Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-25 / 200. szám

ESZAKMAGY AROKäZAG Péntek, 1!)67. augusztus 25-1 Napi postánkból A ki még nem tudná, én vagyok az a slágerszerző, aki a Hal­lod-e, te Európa kezdetű dal szövegét írta. Nem akarom magun­kat dicsérni, de ezt énekli ma az egész város. Zenéjét Csoki szerezte, s mindez együtt az egri minaret tetején történt. Szóval, nekem Csoki a barátom. Ö egy afrikai fiú, most ötödéves a Zeneakadémián, jobban ismeri már Pestet, mint a bennszülöttek, s van valami rendes neve is, talán Ali ben, de egyáltalán nem haragszik, ha Csokinak hívják. Vicces körülmények között is­merkedtünk meg. Volt nekem ugyanis egy menyasszonyom, az Andrea. Vele mentem el Dorovicsék. hoz, és ott találkoztunk Csokival. Nem tagadom. Csoki jópofa, ragyo­góan gitározik. Nekem mindegy, hogy valaki néger, vagy nem néger, viszont Csokira akkor borzasztóan dühös lettem. Mivel meglehetősen jól nevelt vagyok, ezért csak akkor kiabáltam oda neki, hogy „Hülye”, amikor már teljesen berúgtam. Nos, akkor ott, a szobában nagy csend lett. Csoki lassan felállt Andrea mellől, és az ablakhoz lépett. Han­gosan szitkozódni kezdtem, és haza. botorkáltam. Azóta vagyunk jó ba­rátok, és én komolyan szeretem Csokit. Hát, példát nem mondok, mert .most egy sem jut eszembe, viszont itt van ez az eset a mecset­tel, amit éppen mesélni kezdtem. Két hónapja történt, azt hiszem kedden, úgy hajnal felé. A Rákóczi úton kóboroltam, és pocsékul érez­tem magam. Ekkor találkoztam Csokival, aki szintén egyedül mász­kált. — Neked mi bajod van? — kér­dezte. Egy tőmondattal elárultam neki. Erre udvariasan, én is megkérdez­tem tőle ugyanezt. Hát, mit tesz isten, erre ő, a Rákóczi út kellős közepén, a nagy hajnalodásban el­meséli: elkapta őt a vágy, hogy atyái vallása szerint imádkozhassék. Hajnalban kevesen járnak a Rá­kóczi úton, azonban a közönség, ha kis számú is volt, nagyon lelkesnek bizonyult. Három locsolóautó jött egymás után, csuromvíz lett a ru­hám. — Tessék, egy cigaretta — nyúj­tott felém Csoki egy csomag Fecs­két. — Tudod, hogy Kossuthot szívok — mondtam, de aztán ismét eszem­be jutott Csoki szomorúsága, így megint jókedvű lettem. „Allah, Allah” ... Végül azért meghallgattam a magyarázatát. Bizonygatta, hogy ő nem vallásos, hogy ő már majdnem materialista, de ha egy városi ember elmegy faluba, akkor csodálja a szántóföldet, az aratást, a csizmái, végül is csak keresni kezdi az esz­presszót. Nem így van? 1 zt elismertem, s nyomban el is kapott a buzgalom. — Gyere! rántottam meg a ruháját. Elmagyaráztam Csokinak, hogy fel­megyünk Lovászihoz, elkérjük a kocsiját és elmegyünk Egerbe. — Minek?! — ijedt meg, mert fél az egerektől. — Az egy város, ahol van egy minaret, tehát Allah is — mondtam. Lovászi a közelben lakott, ott állt a sportkocsija a ház előtt. Az a bo­lond még aludt. Addig csengettünk, amíg a fél ház fel nem riadt. — Hagyd — húzott vissza Csoki, biztosan alszik. E — Tudom, hiszen azért csengetek. Végül csak kidugta fejét Lovászi az ajtón. — Gyertek be — motyogta udva­riasan. Végre nagy nehezen bejutot­tunk. Elmondtam neki, mi kell, erre egyből felébredt. — Nem vagy részeg? — kérdezte, és közelebb hajolt hozzám. — Nem — mondtam, de azért a biztonság kedvéért lehelet-távolságra húzódtam. — Lehelj rám! — kiáltotta Lo­vászi. Nagy nehezen ideadta a kulcsot. Szép az ébredő város. A villamoso­kon egyre több az ember. A csö­römpölés erősödik, az emberek ál­mosak, mogorvák még, de percről percre világosabb lesz az utca. — Egy nagyszerűt imádkozhatsz majd — ígértem Csokinak. — Igazi Minaret? — kérdezte. — Igazi — nyugtattam meg —, Ali pasától örököltük. Sima útunk volt. Hatvanban fél órát kódorogtunk, hogy kávét ihas­sunk. Nyolc óra körül értünk Eger­be. Amikor Csoki meglátta a mina­retet, ki akart ugrani a kocsiból. Előttünk magasodott a karcsú to­rony, s csak Csokit bámultam, mert annyira elfogta az idegesség, hogy rángatni kezdte a becsukott ajtót. F elnéztem a toronyra. Az ég, amelybe belenyúlt, egyre ké­kült, s láttam a feketebőrű Csokit, aki a kerítést rángatja. Ek­kor értettem meg igazán. Ez a va­cak, örög torony neki most jelent valamit. Neki itt, az égbolt hatal­masnak tűnik, és a levegő forrónak. Ekkor jutott eszembe először: Hal­lod-e te Európa, mert Csoki az anya­nyelvén válaszolt, amikor megszó­lítottam. — Várjál — tettem a vállára a kezem. Körbejártam a tornyot, míg végre megtaláltam a kulcsot őrző öregembert. Először tiltakozott, most nincs látogatási idő. „Ez az isten háza!” — mondtam dörgedelmesen. de nem ez használt, hanem az öt' venes. Mire visszatértünk, iskolába induló gyerekek zajongtak Csők1 körül. Már autogramot is kértek tőle. Szűk volt a toronyban a lépcső Alaposan megizzadtam, Csoki men1 elöl. A szűk nyílás kitárult, s a keS' kény erkély egybeolvasztott bennün­ket az éggel. Csoki még mindig há­tat fordított nekem, s mormogod valamit. Lentről a gyerekek száj' tátva bámulták, valahonnan oda­vetődött két öregasszony is, akik hányták a kereszteket. Egészen meg­ható volt a helyzet. Elérzékenyülve néztem Csokit, barátomat, Afrika fiát. — Hallod-e, te Európa — kiállót tam bele a mélységbe. — Mit mondasz? — fordult felém­Megismételtem, bár most már ke­vesebb átéléssel. Aztán mind a ket­ten az alattunk szétterülő városra figyeltünk. Apró házak, emeletes ú.i épületek, balra a vár romjai, a piacra éppen most fordult eg>’ teherautó. — Nézd, azt a nőt — mutatott le Csoki. — No, nem imádkozol? — sürget­tem. — Hogy is mondtad? — tért ki" válasz elől. — „Hallod-e, te Európ.' — nem is rossz. Dobolni kezdett ' öreg falon, s valami jó zenél i dúdolt hozzá. A zonnal'kapcsoltain. Ott fenn • karcsú toronyban percek ala* összedobtuk a slágert. „Ha! lod-e, te Európade hiszen isin«? rik, ezt fújja most az egész város- Lent a torony alján mindjárt el is énekeltük a közönségnek. Az öreg­asszonyok rémülten elszaladtak, d- hát akkor már tudtam, hogy bőm' sikerünk lesz. A szöveg kicsit bár­gyú, de a cím nem rossz. Csak az : kár, hogy nem mindig tudjuk elég hangosan kiáltani. Benedek B. István m ía la ta *s le Iá a; »2 *( I; jé éi Pí hl hí v, h A éj ti 5 ti ti t; fl ti t 6 (1 li t 5 t fc í t í 6 í 1 t íz ÉMÁSZ figyelmébe Nagyon örültek a Madarász Viktor utca lakói, amikor a régi villanyvilágítás helyett az ÉMÁSZ új, modern vilá­gítótesteket szerelt fel az ut­cában. A munkákat már csaknem egy hónapja befe­jezték, de a kiszedett régi villanyoszlopokat még nem szállították el. A 2. számú ház előtt is keresztben fek­szik egy oszlop, és emiatt sem gépkocsival, sem lovaskocsi- Val nem lehet behajtani az ud­varba. A Béke tér felé, a pá­ros oldalon villanyoszloppal és felszedett burkolat-kővel van tele a járda. Igaz, az út­testen egyirányú a forgalom, de elég zsúfolt, az utca vi­szont keskeny, így veszélyes a közlekedés. Kérjük, intéz­kedjenek mielőbb! Rózsahegyi Kálmán Miskolc Büszkék vagyunk az eredményre Termelőszövetkezetünk, a bocsi Haladás Tsz legutóbbi vezetőségi ülésén Krakai Béla elnök örömmel és jogos büsz­keséggel számolt be a szövet­kezet munkájáról, eredmé­nyeiről. Saját erőből augusz­tus 1-re befejeztük az ara-t tást és a betakarítást. A tér-h Vezeti 12 mázsás holdankéntti búza-termésátlag helyett 15} mázsát értünk el, így 22 va-} porinál többet tudtunk adni erj népgazdaságnak. Borsóból ai tervezett 9 mázsa helyett 12} mázsa termett, ami 100 0004 forint többletbevételt jelent.1 A kombájnosok \is kiteltek} magukért. A csaknem 1000} hold kalászost versenyben 20} nap alatt aratták le és csé-} pelték el. Juhász Balázs 58,^ Lánci Imre 54 és Nánási Ár-4 pád 49 vagonnal csépelt, a} lelkes munka eredményeként} a 6000 forintot is elérte havi} keresetük. A gépcsoport ve-} zetője, Budi László minden} segítséget megadott, hogy} fennakadás ne legyen. Ha4 szükség volt rá, még éjszaka} is kijavította a kombájnokat. ■» A termelőszövetkezet vezető-} ségé pedig kirándulásra vitte4 ■jutalmul az aratókat. 1 Nemcsak a betakarításnál} 'dolgoztak jól a termelőszövet-} kezet tagjai, hanem a talaj-} élökészitő munkánál is nagy} volt az igyekezet. Több mint1 600 holdat már felszántottakI és jól előkészítettek. SzépJ Ieredményeket várunk még 35 + holdas kertészetünktől is.? Üröm. nézni a sok paprika-,} paradicsom- és görögdinnye-} termést, amelyek terven fe-} lül szép jövedelmei biztoslta-4 nak a tagságnak. 1 Kozma Lajos 1 Bocs 4 Sísálliifiák el a roncsokat Hemádkak község tanács-? kirendeltségének vezetője a-) következőkre hívja fel a fi-1 gyeimet: ..Községünk terüle-J lén a Sátoraljaújhely feléi Vezető betonút mellett há-i • rom darab szétszedett autó-j kiK? hevpr az elmúlt év őszé-• tői. Annak idején azért szál­lították. ide, hogy a Bocs és Vidéke Földművesszövetkezel , kimérőt, vagy halászcsárdát j létesít majd belőlük. A küz- 1 ség lakói örültek a kezdemé­nyezésnek, hiszen nyáron na­gyon sok kiránduló keresi fel . a Hemád partját. A tervből azonban nem lett semmi. Már felhívtuk az illetéke- ! sek figyelmét a roncsok el­szállítására. azonban nincs gazdája. Mivel n betonút na­gyon forgalmas és mindenki­nek szemet szúr ez a roncs­telep, sürgős intézkedést ké­rünk." Levelekből — röviden A Széchenyi utcai bútorüz­letek körül elszaporodtak a lovaskocsival fuvarozók — ír­ja Egri Miklós Miskolcról. Ez nem is lenne baj, ha . a szállítást hozzáértően, szak­szerűen végeznék, de sokszor , anyagi kárt, bosszúságot okoz­nak, mert volt, aki összekar­colta, vagy összetörte a reá bízott bútort. Olyan is akadt, aki csak az előleget vette fel, szállítani elfelejtett, sőt, arra sem emlékezett, hogy felvet­te az előleget. Vizsgálják meg az illetékesek — kéri le. vélírónk —, hogy csak azok fzállithassanak, akiknek en­gedélyük van. Miskolc-Tapolcáról küldött . levelében Sólyom Pál azt pa­naszolja, hogy a Katona Jó­zsef utca tele van kutyákkal, sőt, még kutyafarm is akad. A nagy hőségben is zárt ab­lakok melleit kellelt aludni, de az ugatás, vonítás miatt még igy sem lehettünk nyu­godtan. „Pihenni jöttünk Ta­polcára, de még egyszer nem jövünk, mert fáradtabban tá­vozunk, mint jöttünk. Ez a körülmény igazán nem öreg­bíti Tapolca jó hírét” — írja. Miskolcon, a Bajcsy-Zsi- linszky utca 9. szám alól Mol­nár Károly a ház lakóinak nevében is kéri, készíttessék már el azt a táblát, amelyet a szomszédos Bőr- és Nemi- beteggondozó Intézet falára ígértek. „Már az elmúlt év­ben írtam ez ügyben, és ja­nuárban választ is kaptam a Szentpéteri-kapui kórház igazgatóságától, hogy egy ktsz-vek megrendelést adtaic a tábla elkészítésére. Ered­mény azonban — nyolc hó­nap után — még mindig nincs. Rengeteg zaklatásnak vagyunk kitéve, mert a be­tegek ebbe a házba jönnek érdeklődni, mivel az intézet falán csak egy kicsi, alig észrevehető tábla van.” 1 Eseményekről RÖVIDEN MEGCÁFOLTA □ Ratna Dewi asszony, Su- I karno elnök japáni szárma­zású harmadik felesége csü­törtökön megcáfolta azt a dja- kartai jelentést, amely szerint cl akarna válni férjétől. MEGÖLTEK □ A rhodesiai kormányzat csapatai tűzharcban Matabe- land vidékén megöltek öt afri­kait, akik Zambiából érkeztek az országba, hogy küzdjenek a fajgyűlölő rhodesiai kormány­zat ellen. MERÉNYLET □ Nagy erejű bomba robbant szerdán az argentínai Cordoba főutcáján röviddel azután, hogy Ongania államelnök és kísérete ott keresztülhajtott. Sebesülés nem történt. A múlt héten a városban szintén bomba robbant annak a te­remnek a közelében, ahol On­gania a cordobai kormányzó­val ebédelt. A robbanás három embert könnyebben megsebe­sített. LEZUHANT □ Az indonéz légierő egyik kiképző-repülőgépe Jogjakarta közelében szerdán a tengerbe zuhant. Három repülőtiszt éle­tét vesztette. FELROBBANT Hl A hadsereg hete alkalmából rendezett fegyverkiállításon szerdán a Pernambuco állam­beli Recifében felrobbant egy kézigránát. A kiállítás három látogatója életet vesztette, hat megsebesült. TILTAKOZNAK □ A legtöbb nyugatnémet if­júsági szervezetet összefogó Német Szövetségi Ifjúsági Kör csütörtökön tiltakozott amiatt, hogy a Stern képes folyóirat folytatásokban közli Baldur von Schirach volt náci ifjúsági vezér emlékiratait ,(Hittem Hitlerben” címmel. NEKIMENT □ A nyugat-németországi Göt­tingen melletti Settmarshau- senben egy 27 éves traktoios- nő elvesztette uralmát jár­műve fölött és nekiment egy lakóháznak, amely összedőlt. A házban lakó négy kislány életét vesztette, pégy asszony és egy férfi súlyosan megsé­rült. Fpliíínri diszkrécióval, a I GliUIIU nyilvánosság teljes kizárásával folytak le azok a tárgyalások, amelyek eredményeképpen öt délke­let-ázsiai állam — Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek, Ma­laysia és Singapore — kül­ügyminiszterei Bangkokban aláírták az új államszövet­ség, az ASEAN alapítólevelét. A szövetség célja — az ala­pítólevél szerint —, hogy a résztvevő államok „gazdasá­gi, kulturális és szociális fej­lődését egyesült erővel se­gítse elő”. Vajon miért volt arra szükség, hogy az ezzel a mindenképpen tiszteletre méltó céllal kapcsolatos mi­niszteri találkozó mindvégig szigorúan zártkörű legyen? A körümények azt sejtetik, hogy az öt ország külügyminiszte­rei másról is tanácskoztak, mint amiről az alapítólevél emelkedett stílusú szövege be­szél. Az ASEAN állítólagos cél­kitűzései között szerepel az is, hogy segítse az igazság és a béke védelmét Délkelet- Ázsia térségeiben. Ugyanak­kor köztudott, hogy Thaiföld és a Fülöp-szigetek (mindkét állam az ASEAN tagja) erő­teljesen támogat ja az Egye­sült Államoknak a vietnami nép elleni háborúját, amely pedig tudvalévőén nem az igazság és a béke ügyét szol­gálja. S bár azok a híreszte­lések, amelyek szerint a sai- goni rezsim is be akar lépni az új államszövetségbe, még nem igazolódtak, azt máris biztosra vehetjük, hogy az Egyesült Államok dél-vietna­mi csatlósai egyetértésben fognak működni az ASEAN- nal. ily |jj államszövetség leg­"t "J több tagját egyéb­ként is szövetségi szálak fű­zik az agresszív katonai töm­bökhöz (elsősorban az AS- PAC-hoz és a SEATO-hoz), a vezető imperialista hatalmak­hoz és egymás közti kétolda­lú katonai szerződéseik is bo­nyolult hálózatot alkotnak. Egyedül Indonézia mutat el­térő jelleget e szempontból. S ha meg akarjuk érteni, miért volt szükség rá, hogy az ed­digi csoportosulások után még egy államszövetség jöj­jön létre Délkelet-Ázsiában, elsősorban Indonézia külpotj tikai helyzetének legutób- ^ eseményeit kell figyelemé ^ vennünk. , Az ASEAN létrehozásán^ k; előkészítésében rendkívül ajjj a tívan vett részt, sót, mon <*' ki hatjuk, döntő szerepet játszó“ Indonézia külügyminiszter^ fci Adam Malik. Ez arról **j *; igyekezetéről tanúskodik 6, amellyel Suhartó kormául® fi az imperialisták politikáját)^, fc való együttműködés (egyelő i( re csak kerülő) útjait keres> j, Nem csalódtak tehát az EgVc' sült Államok vezetői, tniM] n abban kezdtek reményked"1 J Suhartó hatalomra jutásaké- k hogy sikerül majd Indonézig' t befolyásuk alá vonni. Ezt 1 i várakozást fejezte ki Dea] j Rusk is. amikor az ameri W1 t szenátus külügyi bizottság8' : nak ülésén nemrég kijelel]' 1 tette, hogy Indonézia jelentét \ mértékben segítheti a „sza- 1 bad világ” ázsiai erősödésé!- ] S egyre nyilvánvalóbb, M0 , az el nem kötelezettség Wr' | detése nem felel meg az 1”' ] donéziai valóságnak. A* | ASEAN-hoz történt csntlako- 1 zás elárulja, hogy a djakarta* ] kormány végső soron a® 1 Egyesült Államoktól vári1 , helyzetének megszilárdításét■ • Különösen az indonéz reak­ciós sajtó megállapításaiból tűnik ki világosan, mennyid nem a tagállamok gazdaság* és szociális fejlesztését, ha­nem elsősorban az Egyesül* Államok kommunizmus-ello- nes politikáját szolgálja gt ASEAN létrehozása. A Haris1’ Operasl című djakartai laP például kifejti: „Az új állan1' szövetség egyik legfontosabb célja a kommunizmus elleni harc stratégiájának kidolgo­zása”. Így aztán vajmi cse­kély értéke van azoknak 3 djakartai véleményeknek amelyek „maláj összefogás­ról”, s hasonlókról beszélnék­Hz ASEAN -S“ SS sem fér kétség hozzá, hoS? nem a békés gazdaságiéjles:' lés céljai vezették a szövetsé­get létrehozó kormányokat < rJ > , Uj szövetség ■* régi szövetségesek m» összeül az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete Két ország — Guinea ét Malawi — kivételével min den tagállam bejelentett! részvételét. Kinshasában mái minden előkészület megtör­tént. s a kongói főváros mél­tó körülmények között vári; u7. afrikai országok vezetői — hangoztatta a külügymi­niszter. Rövid időn belül az eredeti terveknek megfelelően meg- í tartják Kinshasában az Afri- J kai Egységszervezet tagorszá- ! gainak állam- és kormányfői értekezletét — jelentette ki Jusinmarie Bomboko, a kinshasai Kongó külügymi­nisztere kongói hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. Zavargások Indiában összecsapásokban eddig tizen­heten életüket vesztették, több mint harmincán súlyosan megsebesültek A rendőrség is beavatkozott és 111 személyt őrizetbe vett. Bihar indiai áLlamban kedd j óta súlyos összetűzések van- j nak soron az urdu nyelv niá- I sodik hivatalos nyelvként tör­ténő bevezetését ellenző egye- j térni hallgatók és az urdu I nyelv védelmezői között. Az Megverték5 kirabolták Augusztus 22-én este New York egyik utcáján ismeret­len tettesek megtámadták, megverték és kirabolták Eugen Reisigel. Csehszlovákia Washingtoni nagykövetségé­nek másod titkárát. A ' táma­dóknak nyoma veszett. A csehszlovák nagykövet­ség felszólította az Egyesült Államok külügyminisztériu­mát, nyomoztassa ki és bün­tesse meg a tetteseket. Egy­idejűleg a nagykövetség ha­tározottan követelte: gondos­kodjanak a csehszlovák diplo­maták teljes biztonságáról az Egyesült Államok területén annál is inkább, mert a Reisig ellen intézett támadás egy év leforgása alatt már a második ilyen eset volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom