Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
Vteärnap, T!)6T aosTWrftfs 'St ra GSZAKMAGTAItÖKSißÄG $ „dl! Eeito a viliién, Répáshiila it RÉPASHUTA: öík„ Borsod-Abaúj-Zemplén megye miskolci járásában, a Bükk hegységben. L: 500 (1960). Vá: Lillafüred. Erdőgazdaság. Répáshutától DK-re van a híres Balla-barlang. Ennyi olvasható Répáshuta önálló tanácsú községről az Üj Magyar Lexikon 5. Mf—R kötetében. A falu, amelyet a Bükkben az egri útról, ott lenn a völgyben látni szoktunk, így szerepel. három sorban. Ezek az adatok nagyjából változatlanok, legfeljebb azt fűzhetjük hozzá, hogy a lélekszám napjainkban 601, főleg erdőgazdasági dolgozók élnek itt. Idényben a nőkkel együtt a munkaképes lakosságnak 80 százaléka dolgozik az erdőben, egyébként 05—70 százalék. A munkaképeseknek mintegy 20 százaléka gyári munkás Diósgyőrben. Busszal járnak be. A község lakossága szlovák nemzetiségű, de magyarul beszélő, az iskolában idegen nyelvként szlovákot tanítanak. Személygépkocsi jelenleg négy darab van a faluban, ezenkívül hárman befizettek rá. Esténként a ban. Derne Dezső, a miskolci műegyetem oktatója megalakulása óta foglalkozik a kórussal, és sok sikeres szereplés jelzi a másfél évtizednél hosszabb utat. Legutóbb egyórás műsort adtak a rádióban. Négy nyelven énekel a kórus, és negyven tagja között a legkülönbözőbb korosztályok találhatók. A kóruson kívül színjátszók, táncosok működnek a MEDOSZ kultúrotthonban, hetenként kétszer filmvetítés is van. A Jánoslk című táncjátékkal sokfelé arattak sikert az utóbbi időben. A művelődési otthonban nagyterem, klubszoba, könyvtár működik. A LÁTOGATÓT az új házak szép sora lepi meg. Mindenfelé korszerű, friss vako- latú házak vonják magukra a figyelmet. A községben 107 ház van, közülük egyet ítéltek lebontásra, összesen két olyan épületet találunk, amelyet a felszabadulás óta nem érintettek. Ezzel szemben az új, vagy a teljesen felújított házak száma: 96. Kétmillió forintot is meghalad az OTP-kölcsön cal. Téli hajnalokon sokszor^ csak nagy késéssel indulhat el~ az autóbusz, mert erősen lc-~ hűlt. A község társadalmid munkában felépítené az autó-E busz-beálló helyiséget, azon-E ban a 3. számú AKÜV mégE az építőanyag fuvarozásával~ sem járul a busz megóvását~ szolgáló építéshez. A ré-~ páshutaiak ilyen irányú ja-= i*”» • . - s . §11 Nyári utazások — akarva- akaratlan — sokféle emberrel, vidékkel ismertetnek meg. Már-már kisértésbe estem: hazám erkölcsi térképét akarom sokszor megrajzolni. Kétségtelen, dolog: területi és történelmi adottságok, múlt és jelen, humusz és uraság ápolták vagy hagyták ápolatlanul az ország különböző részein a fákat, és az emberi lelkeket. l\lár közhely Pannóniát emlegetni, és „művelt” dombokat a Dunántúl kapcsán — napfényt, paprikát és szatymazi barackot Kecskemét—Szeged társításaként — csendőrt, szuronyt, uraságot, bányát északkelet múltjában. A vb-clnök: A 3. sz. AKÜV nem akar segíteni... A tanácsház és a nagyszerű rendelő a hegyek lábánál. mély völgybe is harminc televízió hozza el a távolabbi világot. Mindezt talán hozzá lehetne írni a lexikon adataihoz is, de mi egészítsük ki azzal, amit a napokban tapasztaltunk. s amiről Varga Ferenc, a Miskolci Járási Tanács vb- elnöke, Horváth János, a Répáshutai Községi Tanács vb- clnöke, Telckes Sándor, a Hazafias Népfront helyi titkára, Szívós Lajos iskolavezető, s nem utolsósorban dr. M. Szabó László, az ide járó körzeti orvos tájékoztatlak. A REPÄSHUTAI iskola osztatlan. Eddig három nevelő működött benne, az új tanév kezdetétől jön a negyedik, aki szaktanár. A lanulógg|§::; ' WWMÍ A körzeti orvos: Ilázipati- J kát szeretnék berendezni-, létszám tavaly 83 volt, most valamicskét növekszik, mivel a felsőtagozatosok a szaktanár érkezése folytán nem mennek el a sátoraljaújhelyi szlovák iskolába. Az elmúlt tanévben kilencen végeztek, közülük öt fiú továbbtanul, a lányok otthon maradnak. A politechnikai műhelyben erdészeti, illetve faipari munkákkal foglalkoznak. Érdemes megemlíteni, hogy ösz- szesen öt olyan 50 éven aluli dolgozó él a községben, akinek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Cjkkünk címét egy répáshutai műsortól kölcsönöztük. Ezzel a címmel szerepelt a tizenhat éve működő vegyeskar a közelmúltban a rúdió— ennyit költöttek a répáshutaiak építkezésre. Az építkezés a szomszédok, barátok, rokonok összefogásával, az erdőgazdaság segítségével történik. A kedvezniényes építőanyag, fuvar és a rokonság, valamint a szomszédok segítsége szolgál a szép, új házsorok „alapjául”. Természetesen pénz is kell az építkezéshez. Az erdei munkán keresett pénzen kívül sokat jövedelmez a községnek az állattenyésztés (360 szarvasmarha van a kis faluban), valamint az erdei melléktermékek gyűjtése. A MAGANÉPlTKEZÉSEK mellett o társadalmi jellegű építés és az abban végzett közös munka jellemző Répáshutára. 1960—ül-ben társadalmi munkával építették a tör- pevízművet. S azóta még sok mindent. Legutóbb elkészült az orvosi rendelő. Az orvos Bükkszentkeresztről jár ide, hivatalosan hetenként egyszer; korábban magánlakásban folyt a rendelés. Kilencvenezer forint értékű társadalmi munkával toldották meg a répáshutaiak a megyei tanács egészségügyi osztályától kapott segítséget, s két hónappal ezelőtt ünnepélyesen átadták a valóban korszerű, a kis létszámú falu igényeit szinte meghaladó épületet.', (A társadalmi munkából olyany- nyira kivette részét a falu lakossága, hogy nem egyszer haza is kellett embereket küldeni, mert nem tudtak számukra munkál biztosítani.) Folyik a fő út portalanítása. Az eredetileg tervezett 400 méter helyett 800 métert végeznek el, és a rendelkezésre álló 40 ezer forint költségkeretet itt is társadalmi érövéi toldják meg. A napokban kezdik meg a tűzoltószertár építését, amely — hasonlóan a korábbiakhoz. — nagyrészt társadalmi munkával épül. A szeri árban lesz raktár, iroda, oktatószoba, és itt kap helyet a községi könyvtár is. A tervet a népfront társadalmi műszaki akciója keretében készítették. A szükséges költségnek csaknem a felét, mintegy 63 ezer forintot társadalmi erőből fedezik. Itt kell megemlíteni egy panaszt. A községet autóbuszjárat köti össze MiskolcA szatymazi barackosok táján döcögött a vonat. Velem szemben ült egy ifjú hölgy. Filmvilágot és He- mingívay-t olvasott. Geofizikus volt. Algyőiről, az alföldi olajmezőkről. Nagy távlatok, lehetőségek. Szakmailag képzi magát, kulturális igényeinek megfelelő várost talál Szegeden. S egy érdekes dolgot említ: — Kétféle végzett fiatal van. Az egyik, aki azonnal összkomfortos lakást, kocsit, külföldi utazásokat akar. Pénzt. Sok pénzt. A másik: rászán öt, tíz évet nz életéből a további szakmai elmélyülésre. Lankadatlanul dolgozik, kisebb, fizetéssel, a több szakmai tudásért. És tudja, hogy így alapozza meg jobban az életét. Saját szakterületén elmélyült, esetleg kiemelkedő lesz. Amaz jól fog keresni, már fiatalon. De aztán? Aztán mi lesz az élete? Célja? egyszeri kőtelező rendelés he- E « kc.U dönteni! És jól kell lyett, társadalmi munkában5 aontenl■ kétszer jön, s esetenként 40E ® —42 beteget vizsgál, vagy kp-= zel. Most azt tervezi, hogy= házipatikát is berendez, s íg>'E nem kell a gyógyszerre várni.= a városba menni érte. ~ Ä község legelhanyagoltabbe épülete, egyike a két ócská-E nak, a. kocsma. A Borsod e megyei Vendéglátóipari Válla-E lat üzemelteti, de látszólag;; nem sokat törődik vele. Az-; Az ózdi vonat suhant velem. Suhant, nem döcögött. Mert a Budapest—Miskolc vonal, s egy kicsit még az ózdi is (na. meg újabban a Tokaj-expressz) az ország egyik legjobb, ha nem is legtisztább vonata. Szemben velem ült egy ifjú hölgy. Jegyzetfüzet volt a kezében. Tanult. Most teszi le a nővér-vizsgát, a megye egyik kórházában dolgozik. örömmel, szívvel végzi munkáját. Képesítést is szerez. De... Legnagyobb fájdalma: az ura nem érti ezt. Minek ez a tanulás? Minek a képesítés? Amennyi kell, megvan. Több sörre úgy sem jut. Mert, ha arra jutna! Mindennap tiz-tizenkét korsóval! Az igén. De Sárika úgyis csak azért tanul, hogy jobb lakást, szebb berendezést szerezzen. A gyereknek jobb jövőt? Miért? Kínlódjon az is. Mint ö kínlódott, amíg szakképzett épitömun- kás nem lett. A múltkor is megverte Sárikát. Miért? Mert nem' akart elmenni vele sörözni. Ennek más szempontja sincs, csak a sör. Egy nagy százkilós söröshordó. A léptei döngnek, a hangja zeng. a tenyere, mint az exkavátor- lapát ■ ■ ■ Tudom: lehetne fordított a helyzet. A geofizikus jönne Putnokról, s a nővér ura építene Szeged mei.ett. De: közöny a fejlődés, megvetés a szellem dolgai iránt fel-feltűnik minden tájon. Igaz: mind több érdeklődés is. Ahogy azonban hazám erkölcsi térképét rendezgetem magamban, azt is látom: kevés közép-európai országban van olyan magasszintű és sokrétű tudományos és humán folyóirat, mint éppen nálunk. Ez a magas színt sokszor kiáltó ellentétben áll a még el nem indult fejlődésre képesek számával. S ez juttatja eszembe a Nagyvilág júliusi számának ke- rckaszt al-vitáját az érthetetlen irodalomról. A tudomány, irodalom és művészet létjogosultságát nem azoknak a száma dönti el, akik „értik". Abody Béla hozzászólását kell idéznem: „Az irodalom- szociológiai rét cg vizsgálatok kimutathatják, milyen műalkotást ért meg a holland átlag-értelmiségi 1962-ben, a magyar üzemi munkás 1963ban vagy egy bolgár általános iskolás 1967-ben. Ezek a vizsgálatok annál értékesebbek, minél konkrétebbek ... De, ha ezeket a részeredményeket összemossuk, s a közös nevezőt keressük, nyilván igen általános, tudományosan hasznavehetetlen eredményre jutunk. A tömegstatisztika tehát nem alkalmas módszer a művészeti érthetőség objektív kritériumainak megállapít ásaira. A befogadó agyakat kell szélesíteni és edzeni, intézményesen. tervszerűen, s a legszélesebb körben, értelmesen, szocialista módon...” Ezek a befogadó agyak igen nagyszámúak. A sfa- tisztika, hogy visszatérjünk rá. soha ilyen nagy tömeg ifjú és idősebb „tanulót”, magát képző és vizsgázó embert ki nem mutatott, mint ma. És mégis. A bizonyítványt szerzők száma nincs mindig arányban az „emberségre törekvők”, a „szakmában elmélyülök,” szú. mával. Mert az ózdi kis asszonyka is képesítést, több emberi életet akar. Ac algyői is. S a maguk módján mindketten megfogalmazták a „több emberség” fogalmát. Mert ahogy a szabolcsi Váci Mihály írja: „nekem szabadságnak az nem elég, ha a nyomorúság leveszi népem szájáról fojtogató tenyerét." Nem elégi A söröskancsók bősége. Nem elég: az úrtól tanult hetyke nóta. Dönteni kell! A bizonyítvány-hajsza sem elég. Csak a jó szakmai tudás. És az emberség. Ezért kell közel hozni a remek folyóiratokat a szeles rétegekhez. Ezért kell szélesíteni a befogadó agyakat. Az új iskolai évben is. Mindig. Szüntelenül. TATRAY BARNA vaslatát — a helyi vezetők tájékoztatása szerint — legutóbb augusztus 14-én elutasították. Kár, mert így az autóbuszok a jövő télen is a szabadban éjszakáznak, tovább rongálódnak. ERDEMES körbejárni a rendelőt. Az orvos a házigazda büszkeségével kalauzol, Anva- és csecsemővédelmi tanácsadó rész, külön előszobával. Váróterem, ahonnan öltözőkön keresztül lehet bejutni a rendelőbe. Jó műszerellátás, felszerelés, besugárzó lámpák. Pihenőszoba az orvos részére, ha éjszakára kerül a községbe. Városban is szívesen látnánk ilyen körzeti rendelőket. Az orvos, hogy a répáshutai-: ak lelkes társadalmi munkáját viszonozza — bár Bükk- szentkereszt és Bükkszentlász- ló is hozzá tartozik — a heti egyszeri kötelező rendelés helyett, társadalmi munkában kétszer jön, s esetenként 4ő —42 beteget vizsgál, vagy kp- zel. Most azt tervezi, hogy; házipatikát is berendez, s Így nem kell a gyógyszerre várni,: a városba menni érte. Ä község legelhanyagoltabb: épülete, egyike a két ócska-: nak, a. kocsma. A Borsod: megyei Vendéglátóipari Válla-; lat üzemelteti, de látszólag; nem sokat törődik vele. Az; épület külseje visszataszító.: belseje még inkább. A poros szarvaságanbsok .nem teremtenek jó hangulatot, udvarára kimenni pedig szinte életveszélyes. A nagy idegenforgalmat vonzó hegyi falu feltétlenül kulturáltabb vendéglátó helyiséget kíván. Említsük meg azt is, hogy ebben a községben a kocsmában 1926 óla nem volt, említésre érdemes verekedés. Nem kellene hát a vállalatnak a berendezését sem féltenie. ENNYIT MÉG hozzá kellett fűznünk a lexikon három sorához, hogy legalább vázlatosan, szinte tőmondatokban ismerjük meg az inkább csak a fent kanyargó országúiról látott falut., ott lenn, a völgyben. (benedek) Humor-atlasz Berlin: — Ha majd a férjem leszel, drágám, minden gondodat és bánatodat megosztom veled! — Köszönöm, kedvesem, de nincs se gondom, se bánatom. — Hát nem mondtam, hogy ha majd a férjem leszel? New York: Brown másodszor nősült, megkérdi a kisfiát: — Nos. hogy tetszik az új mama? — Apa, azt hiszem téged becsaptak. Nem is olyan új. * Párizs: Szereted a férjedet? —■ Természetesen. Általában szeretem a férfiakat. A kis telhetetlen — Vizet, mindig csak vizet, hiszen alig három hete, hogy ittál! (A Stern karikatúrája) — Tehát, kartársak — mondta egy értekezleten az áruház igazgatója —, nyakig vagyunk az idegenforgalomban. Csak úgy árad hozzánk a sok külföldi. És mi? Még csak meg se tudjuk értetni magunkat velük, meri nem tudunk idegen nyelveket. — Én tudok latinul — szólt, közbe Tsimel, a divatáru osztályról. — A latint már régóta nem használjak. Ezzel nem Jönnek a sokra mész. — Filipcsak tud angolul! — kiáltotta valaki a terem sarkából. Az öreg Filipcsak, a háztartási cikkek osztályáról, bátortalanul odaballagott az elnökség asztalához. — Tessékfcsak, tessék... — Az igazgató szívélyesen nyújtotta a kezét. — Tényleg beszél angolul, kartársam? — E litl, igazgató úr... Egy kicsit, — Nagyszerű! Kap egy harci feladatot. FilipcsakJkarlársl Állítson össze listát azokról a szavakról, kifejezésekről, amelyeket a leggyakrabban használunk itt nálunk, az áruházban. Ezeket fordítsa le angolra. Világos? A maga kis szótárát majd stencilen lehúzzuk és minden osztálynak adunk belőle ... Az öreg Filipcsak munkához látott. Egy hét múlva a szótár elkészüli. Az igazgató kívánsága szerint benne voltak mindazok a kifejezések, amiket az eladók a vásárlókkal szemben o leggyakrabban használnak. Íme, néhány: „Nincs." „Volt, de eladtuk az utolsó darabot is." „Én találjam ki maga helyett?” „Fogyjon le egy kicsit, és jó lesz magának ez a méret." „Nem látja, hogy ebédelek?" „A kirakatból árut nem veszünk be.” „Miért nem nézte meg, hogy mit vesz?" „Nincs száz kezem.” „Panaszt tehet az igazgatónál, de csak minden hón&B hétfőjén.” Az igazgató elégedetten bólintottt. Nemsokára megszólalt: — Minden eshetőségre számítva, fordítsa le angolba még ezt is: „Leltár miatt zárva. A legközelebbi nyitva tartó áruház a szomszéd városkában.” Adam Ohockij fordította; Alföldi Erzsébet Kiegészítés ; a lexikon liarom sorához; Ki figyel oda? Sí keli elő iiletd !
