Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

Csütörtök, 1967. augusztus 3. ESZAKMAGYARORSZAG a Az igényekhez igazodnak Az Északmagyarországi Kő- bánya Vállalat tállyai, tarcali erdőbényei bazaltköbányái- “ól Zalaegerszegtől Nyíregy­házáig az ország minden ré­szébe szállítanak útépítő kö- ?et. Az útépítés technológiá­jának megváltozásával az út­építő vállalatok egyre inkább az aprószemű, úgynevezett ne- Mes anyagot igénylik, amely­ek gyakorlatilag teljesen tisztának, szennyezettség-men­tesnek kell lenni. A nemes anyag iránti foko­zott kereslet kielégítésére a közelmúltban úgynevezett kör­törőgépet állítottak üzembe a tarcali kőbányában. Az ott gyártott nemes zúzalék' meg­felel a kívánalmaknak. Most a másik két kőbányában, Er- dőbényén és Tállyán is üzem­be állítanak ilyen gépet. A három géppel csaknem meg­duplázzák» a nemes zúzalék eddigi arányát, és a tokaj- hegyaljai andaxit bányákból évente csaknem egymillió ton­na ilyen útépítő anyagot szál­lítanak a megrendelőknek. T izeid, mjo lem, I < vúMmímifeJlesstésre Megyénk községeiben a tanácsi Építőipari Vállalat “°lgozói az idén is mintegy jpO lakást, számos iskolát, Óvodát, gazdasági épületet és Művelődési otthont létesíte­lek. Megnehezíti azonban a feladatok maradéktalan meg­valósítását, hogy az asztalos, h lakatos, a bádogos és az üveges, vagyis a vertikális Munkákat eddig elavult mű­helyekben, nagyobbrészt a ®zabad ég alatt végezték el vállalat fejlesztésére a “°rsod Megyei Tariá-s most í® millió forintot fordít. Eb­ből az összegből a miskolci Jozsef Attila utcai telephe­lyükön központi üzemcsarno­kot, és egy száz férőhelyes Munkásszállót építenek. A központi üzemcsarnokot az Alsózsolcán készült előregyár­tót vázszerkezetből rakják hssze és az épületben kor­szerű raktárakat, különböző szakipari műhelyeket, öltöző­ket, mosdókat alakítanak ki. A dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére elhatá­rozták, hogy a további mun­kájukat megkönnyítő új léte­sítményt november 7-re átad­ják rendeltetésének. Az új műhelycsarnok üzemeltetésé­vel lehetővé válik, hogy a ta­nácsi vállalat fokozza teljesít­ményét és a felfutás után, 1970-ben már 170 millió fo­rintos évi tervet valósítson meg. Ugyancsak a miskolci telephelyen épül fel az új. 100 férőhelyes munkásszálló, amelyben a kényelmesen be­rendezett lakóhelyiségek mel­lett olvasó-, játék- és tv-szo- bákat is kialakítanak. A központifűtéses, hideg­meleg vízzel ellátott szálló a jövő évben készül el. Nem ingáznak többé .Huszonegymillió forintos ■Mltséggel korszerű gépjavító hpül Encsen. A járás mező- gazdasági gépeit eddig négy "«avult, kis kapacitású műhely ■ártotta karban, a nagyoob Javításokhoz pedig Szerencs yaí?y Sárospatak segítségét ‘Mllett igénybe venni. Az új gépjavító elsősorban ? motorok főjavításával fog- Mlkozik majd, talán már az év végétől, de legkésőbb 10GI1 áprilisától. Nem kevésbé jelentős az sem, hogy a beruházás révén valamelyest csökkennek az encsi járás munkaerő elhelye­zési gondjai is. Körülbelül 200 olyan helybeli lafros talál majd munkát a gépjavítóban, akiknek nagy része eddig Miskolc üzemeibe járt be nap mint nap. Piíicí tarka-barka cigányfiúcska, sóvárogva nézi a sok pénzt, majd így szól: — Tessék adni egy forin­tot... — Minek az neked, te fiú? — Apukám nincsen, anyu­kám beteg, kenyeret vennék testvéreimnek. Az asszony azonban átlát a szitán. Kosarába nyúl, s jóko­ra kenyeret vesz elő. — Nesze! A fiú tétovázva megfogja, egy-két másodpercig töpreng, majd eloldalog. Néhány lépés­ről visszafordul, és hangosan rámordul az asszonyra: — Fösvény kapitalista! — Elég erős ez a paprika? — Az bizony! — Csíp is? — Csíp bizony! — Ecetesen éltévé is meg­tartja erejét? — Meg bizony! — Akkor nem kell. Mert az erőset én nem szeretem... TSr Ismerősök találkoznak. — Szervusz, látom, bevásá­roltál. — Én igen. Te is? — Én is. Hogy vetted a pap­rikát? — Háromért. Lecsónak. — Jaj, de szeretem a lecsót. Sajna, nálunk tök Vsz- Gya­lult tök, kissé savanyítva. — Miért nem főzöl lecsót, ha annyira szereted? — Mert.. . mert a feleségen^ ki nem állhatja. No. szervusz; sietek, még tejfölt is kell vá­sárolnom ... Ja, még egy pil­lanatra! Láttál valahol eltenni való uborkát? ... Szóval, hagyjuk csak az egyenjogúsági sirámokat! tcsal») Hozván iBÍaznsik sí szerencsi tárasban? A népi ellenőrzési bizottsá­gok központi felhívásra az egész ország területén hosz- szabb vizsgálatot kezdtek a vasúti és a közúti személy- szállítás helyzetének tanulmá­nyozására. A szerencsi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság már befejezte a munkát, és elkészítette összefoglaló jelen­tését. Megelégedéssel , állapította meg a Népi Ellenőrzési Bi­zottság a Talián János elnök­lésével tartott értekezleten, hogy a korábbi állapotokhoz viszonyítva örvendetes javu­lás következett be a közleke­désben, a MÁV és a MAV­AUT vonalain egyaránt. Eb­ben jelentős része van a vas­út elektrifikálásának és an­nak, hogy az új menetrend készítésekor az előző .évek gyakorlatánál jobban figye­lembe vették a tanácsok, az iskolák, az üzemek, nam utol­sósorban pedig az utazó kö­zönség kívánságait, javasla­tait. jó menetrend — rossz úíviszonyok A szerencsi járás területén 14 községben vasúton, 17-ben autóbuszon, 7 községben pedig közösen bonyolítják le a sze­mélyszállítást. Megállapította a bizottság, hogy a távolsági vonatok menetrendjét úgy állították össze, hogy a közsé­gekből jelentkező utasokat korlátozás nélkül el tudják szállítani,, de a hétvégi és a hét eleji munkásvonatok még mindig nagyon zsúfoltak, ami baleseti veszélyt rejt magá­ban. Javult az autóbuszvona­lakon is a közlekedési hely­zet, bár a Taktaközben még mindig bőyen akad tennivaló. Itt ugyanis a rossz útviszo­nyok miatt nem tud a MÁV- AUT nagyobb befogadó ké­pességű autóbuszokat beállí­tani. A lakosság megelégedés­sel vette tudomásul a Tokaj— Basko és a Szerencs—Monok új járatokat. Külön fejezetben foglalko­zik a Népi Ellenőrzési Bizott­ság a' vasúton munkába és is­kolába járó utazók gondjával, s megállapítja, hogy örvende­tes a javulás. Általában min­den vonalról kellő időben el­jutnak az utazók a munka­helyre, illetőleg az iskolába. Ezt az elektrifikáláson kívül a MÁV-nak az az intézkedése is segítette, hogy a Sátoralja­újhely—Szerencs vonalon az átlagos sebességei óránként 50 kilométerre emelte. Az autóbuszok csatlakozását a vonatokhoz szintén megfelelő­nek találták. Alacsony szín vonal, J ltullurálal'anság Sok panaszt gyűjtöttek ösz- sze a népi ellenőrök egyes vasútvonalakon az utazás ala­csony színvonala, kulturálat- lansága miatt. Több helyen kicsinyek a várótermek, gyak­ran piszkosak, télen fűtetle- nek. A mellékhelyiségek nem elég gondozottak, olysor emiatt -használhatatlanok. Kü­lönösen vonatkozik mindez a szerencsi vasútállomásra, amely mint nagy forgalmú cso­mópont régen kinőtte ódon, korszerűtlen épületét. A járás területén az autóbusz-megál­lókon sehol sincs fedett váró­hely, mellékhelyiség. Több községben, például Tokajban, Taktakenézen, Megyaszón a megálló az italbolt mellett van. Váróterem hiányában az utasok többnyire az italboU- ban várakoznak az autóbusz­ra, ami főképp a fiatalokra káros. Sérelmesnek találta a bi­zottság, hogy Tokajban a tak- iakfizi autóbuszok nem térnek ki a tokaji MÁV-állomásra, így a vasúton érkező utasok­nak 500—600 métert kell gya­logolniuk csomagokkal meg­rakodva. A prügyiek is pa­naszkodnak amiatt, hogy a kisvasút mellett megszüntet­ték az autóbusz-megállót, az alsódobszaiak pedig azt sze­retnék, ha a megállót az is­kola elé helyeznék. Szóba került a bizottsági ér­tekezleten a szolgálatot telje­sítő személyzet magatartása is, főképp azért, mert nem követelik meg kellő szigorral az utazó közönségtől a szocia­lista emberhez illő, kulturált magatartást a vonaton, az autóbuszon. Kifogást emelt a bizottság a járás területén az utak állapota ellen.' A leg­többjük annyira elhanyagolt, hogy az autóbuszközlekedés még óránkénti. 30 kilométeres sebességgel sem bonyolítható le. De a felújított utak sem kielégítőek, a felületes munka következtében ugyanis hama­rosan kátyúk, gödrök kelet­keznek rajtuk. összefoglalójában azonban nemcsak jogos panaszokat gyűjtött egybe a szerencsi Já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság, hanem azok megoldására több értékes javaslatot is tett. <h. j.) 4 bokrosodás ellen A táj jellegéből követke­zően a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban nagyobb kiterjedésű hegyvidéki legelő­vel rendelkeznek a termelő- szövetkezetek, s ezek a sík vidékitől eltérő gondokkal is járnak. Az ilyen területeken erősebb a bokrosodás, pusztí- több az erózió, s nagyon meg­nehezíti a karbantartás mun­káját, hogy a lejtős terüle­tekre nem mindenütt lehel rámenni. A sátoraljaújhelyi járásban különösen Füzér, Kovácsvá­gás, Pusztafalu, Nyíri, Füzér­komlós, Károlyfalva, Makkos- hotyka, Hercegkút községnek van hegyvidéki területe, s a nehézségek ellenére is igye­keznek azt korszerűen gon­dozni. Különösen dicséretes munkát fejt ki a legelők kar­bantartásában a hercegkút« Remény Tsz, amely vegysze­rezéssel védekezik a gyomo- sodás és bokrosodás ellen. Ennek köszönhető, hogy a ta­vasztól őszig tartó szabadban való legeltetés sokat könnyít a szövetkezeti gazdaság takar­mányozási gondjain. A szerencsi járásban, első­sorban a rátkai, a tállyai és a módi határban a korszerű legelőgazdálkodást kissé meg­nehezíti az újabb és újabb területeket igénylő bányászat, amint ezt a járás szakemberei megállapították és a Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén kifejtették. 17Jafoh munkalehetőségek a mesők&vesdinőknek Mezőkövesden hamarosan 200 nő kap állandó jellegű munkát, jelentős kereseti le­hetőséget. A községi tanács és a helyi Kossuth Termelőszövetkezet építőbrigádja már javában dolgozik az Alkotmány utca 5. szám alatt: építi a leendő női fehérneműkészít ő bedol­gozó üzemi központot. Az épületet eddig a kisipari szö­vetkezetek bérelték, de azon­nal átadták, amint megtudták, hogy ezzel 200 mezőkövesdi nő helyzetén segítenek, hiszen Mezőkövesden a nők elhelyez­kedési, munkavállalási és ke­reseti lehetősége rosszabb, mint Miskolcon. Ezért is sokszorosan dicsé­retes a mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet vezetősé­gének rugalmas, gyors, áldo­zatot is vállaló intézkedése, az, hogy vállalták a női fehér­neműkészítő bedolgozó üzemi központ kialakítását. Feltéte­lük azonban, hogy itt, első­sorban télen a Kossuth Ter­melőszövetkezet nő tagjai és a férfi tagok nő családtagjai is kapjanak bedolgozói mun­kát. A község és a leendő üzem vezetői vállalták, hogy a téli hónapokban a Kossuth Termelőszövetkezet 200 nő tagjának, vagy besegítő nő­dolgozójának biztosítanak ke­reseti lehetőséget. ■> A bedolgozó központot a budatétényi Női Fehérnemű Gyár fogja üzemeltetni. A munka rendje és menete: a mezőkövesdi nők, akik bedol­gozói munkát vállalnak, a központban megkapják a női fehérnemű kiszabott anyagát és otthon, háznál készíthetik el kedvük szerint, saját varró­gépeiken. Természetesen a szakmai hozzáértés szükséges, mert a technológiai követel­ményeket teljesíteni kell. Me­Ú (építők Átépítik, korszerűsítik a miskolci Palóczy utcát. A munka jó ütemben halad. A párat­lan oldalon már aszfaltoznak, ezzel cgyidőben a másik oldalon a régi, kőkockás úttestet bontják.- Foto: Sz. Gy. zőkövesden azonban nagyon sok asszony és lány tud varr­ni, hiszen a „matyó nők" kézügyessége régóta híres. Ezért fogadták örömmel a budatétényi Női Fehérnemű Gyár vezetői is a községi és a járási tanács kezdeményezé­sét. Beszélgettünk a gyár fő­mérnökével, Bilek Károlyné- vel és termelési főosztályveze­tőjével, Cihika Mihálynévet is, akik éppen Mezőkövesden jártak, hogy az épülő üzemet megtekintsék. — Ez lesz az első vidéki bedolgozó központunk — mon­dotta a főmérnöknő. — Na­gyon bízunk a mezőkövesdi asszonyokban és lányokban. A népművészetben, a népi hímzésben szerzett eddigi ér­demeik szinte zálogul szolgál­nak gyárunknak. Hisszük, hogy az üzem eredményesen fog működni és természetesén a bedolgozó nők is megtalál­ják számításukat. A termelési főosztály veze­tője, Cihika Mihályné elmon­dotta, hogy a bedolgozó üzem­ben éppúgy teljesítményben számolják majd el a munkát, mint a gyárban. Azonban az itt alkalmazott nők nem lesz­nek munkaidőhöz kötve, nem kell bejárniuk a munkahely­re,. csupán az a kívánság, hogy a vállalt határidőkre elkészít­sék a kiadott árut. Egyébként a gyár alkalmazottai lesznek, munkakönyvvel, törvényes munkaviszonyban. Részesül­nek a szociális ellátásokban is. Munkaidejük, évi átlagke­reset alapján nyugdíj időnek is beszámít, csupán évi ren­des fjzelett szabadságra nem jogosultak. — A kereseti lehetőségek is elég jók — mondotta a főosz­tályvezető. — Budapesti bedol­gozó üzemünkben a teljesít­ménytől függően havi 800 és 1500 forint között keresnek a nők. Ezt a pénzt Mezőköves­den is meg lehet majd ke­resni. A női fehérneműkészítő be­dolgozó központot augusztus 20-án ünnepélyesen avatják Mezőkövesden. A termelés már augusztus 21-én elkez­dődik. Ettől kezdve 200 mező­kövesdi nő állandó jelleggel dolgozik, valamint 200 terme­lőszövetkezeti nő a téli sze­zonban kap bedolgozói mun­kát. Sikeres termelés és meg­ölelő tapasztalatok esetén a i bedolgozó üzemet a '•' vetkező évben esetleg tovább bővítik, Szendrei József .Szerda reggel. Minden út a Piacra vezet. Szétlottyant para- Msom, a talp alatt ropogó ba­ton hervadtnak találta­káposztalevél, s lévén a .Mnyeszezon kezdete, Itt-ott tői fosztott dinnyehéj jel- a bevásárlás tényét, épp így “^vásárlók nyomát. , S utat mutat a tarka forga- 1 Sót kedvelő riporternek, hol *ra?se azokat az életképeket, JJMalyek ilyen helyen többnyi- . .évszázadok óta azonosak, neSis mindig tuak. .Emberek gyülekeznek a h7c sarkán lévő nyomóskút- h *• Szomjasak. Tikkaszt a — fedőből, marokból in- jj.nak.^ Innának, ha a fejken- gS> bőszoknyás néni hagyná Neki azonban nem sür- a dolog. Papucsát ledobva |p712sugár alá tartja lábút, .11- t U, ti’, forgatja a csap alatt, > áthatóan élvezi a hűs cso- „vF,as^; Rá se hederft a mö- tte állók nógatására. Kosara ^Aöürült, eladta, amit akart, ^Ajkaim! munkaerő is talál- a piacon. Mondja, kérem, meny- yrtert hozná el a Palóczy ut- oa ezt a két kosár barackot? ^eSyven forintért, u ~~ Es maga ezt csak így, emrebbenés nélkül rávágja?! háborodik fel a hölgy. Mi- •e a férfi; t .Hja, tetszik tudni, az új b7, anizmus teljes határo­zottságot kíván ... .* í Rsy. a portékája mögött ücsörgő asszony pénzt szám- ölében. Megáll előtte egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom