Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

Kedd, 1967. augusztus 8. ESZAKMAGYARORSZAG [ Hejőbába | Májusban kezdték szervezni, *wkészíteni az aratást. Fel­kérték az erőket, a lehetősé­geket, és úgy látták, hogy a termelőszövetkezet saját ereje {Jeni lesz elegendő a gyors, biztonságos aratáshoz. Hejő- •tebán ugyanis nincs túlságo­sa sok ember a termelőszö­vetkezetben, mert közel a vá- b°s, s az ipar, mint mondják, kég mindig biztosabb kenyér. Már akinek. Az Üj Élet Ter- kelőszövetkezet legszorgalma- kbb tagjai aligha cserélné­lek az iparban dolgozó föl­kekkel. A tagság rácáfolt ® vezetőségre Májusban még úgy látia a Vezetőség, hogy nem bírnak 5®ját erővel learatni. Kerestek, kvtak idegeneket, más közsé­gek lakóit és üzemi munkáso­kat is. — De szerencsénkre nem löltek, senki se vállalt aratni- Valót szövetkezetünkben — kondotta a minap Vida Lász­ló termelőszövetkezeti elnök. És ezzel kétszeresen jól jár­unk. Elsősorban azért, mert kénytelenek voltunk maximá­lisan jól szervezni és mbzgósí- teni minden erőt. Tagságunk ® korábbi évek tapasztalatai­hoz viszonyítva egyenesen rá­cáfolt a vezetőségre. Július 23- befejeztünk minden aratá­si munkát, még a cséplést is. volt a második haszon. Nőm kellett idegeneknek fl- tetni az aratásért. De talán teég egy harmadik haszon is van. Az, hogy tagságunk vég- ro megismerte saját erejét, és e*zel nemcsak új munkamo­rál született, hanem új közös- ®égi szellem is. fe A hejőbábai tjj Elet Terme­szövetkezet búzából 18 má­kka holdanként! átlagtermést tekarított be, összesen 560 hold területről. Sohasem volt még á falu határában ilyen gazdag termés, sem ilyen gyors ara­tás. , Az összes területűk 2170 «old, ebből csak 1780 hold a hkántó. Nem túlságosan nagy a gazdaság. De az állatte­nyésztést — bár ahhoz kell a tegtöbb állandó ember — tel­tek erejükkel szorgalmazzák. “Olemleg, például, egy 30 férő­helyes sertésfiaztatót és egy “h0 férőhelyes sertéshizlaldát fpítenek. Ezek már korszerű tetesítmények lesznek: önetető önitató berendezésekkel. Miért drága a hús? '. ~~ összefüggésben van-e ez * beruházás a mezőgazdasági tel vásárlási árak emelésével? *" kérdeztem Vida László el­nöktől. , — Feltétlenfa — hangzott a Válasz. — De még inkább összefüggésben van az új gaz­dasági mechanizmussal, bár a kettő elválaszthatatlan egy­mástól. Mi most elsősorban a korszerűségre törekszünk, hogy termelési költségeink alacsonyabbak, gazdaságossági hvodményeink jobbak legye­nek. Mondok egy példát. Té­ten öt-hat kiló abrakból állí- teftunk elő egy kiló húst, nyá- *0° négyből. Rengeteg abra­kot megetettünk, vagy inkább kényszerűségből elpocsékol­junk, mert korszerűtlen épü- tetekben tartottuk az állatot. Mem szabad ilyen körülmé­nyek közt gazdálkodni. A korszerűtlenség miatt drága * hás. De nem szabad bele­nyugodni. Ez a mostani ér­lelés nagyon jó ahhoz, hogy gyorsabban megteremthessük n korszerű körülményeket, és teután olcsóbban termeljünk. Cigányok • közösben Ez a nem túlságosan nagy területű termelőszövetkezeti gazdaság ezer sertést, 50 Szarvasmarhát és ugyanannyi bébi bikát hizlal meg évente. A sertések átlagsúlya 110, a bikáké 500. az egyéb szarvas­marháké 550 kiló. Bébi bikát három éve hizlalnak, és ered­ményeik kiválóak: 16 hónapos korra elérik az 500 kiló súlyt. Gondozójuk Nótár István, 40 év körüli cigány férfi. Ci­gány, ezúttal hangsúlyozni kell. ,— Cigány, de nagyszerű munkás — mondotta az elnök. — Egyébként nincs egyedül. Termelőszövetkezetünkben ti­zenöt-húsz cigány dolgozik példásan, az egész község la­kosságának tiszteletét, elisme­rését és szeret tét élvezve. Nincs lenézés, megkülönbözte­tés. A végzett munkát veszik alapul az emberek, nem a bőr barnaságát. — Minden cigány ilyen jól dolgozik? — No, azt nem mondanám. Akik a termelőszövetkezetben vannak, azok jól dolgoznak. Sokan az iparban is becsület­tel helytállnak. De vannak még köztük részegesek és nap- lopók is. Igazán tanulhatná­nak a többiektől, akik kivív­ták maguknak a megbecsülést és az elismerést. Dicsérte az elnök Nótár Szerén cigánylányt is (ez a név Szeréna, vagy Szerénke a naptár szerint, de a cigányok csak Szerén-ként használják), aki egy tehenészcsapatban dolgozik. Hárman vannak, mind nők: Fehér Lajosné. Hu- dák Lúszlóné és Szerén. Elő- hasi (elsőborjas) üszőket gon­doznak, és kiváló tejhozamo­kat biztosítanak. Már az első borjú utón is 2000 liter tejet fejnek tehenenként, azaz üszőnként, ami elismerésre méltó eredmény. Mti n h a verseny A termelőszövetkezetben két tehenészbrigád van, mert 1964 óta megháromszorozódott a létszám (jelenleg 130 tehenük van). Mindkét brigád példá­san, jól dolgozik. Van egy ser­téstenyésztő és egy sertéshiz­laló brigád is. Tavaly kiváló címet nyertek, most a szocia­lista címért versenyeznek. Egyébként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére szer­vezett termelőszövetkezetek közötti járási munkaverseny­be a hejőbábai Üj Élet vala­mennyi tagja benevezett, és részt vesznek a megyei ter­melési versenyben is. Felaján­lásuk az 50. évfordulóra, sok egyéb közt: a bruttó termelési bevételek túlteljesítése öt szá­zalékkal, és a termelési költ­ségek csökkentése ugyancsak öt százalékkal. A versenyben, eddig Okvárt János tehenész brigádja bizonyult a legjobb­nak, de messze van még az esztendő vége. — A verseny végeredmé­nyét majd a zárszámadási közgyűlésen fogjuk kihirdetni, ahol remélhetőleg nemcsak jutalmakat, hanem jövedelmet is bőségesen fizetünk. Az idei gazdálkodásunk minden ered­ménye és az emberek példás szorgalma ennek máris biztos feltétele — mondotta befeje­zésül az elnök. Szcndrci József Örvendjetek, fogyasztók ! Hiszen februárban, a szakszervezeti választá­sok idején több üzem­ben társadalmi, kereske­delmi ellenőröket vá­lasztottak. Olyan embe-. reket, akikben a szak­szervezeti bizottság is, a dolgozók is megbíztak. — Segítsék az ellenőrök a kereskedelem munká­ját, védjék a vásárlók érdekeit, ahol vissza­élést tapasztalnak — mondták, hogy aztán a szó elrepüljön, s marad­jon minden a régiben. Az ellenőrök tudomá­sul vették megbízatásu­kat. de azóta az üzle­tekben csak elvétve ta­lálkozni velük. Méltat­lanokra esett volna a választás? Szó sincs ró­la! Csak éppen többsé­gükkel sehol sem állnak szóba. Hiányzik valami, ami sok halven minden­nél fontosabb: egy dn- ra b pavir. Az ina zol - vány. hogy megkezd­hessék mvnkéjvknt. Az SZMT-nél azt mondják, inazolvány nincs. A társadalmi el­lenőröknek előbb egri központilag szervezett lanfnbiamot kell elvé­gezniük. papírt csak azután kaphatnak. Az igazolványt állítólag minden percben várják. Fél év telt el a vá­lasztások óta, A tanfo­lyamnak se híre, se hamva. Jövőre tartják meg? Két év múltra? Vagy talán sohanapján? Lehet, hogy nem is fon­tos az egész? De azért csalc ör­vendjetek. fogyasztók! Az első lépés megtör­tént. Ez is valami. (ft) A liogyan a cím mondja, szó szerint galambok vereked­tek a Széchenyi utcán, az színház negyedik emeleti csatornáján. Ezt onnan vettük észre, hogy egy fióka kizuhant, közvetlenül a lábunk elé. Azt hittem, barátkozó, emberekhez szokott madárkáról van szó, aki zuhanórepü­léssel csapott le a jókora falatra... Tévedtem. Tolla hullott, felborzolódott, oldalt billent — megüthette magát. Meg is szédült Felvette egy arra járó, és sajnálattal felmutatta. Közben a csatornán ádáz harc dúlt. Egy acélkékes és egy rozsda­barna tollazatú galamb harcolt a fészekért. Pihék, tollak, selymesre font giz-gazok hullottak alá, amint a neki-nekiinduló madarak egymás­ba kaptak a fészek szélén. Sokan megálltunk. Mit tehettünk egyebet? ' Szemlélődtünk. A harc mindenkor iszonyatos. Különösen, ha szeműnk előtt játszódik le, s mi nem szólhatunk bele, nem nyúlha­tunk közbe. A galambok szárnyukkal csapkodtak, csőrük­kel ütöttek, s talán karmokká idomították lábukat, mely­ben jelképesen olajágat tartanak — a plakátokon. Barna, kékes tollak hullottak alá, s ott gubbasztott a kitaszított fióka egy tenyéren. Alig lüktetett testében az élet, fejét megpróbálta elrejteni szárnyai bórzolt tollazatában. A harc egy időre megszűnt. Eldöntődött talán a csata? Nem tudni. Egyelőre a kékes ült a fészken, a rozsdaszinú pedig alkalmasabb pontot keresett — új támadáshoz? Fé­szekrakáshoz? Nem tudni a szándékát. — Ezzel meg mi lesz? — kérdezte valaki. A fiókáról van szó. — Dobja fel... Tud már az repülni — javasolta valaki. — Nagy az, csak lusta. — Azért is dobták ki az öregek, hogy tanuljon — véleke­dett valaki. — Ugyan! A fészekért vitatkoznak. — Közben kilökték a kicsit! — Dobja már, no! — biztatták azt, akinek tenyerén ült az árva. — Ne féltse annyira! Meglendítette. Szárnyai megnyíltak, ügyetlenül csapko­dott néhányszor, aztán visszazuhant a járdára. — Ez csak kínzás — mondta bűntudattaL Egy keszeg férfi kiragadta kezéből. — Vigye be a portára, onnan majd felviszik qz anyjához. — Az lökte ki... Én láttam. Mert lusta. — A másik volt a bűnös, az a barna. Egy kaján bariton röhögve el akarta vágni a vitái — Maga fogta meg, vigye haza, jó levese van... A husi­ja is jó. — Ugyan A harc odafönn újra kezdődött, majd újra szüneteli üj tanácsokat adtak az emberek, új bámulók jöttek. Bizsergető jóság járhatja át az embert, amikor ilyet látf Igen, persze. Humanizmus? Így is hívhatjuk, nevezhetjük. De nekem az jutott eszembe, hogy három hete az avasi presszó előtt vagy négyen megvertek egy törékenyül vé­kony férfit. Ott is sokan megálltak, szurkoltak is a maguk módján. De senki sem szólt bele, senki sem védelmezte azt az egyet, s mire a körzet rendőre odaérkezett, már véré­ben feküdt, és azok, akik teljes erejükkel ütöttek, erőfölé­nyük biztos tudatában támadták, szépen elsétáltak. A zért jutott ez a másik eset eszembe, mert valaki azt mondta, hívják ki a tűzoltókah kocsival, azok majd igazságot osztanak az árra, a védtelen javára a fé­szek-harcban, s anyját is visszakapja a fiókgalamb ... Baráth Lajos Galambok harca Egyetemet építenek az egyetemisták kapcsolódó üzemcsarnokot lé­tesítenek, melyben a gyártás­technológiai sorrendnek meg­felelően szabászatot, gépházat, felületkezelő és szerelőrészle­get alakítanak ki, a visszama­radó régi épületekben pedig szociális helyiségeket, étter­met, öltözőket, fürdőket és raktárakat rendeznek be. A gyár bővítését és korsze­rűsítését úgy oldják meg, hogy az építkezés alatt egy órára se szüneteljen a terme­lés. Ennek biztosítására az elő­készületeket már megtették. A termelői és a fogyasztói árakról Szovjet egyetemisták a gödöllői cpítkczcsnéL III. S zóltunk róla, hogy ár­rendszerünk eddig a központi hatósági ár­rögzítés elvére épült. Ez bizo­nyos mérvű merevségre veze­tett, mert nem tudta folyama­tosan követni a munkaráfor­dítás arányainak változásait, és nem is nagyon ösztönzött a ráfordítások csökkentésére. Az jj gazdasági mechanizmusban rugalmasabb, a piaci mecha­nizmusokat. hatásokat jobban figyelembe vevő árrendszert óhajtunk kialakítani. Az ezzel kapcsolatos elveket és gya­korlatot próbáljuk elemezni a Diósgyőri Gépgyár életében, iövőben i működésében. Dr. Fürdös László, a gyár terv főosztályának vezetője Amondotta ankétünkön, hogy náluk nem könnyű az egyes termékek árainak kialakítása. Nem, hiszen mintegy 1200 féle gyártmányt termelnek. ez mind más és más ráfordítást igényel. Eddig bizonyos vonat­kozásban könnyű dolguk volt, túszén csaknem valamennyi terméket kötött áron értékesí­tették. Egv-egy esetben ettől rsak a felsőbb hatóságok jó- váhagvásával térhettek el. Az új elvek és gyakorlat sze­rint a termékforgalmazás há­rom csatornán történik majd. Az exportszállítást — mivel a nálat. a konkurrencia hatásá­ra, az adott körülményektől, lehetőségektől függően olcsób­ban is forgalomba hozhátja termékeit És ami különösen kapcso­latban van az új mechaniz­mussal: termékeinek mintegy harmadára az egyéni megren­delés alapján a megállapodá­sos ár az irányadó. A többféle árakról még any- nyit: az „átárazás” a tényle­ges ráfordítási igény alapján a gyár műszaki és közgazdasági vezetőinek irányításával tör­tént. Az átárazást, illetve a javaslatot szak-főbizottság vizsgálja felül, hagyta, illetve hagyja jóvá az irányárakat B ár az árarányok tenden­ciózusan megközelítik vagy elérik az érték­arányokat, egyes termékféle­ségek dotációsak lesznek. Szubvenció-igényes például a Borsodi Vegyikombinát egyes termékeinek, s a DIGÉP va­súti export kerékpárjainak gyártása is. Ez a dotáció; szubvenció a termelésfelfutós; a fejlesztés, az új technikai; technológiai eljárások révén — várhatóan — fokozatosan csökkenthető, illetve csökken­teni kell. Csorba Barnabás (Folytatjuk^ i Rácáfoltak a tea vezetőségére Bankhitelből új üzemcsarnok A Tisza Bútoripari Vállalat az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit kihasználva az el­következő három évben saját beruházásból, megelőlegezési bankhitel igénybevételével mintegy 15 millió forintot for­dít sátoraljaújhelyi gyáregy­ségének fejlesztésére. A határ- menti gyárban az egymástól távoleső zsúfolt műhelyrészek már gátolják a termelés növe­lését. Nemcsak az anyagmoz­gatást nehezítik, hanem kihat­nak a minőség alakulására is. Ezért 1970-ig az elavult mű­helyek egy részét folyamato­san elbontják, és helyettük csaknem 4 ezer, négyzetmé­ternyi alapterületen egybe­önkéntes ifjúsági tábort szervezett saját egyetemük építésére 73 elsőéves agrár- egyetemi hallgató Gödöllőn. Munkájukat néhány hétig kül­földi akadémisták is segítik. A Szovjetunióból, s a későb­biekben Csehszlovákiából ér­keznek a táborba fiatalok. Se­gítségüket a tábor tavalyi leg-1 jobb brigádjai viszonozzák): majd. Cserébe ók is építkezé-j seknél dolgoznak, és állami; gazdaságok munkájában vesz-; nek részt gyár nem kapott erre önálló jogot — a külkereskedelmi vállalatokkal bonyolítják le. Ami új: az eddigitől eltérően ez közös vállalkozás lesz. Ez azt jelenti, hogy az említett szervek anyagilag is érdekel­tek az export forgalomba ho­zatalában. A belföldön gyártott termé­kek egy részét — főleg gépe­ket, gépi berendezéseket — a KGM készletező vállalatai hozzák majd forgalomba, kö­zös érdekeltséggel. A KOHÉRT eddigi feladat­köre megváltozik, s így 1968. január 1-től a DIGÉP közvet­len megrendelés útján gyártja le és hozza forgalomba a ko­vácsolt termékeket. És hogyan alakulnak a gép­ipari termékek árai? A DIGÉP termelésének mintegy kétharmadára ezek után is az árjegyzéki, illetve a maximált árak vonatkoznak, amelyekre a központi előírá­sok érvényesek. (Ilyenek a vasszerkezeti, kovácsipari ter­mékek, a rugók, a vasúti ke­rékpárok.) A maximált ár — amely az említett termékcso­portok egy részére vonatkozik — azt jelenti, hogy bizonyos termékféleségeknél a megálla­pított felső határ nem léphető túL A gyár a kereslet és a Isi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom