajópotriben a kimenekítés megszervezése és végrehajtása volt a gyakorlat célja. Megszólal a hangoshíradó, sugárveszélyt jelez. Szinte percek alatt útrakész a falu mintegy 700 lakosa. Olyan a rend, a szervezettség, a fegvelem, hogy azt csak egyenruhás alakulattól várhatná el az ember. A védőeszközöket, a gyárilag és házilag készített légzésvédőket is használják. A falusi lakosság hasonlóan fegyelmezett, a gyakorlat jelentőségét megértő magatartásával találkozunk Sajólá- don, ahol a védekezés másik módszerét, az elzárkózást gyakorolják. Kihaltnak tűnik a falu. Sehol egy lélek.. O. Kiss István tanácselnök, polgári védelmi parancsnok kalauzolja a szem- lebizottságot. Minden ajtó és ablak zárva, papírral, rongycsíkkal, műanyag lepellel eltömítve, a kutak letakarva. Így védekeznek a radioaktív szennyezettségű por ellen. Bőcsön az állategészségügyi szolgálat vizsgázik hasonlóan kitűnőre. Borsodszirákon, ahol a feltételezés szerint biológiai fegyvert alkalmazott az ellenség. kézi és gépi felszerelésekkel, sőt, repülőgép segítségével fertőtlenítettek sikeresen. llíeg szatmarctegcn áh gabonabcfíivó segítségével szűrik l szennyezett levegőt a bocsi Haladás Tsz Istállójában, A nagygyakorlat minden mozzanata, a különböző szak- szolgálatok és a lakosság tudatos, lelkes tevékenysége azt bizonyította, hogy a polgári védelem teljesíteni tudja feladatát.- (T. S.—bx. GtJ Wie ém wík N em is olyan régen, amikor Négyes községben ledöntöttek Lemberkovics Jenő magyar királyi honvédszázadosnak, az t919-es ellenforradalom egyik vezérének emlékművét,, a szoborból lekötözött befőttesüveg került elő. Benne iratok az utókor számára. A ludovikás „hős” érdemeit méltató írások mellett terjedelmes tanulmányt találtak a község életéről. A tanulmányból sok mindent megtudunk. Kiderül, hogy Négyes, akár a többi Tisza menti község, soha nem tartozott a könnyű életűek közé. Lakói szegények voltak, és sokat szenvedtek A nyomoron kívül a víz volt a legnagyobb ellenségük. Akkor is, ha volt, akkor is, ha nem volt. „Négyes község emberemlékezet óta, árvíztől nagyon sokat szenvedett. Nemcsak a Tisza, hanem az Eger patak vizétől is, amely majdnem minden évben elborítja a réteket...” Azután: „Egész községben ez ideig nem volt jó ivóvíz.” „Téli időkben ezelőtt az Eger patak vizét itták.” A tanulmány 1936-ban készült.“ A helyzet azóta valamelyest javult. De az ivóvíz mindmáig sok gondot okoz a község lakóinak. S a szomszédos Borsodivánka, Egerlövö, meg a többi falu helyzete sem rózsásabb. A talajvíz nem alkalmas ivásra. A sekély kutak vize gyakran fertőzött. A KÖJÁL minősítése szerint ezek az ásott kutak semmiképpen sem fogadhatók el. Igen, de inni kell. S amíg csak rossz víz van, nincs mit tenni, az emberek ezt isszák. Mind sügetöbbé vált hát a probléma megoldása. A Mezőkövesdi Járás Tanácsa, a községi tanácsok és a Vízügyi Igazgatóság felkarolták a vízellátás megjavítását. De mivel ilyen bajok az országban másfelé is akadnak, s az államkassza sem kifogyhatatlan, a lakossághoz fordultak. Községi törpevizmü társulatok szervezését kezdték meg. Aláírásokat gyűjtöttek a falvakban. Amikor egy-egy község lakóinak 80 százalékát siKerült. beszervezni, falugyűléseket hívtak össze. Borsodivánka lakói egyhangú igennel szavaztak. Családonként -1 ezer forintot is felajánlottak az egészséges ivóvízért. A négve- siekről úgy mondják, nehezen mozdithatóak, konzervatívok. De amikor a víz került szóba, ók sem sokat haboztak. Megalakult a négyesi törpevízmű társulat is. Őket Egerlövö követte, s napirenden van a kérdés Tiszavalkon is. Rég nem látott, forró hangulatú gyűlések voltak ezek. Az emberek érveltek, vitatkoztak, javaslatokat, tettek. Nem az volt a kérdés, kell-e vízmű. Többet akartak. Nem elég, ha csak az utcán létesítenek 200 méterenként „köz-kifolyókat” Az igények nőnek. Jöjjön be a víz az udvarba! S onnan majd, ha még cgv kis pénzük lesz, tovább mehet a konyhába. Nem lesz álom a fürdőszoba, a zuhanyozó sem többé. A Tiszát menti községek lakói kultúráltabban, egészségesebben akarnak élni a jövőben. Joguk van hozzá. Arról is sok szó esett, hogyan valósítsák meg a terveket. Mi az, amit a lakosság társadalmi munkában is megcsinálhatna. Szívesen vállalnák, hogy kiássák a szükséges árkokat. A csöveket összeszerelnék esetleg a tsz-ek szakemberei is. Ahol az emberek ennyire szívükön viselik sorsukat, s cselekedni is ennyire készek, olt az állami segítség sem maradhat el. A járási tanács most azon fáradozik, hogy ha lehet, állami dotációval biztosítsa: sehol ne legyen több a hozzájárulás családonként 3 ezer forintnál. De akármennyi is lesz a véglegesen megállapított összeg, senkinek sem kell egy összegben kifizetni. OTP-hitelt kapnak rá. a 3—4 ezer forintos kölcsönt hat, vagy tíz év alatt kell majd visszaadni. Ez havi 40—50 forintnál nem jelent többet.. M egéri? Nem kétséges. Egy-két év és az említett községek elfelejtik, mi az a rossz víz. Természetessé, megszokottá válik számukra a fürdőszoba. A járási tanács kis sárga röplapokat nyomatott: „Jó víz, jó egészség” és „Inkább ma. mint holnap.” Valóban. Mások is követhetik a példát, Saját érdekükben. Flanek Tibor Jól halad as munka a miskolci Megyeszerte lendületesen haladnak az őszi mezőgazda- sági munkák. A két legfontosabb tennivaló, az őszi szántás-vetés és a kapásnövények betakarítása van napirenden. A legsürgősebb feladatok mielőbbi elvégzésén fáradoznak a miskolci járás mezőgazdasági nagyüzemeiben is. A járási tanács végrehajtó bizottsága, majd a mezőgazdasági állandó bizottság intézkedési tervet dolgozóit ki, ós ebben javaslatokat tett a munkák sorrendjére. A hasznos irányelveket, a jó tanácsokat eredményesen kamatoztatják a A bécsi Haladás Termelő- szövetkezetben a nyári aszály idején alaposan kihasználták a rendelkezésükre álló két. öntözőberendezést. Ennek köszönhetik, hogy nemcsak a hatvan holdas kertészetben teljesítik magasan túl a bevételi tervet, hanem kapásaik is jó termést ígérnek. A negyven holdas cukorrépa-táblát például két alkalommal is megöntözték. A kiadós mesterséges esők eredményeként a nagy szárazság ellenére 200 mázsás átlagtermést várnak holdanként Az őszi vetéseket is megkezdték már a termelöszövet1 termelőszövetkezetek, bár a hosszan tartó aszály egy iijeig hátráltatta a szántást és a vetést. Az esőzés — tájékoztattak a járási tanács mezőgazdasági osztályán — feltétlenül jól jött, kedvező lendületet adott a munkának. A járás termelőszövetkezetei igen helyesen tették, hogy a csapadékos időjárás után nyomban hozzákezdtek a korábban felszántott földek elmunkálásá- hoz, ezzel együtt az őszi szántás jelenleg mintegy hatvannyolc százalékra áll a járás területén. Többfelé elkezdökezetben. Földbe kerültek az őszi takarmánykeverékek, s egy ötven holdas táblán az őszi búza is. A vetőszántásokat idejében elvégezték, s így minden őszi kalászosukat idejében el tudják vetni. Az idén 770 hold átlagában 15 mázsán felüli átlagtermést értek el búzából. A tsz szakemberei szerint, elsősorban a jó magágynak, az idejében elvégzett vetésnek és a felemelt, 160 kilós vetőmag-fejadagnak köszönhetik a jó termést. dött. az őszi takarmánykeverékek és a rozs, valamint az , őszi árpa vetése is. Ezekből ! 650 holdon földben van a ; mag, és helyenként megkezdték a búza vetését is. A betakarítás továbbra is az időjárástól függ. Sokfelé ássák a krumplit, járási átlagban mintegy 40 százalékra becsülhető az elvégzett munka értéke. Megkezdődött a cukorrépa ásása is, valamint a háztáji gazdaságok kukorica-termésének behordása. Gépekkel takarítják be a silókukoricát, és természetesen az időjárástól függően, hamarosan a tsz-ek tábláin is megkezdődik a kukoricatörés. Helyt kell adnunk több termelőszövetkezet panaszának. Ónodon és Bőcsön, noha elég nagy’ területen vetnek kenyérgabonát, a talajt műtrágya nélkül kellett előkészíteniük, mert az AGROKER-től nem kapták meg a kért mennyiséget. Ismeretes a panasz a járási tanács mezőgazdasági osztálya előtt is, ahonnan — miután a járás területén sokfelé küzdenek hasonló gonddal — írásban kérték a vállalatot, sürgesse meg a műtrágya kiszállítását. Igaz, hogy az AGROKER „benne van” a vállalt határidőben, tehát a papírforma szerint nincs késésben, mégis egyetértünk a termelőszövetkezetek kérésével: mielőbb küldjék 1c az igényelt műtrágyát, hogy a szakszerű őszi munkáknak ez se legyen akadálya. Kihasználták az öntözőberendezéseket Fizetnek a kapások Borsodiak Veszprémben Megnyitották a tokaj-hegyaljai heteket A közelmúltban Veszprémben rendezték meg a KISZ vegyipari védnökség IV. műszaki fejlesztési konferenciáját. A konferencián több száz fiatal mérnök vett részt, és harmincnál több előadás hangzott cl A több napos tanácskozáson a Tiszai Vegyikombinát és a Borsodi Vegyikombinál is képviseltette magát. Az immár hagyományosan ! minden esztendőben sorra kerülő tokaj-hegyaljai hetek idei rendezvény-sorozata szeptember 17-én, vasárnap megkezdődött. Tokajban, a helytörténeti múzeumban szép számú érdeklődő előtt Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, országgyűlési képviselő mondott megnyitó beszedet, méltatta az ünnepi program- sorozat jelentőségét. Ezután került sor a Tokajban élő-alkotó festőművész, Tenkács Tibor kiállításának megnyitására, majd a helyi földműves- ! szövetkezet énekkara és a I miskolci zeneművészek adtait I hangversenyt. szükségkórházba szállítottak. Orvosok, ápolónők, háziasszonyok, gyári munkások, bányászok, vasutasok és diákok voltak a gyakorlat, végrehajtói. ládánkon, embertársai n ko n kell segíteni!” — hangzik a polgári védelem egyik jelszava. E szervezet erői a lakossággal vállvetve ezekből az «, Békés szeptemberi vasárnap “Vönyörű nyárvégi, kissé már "Szies hangulatú, kiránduló De valahol, a megyei pol- “fi védelmi parancsnokságon
