Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

4 ESZAKMAGXARORSZÄG Szerda, 1967. augusztus 2. VJNCZE OSZKÁR Emlékkönyvemből V. fly nljfi több, mit egvesz­Ht Q>«y tendös polgári demokratikus köztársaság nem fogadta túláradó lelkesedéssel az elbukott Magyar Tanács- köztársaság emigránsait. (Az is történelmi tény, viszont, hogy néhány 1 hónappal korábban még fegyveres harcot folytatott a tanácsállam hadseregével.) A menedékjogot azonban — ha hűvös udvariassággal is, de — az új állam egész szervezete tiszteletben tartotta. Mi. a fe­hérterror poklából szabadult politikai menekültek ilyen kö­rülmények között is őszintén hálásak voltunk és vagyunk a szomszéd köztársaságnak. A terror gyötrelmeiből, a börtön fúllasztó légköréből megmene­külve nagyokat szippantottunk a szabad levegőből, miközben tzomorú szívvel gondoltunk azokra, akik még nem találtak utat a szabadulásra a Horthy- crszág vérgőzös világából. A polgári demokráciának a munkavállalás kérdésében erő­sen a „sacro egoismo” ■ állás­pontjára helyezkedve például — azt hiszem jól emlékszem a névre — Thomka (vagy Kohut) kassai rendőrkapitány nem adott engedélyt részemre szer­kesztőségi munkavállalásra (nyilván politikai megfontolá­sok alapján). Egy ideig a Franck Kávégyár építkezésén dolgoztam. Né­hány hét után a Szim-szana- tóriumban szerzett sérvem kellemetlen jeleket küldözge­tett, ezért sürgősen más ke­nyérkereseti lehetőség után kellett néznem. Egyetlen címmel érkeztem Kassára. Egyik iskolatársam öreg és özvegy nagynéniéhez kopogtattam be szállásért. Né­hány magyar' korona volt csak zsebemben, el kellett hát fo­gadnom az egyetlen lehetősé­get: egy szúette, öreg széket, amelyen az első éjszakát töl­töttem. Ez volt „fennállásom óta” a leghosszabb éjszakám.1 Néhány éjszakát ezután a Kas­sai Munkás szerkesztőségének fejedelmi, vörös bársony fotel­jában töltöttem, amíg végre a Franipk-telepen keresett gara­saimból ágyrajáró lettem. fgy kerültem előbb Eperjes­re, majd Kajnyára egy észak­zempléni községbe négy fiú­gyerek mellé nevelőnek. A gyerekek levizsgáztatása után ■— ha nagy nehézségek árán is — végre sikerült Bécsbe kijut­nom. (Itt említem meg, hogy Lippav Zoltán — ugyancsak Miskolcról elszármazott — ba­rátom, aki az egyik vörös tü­zérüteg parancsnokaként kény­szerült emigrációba, a szom­széd községben. Tovarnán vál­lalt szintén nevelői állást, s később a Szovjetunióban ke­resett végleges menedéket. Lippay Zoltán hosszú bete­geskedés után egy-két évvel ezelőtt Moszkvában hunyt el.) Alig 18 éves koromban poli­tikailag kiforratlan, ifjú em­berként keriütem Bécsbe. ahol mindenekelőtt arra kellett gondolnom, hogy fejem fölé fedelet és megélhetésem bizto­sítására valami kis darab ke­nyeret kaparjak össze. De ért­hetően nyugtalanított tovább­tanulásom megoldatlansága is. Ebben az időben idős, emig­ráns társaim százai éheztek, sőt, a reménytelen és hosszú nélkülözéstől idegileg teljesei) felőrlődtek. Jórészt német nyelvtudásomnak köszönhet­tem — ha másként nem, apró ügynöki megbízások révén —, hogy nem kellett végigszen­vednem tartósabban az emig­ránsokra egyébként jellemző szélsőséges nyomort, nélkülö­zést. Eralyrációs éS-n/r gyón hasznos, életre szóló ta­pasztalata egyébként: a végle­tes nyomor a mozgalom leg­jobb katonáját is megbénítja, és bizony, nem kedvező talaja az emberek politikai fejlődésé­nek. Az extrém nyomor fella­zítja az emberek politikái ru- gékonyságát, minden erejüket n kenyér utáni harc őrli fel. Az én nagyon-nanvon szerény la­kásom olyan elvtársak állandó átjáróháza volt. akik akkor Szabadultak a Horthy-börtön- kfl, vagy az emigrációban nem tudtak egzisztenciális gyö­kereket ereszteni. Az emigrá­ció saját tapasztalatom és tör­ténelmi példák szerint sem eszményi politikai iskola. Ebben az időszakban — úgy éreztem — egész életemre el­köteleztem magamat a szocia­lizmussal. Abban azonban mégsem voltam biztos, hogy a végkifejlés szempontjából a szociáldemokrata, a kommu­nista, vagy az úgynevezett har­madik (a két és feles) út a megfelelő megoldás. Egész bécsi tartózkodásomra a kenyérharc, az útkeresés, a végleges politikai orientáció izgalmai ütötték rá bélyegüket, miközben mind sűrűbben ér­keztek a borúsabbnál borúsabb hangú levelek édesanyám egészségi állapotáról. Édesanyám egymás után két tüdőgyulladást vészelt át — ír­ta levelében Erzsi nővérem. Édesapám a legnehezebb eg­zisztenciális körülményei kö­zött is egyetértett politikai ma­gatartásommal. Soha nem kap­tam anyámtól vagy apámtól szemrehányást sem a bör­tönért, sem az emigrációnak a család életében felidézett, fo­kozott nehézségeiért. Édesapámról általában csak azért beszélek kevesebbet, mint anyámról, mert ő, töré­keny alkata ellenére is egész­séges, erős ember maradt egész életében, ö soha sem szorult gyámolításra, annyi gyengéd­ségre. mint édesanyám. Puri­tán, de ragyogó szellemi és morális alkatú ember volt, aki­nek emberi profilja egész éle­temben fárosz maradt és ma­rad számomra. Már 1924 nyarát. tehát ötö­dik emigrációs évemet írtam, amikor testvéreim helyett édesanyám — korán reszke- teggé vált — édes kézjegyeit hozta a heti posta. Ebben tü­dőgyulladásból való felgyó­gyulta után — nem pontosan Borsodi mozik gondjai, tervei szó szerint, de lényegében — a következőket írta: „Édes fiam! A közeli napok­ban megszüntetik az ország­ban az internáló táborokat. Ezt az alkalmat használom fel, és szeretném, ha megbarátkoznál a hazatérés gondolatával. Apa nagyon nehezen birkózik a megélhetés gondjaival. Igaz ugyan, hogy most már Erzsi is keres, de a ház zsindelytetőzete teljesen tönkrement, és esős éjszakákon esernyő alatt gubbasztunk a lakásban. Apa kiszámította: még Erzsi kerese­tével együtt sem tudunk meg­birkózni a tetőcsere költségei­vel. Ez az egyik indokom. Anya­gilag megoldhatatlan,' de erőm se igen volna hozzá, hogy té­ged Becsben meglátogassalak. Abrázatom a két tüdőgyulladás óta nagyon megnyúlt, és erőm asztma-rohamok nélkül is na­gyon megfogyatkozott. Igazán nem tudom, meddig élek még. Egyik legforróbb óhajom, hogy az életben legalább még egyszer viszontlássalak.” A levél olvasása közben né­hány könnycsepp iramodott cl szemem sarkából. Határoztam. Másnap jelentkeztem a Bank-gassei magyar követsé­gen és talán 10 nap múltán el­indultam haza. fl7 pfpjí este, miután a két Hl ulüU szülő már nyugo­vóra tért, leánytestvéreim te­tőtől talpig hosszasan végig- mustrálgattak. „Megembere- sedtél, megváltoztál — mon­dották. — T-'eménj,ebb lettél, szokatlan, új arculattal tértél haza.” Én csak anyám törődött ar­cát, még mindig értelemtől villogó, jóságos, de már öreg szemét láttam lelki szemeim­mel, és hosszú percekig gör­csös zokogás kerített hatalmá­ba. (Folytatjuk.) A Borsod Megyei Moziüze­mi Vállalat kollektívája arra törekszik, hogy megteremtse a filmforgalmazás és a mozi tár­sadalmi és művelődéspolitikai rangját, ezt a tevékenységet a népművelési munka egészén belül megfelelő helyre tegye, illetve biztosítsa számára a megfelelő helyet. — Szebcni Győző, a Borsod Megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatója mon­dotta a fentieket egy megbe­szélésen, amelyen a borsodi mozik gondjait, terveit vitat­tuk. Ez az alapvető törekvés helyes, és szükségessé is vált, ugyanis a mozi jelenlétét ter­mészetesnek vesszük, és a filmszínházi tevékenység tuda­tilag valahová a nénművelés területének perifériájára szo­rult. A nagyközönség soraiból sokan (de sajnálatosan népmű­velési vezetők köréből is töb­ben) valamiféle állami szóra­koztató intézménynek tekintik inkább, mint népművelési te­rületnek, és például a közsé­gek, járások művelődési ter­veinek készítésénél a legtöbb esetben figyelmen kívül hagy­ják. Sajnálatos, hogy a helyi népművelők a legtöbb mozi- üzem-vezetőt nem tekintik egyenjogú partnernek, a községi tanácsok a mozit nem tekintik magukénak, mivel azok költ­ségvetés szempontjából nem kötődnek hozzájuk. Tagadha­tatlan, hogy a viszonylag jó dotáció ellenére az üzemveze­tés színvonala helyenként nem kielégítő, nem mindenütt tud­nak a közönséggel megfelelően Gássál melegítik a 30 fokos kánikulában sem melegedett 14—16 fok fölé. A hideg vizű strandfürdőt most nem mindennapi megol­dással tették fürdőzésre való­ban alkalmassá. A földgáz be­vezetésével előmelegítő kamrát létesítettek a medence előtt, amit olcsó földgázzal fűtenek. A keresztül folyó víz megfele­lő, 24—26 fokos hőmérséklet­re melegszik fel, s így kerül a medencékbe. é******************************************* í * ¥ ¥ ¥ ¥ * * ¥ ¥ Kazincbarcika lakói társa­dalmi munkával és a község­fejlesztési alap felhasználásá­val létesítették strandfürdőjü­ket a Tardona patak völgyé­ben épülő új városrészben. A nagyméretű medencéből és a csaknem 10 holdnyi parkosí­tott területből álló strandfür­dőt azonban csak kevesen vették igénybe, mert a regio­nális vízműtől kapott víz még bánni, sok üzemvezetőnek ke­vés a művelődéspolitikai, vagy éppen pedagógiai felkészültsé­ge. E vonatkozásban javulás várható, a falusi értelmiség több helyen bekapcsolódik a moziüzemi munkába, bizonyos minőségi csere-folyamat megy végbe több falusi mozinál. 6 A vállalat, többféle elemzés­sel vizsgálja most eddigi mun­káját és lehetőségeit. A tervek között szerepel néhány normál moziban reprezentatív felmé­rés, a közönségigények jobb megismerésére. Néhány mozi­ban filmbarátok körét kíván­nak létrehozni, amely részben csztétikai-művészetpolitikai nevelést, részben stabil közön­ségbiztosítást is célozna. A ter­vek között szerepel még a propaganda több irányú javí­tása, a városképhez igazodó propaganda-objektumok létesí­tése. Az iskolákkal való kap­csolatban is javulás várható: tervszerűbbé kívánják tenni a tanulók mozilátogatását, aján­ló katalógust készítenek a tan­intézetek számára. Előrelátha­tóan ez évben megnyílik még Miskolcon a Kossuth mozi épületében egy filmklub. Ki­emelkedő helyet foglal el a tervek között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójára készíteti program, amelyet a későbbiekben teljes részletességgel ismertetünk. O Ez évben hárommillió forin­tot költ a vállalat az egyes Szakszervezeti együttesek táncfesztiválja Szegeden filmszínházak műszaki fejlesz­tésére. Például a sátoraljaúj­helyi mozit 850 000 forintos költséggel újítják fel építésze­tileg, s megoldják a fűtést. 300 000 forintot költenek a me­zőkövesdi mozira, ahol az épü­letet újítják fel és többféle műszaki vonatkozású javításra is sor kerül. A miskolci Fáklya mozi belső kiképzésének fel­újítására, falburkolására 300 ezer forintot költenek. A ké­sőbbiekben művész mozi cél­jait szolgáló miskolci Táncsics filmszínház légfűtésének szere­lésére, valamint székeinek kár­pitozására (ez lesz a megye el­ső kárpitozott ülőhelyekkel felszerelt mozija) 500 000 forin­tot fordítanak. Külső felújítást kap a sárospataki Rákóczi mo­zi 350 000 forintért. Javítják Szerencsen és Tokajban az ülé­seket, Kazincbarcikán felújít­ják az épületet. A keskeny filmszínházak műszaki javítá­sára 800 000 forintot fordíta­nak. Egy távolabbi, műszaki vonatkozású hír: a miskolci Béke mozi átépítését 1968 har­madik negyedévében kezdik meg és előreláthatólag 1969 el­ső félévében megnyílik itt Borsod megye első 70 millimé­teres filmek vetítésére is alkal­mas, korszerű filmszínháza. Köriilsnéiíves utazás Obaajba Jósorsom úgy hozta, hogy az egyik zempléni község­ből az abauji Halmaira kellett utaznom. A menet­rendből kiválasztottam a Miskolcon csatlakozó vona­tot, de a biztonság okáért az állomásom még a 90-es táblázatot is megnéztem, s láttam, minden rendben van, 11 óra 40-kor Halmajon leszek. Igen ám, de amikor Miskolcon az üvegfülkében ülő portástól az indulás felől érdeklődtem, megdöb­benésemre azt mondta, hogy ez a vonat újabban csak Szikszóig közlekedik, Hozzátette még: nagy zúgolódás volt emiatt a naponként arra járó munkások köré­ben, de, hogy visszaállították-e a közlekedést Hal­maiig, ahogy az új menetrendben olvasható, vagy nem, azt talán a peron végén levő információs irodá­ban tudnák csak megmondani. Ott egy asszonyka látta el kedvesen utazási taná­csokkal a hozzá fordulókat, s amikor rám került a sor, udvariasan közölte, hogy bizony, csak Szikszóig közlekedik ez a vonat. A pályaépítés miatt van így, egyébként erről körlevelet adott ki az igazgatóság, s minden állomáson ki kellett volna javítani a menet­rendet. Aztán látva elképedésemet, tüstént ajánlott egy megoldást olyanformán, hogy utazzam a most £ induló gyorssal fel Encsig, onnan 2 perc múlva jön X visszafelé egy személy, s az megáll Halmajon. £ Körülményesen ugyan, de végre így megérkeztem ¥ Halmajra. Persze indulás előtt szidtam. magamban £ a zempléni állomás főnökét, amiért nem javíttatta ki í a körlevél alapján a 90-es táblán a halmaji menetren- £ det. De a kíváncsiság is furdalt, és mielőtt a Tiszai ¥ pályaudvaron felszálltam volna az encsi gyorsra, az £ étterem felé vezető folyosón megnéztem a 90-es táblát. J ¥ S uramisten, mit látok? Ezen sincs beírva, hogy a ¥ £ Miskolcról 10 óra SO-kor induló vonat csak Szikszóig £ ¥ közlekedik. í £ Mit várhatnánk akkor a vidéki állomásoktól, ha a £ X rendelkezés kiadója maga sem hajtja végre? Nem í £ küldhetné hát az igazgatóság ebben az ügyben egy £ £ újabb körlevelet legelőször is — önmagának? (hej) £ k-k'k-kick-k-kickirk-k'kUcicick'klck-k-k-k-irkickick-k-k-kirk'klcfck'k-trk-k Második alkalommal rende­zik meg Szegeden az ünnepi hetek során — augusztus 10-én, 11-én és 12-én — a szakszerve­zeti együttesek táncfesztiválját. Az idei előkészületek színvo­nalasabb, a tavalyinál minő­ségileg jobb műsort ígérnek. Nyolc hazai szakszervezeti együttes, és egy jugoszláv tánc- együttes szerepel a fesztiválon. A szegedi találkozó volta­képpen nem verseny, hanem látványos bemutató. A feszti­vál a részvevő egyűlésekből alakított mintegy 400 tagú cso­portjának táncmegnyitójával kezdődik a Széchenyi téren, majd az új-szegedi szabadtéri színpadon este nyolc órai kez­detlel folytatják a műsort. Az első előadás a Magyar táncok­kal kezdődik. A második na­pon, a népek táncai után az együttesek, ismét a Széchenyi téren, közös szerenádot adnak a város lakóinak. Augusztus 12-én, szombaton a Szegedi Nemzeti Színházban az együttesek vezetői és tánco­sai tapasztalatcserére gyűlnek össze, majd szakmai bemutatót rendeznek. Ugyancsak ezen a napon a környező falvakban is fellépnek az együttesek. A fesztiválon részt vesz az SZMT Avas-együttese is. ba a tanácskozáson. Filmekről kevés szó esett, hiszen e film adott, a megyei vállalat azon nem tud változtatni. A mozi társadalmi és művelődéspoliti­kai megbecsültetésének alapja mégis a film. Ügy érezzük, hogy a Borsod Megyei Mozi­üzemi Vállalat jó törekvései csak úgy érvényesülhetnek, a bevezetőben említett rangot csak úgy teremtheti meg ma­gának és foglalhatja el rangos helyét a népművelésen belül, ha jónak mutatkozó kezdemé­nyezéseit, törekvéseit jó filmek bemutatása is segíti. Ehhez pedig a meglévő filmállomány- nyal való jobb országos és he­lyi gazdálkodás, valamint az országos filmforgalmazás! szervek több támogatása szük­séges. No és persze, a mozílátogató közönségé is. Benedek Miklós Óriás-süllői foglak az István-tóbaiH A rakacai víztárolóban és a Nyékládháza körüli tavakban jó néhány halfajta óriás pél­dányai élnek. A megye sport­horgászai a mostani idényben számos kapitális zsákmányt jegyezhettek be halfogási nap­lójukba. A legutóbb Juhász Gyula miskolci sporthorgászt érte kettős szerencse. Előbb a nyéki István-tóból sikerült ki­fognia egy óriás süllőt. A hal súlya egy deka híján elérte a hét és negyed kilót, ami re­kordnak számít ennél a hal- fajtánál. A hatalmas süllő csak hosszú fárasztás után ad­ta meg magát. Néhány nap múlva ugyancsak az István- tóból egy csaknem 10 kilós vadpontyot sikerült zsákmá­nyolnia a szerencsés horgász­nak. A Rakacai-tóból Ladorján János taktaszadai horgász fo­gott egy ritka nagyságú tő­pontyot, amelynek súlya hat és háromnegyed kiló volt. MOZIMŰSOR BE KE: 3—7. A tolvaj. Magyarul beszelő francia. Széles! 8—9. Két emelet boldogság. Magyar. Széles! K: na­ponta 4, 6 és 8. M: 6. (csak f. li­kőr!) Szent Péter esernyője. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: 3—4. Don Gábriel. Magyarul be­szélő lengyel. (Diákbérlet érvé­nyes!) 5 és 7. A tolvaj. Magyarul beszélő francia. Széles! (Diákbér­let érvényes!) 8—9. Rondó. Jugo­szláv. Széles! Csak 16 éven felü­lieknek! K: vasárnap kivételével naponta de. f. 11-kor! KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: 3—9. Kánkán. I—TI. Színes ame­rikai. Széles! K: naponta du. 5- kor! M: 6. f. 10 és f. 12. A szultán fogságában. NEPKERTI FILMSZÍNHÁZ 3. Az aranyember. Színes ma­gyar. Széles! 4. Don Gabriel. Ma­gyarul beszélő lengyel. 5—6. A tol­vaj. Magyarul beszélő francia. Széles! 7. Két emelet boldpgság. Magyar. Széles! 8. Rondó. Jugo­szláv. Széles! Csak 16 éven felü­lieknek! 9. A tökéletes bűntény. Magyarul beszélő francia. Széles! Csak 16 éven felülieknek! K: min­dennap este f. 8 órakor! FÁKLYA: 3—4. Fény a sötétben. Angol. Széles! 5—6. A pártfogolt. Magya­rul beszélő jugoszláv. Széles! 7—8. Gyerekkocsi. Svéd. Széles! Csak 18 éven felüleknek! K: hétköznap 5 és n. 8. vasárnap f. 4 és hn. 6. M: 6. f. 11-kor! Egyiptomi törté­net. TÁNCSICS: 3—I. (hn. 5 és 7-kor!) Korzikai testvérek. Színes olasz. Széles! 5. (hn. 5 és 7-kor!) Beszéljünk a nőkről. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 6—7. (f. 5 és f. 7-kor!) 8. (csak du. f. 5-kor!) Tegnap, ma, holnap, Színes olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! M: 6. 10-kor! 101 kis­kutya. A NAGY FILMEK SOROZATÁBAN 8. (csak este 7-kor!) Pogányok ideje. Angol. Széles! SZIKRA: 3—4. A Saint-Tropez-i csendőr. Színes francia. Széles! 5. Az aranyember. Színes magyar. Szé­les! 6—4L Tegnap, ma. holnap. Szí« felülieknek! K: naponta n. 6 és f. 8. M: 6. f. ll-kor! A pásztorkirály. 6AGVARI: 3—4. Az ég kulcsa. Magyarul be­szélő színes szovjet. 5. Elcsábítva és elhagyatva Olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 6—8. Fanto- mas visszatér. Színes francia- olasz. Széles! K: naponta í. 5 él hn. 7 órakor! PETŐFI: 3—4. Harlekin és szerelmese* Magyar. Széles! Csak 16 éven fe­lülieknek! 5—6. A tartalékos sztár. Magyarul beszélő NDK. 7—8. Riói kaland. Színes francia. Széles! Ki hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 éá 7, kedd, péntek, szombat csak 7*^ M: 6. 10-kor! Tilos a szerelem. ADY — TAPOLCA (terem) 5—6. Finom kis háború. Színe« román—francia. Széles! 9. Egy magyar nóbob és Kárpéthy Zol­tán. Színes magyar. Széles! Ki szerdán, szombaton és vasárnap du. 6-kor! ADY - TAPOLCA (kert) 4. Alibi a vizen. Magyarul be­szélő csehszlovák. Széles! 5—6. A Nagy Medve fiai. Színes NDK» Széles! 7—8. Fantomas visszatér» Színes francia—olasz. Széles! 9» Egy magyar nábob és Kárpátiig Zoltán. Színes magyar. Széles! KI naponta este f. 9 órakor! (Rossz idő esetén az előadásokat a terem-filmszínházban tartjuk meg!) #■ Figyelem! Figyelcml KÖZKÍVÁNATRA! A nagy érdeklődésre val4 tekintettel ma este fél 9 órai kezdettel a KÁNKAN címd kétrészes, színes, szélesvásznú* zenés amerikai filmet újra játssza a miskolc-tapolcai Kert- filmszínház. Jegyek még kor* látóit számban kaphatók t filmszínház pénztáránál. * KIS FILMEK A MISKOLCI MOZIÉ MÜSOKAN: Bébe: 3—7. Monológ. 8—9, Olaszország vágtában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom