Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek) A MAGYAR SZOCIALISTA M 11NKASPAKT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 187. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1967. augusztus 10. A zon a tanácskozáson, amelyen nemrég a poli­tikai tömegmunka ez ívi tapasztalatait vitatták oneg a járási jogú pártbizott­ságok illetékes osztályvezetői, két olyan példa is szóba ke- íült, amelyeknek egybehangzó tanulságait érdemes számon tartani és a gyakorlati mun­kában széleskörűen hasznosí­tani. Egy munkabizottság, amely az üzemekben végzett agitá- ciós munka eredményeit, prob­lémáit és módszereit tanulmá­nyozta, . megállapította, hogy megyénk pártbizottságai, párt- szervezetei kitűnően oldották meg a IX. kongresszus és- a helyi pártértekezletek határo­zatainak ismertetését, jól moz­gósítják megyénk dolgozóit e határozatok végrehajtására. Ugyanezt állapították meg a legutóbbi országgyűlési- és ta­nácsválasztások politikai elő­készítésére vonatkozólag is. A választások eredményei isme­retesek: a jelölő gyűléseken mintegy 280 ezer ember vett részt. 25 ezer felszólalás hang­zott el, és a1 több mint félmil­lió választónak 99,4 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát! A siker mottója, egyben alapvető feltétele mindkét esetben ez volt: tisztázni a célt, számba venni erőinket, eszközeinket, lehetőségeinket és megosztani a munkát! Meg­osztani valamennyi társadalmi és tömeg szervezettel, és terv­szerűen, cgybchangoltan cse­lekedni. Es ez így is történt. Most, hogy pártbizottsága­ink, pártszervezeteink a gaz­dasági mechanizmus reform- iának előkészítése során nem Állnak kisebb erőpróba előtt, mint az év elején, érdemes visszapergetni az események összefüggéseit. Miként is csele­kedtek ,pártbizottságaink, prfrt- szervezeleink? Milyen erőket állítottak csatasorba? A felvi­lágosítás és a meggyőzés mi­lyen eszközeit és módszereit vonultatták fel? Az eredményes munka leg­fontosabb feltétele kétségtele­nül pártunk kipróbált, a gya­korlatiban helyesnek bizonyult általános politikája volt. Az a politika, amely rendet terem­tett hazánkban, és megala­pozta a szocialista építőmunjca kiemelkedő eredményeit, amely megteremtette a párt és a nép kölcsönös bizalmán ala­puló nyugodt, alkotómunka légkörét. Az a politika, amely fő vonalaiban immár egy év­tizede változatlan, töretlen. Erre a politikára alapozva megvan a lehetősége most is, hogy a reform szükségességét, lényegét, legfontosabb célkitű­zéseit és mindenkit érintő összefüggéseit a legszélesebb körben megértessük, megma­gyarázzuk. Tömegpolitikai munkánk legfőbb célja az év hátralévő hónapjaiban éppen ez. J elenlegi helyzetűnk és feladataink tisztánlátá­sához sokat segített a 'Központi Bizottság június 23-i, Illetőleg ezt követően és ennek alapján a megyei pártbizott­ság július 4-i ülése, amelyen űr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára adott részletes tájékozta­tást a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előké­születeiről. a harmadik ötéves terv eddigi teljesítéséről és a további feladatokról. A cél és ti tennivaló országos és megyei i,horizonton” szemlélődve te­hát tisztázott. Azóta bizonyára valamennyi pártbizottságunk helyileg is áttekintette, meg- katávozta a maga konkrét fel­adata it. Számos probléma tisz­tánlátásában segített az oi_z szággyűlés legutóbbi üléssza­ka is. A rendelkezésre álló erők és eszközök gondos áttekinté­se, felmérése, elosztása és „harcba vetése" most legalább annyira fontos, mint a tenni­valók pontos tisztázása. Ha olyan nagy fontosságú felada­tokat, mint a kongresszusi ha­tározatok széles körű, diffe­renciált megismertetése, vagy az országgyűlési és tanácsvá­lasztások politikai előkészíté­se volt, a munka ésszerű meg­osztásával sikeresen oldották meg pártbizottságaink és párt- szervezeteink — miért ne hasznosíthatnánk most a be­vált módszereket és eszközö­ket? A reform előkészítésével kapcsolatos széles körű felvi­lágosító munkát miért ne le­hetne megosztani valamennyi társadalmi és tömegszervezet­tel? Miért ne kaphatnának az év hátralévő hónapjai során konkrét feladatokat e széles körű propaganda és agitációs munkából a szakszervezetek, a KISZ, a nőtanács, a TIT, a Hazafias Népfront, sőt, a taná­csok is. mint a legszélesebb tö­megszervezetek? Miért hagy­nánk parlagon heverni propa­ganda és agitációs munkánk­ban a „mechanizmus-tanfo­lyamokat” végzett politikai cs gazdasági vezetőket? Az ő se­gítségük megsokszorozná a pártszervezetek erejét és lehe­tőségeit! V alószínű, hogy pártszer­vezeteink a mechaniz­mus-reform propagan­dájában és agitációjában él­nek majd a taggyűlések, a pártnapok, a csoportos beszél­getések és az úgynevezett „ré- teg-agitáció” lehetőségeivel. Párt- és tömegszervezeti okta­tásunk különböző formái is megannyi lehetőséget biztosí­tanak a pártszervezetek szá­mára (október elseje után) a reform céljainak, lényegének, legfőbb összefüggéseinek ala­posabb megértetéséhez. És még sok más lehetőség is ren­delkezésre áll, az üzemi lapok nagyobb nyilvánosságától kezdve a szemléltetés, a köz­ponti és a helyi agitációs esz­közök széles skálájáig A lé­nyeg — éppen az év első felé­ben szerzett tapasztalatok alapján —, hogy pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink osz- szák meg és hangolják egybe a munkát. Válasszák meg he­lyesen a legalkalmasabb esz- j közöket, hogy helyesen gaz­dálkodjanak a rendelkezésük- j re álló lehetőségekkel. Az aposztrofált példák jel- j zik, hogy meghatározott kam­pányfeladatok sikeres megol­dásához, az ehhez szükséges erők és eszközök felhasználá­sához pártbizottságaink, párt- szervezeteink már jól értenek. A gazdasági mechanizmus re­formjának előkészítésével ösz- szefüggő propaganda és agitá­ciós munka sokrétű feladatai arra is lehetőséget nyújtanak, hogy pártszervezeteink hosz- szabb távon gyiimölcsöztessék a jó együttműködésben, a munka ésszerű megosztásában rejlő lehetőségeket. Mert a re­form sikeres megvalósításával összefüggő agitációs és propa­gandamunkánk nem ■ zárul majd le 1960. január elsejével. A munka megosztása, a gyü­mölcsöző együttműködés a pírt, az állami és a tömeg­szervezetek között, az új me­chanizmus körülményei közt jelentkező problémák megol­dásában is célszerű, sőt szük­ségszerű lesz. B z Irányító munkában gyakran jelentkező fe­lesleges ■ „átfedések” megszüntetésének is kitűnő eszköze lehet. Cscpányi Lajos Rozsdás bombák Biztató előkészületek A vásárlók érdekében A póruljárt turista ___________ * ítélet Épül a Sorsod m&ßijfd óriás m ■ i ■■KM» A Borsodi Ércelőkészítőmű építése egymilliórd-kétszázmillió forintba kerül. A Miskolc- tól néhány kilométerre — Sajókeresztúron — kezdett óriás építkezésnél a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat a legkorszerűbb technológiát alkalmazza. A tervek szerint az építők 1968 június végére adják át a gyártelepet. Betonozzák a 36 méter fesztávú parabolikus vasbetonívet a 186 méter hosszú elegyát­alakító csarnok építkezésénél. A különleges építkezési műveletet mozgó állvány segítségé­vel végzik az építők. A kongói zsoldosok elfoglalták Bukavu városát Csőmbe szabadon bocsátását követelik A Reuter hírügynökség je­lentése szerint a kongói fehér zsoldosok és a hozzájuk csat­lakozott volt katangai csendő­rök egynapos harc után elfog­lalták a köztársaság északke­leti határán fekvő Bukavu vá­rosát A kormánycsapatok mintegy 300 katonája Rvan- dába menekült, ahol lefegyve­rezték őket. A város bevétele alkalmá­ból Schramme őrnagy, a zsol­dosok vezére nyilatkozott a Reuter hírügynökség tudósító­jának. Állítása szerint a zsol­Kádár János Székesfehérvárott dosok Kisanganinak július 12-én történt elhagyása óta 900 kilométert hagytak maguk mögött és megsemmisítettek a kongói nemzeti hadsereg több mint ezer katonáját. A továb­biakban kijelentette: „Ha Mo­butu elnök nem hajlandó tár­gyalni velünk, Katangába me­gyünk”. A továbbiakban a tár­gyalások feltételeként jelölte meg a jelenleg Algériában fogva tartott Csőmbe szaba­don bocsátását és bevételét a kongói nemzeti kormányba. Priigyön is befejeződött az aratás (Tudósítónktól.) Prügyön az elmúlt hét vé­gén zöld gallyakkal feldíszí­tett kombájnok vonultak vé­gig a fő utcán. Napégette arcú vezetőik kissé büszkén tekin­tettek körbe. Benne volt e te­kintetben, hogy a nagy hőség ellenére is becsülettel dolgoz­tunk, s benne az öröm: meg­van a jövő évi kenyerünk. Az elmúlt hetekben szinte nem is volt idő pihenésre. 1400 hold gabona várt leara- tásra. Vajon győzi-e öt kom­bájn, bírják-e az emberek a rekkenő hőségben, lesz-e any- nyi termés, amennyit tervez­tek? — ezernyi ok a szoron­gató érzésre. Az elnök, Vajt- hó Miklós és a termelőszövet­kezet párttitkára, Motkó Imre naponta járták a ha­tárt. Ahogy kopaszodtak a táblák, úgy lettek nyugodtab- bak, ahogy közeledett az ara­tás vége, úgy nőtt bennük az elismerés.' Az izgalomnak azonban csak akkor lett' vége teljesen, amikor bejegyezhet­ték a számvetésbe: a búza holdanként! átlaga 15—16, a rozsé pedig 10—12 mázsa. Sajnos, a kedvezőtlen idő miatt árpából mindössze hat­hét mázsa átlag várható. Lehetett volna több ebből is, amabból is — mondták. Ez azonban nem a tsz dolgozóin és vezetőin múlott. A prügvi Tiszamente Termelőszövetke­zet a kapásoktól vár még némi kárpótlást. Mártonffy Béla Pártmunkások zsebnaptára — 1968 A Kossuth Könyvkiadó tá­jékoztatása szerint előrelátha­tólag október végén jelenik meg a pártmunkások jövő évi zsebnaptára. A kiadvány a korábbi évekhez hasonlóan fontos adatokat, szemelvénye­ket tartalmaz, majd a párt­munka időszerű kérdéseihez kapcsolódóan, amelyek tájé­koztatást, eligazítást, segítsé­get nyújtanak a gyakorlati partin un kához. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán délelőtt, a Szé­kesfehérvári Villamossági-, Televízió és Rádiókészülé­kek Gyárába látogatott. Tár­saságában volt Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztály- vezetője és Darvas István, a Központi Bizottság osztályve­zető-helyettese. A vendégeket elkísérte Hercseg Károly, a Fejér megyei pártbizottság el­ső titkára és dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb-el- nöke, a Központi Bizottság tagjai. Az igazgatósági tanácste­remben Papp István vezér- igazgató adott tájékoztatást a tizenegyezer munkást foglal­koztató gyár eredményeiről, valamint a fejlesztés tervei­ről. A vendégek a gyár műszaki vezetőinek kalauzolásával fel­keresték a fontosabb üzemré­szeket. Az üzemben mindenütt meleg szeretettel fogadták a párt Központi Bizottságának első titkárát, aki egy-egy sza­lagnál megállva, szívélyesen elbeszélgetett az ott dolgozók­kal. Kádár János délután a ság- vári gyáregység szerelőcsarno­kában rendezett munkásgyűlé­sen találkozott a VTRGY és más helybeli üzemek dolgozói­val. A megye mind az öt já­rásából népes munkásküldött­ségek érkeztek a gyűlésre, s elküldték képviselőiket a me­gye termelőszövetkezetei is. A nagygyűlést a Himnusz hangjai után Herczeg Károly nyitotta meg, majd Kádár Já­nos szólt a megjelentekhez. Átadta az üzem dolgozóinak a párt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét, elisme­réssel nyilatkozott a gyár kol­lektívájának jó munkájáról, majd az ország belső helyzeté­ről és a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről tájékoztatta az egybegyűlteket. . A délutáni órákban Kádár János felkereste a Székesfe­hérvárott állomásozó maga­sabb katonai egység parancs­nokát. Kálazi József vezérőr­nagy, parancsnok üdvözölte a párt Központi Bizottságának első titkárát, majd baráti esz­mecsere következett. Ezután Kádár János rövid sétát lett a város főutcáján, ahol többek között találko­zott és szívélyesen elbeszélge­tett veterán munkásmozgalmi harcosokkal. A József Attila lakónegyedben a szívélyes in­vitálásnak eleget téve. betért Juhász Károlynénak, a VTRGY dolgozójának ottho­nába, amerre járt, mindenütt nagy szeretettel vették körül, köszöntötték a párt első titká­rát. Este a Velence szállóban a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának elnöksége vacso­rát adott Kádár elvtárs tisz­teletére, amelyen részt vettek ra varos és a megye politikán gazdasági vezetői, tudományos munkatársai, értelmiségi dol­gozói. A megjelenteket Enge János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke kö­szöntötte, majd a vacsorán pohárköszöntőt mondott Mol­nár Iienrikné, a németajkú Gánt község tsz munkacsapat vezetője és Kádár János. Lenin-rende! nyújtottak át Fedorenkónak Kedden a Kremlben átnyúj­tották a Lenin-rendet Fedo­renkónak, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselőjének. A napokban több szovjet diplo­mata kapta meg ezt a magas kitüntetést, közöttük Zorin Párizsi szovjet nagykövet. Ugyancsak kedden rette át * Lenin-rendet Szokolovszkij marsall és Abatov hadsereg- tábornok. A szovjet ismeretterjesztő társaság, a Znanyije előadói közül tizenkilencen Lenin-rendet, * —** *>*«**». • Megosztva jobb!

Next

/
Oldalképek
Tartalom